Hiperinfláció és gazdasági összeomlás: így készülj fel…

Mitől alakulhat ki hiperinfláció, és hogyan védekezhetünk ellene?

Számos gazdasági szakértő hívja fel a figyelmet az infláció lehetséges elszabadulására. Az arany árfolyama is meglehetősen sokat emelkedett az elmúlt időszakban, ami jól jelzi a piacok, a pénzbe vetett bizalmának csökkenését.

Ebben a cikkben a hiperinflációról lesz szó, megnézünk néhány példát a közelmúltból, és megnézzük, mit érdemes, és mit nem érdemes tennünk kisbefektetőként.

Ez a 13 részes gazdasági és pénzügyi videósorozatom nyolcadik része.

A korábbi részeket, és a tartalomjegyzéket itt láthatod:

1. Bevezető: mi a pénz, és mitől van értéke?
2. Hogyan teremtenek pénzt a bankok? (Tényleg a semmiből?)
3. Hogyan teremt pénzt a jegybank, és mire figyelj?
4. Miért emelkednek ennyire a részvény, kötvény és ingatlanárak?
5. Kiknek érdeke az infláció, és tényleg hazudnak-e róla?
6. Mi lesz a forint árfolyamával? Meddig gyengülhet még?
7. Mikor jön a következő gazdasági válság, és mi okozza majd? (5 fő kockázat ma)
8. Hiperinfláció és gazdasági összeomlás: így készülj fel…
9. Az DotCom buborék története és tanulságai (Az internet lufi)
10. Buborék van-e a részvénypiacon? A buborékok pszichológiája
11. Vége a dollár fénykorának? Vegyünk aranyat?
12. Hogyan fektess be ebben a piaci helyzetben? (Pénznyomtatás, magas árak)
13. Előadás: A 4 pilléres stratégia, ami minden helyzetben működik

Ha szívesebben nézel videót, klikk a lejátszás gombra:

 

 (Ne maradj le a hasznos videókról: Klikk ide, és iratkozz fel a YouTube csatornámra!)

Az inflációról szóló videóban megbeszéltük, hogy milyen költségei vannak az inflációnak, és természetesen ezek a hiperinflációra is vonatkoznak. (Ha nem tetted, nézd meg azt a részt is!)

A hiperinfláció

A hiperinfláció ugye az, amikor már őrült tempóban, legalább havi 50%-kal növekednek az árak.

Ekkor már az infláció teljesen aláássa a bizalmat a pénzben és a gazdaságban, és megnehezíti, sőt tönkre is teheti a megmaradt gazdasági tevékenységet.

A hiperinfláció viszonylag ritka, de azért találunk rá példákat a közelmúltból is. Jugoszláviában, a 90-es években, Zimbabweben 2007-től kezdődően, vagy Venezuelában 2016-tól. Érdekes ezeknek az eseteknek is utána nézni…

A hiperinflációs időszakokban az emberek, amint megkapják a pénzüket, megpróbálják azt elkölteni. Tudják, hogy el fog értéktelenedni, ezért próbálnak szabadulni tőle, és értékálló dolgokat vásárolni. A munkaerőpiac is összeomlik.

Zimbabwe esetében például akkor hagyták abba a munkát az emberek, amikor rájöttek, hogy az éves fizetésük már a buszjegyre sem elég.

A boltok polcai üresen álltak, az automatákat üzemen kívül kellett helyezni, mert már nem bírták lenyelni a sok pénzt.

Nem véletlen, hogy a pénz helyett gyakran inkább valamilyen más árut kezdenek el használni, de például Venezuelában, ahol most is hiperinflációval küzdenek, elkezdték használni a dollárt.

A dollárban megbíznak az emberek és a nagyobb vásárlásokat dollárban bonyolítják, és csak az aprót adják vissza a helyi pénzben.

A hiperinfláció során a jövedelmi helyzet gyorsan megváltozik, és a megtakarítókat érinti a leginkább, míg a hitelt felvevőkre van pozitív hatása is.

A kamatlábak ilyenkor ugyanis nem tudnak lépést tartani az inflációval, és a banki lekötések és készpénz tartalékok elértéktelenednek, ahogy a hitelek is. De tudjuk, hogy valaki hitele valaki más pénze, vagyis akik kölcsön adtak, elbukják a befektetésüket.

A hiperinfláció kialakulása

Hiperinfláció azonban nem alakul ki csak úgy magától, és jellemzően ugyan együtt jár gazdasági összeomlással, de nem az infláció a kiváltó ok, hanem fordítva.

Valami nagyon komoly gazdasági probléma van a felszín alatt, amely egyszerre tör ki, és okoz hiperinflációt.

Példák hiperinflációra

Például az első világháború után Németországban a háborús jóvátételi összegek, a nagy pénznyomtatás, a kereskedelem összeomlása, és a politikai viszályok okozták a hiperinflációt.

Venezuelában szintén az esztelen kormányzati költekezés, és a gazdaság hanyatlása volt az első, és amikor az ország már csak az olaj bevételeire támaszkodott, egy hirtelen olajáresés átszakította a gátat. Magyarországon is volt hiperinfláció a második világháborút követően, amit szintén a háború utáni összeomlás eredményezett.

Zimbabwe esetében pedig a mezőgazdaságot hagyták politikai okokból összeomlani, így a termékhiány hajtotta fel az árakat.

Ha nincs elég élelmiszer, akkor könnyű belátni, hogy bármennyi pénzt kifizetnek az emberek a kenyérért, mert a papírpénzt nem lehet megenni.

Rendszerint tehát egy elhibázott gazdasági politika, vagy háború áll a háttérben, és gyakran együtt jár azzal, hogy az adott állam elkezd eladósodni.

A negatív spirál

Azt bizonyára tudjátok, hogy időről időre normális esetben jönnek kisebb gazdasági válságok, recessziók, ezek azonban nem jelentenek nagy gondot hosszabb távon.

Azonban ha egy ország már alapból eladósodva fut neki egy ilyen válságnak, akkor ez a helyzet súlyosbodhat. Ha a befektetők úgy látják, hogy fizetésképtelenné válhat az ország, akkor nem akarnak majd kölcsön adni neki, ezért kénytelen lesz pénzt nyomtatni.

A pénznyomtatás mögött azonban éppen egy csökkenő GDP áll, vagyis a nagyobb pénzmennyiség mellé egy kisebb gazdasági tevékenység társul. Ez az infláció tuti receptje. A kisebb GDP miatt a GDP-hez viszonyított államadósság is magasabb lesz, ami megint csak ront a helyzeten. Így ez könnyen egy negatív spirállá alakulhat, és egy holtpont után, elszabadul az infláció.

Bizonyára te is szeretnél milliáros lenni, de talán nem így. A képen egy százmillió bilpengős látható, ami a legnagyobb forgalomba hozott papírpénz talán még ma is a világon. Egy bilpengő az száztrillió pengőnek felel meg, és ez abból százmillió. Hiába a nagy szám, ennek a papírnak már kibocsátáskor sem volt értéke.

Na de mit lehet tenni ilyenkor? Mi lesz a megoldás ebből a helyzetből?

Hogyan áll meg az infláció?

Egyrészről az első lépés az lenne, hogy az államnak be kellene fejeznie a pénznyomtatást. A következő lépés pedig, hogy meg kéne győzni az embereket, hogy a pénznek van értéke. Nos, ez koránt sem egyszerű, hiszen egy ilyen hiperinflációs időszak évekig is eltarthat, ami alatt eléggé megszokottá válik, hogy a pénz értéktelen.

Akkor mégis, hogyan győzöd meg az embereket, hogy nem az? Azt láttuk, hogy hiába nyomtatunk nagyobb számokat ugyanarra a papírra, az nem fogja meggyőzni őket, sőt…

Azzal is próbálkoztak, hogy kisebbre cserélik a számokat, és levágnak pár nullát a pénzek végéről, de sajnos ez sem győzi meg az embereket. Ettől még a papír az papír. A gond, hogy az emberek azt gondolják, hogy emelkedni fognak az árak, ezért mindenki emeli az árait, ami önbeteljesítő jóslattá válik, és nem könnyű megtörni.

Megpróbálhatnak például új pénzt bevezetni, mint ahogy Magyarországon is bevezették a forintot. Venezuela még egy olajhoz kötött kriptopénzzel, a Petroval is próbálkozott, de nem jutottak messze vele. Ez is jól mutatja, hogy ha a bizalom elvész, akkor hívhatjuk bárminek, lehet az papír vagy kripto, az emberek nem fogják értékesnek gondolni.

Az új pénz kibocsátása közben a gazdasági problémákat is orvosolni kell, és ezt az embereknek látniuk, érezniük kell.

Több ország is ma már például dollárt használ, és gyakorlatilag nincs saját fizetőeszköze. A dollárban bíznak, mert nem a saját kormányuktól függ, és viszonylag stabil.

Amíg a rend helyreáll, ez is megfelelő lehet, és később is ráérnek ismét bevezetni egy saját nemzeti valutát. A hiperinflációs időszakok egyébként jellemzően 1-2 évig tartottak, de akad néhány, ami több éven keresztül, és vannak, amik csak néhány hónapig.

Hogyan készülj fel a hiperinflációra?

Egyrészről szerintem fontos azt látni, hogy minket azért a mai gazdasági helyzetben nem fenyeget a hiperinfláció, ezért nem szükséges túlzott lépéseket tenni. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne vehetnénk figyelembe a kockázatot, és ne lenne fontos tudni, hogy biztonságban vagyunk-e.

Védekezés a munkánkkal

Ami megvédhet minket az az, ha például képesek vagyunk mi magunk előállítani valamit, ami kézzel fogható és cserélhető. Ilyen szempontból, ha valakinek van termőföldje, gazdasága az egy igen jó védekezés, és nem kell tartania az éhezéstől. Arról azért nem szabad megfeledkezni, hogy az éhes tömeg bármire képes, ezért megfelelő védelem is szükséges lesz.

Egy másik lehetséges védekezés, ha hozzá tudunk jutni külföldi devizához, például exportálni tudunk valamit. Ha van egy céged, ami külföldre szállít, és euróban vagy dollárban kapod a fizetséget, akkor az is egy biztonságot jelenthet, mindaddig, amíg a működtetni tudod a céged.

De szerintem az is tök jó a mai világban, ha például online tudsz dolgozni. Hiszen, ha itthon össze is omlik minden, ha tudsz angolul és leleményes vagy, akkor holnaptól már dolgozhatsz akár az EU-ban, akár az USA-ban, mint webfejlesztő, vagy programozó akár.

Ezek persze a legtöbbeknek talán nem könnyen megvalósítható megoldások, ezért nézzünk pár egyszerűbb eszközt…

Védekezés a pénzünkkel

Tarthatsz például külföldi devizát. Ezzel a probléma, hogy a biztonságos devizák általában alacsony kamatot adnak, és költséges őket kockázatmentesen befektetni. Lehet persze eurós állampapírod, vagy eurós bankbetéted, de a kamatod nagyjából nulla lesz, mínusz a költségek, amik ezzel járnak.

A forint árfolyamáról szóló részben megbeszéltük, miért nem megoldás, ha külföldi devizát tartasz nagy mennyiségben.

A másik gyakori ötlet, hogy aranyat, vagy más nemesfémet vásárolunk. Az ezüst szokott még szóba jönni, azonban az ezüst árfolyam ingadozása magasabb és valamivel bonyolultabb termék mint az arany, ezért most kifejezetten az aranyra fókuszálnék. Röviden csak annyit az aranyról, hogy hosszú távon nem nagyon volt reálhozama, és meglehetősen költséges a tárolása.

Némi arany biztosításnak jó lehet, de ne essünk abba a hibába, hogy pusztán a félelem miatt túl sok pénzt fektetünk aranyba. Tekintsünk rá biztosításként, ha így döntenénk, de erre nem feltétlen van szükség. A 11. részben lesz szó részletesebben az aranyról.

Az mindenesetre igaz, hogy az arany jól megőrzi az értékét, és mivel fizikálisan is jelen tud lenni, ezért használhatjuk csereeszközként. Nem biztos, hogy minden nap arany rudakkal járnék a piacra, de ha például menekülni kell, vagy jó ötletnek látom földet vagy ingatlant venni, arra jó lehet.

Mind Németország, mind Venezuela esetében igaz volt, hogy az arany jó biztonsági tartalék volt a hiperinfláció során. Sokan tartják a pénzük egy részét aranyban, hogy az biztonságot adjon nekik háború, vagy vészhelyzet esetére. Innen az aranytartalék kifejezés is. Ha ilyesmiben gondolkodsz, akkor kifejezetten a 9999 tisztaságú befektetési aranyat érdemes vásárolnod, és nem az ékszereket.

Ingatlanok és részvények

Jó védekezést jelentenek az infláció ellen az ingatlanok és a részvények.

Mindkettő reáleszköz, azaz valódi eszközök vannak mögöttük, így mindkettő alkalmas lehet, hogy megóvjon minket a hiperinfláció esetén. Az ingatlanok esetében problémát jelenthet, ha helyi lakásról van szó, hiszen nem biztos, hogy lesz kinek kiadni.

Hogy a kormányok megakadályozzák a tömegek utcára kerülését, olykor maximalizálják a bérleti díjakat. Így volt ez Németországban is, így hiába volt valakinek bérbe adott ingatlanja, a bérleti díj nem sokára már nem ért semmit.

Illetve, ennek köszönhetően az ingatlanok ára is nagyon leeshet. Ez nyilván a részvényekre is igaz, de részvények esetén nagyobb lehetőségünk van több részvénybe fektetni, és ezáltal porlasztani a kockázatot.

Egyedi részvények vásárlása nem jó megoldás, mert nagy arányban mehetnek csődbe a cégek, de egy diverzifikált portfólió védelmet nyújthat.

A német és a venezuelai részvénypiac esetében is azt láthatjuk, hogy a részvényekkel nem jártak rosszul a befektetők, és megtartották vásárlóerejüket. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne esnének össze ideiglenesen az árfolyamok, hiszen egy hatalmas gazdasági válsággal is szembe kell nézni.

Ha azonban nem csak hazai, hanem külföldi részvényeink is vannak, akkor abból külföldi devizában is származhat bevételünk, ami hasonlóan megvéd bennünket, mint az említett exportálás. Ugyanígy, ha külföldi ingatlanokban van tulajdonunk, például cégeken keresztül, az megint csak egy szuper védekezés, mert passzív bevételt termelnek, külföldi devizában.

Hogyan nyerhetünk a hiperinfláción?

Akinek a német Weimari köztársaságban dollár bevétele volt, az kiskirályként élhetett, míg mások éheztek. Az alacsony ingatlanárak miatt pedig számos befektetési lehetőség megnyílt számukra. Azt kell látni, hogy az ilyen nagy gazdasági változások társadalmi és vagyoni átrendeződéssel járnak. Aki több lábon áll, annak ez lehetőség lehet.

Ami pedig biztosan nem jó befektetés, az a készpénz, a bankbetét, és a  fix kamatozású kötvények. Ezek ugyanis pénzben fognak fizetni, és a pénz elértéktelenedik. Ezek gyakorlatilag elveszítik az értéküket hiperinfláció alatt.

Összefoglalva tehát, alapvetően nem kell tartanunk a hiperinflációtól, elég durva ballépések sorozata szükséges általában a kirobbanásához, de természetesen sosem árt némi óvatosság. Nyilván nem tudjuk mi várható, és azért láttuk, hogy háborúk és politikai viszályok is vezethetnek hiperinflációhoz. Most azért ettől még messze vagyunk.

Azt azért megjegyzem, hogy én sem aludnék nyugodtan, ha minden pénzem a bankban lenne…

De én alapvetően pártolom a cégekbe, részvényekbe való befektetést. (Nekem van ilyen módon ingatlan érdekeltségem is, és bevételem dollárban és euróban is, és meg tudnék élni külföldi tevékenységekből is.)

Én ezzel azt gondolom, hogy kellően védve vagyok egy hiperinflációs helyzettől, de azoknak, akik félősek, még szóba jöhet egyébként az arany is egyfajta biztosításként.

A 12. részben konkrétan beszélni fogunk arról, hogy miként érdemes befektetni egy ilyen gazdasági helyzetben, mint amiben ma vagyunk, de előbb még teszünk egy kitérőt a tőzsdei lufik irányába, mert ott is fontos tanulságok várnak minket.

A 13. rész pedig még mélyebben foglalkozik nem csak a befektetésekkel, hanem azzal, hogy miként érdemes stratégiailag gondolni a vagyonépítésre, és az életünket miként érdemes alakítani, hogy minden helyzetben megálljuk a helyünket. Ha még nem tetted, iratkozz fel, mert az az előadás csak korlátozottan lesz elérhető: klikk ide a feliratkozáshoz!

Ha tetszett ez a rész, és szeretnél értesülni a következő részről, akkor ne felejts el rányomni a piros gombra, és feliratkozni a hírlevélre is: