Megéri amerikai inflációkövető állampapírt (TIPS) venni? Vagy angolt (IL Gilts)? Tényleg jobban hoznak, mint a Prémium állampapír? És mik a kockázatok?
Örülök, hogy feltetted ezeket a kérdéseket…
Az óriási lakossági állampapír akciónak egy pozitívuma biztosan van: egyre többen akarják megérteni, hogy miként is működik egy kötvény.
Ha pedig megértjük, hogy miként működik egy Prémium Magyar Állampapír, miért ne mehetnénk tovább?
Azonban azt látom, hogy rengeteg téves, vagy félinformáció kering ezekről a papírokról az online térben. Tegyünk tiszta vizet a pohárba!
Ha szeretnéd videós formában feldolgozni az anyagot, arra is van lehetőséged:
Ebben az útmutatóban megnézzük a legnépszerűbb inflációkövető külföldi állampapírokat, (TIPS és Gilts) és összehasonlítjuk azokat a magyar verzióval.
Hogyan működnek az inflációkövető papírok?
Az inflációkövető, vagy inflációhoz kötött állampapírok lényege, hogy védjék a befektetőket az inflációtól.
Ezeket minden esetben egy olyan „változó kamatozással” érik el, mely segítségével az állampapír kompenzálja a befektetőket az infláció mértékével.
Ezt azonban eltérő módszertannal teszik…
A Prémium Állampapír kamatozása
A Prémium Magyar Állampapír esetén nagyon egyszerű a dolgunk: pusztán a fizetett kamat függ az inflációtól.
Ennél a konstrukciónál kvázi a kifizetett kamat lesz az, ami kompenzál minket a befektetésünk inflációjáért.
A kamat = KAMATBÁZIS (Infláció, de min. 0%) + KAMATPRÉMIUM (0-1,5%)
Ha az előző évi infláció például 5% volt, és az állampapírban rögzített kamatprémium 1%, akkor az adott évben 6%-os kamatot kapunk.
Vegyük észre, hogy ennek a kamatnak a jelentős része (5%) pusztán az előző évi inflációért való kompenzáció, és 1% az, ami infláció feletti hozam.
Az 1% lesz itt a valódi, úgynevezett reálhozamunk.
Ha azt szeretnénk, hogy a megtakarításunk (a tőkénk) megőrizze a vásárlóerejét, akkor nem költhetjük el mind a 6% kamatot. Az inflációért kapott 5%-ot vissza kell fektetnünk, hogy a pénzünk értéke ne csökkenjen.
Ha ki akarjuk venni a pénzünket, akkor az eredetileg kölcsönadott összeget fogjuk megkapni. (Mínusz a visszaváltási költség, plusz az idő közben felhalmozott – de még ki nem fizetett – kamat.)
Az USA TIPS kamatozása
Ezzel szemben az USA TIPS és a UK Gilts is másként működik. De e kettő viszont nagyon hasonló.
Tegyük fel, hogy USA TIPS esetén 100 dollárt fektetünk egy kötvénybe, ami 2,5%-os kamatot kínál. Ennél a kötvénynél a 2,5% fix, az nem változik az infláció függvényében.
Ami változik az a kötvényünk névértéke: a 100 dollár, amit kölcsön adtunk az USA-nak. Tegyük fel, hogy az infláció, amit az amerikai CPI (Consumer Price Index) mutat meg, 5%:
Ebben az esetben a kölcsönadott / befektetett összeget, a kötvény névértékét fogják 5%-kal megemelni. Márpedig a kamatot is erre számolják.
Vagyis, nem a 100 USD-nek kapjuk meg a 2,5%-át, hanem a (100*(1+5%)=) 105 USD-nek.
A kamatunk tehát 105 * 2,5%= 2,625 USD lesz. Az USA állam tartozása felénk 105 USD lesz.
Ha tehát az első év végén eladnánk az USA TIPS kötvényünket, akkor a befektetésünk értéke 107,625 USD lenne. (Picivel több, mint 7%.)
(Egyébként az USA TIPS félévente korrigál inflációval és félévente fizet kamatot, így a valós év végi egyenleg 107,71 lenne, ha azonnal visszafektetjük a féléves kamatot.)
A UK Gilts kamatozása
Bár a definíciók és megnevezések mások az angol Inflation-linked Gilts nevű kötvényeknél, a matematika nagyon hasonló.
Gyakorlatilag évente megemelik a kötvények visszaváltási értékét, és a kapott kamatot is az RPI index változásával.
A legnagyobb különbség abban van, hogy az UK Gilts nem az angol CPI-hez köti az emelést, hanem az RPI-hez (Retail Prices Index).
Ez egy alternatív inflációs mutató, mely a fogyasztói árakat méri, és egyesek szerint jobban mutatja az érzékelhető inflációt. (De nem elfogadott nemzetközi standard)
Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a 2009-es válság során ez az érték alacsonyabb volt az inflációnál, de ezen kívül jellemzően felette van:
UK infláció (CPI) és fogyasztói árindex (RPI) 2008-2018-ig
Egyébként 1988-tól 2023-ig vizsgálva, azt mondhatjuk, hogy az RPI kb. 0,87%-kal magasabb volt átlagosan, évente.
Vagyis, a kötvénytulajdonosok némileg jobban jártak, mintha a hagyományos inflációs számítást vették volna alapul.
A működés összehasonlítása
Most csak a megértés kedvéért tegyük fel, hogy mindegyik kötvény 5%-os inflációs környezettel, és 2%-os extra kamattal rendelkezik.
Ebben az esetben féléves periódusokban az alábbi táblázat mutatja a kötvényünk értékét és a kapott kamatokat:
10 éves USA TIPS, UK Gilt és PMÁP (5% infláció + 2% kamatot feltételezve (félévente)
Aki szemfüles, észrevezeti, hogy amennyiben összeadjuk a végső kifizetést és az összes kapott kamatot, a magyar állampapír alulmarad.
Az USA TIPS és a UK Gilt is 190 egységnyi pénzt fizetett, míg a PMÁP csak 170-et. Akkor rosszabb a PMÁP?
Nem! Ugyanis a különbség itt abból adódik, hogy más a kamatok kifzetésének üteme. Itt nem számoltunk azzal, hogy a kapott kamatokat visszafektethetnénk.
Márpedig a PMÁP hamarabb fizet ki többet (a teljes nyereséget kamatként adja), míg a külföldi kötvényeknél az infláció mértéke a kötvényen belül halmozódik.
Úgy kapunk valós képet, ha számolunk azzal, hogy a befektető visszafektetheti ezeket a kamatokat.
Feltételezett, 10 éves USA TIPS, UK Gilts és PMÁP befektetés értéke félévenként (5%+2%)
A 20. félév végén láthatjuk, hogy 199,94 a végeredményünk a külföldi kötvényeknél, és 196,7 a PMÁP-nál.
A különbség így már jelentősen kisebb, mindössze éves 0.163%.
A számítási módszertant és a külföldi kötvények működését tehát ismerjük. Most nézzük meg, hogy jobbak-e ezek a kötvények azáltal, hogy más devizában vannak, vagy esetleg kedvezőbb feltételeket kínálnak…
Hogyan számoljunk a devizaárfolyamokkal?
Az összehasonlítást bonyolítja, hogy nem hasonlíthatunk össze forintos nominális hozamokat dolláros, vagy angol fontos hozamokkal.
Miért? Mert nem feltétlen igaz az, hogy 6% hozam forintban több, mint 5% hozam dollárban.
Ha a dollár erősödik a forinthoz képest, elképzelhető, hogy jobban járunk a kisebb kamattal, de az erősebb devizával.
Felmerül tehát a kérdés, hogy miként érdemes számolni az árfolyamokkal: merre fognak menni?
A jövőt nem ismerjük
Azt nagyon fontos megérteni, hogy senki sem ismeri a jövőt, így a devizaárfolyamok sem határozhatóak meg pontosan.
Főleg nem lehet tudni azt, hogy 5 vagy 10 év múlva miként fognak ezek az árfolyamok állni. Ez egy kockázat.
De vannak piaci törvényszerűségek, amik normál esetben azért adnak némi támpontot.
A józan ész azt diktálja, hogy az a deviza, amelyikben nagyobb az infláció, értéktelenedjen le a másik devizával szemben.
Az infláció ugyebár a pénz romlásának üteme. Ha például forintban magasabb az infláció, és évente 1%-kal többet értéktelenedik, mint a dollár, akkor várhatóan ugyanennyivel fog gyengülni az árfolyam is, hosszú távon.
Mivel a magyar gazdaság igyekszik felzárkózni az USA és UK gazdaságához, várhatóan nagyobb lesz a gazdasági növekedés és az infláció is nálunk. Ez teljesen normális.
Emiatt azonban számítani kell arra, hogy a forint le fog értékelődni szépen lassan, méghozzá annyival amennyivel nálunk magasabb az infláció.
Ez múltban működött?
Nézzük meg, hogy miről is volt szó az elmúlt évtizedekben.
2003-ban az angol font 382.0 forintba került. 2023-ra ez 444.1 lett. A forint gyengülés éves 0,75%
A font inflációja CPI-ben 3,4% volt, RPI-ben mérve 3,82%. A forint infláció 4,9% volt. Az angol RPI és a forint infláció között -1,08% különbség van.
Ugyanezt a számítást látjuk alább az USA dollárra, de ott csak CPI alapján:
USD és GBP VS HUF árfolyam és infláció 2003-2023
Az ÉRTÉKVÁLTOZÁS oszlop mutatja, hogy mennyivel volt több / kevesebb az éves forintgyengülés, mint az inflációs különbség:
- GBP esetén a forint 0,33%-kal kevesebbet gyengült, mint az RPI alapján becsültük volna
- USD esetén pedig 0,03%-kal többet, mint azt az USA CPI alapján becsültük volna.
Figyelembe véve azt, hogy a devizaárfolyamok igen gyorsan tudnak néhány százalékot változni, ez a különbség nem olyan nagy szerintem.
Ha nem tudsz ennél pontosabb becslést készíteni, akkor javaslom, hogy fogadd el, hogy a devizaárfolyam és a devizák közti inflációs különbség nagyjából kiegyenlítik egymást.
Ezen felül hosszú távon egyik deviza sem jó befektetés: mindegyik inflálódik. (Nem is keveset!)
Amennyiben ezt elfogadjuk, akkor valójában kimondhatjuk, hogy az árfolyamspekuláció helyett, érdemesebb a kapott infláció feletti, reálhozamokat megvizsgálni.
Eddig csak minta adatokon hasonlítottuk össze a TIPS, Gilts és PMÁP kötvényeket. Itt az ideje, hogy valós számokkal is megnézzük…
Összehasonlítás: PMÁP, TIPS, Gilts
Eddig közös nevezőre hoztuk a kötvényeket, és azonos kamattal számoltunk, hogy lássuk, mennyit számít a kötvények számítási módszertana.
Most lépjünk eggyel közelebb a valósághoz, és nézzünk meg konkrét kamatokat.
Az inflációt továbbra is azonosnak fogom becsülni, hiszen most már tudjuk, az inflációs különbségekért egyébként is kompenzál minket a devizaárfolyam.
(Ha neked más elképzelésed van, akkor számolj azzal is.)
Mennyit fizet az angol inflációhoz kötött kötvény?
A valóságban rögtön belefutunk egy olyan problémába, hogy nem elég a kötvény kamatozását tudni, a kötvény árfolyama is számít.
Angol IL Giltből van olyan, amelyik 1,25% kamatot fizet, és van amelyik csak 0,125%-ot.
A magasabb kamat nem jelenti azt, hogy az a kötvény jobb vétel lenne, mivel az árfolyama magasabb lesz.
Ami nekünk igazából számít, az a reálhozam görbe, ami az angol kötvények esetén például így néz ki:
Ez a görbe megmutatja, hogy adott futamidőre jelenleg a piac mekkora reálhozamot áraz a Gilt kötvényekbe. (Az aktuális ábrát itt eléred.)
A PMÁP 10 éves futamidejét alapul véve azt látjuk, hogy itt infláció felett körülbelül 1,2%-ot kaphatunk a pénzünkre.
Ez már az angoloknál nagyon nagy szó, 2009 után sokáig nem lehetett reálhozamot elérni a kötvényekkel!
Az 5 éves inflációhoz kötött Giltekkel elérhető reálhozam 1994-2021-ig
Látható, hogy az alacsony kamatkörnyezetben a befektetők kénytelenek voltak negatív reálhozam mellett is befektetni.
A lényeg, hogy attól, hogy találunk egy 2,5%-os kamatot fizető UK Giltet, az még nem jelenti azt, hogy 2,5%-os reálhozamunk lesz, ha azt nem max. 100%-os árfolyamon vesszük meg. (pl a kibocsátáskor)
USA TIPS reálkamata
A fentiek természetesen az USA TIPS-re is igazak. Ahhoz, hogy megtudjuk, mekkora kamattal számolhatunk az USA TIPS esetén, tudnunk kell a futamidőt és a hozzá tartozó jelenlegi reálhozamot.
Itt is megkereshetjük a jelenleg árazott reálhozamokat:
A 10 éves inflációhoz kötött USA állampapírral elérhető reálhozam 2000-2024-ig
A friss grafikont eléred itt.
Itt 10 éves távra magasabb reálhozamot látunk, számoljunk 1,8%-kal…
PMÁP vagy Gilt vagy TIPS?
Valójában már a lényegi adataink megvannak. Tudjuk, hogy melyik piacon mekkora most az elérhető reálhozam.
De futtassuk le a számításunkat úgy, mintha most vásárolnánk egy újonnan kibocsátott papírt az egyes típusokból, a jelenlegi kamatkörnyezetben.
Az infláción felül fizetett kamatok a következők:
- UK Gilt: 1,2% (Valaki ehhez még hozzáad +0,8%-ot a CPI és RPI különbség miatt.)
- USA TIPS: 1,8%
- PMÁP: 0,75% /A valóságban változó 0,5-1% /
Az inflációt vegyük általánosan 4%-nak, tudván hogy az eltérő lesz devizánként, de a devizaárfolyamok ezt némileg korrigálhatják.
Tegyük fel, hogy 10 éves távra fektetünk be, a kamatkörnyezet változatlansága mellett, és a kamatokat visszafektetjük. Az eredményt az alábbi táblázat mutatja:
TIPS, Gilts és PMÁP összehasonlítása a megadott feltételekkel
Valójában nincs másról szó, minthogy a magasabb reálhozamot kínáló kötvény többet fog hozni.
Az USA TIPS jött ki legjobbnak, és a PMÁP a legrosszabbnak. De mindez csak azért, mert jelenleg az USA-ban elérhető reálhozam magasabb, mint a Prémium Állampapír által fizetett kamatprémium. (Ez egyébként elég érdekes!)
Nem kérdés, hogy a forintban elérhető 0,5-1% körüli reálhozam 10 éves távra igen kevés. De ettől még nem rossz a PMÁP, csak meg kell érteni, hogy mire jó, és mire nem jó.
A PMÁP óriási előnye, hogy ingyen van, adómentes, bármikor könnyen hozzáférhető, és forintban van, azaz nincs devizakockázata.
Mielőtt tehát néhány tized százalékos plusz hozam reményében a külföldi kötvények felé kacsintgatnánk, érdemes beszélni azok kockázatairól…
TIPS, Gilts: kockázatok és előnyök
Vegyük sorra először a kockázatokat, majd pedig nézzük meg az egyes kötvények előnyeit is…
Újrabefektetési kockázat
A számítások során éltünk egy olyan feltételezéssel, hogy a kapott kamatokat vissza tudjuk majd fektetni ugyanilyen feltételek mellett.
Ez a valóságban nem igaz, hiszen nem tudjuk, milyen kamatokat áraz majd a piac évek múlva.
A PMÁP hamarabb fizette ki a hozamot, így ott az újrabefektetési kockázat magasabb. Ha a hozamok növekednek, akkor ezzel jól járunk, ha csökkennek akkor rosszul.
Árfolyamkockázat
A kötvények árfolyama a kamatkörnyezettel ellentétesen változik. Ha felmennek a kamatok, a korábban kibocsátott (alacsonyabb kamatozású) kötvények árfolyama csökken, és fordítva.
Erről egy videót csináltam, ha nincs meg ez az összefüggés, akkor nézd meg! (Ez a magyar állampapíroknál is fontos!)
Természetesen az inflációkövető kötvényekre kicsit másként hat a hozamkörnyezet változás, hiszen a kötvény kamata is változik.
Ettől függetlenül az ugyanúgy igaz, hogy a kötvény reálhozam elvárása változhat meg. Elég ha PMÁP-ra gondolunk, ami egy időben 1,5%-os kamatprémiumot fizetett, majd később már csak 0,5-1%-ot.
Ha el akarnám adni az 1,5%-os kamatprémiumos állampapíromat akkor, amikor már csak 1%-ért lehet venni, akkor drágábban adhatnám el.
(A PMÁP-ra az államkincstár fix visszaváltási árfolyamot kínál, ezzel megvéd az árfolyameséstől.)
Nem igaz tehát az, hogy az inflációkövető kötvényekkel garantáltan infláció feletti hozamunk lesz, ha nem tartjuk azokat lejáratig. (Mert például ETF-en keresztül vásároljuk meg őket.)
Devizakockázat
Ha el is fogadjuk, hogy hosszútávon az infláció és az árfolyamváltozás hasonló lesz, a rövidtávú ingadozások akkor is kiszámíthatatlanok.
A PMÁP erőssége, hogy forintban beteszem a pénzt, és akár 1-2 év múlva felvehetem azt, egy előre jól kiszámítható árfolyamon, nulla költséggel.
Ugyanez egy külföldi kötvény esetén minimum egy brókerszámla, két pénzváltás, plusz az árfolyamkockázat. Utóbbi akár 5-10%-os veszteséget is jelenthet viszonylag rövid távon, ami sok évnyi reálhozamunkat viheti el.
Adózásról nem beszélve…
Csődkockázat
Minden állampapírra igaz, hogy addig ér valamit, amíg a másik fél (az adott állam) hajlandó, és tud fizetni.
Ha nem fizetnek időben a kötvényünkre, azt államcsődnek nevezzük, és viszonylag ritka.
Tény, hogy az USA és az UK jelentősen stabilabb adósnak számítanak, mint Magyarország, így a csődkockázatunk egyértelműen kisebb.
Békeidőben az 5 éves CDS felárakból visszaszámolt csődkockázat Magyarország esetén valahol 1,8% körül alakul, míg az USA és az UK esetén ez a szám 0,3% körüli.
A hivatalos / valós infláció
Igazából nincs olyan, hogy „valós infláció”. Mindenkinek más lesz az inflációja, attól függően, hogy mit vásárol.
Amit tenni lehet, hogy igyekszünk egy jó mutatót kitalálni, ami a lehető legtöbbet segít a tájékozódásban.
De amint láttuk az RPI és CPI adatokban is, az eltérő módszertan eltérő eredményeket hoz.
Márpedig az minden befektetőnek kockázat, ha az általa megélt valós infláció alacsonyabb, mint amit a kötvényei emelkednek.
Ez ellen csak úgy tudunk tenni, ha igyekszünk a hivatalos inflációs számoknál egy kis ráhagyással számolni. (Ilyen szempontból az RPI jobb mutató)
Alternatív költség
Végül, a változó kamatozású kötvényeknek a kockázata, hogy egyszerűen rosszabb hozamot fogunk elérni velük, mint a fix kamatozású kötvényekkel.
Tegyük fel, hogy az infláció 4%. Az 5 éves fix kamatozású kötvény 5%-ot kínál fixen 5 évre, míg a változó kamatozású infláció + 2%-ot.
Egyszerű matekkal kijön, hogy jobban megéri a változó kamatozűsú, igaz?
A gond akkor van, ha a megvásárlást követően az infláció csökkenni kezd. Mindaddig nem járunk rosszabbul az inflációkövető papírral, amíg az infláció 3% felett van. (3%+2%=5%)
A 3% lesz a „fedezeti pont” (breakeven), amikor is a két választás egyenértékű. A fix kamatozású kötvények hozamából és a változó kamatozású kötvények hozamából kiszámítható ez a fedezeti pont.
Ez gyakorlatilag megmutatja, hogy mekkora inflációnak kellene lennie ahhoz, hogy legalább olyan jól jöjjünk ki az inflációhoz kötött kötvényekkel, mintha fix kötvényt vettünk volna.
Az USA TIPS és az 5 éves USA kincstárjegy fedezeti pontja (2019-2024)
Forrás: YCharts (Friss adat itt)
Ezt az értéket használhatjuk, mint a piac várakozása a következő (jelen esetben) 5 éves átlagos inflációra. Ha ennél magasabb lesz végül az infláció, akkor nyerünk az inflációhoz kötött kötvényekkel. Ha alacsonyabb, akkor veszítünk a fix kamatozású kötvényekhez képest.
Ebből jól látható, hogy a piac ezeket a kamatokat is racionálisan árazza. Aligha van olyan helyzet, amikor biztosan jobban járunk egyikkel, vagy másikkal.
Mindig a befektető céljaihoz és élethelyzetéhez kell igazítani a portfóliót. Arról, hogy miként válassz állampapírt, itt írtam.
A TIPS és Gilts előnyei
Egyértelműen előnye mindkét külföldi inflációhoz kötött papírnak a diverzifikáció.
Segítségükkel több lábon állhatunk, és nem leszünk kitéve egyetlen államnak, gazdaságnak, devizának.
Ezt természetesen nem csak inflációkövető állampapírokkal tehetjük meg. Egyrészről a nem inflációhoz kötött papírok is jók lehetnek, de akár más eszközosztályok felé is tekinthetünk. (Pl.: Részvény, Ingatlan)
A TIPS előnye ezen felül még egy dologban megnyilvánul:
Az USA kötvényeket a befektetők úgynevezett „safe-haven” azaz biztonságos menedék kategóriába sorolják. Ezek előnye, hogy jellemzően (de nem mindig) válságokban az árfolyamuk stabil vagy emelkedik.
Ha egy globális válság tör ki, sok befektető gondolja azt, hogy jó ötlet biztonságba menekülni. Az egyik legbiztosabb befektetés az USA állampapír, így megnő a kereslet az USA állampapírok iránt.
Egy magyar állampapír ezzel szemben fordított utat járna be: a kockázatok emelkedésével a befektetők inkább csökkentenék a kitettségüket Magyarországon, így a forint árfolyam, és a kötvény árfolyamok is jelentősen eshetnek.
Éppen ezért az USA kötvények jobbak lehetnek kockázatosabb eszközök mellé, hosszabb távra, akár a befektetési portfólió újrasúlyozásához.
Mennyivel jobbak?
Ha már szóbajött, nézzük meg, hogy mennyit számít valójában ez a „Biztonsági menedék” státusz.
(Sokan talán azt gondolják, hogy az USA kötvény ára majd felmegy, amikor a részvények ára le, és ezzel jó nagyot kaszálnak.)
A valóságban ennél jóval kisebb ez a hatás. Tegyük fel, hogy egy befektető 50%-ban részvényeket (30% USA, 20% Más), és 50%-ban kötvényeket tart.
A portfólióját évente egyszer újrasúlyozza.
(Arról, hogy miként lehet egyszerűen kialakítani egy befektetési portfóliót, és azt hogyan érdemes válságban például újrasúlyozni, a Pénzügyi Szabadság Alapozó Tréningen tanulhatsz.)
Az alábbi ábra megmutatja, milyen eredményeket ért volna el a befektető, ha 10 éves fix USA kötvényt vesz, ha TIPS-et vesz, vagy ha globális kötvényeket vesz a kötvények alá:
Egy 50/50 portfólió teljesítménye a használt kötvénytől függően (2001-2023)
Forrás: Saját szerkesztés, Portfoliovisualizer
Látható, hogy a reálhozamok tekintetében nincsen jelentős különbség. A grafikonon szinte egymásra fekszenek a vonalak.
Nézzük meg a Sharpe mutatót, ami a kockázat / hozam arányt mutatja meg:
Ebből látszik, hogy az USA kötvények egy kicsit jobban teljesítettek, vagyis hasonló hozamot érhettünk el, egy picit kisebb kockázat mellett.
A max. veszteségünk a 10 éves kincstárjegyekkel mindössze 21,74% volt, míg ha nem tartottunk amerikai kötvényeket, akkor közel 35%.
Ugyanakkor jegyezzük meg, hogy ezek múltbeli adatok, és a jövőt nem tudjuk.
Összefoglalás: külföldi inflációkövető állampapírok
Szerintem nem igaz az, hogy az USA TIPS vagy a UK IL Gilt egyértelműen jobb lenne, mint a PMÁP.
Másra jók: A külföldi kötvények olyan esetben férnek bele a portfólióba, amikor a befektetőnek sok ideje van. (Min. 3-10 év)
Ilyen időtávon már gondolkodhatunk külföldi eszközökben, és vállalhatunk némi plusz kockázatot a magasabb hozam reményében.
Ezekhez a kötvényekhez azonban magasabb szintű tudásra van szükség, hiszen amint láttuk, jelentősen több a kockázat, mint egy PMÁP esetén.
Ugyanakkor azt is láttuk, hogy a fejlett piaci kötvények reálhozama sem egetrengető, és van hogy negatív.
A PMÁP-ot tudni kell a helyén kezelni: egy biztonságos, garantált reálhozamot biztosító, ingyenes és likvid papír. Szinte olyan, mint egy bankbetét.
Ha a vésztartalékodat akarod befektetni, hogy ne egye meg az infláció, akkor a PMÁP egy biztonságos döntés. A PMÁP-ból nem lesz értelmes hozamod hosszabb távon, de arra jó, hogy védd magad a forint inflációtól.
Ha a 20+ évre befektethető nyugdíjcélú megtakarításaidról van szó, akkor érdemes lehet más eszközöket is számításba venni.
Ebben az esetben sem érdemes szerintem egyetlen papírra mindent feltenni. Valószínűleg jobban jársz, ha a kötvények terén is portfólióban gondolkodsz!
Ha még nem voltál, javaslom, hogy gyere el a Pénzügyi Szabadság Alapozó tréningre, ahol pár óra alatt teljes egészében megérteted a legfontosabb összefüggéseket a befektetésekkel kapcsolatban.
Szólj hozzá!