Szeretnél többet tudni a részvények világáról? Ismerd meg az egyik legnépszerűbb befektetési formát, a részvényeket. Ebben a cikkben mindent megtudhatsz a részvények működéséről, amire egy átlagos kisbefektetőnek szüksége van.
A részvények ismerete ma már mindenki számára nélkülözhetetlen, aki szeretne vagyont építeni, pénzt gyűjteni. A részvények ugyanis kiváló befektetési lehetőséget teremtenek.
Ugyanakkor a bölcs döntésekhez ismerni kell a részvények különböző típusait, fajtáit, valamint kockázatait, és az elvárható hozamokat. Ha érdekel, hogyan tudsz akár 89 másodperc alatt tulajdonrészt szerezni a kedvenc cégedben, nézd meg ezt a videót:
(Ne maradj le a hasznos videókról: Klikk ide, és iratkozz fel a YouTube csatornámra!)
Elsőként megnézzük az elméleti alapokat, amelyeket illik ismerni, de nem fontosak befektetői / gyakorlati szempontból általában. Ezt követően a hétköznapi, gyakorlati információkat fogjuk áttekinteni.
Ha a részvények, mint befektetés érdekel, ugord át az elméleti részt ide kattintva!
Kezdjük az elején…
Mik azok a részvények?
A hivatalos definíció szerint a részvények „tulajdonjogot megtestesítő, lejárat nélküli értékpapírok”. De mit is jelent ez?
A részvények egy cégben, vállalatban szerzett tulajdonjogot jelentenek. Ha veszel egy részvényt, akkor te az adott vállalat tulajdonosává válsz. Ezzel szert teszel a részvénnyel járó jogokra, mint például a vállalat nyereségéből (osztalékából) való részesedésre.
Részvényeket csak részvénytársasági formában működő cégek bocsáthatnak ki. Egy részvénytársaság lehet nyitott, vagy zárt, attól függően, hogy csak az alapító okiratban meghatározott szűk kör, vagy bárki vásárolhat-e részvényt.
Részvények kibocsátása: példa
Tegyük fel, hárman elhatározzák, hogy indítanak egy vállalkozást. Van, aki többet, van, aki kevesebbet tud beleadni az induláshoz szükséges tőkébe. Így hát a vállalatban szerzett részesedést olyan arányban osztják meg, amilyen arányban a tőkét a cég rendelkezésére bocsátották.
Ha a kezdőtőke mondjuk 100 millió forint, és azt 50-30-20 arányban rakták össze a tulajdonosok, akkor a részvények aránya is 50%-30%-20% lesz. Ekkor a cég még zárt részvénytársaságként működik, vagyis nyilvánosan nem lehet vásárolni a részvényekből.
Később a tulajdonosok viszont a növekedést látva dönthetnek úgy, hogy megnyitják a lehetőséget külső befektetők előtt, és eladnak a tulajdonrészükből. Ekkor a társaság nyílt részvénytársasággá alakul, és újabb részvényeket bocsájt ki, melyekkel ezt követően a piacon, – vagyis a tőzsdén – szabadon lehet kereskedni.
A részvények árát ekkor már a piac határozza meg: attól függ, hogy az emberek mennyiért hajlandóak venni, és eladni az adott vállalat részvényeit.
A részvényesek fontosabb jogai
A részvényeseket, mint a vállalat tulajdonosait különböző jogok illetik meg. Ezeket a jogokat két csoportra oszthatjuk: vagyoni jogok, és üzletvezetéshez kapcsolódó jogok.
Vagyoni jogok:
Üzletvezetéshez kapcsolódó jogok:
Természetesen a legtöbb kisbefektető aligha él ezekkel a jogokkal. A nyílt részvénytársaságok negyedévente részletes jelentéseket tesznek közzé, így az érdeklődők általában ezeket a jelentéseket olvassák inkább.
A nagy multinacionális vállalatok részvényszámához viszonyítva a kisbefektetőknek rendkívül kis részesedésük van, és kérdéses egyáltalán, hogy képesek-e élni az irányításhoz kapcsolódó a jogokkal minden esetben.
A kisbefektetők számára a legfontosabb az osztalékra való jog. Ezzel a kisbefektetőknek nincs teendőjük. A banknál, vagy brókercégnél vezetett értékpapírszámlájukra (melyen a részvényt tárolják) automatikusan megkapják az osztalékokat.
Részvények típusai
A részvény lehet nyomdai úton előállított, vagy „dematerializált” azaz elektronikus. Manapság az utóbbi a sokkal gyakoribb, a nyilvánosan működő részvénytársaságok részvényei kizárólag dematerializált, tehát elektronikus úton állíthatóak elő.
Ezen felül a részvényeket további 5 típusba sorolhatjuk…
1. Törzsrészvények
Ez a legáltalánosabb részvény típus, gyakorlatilag a hagyományos részvényeket értjük alatta, melyekhez semmilyen speciális jog nem kapcsolódik. Ha részvényt vásárolsz, alighanem ilyen részvényt veszel.
2. Elsőbbségi részvények
Ezek a részvények a többi részvényfajtával szemben valamilyen elsőbbséget, többletjogot biztosítanak a részvényes számára. Ilyen jogok lehetnek:
3. Dolgozói részvények
A munkavállalók ösztönzésére használt részvényfajta. A munkavállaló a jövedelme mellé dolgozói részvényeket kaphat, melyek segítségével részesülhet a vállalat eredményeiből. Főként felső vezetőket szoktak ily módon motiválni. Az alkalmazottak a részvényt ingyenesen, vagy nagyon kedvezményesen szerezhetik meg. Átruházása korlátozott, ugyanis csak a cég dolgozói, vagy volt dolgozói szerezhetik meg, akik a cégtől nyugdíjba vonultak.
4. Kamatozó részvények
A kamatozó részvények az osztalékon felül egy előre meghatározott kamatot is fizetnek a részvényesnek. Rendkívül ritka részvényfajta. Ha a kamatfizetés következtében a részvénytársaság saját tőkéje nem érné el a részvénytársaság alaptőkéjét, nem fizethető kamat.
5. Visszaváltható részvény
A visszaváltható részvény a részvénytársaságot vételi joggal, és/vagy a részvényest eladási joggal ruházza fel. Ha a részvénytársaság a gazdasági helyzete miatt nem tud osztalékot fizetni, akkor a vételi-, vagy eladási jogok nem gyakorolhatók.
Ezek voltak tehát az elméleti alapok a részvényekkel kapcsolatosan. Most pedig lépjünk át a gyakorlatban feltett legfontosabb kérdésekre a részvények vásárlása, és eladása kapcsán. Először is, nézzük meg, mitől függ egy részvény ára, árfolyama…
Részvények, mint befektetés
A részvények igen kedvelt befektetési eszközök, hiszen a vállalatok a modern gazdaságok mozgatórugói, és a folyamatos termelésen, fejlesztésen, szolgáltatáson keresztül profitot termelnek a tulajdonosaiknak.
A részvények segítségével a befektetők kétféleképpen érhetnek el hozamot: az osztalékokon keresztül (amennyiben fizet a vállalat), valamint az árfolyam emelkedésen keresztül. Ha emelkedik a részvény piaci ára, akkor drágábban adhatjuk el a részvényt, mint amennyiért megvettük, és ezzel hasznot érhetünk el.
Ugyanakkor sok esetben a részvényeket vásárlók elfeledkeznek arról, hogy valójában egy vállalat áll a részvények mögött. Egy-egy vállalatnál akár több ezer alkalmazott is dolgozhat azon, hogy a vállalat nyereséget termeljen.
Mégis, a mai felgyorsult kereskedési világban, ahol egy szempillantás alatt adhatunk, és vehetünk több ezer részvényt, sokan már csak az árgrafikonokat figyelik, és nem törődnek a mögöttes cég értékével.
Mitől is függ a részvények ára?
Részvényeket a részvénytársaság alapításakor, vagy tőkeemeléskor bocsáthat ki a vállalat. A részvény névértéke a vállalat rendelkezésére bocsájtott tőkét testesíti meg. A kibocsátott részvények névértékének összege egyenlő a vállalat jegyzett tőkéjével.
A részvényért cserébe a részvényes a tőkéjét a vállalkozásnak adja, azt vissza már nem válthatja, de a részvényét eladhatja. Az eladás viszont már nem érinti a vállalat tőkéjét. Elszakad tehát egymástól a részvény piaci ára, és a vállalatnak adott vagyon mértéke.
A cég életre kel, és a benne szerzett részesedésünk értéke a vállalat értékének (vélt, vagy valós) változásával együtt változik. Ha a cég jól teljesít, akkor a cég részvényének ára felmegy, ha rosszul, akkor leesik. A részvények árfolyama percről percre változik.
Egy cég értékét ugyanis nem lehet pontosan megmondani. Számos elemző igyekszik becslést adni arra vonatkozóan, hogy mennyit érhet egy adott vállalat, és így mennyit ér annak egy részvénye. (Az összes kibocsátott részvény darabszáma, szorozva a részvény árával, megadja a cég teljes – elméleti – értékét.)
Az árat ekkor már nem a cég szabja meg, hanem a piac: az emberek, akik adják, veszik a részvényeket. Az ár attól függ, hogy az emberek átlagosan mit gondolnak, mennyit ér a vállalat most. Vannak, akik szerint kevesebbet, mint a jelenlegi ár, vannak, akik szerint többet.
A vevők természetesen szeretnék minél olcsóbban megvenni, az eladók pedig szeretnék minél drágábban eladni a részvényeket. A piaci ár mindig a kettő találkozásánál alakul ki: ahol van, aki megvegye, és van, aki eladja. Ez a kereslet-kínálat törvénye.
A keresleti és kínálati függvény: metszéspontban az ár és a mennyiség
Minden vevőre jut tehát egy eladó is. Adott pillanatban, adott ár mellett tehát éppen annyi részvényt akarnak venni, mint eladni. Ebből máris látszik, mennyire nincs egyértelmű válasz arra, hogy merre fog menni az árfolyam: a piac fele szerint érdemes eladni, a fele szerint pedig érdemes venni.
Rövid vs. hosszú táv
A részvények árfolyama éppen ezért rövidtávon teljesen kiszámíthatatlan, és rendkívül ingadozó. Főként a rövid távú kilátásoktól, a piacot alkotó emberek érzelmeitől, a friss hírektől, jelentésektől függ.
Az IBM cég részvényeinek árfolyama 2013-2022
Természetesen rengeteg cég van, így kereshettem volna akár olyan grafikont is, amely meredeken felfelé ment, és olyat is, amelyik lefelé. De ez a grafikon jól mutatja, hogy miként változik az ár: 1-2 év alatt akár a befektetett pénz jelentős részét is elveszíthetjük.
Ugyanakkor a részvénypiac összességében hosszútávon várhatóan magasabb hozamot produkál, mint más, alacsonyabb kockázatú befektetési eszközök.
A globális részvény (kék), kötvény (sárga) és USD bankbetét (piros) teljesítménye 1996-2022
Forrás: portfoliovisualizer.com
A grafikonról látható, hogy a részvények magasabb hozama miatt több mint kétszer akkora vagyonra tehettünk szert a kezdeti 10.000 dolláros befektetésünkből, mint a második legjobb esetben.
A bankbetét ez idő alatt 1,92%-os dollár hozamot ért el, mely összességében kevesebb, mint harmadára növelte a hipotetikus befektetésünk értékét. A globális részvénypiac éves 7,4%-os dollárhozamot ért el ez idő alatt. (Ez forintban kifejezve jelentősen magasabb hozamot jelentene.)
Míg rövid távon tehát igen nehéz eltalálni a részvények árának mozgását, addig hosszabb távon a cégek növekedéséből fakadóan, a részvények összességében magas hozamokkal honorálják a befektetők türelmét.
Itt fontos különbséget tenni a befektetés, és a spekuláció között. A befektető a részvényt azért vásárolja, hogy részesedést szerezzen egy vállalatban, mely nyereséget termel hosszú távon. A spekuláns rövid távon gondolkodik, és az árfolyammozgásokból igyekszik profitálni.
A kettő különbségéről részletesen írtam ebben a cikkben: Mi az a befektetés? Hogyan kell okosan befektetni?
Részvények elemzése
Természetesen, ha bárki meg tudná mondani, hogy milyen irányba mozdul el egy részvény ára, akkor az óriási pénzeket tudna szakítani. Éppen ezért rengetegen keresik a részvénypiac titkát. Alapvetőek két elemzési eljárást, vagy megközelítést különböztetünk meg.
1. Technikai elemzés
A technikai elemzés főként a rövid távú kereskedés kedvelt eszköze. Az elemzés során a kereskedők a múltbeli árfolyamadatokból próbálnak meg következtetést levonni. Különböző alakzatokat, mintákat keresnek a részvények grafikonjaiban, és ezek alapján próbálnak a jövőre vonatkozóan előrejelzést adni.
Tudományosan igen vitatott az eljárás megbízhatósága, sok közgazdász szerint pusztán egy áltudományról van szó. A brókercégek (akik érdeke, hogy az ügyfeleik kereskedjenek) gyakran használják ezeket az elemzéseket az ügyfeleik „kiugrasztására” a pozíciójukból, így generálva jutalékot a cégnek.
2. Fundamentális elemzés
A másik módszer, ha a cég alapjait (fundamentumait) próbáljuk meg megérteni, vagyis megvizsgáljuk a működését, pénzügyi helyzetét, a piacot, amin tevékenykedik, és ebből próbálunk meg előrejelzést adni a jövőbeni lehetőségeire. Ha a cég növekszik, akkor alighanem a részvények ára is követni fogja. Elemzők megvizsgálják a piac növekedését, a cég piaci részesedését, a márka erejét, stb.
A probléma az, hogy minél előrébb tekintünk a jövőben, annál pontatlanabb lehet csak a becslés. Már 1-2 éves távon is igen nehéz előre jelezni, 5 éves távon túl pedig már szinte lehetetlen. A számos bonyolult, és egymásra visszaható változó miatt a modellek nem adnak megbízható előrejelzéseket. Két azonos tehetségű és tudású elemző ugyanazt a céget homlokegyenest másként értékelheti.
Minél több elemző véleményét vesszük figyelembe, annál pontosabb képet kaphatunk. Ahogy azonban egyre több és több ember véleményét vesszük figyelembe, egyre inkább közelíteni fogunk a jelenlegi piaci árhoz, ami végtére is, a teljes piac véleménye az adott vállalatról.
A piac meglehetősen jól árazza a részvényeket, általában. Van, amikor a rövidtávú spekuláció, a befektetők érzelme tévútra viszik a tömeget, és ideiglenesen az ár elszakadhat a valós értéktől. Ezek a félreárazások azonban legtöbbször csak utólag láthatók tisztán, és adott pillanatban nehéz megmondani, hogy valóban jelentős változás állt-e be a piacon (pl. a cég hirtelen nagyon kockázatos lett), vagy csak egy félreárazásról van szó.
A cégek valós értékének becslésével a vállalatértékelés tudománya foglalkozik. Bár vannak, akik azt állítják, hogy képesek hatékonyan kiválasztani az alulértékelt részvényeket, ez sok esetben mégsem sikerül.
A piac meglehetősen hatékony, és kisbefektetőként alighanem a legjobb, ha nem próbálod meg eltalálni a legjobb vásárlást, hanem egy kellően diverzifikált, alacsony költségű részvényportfóliót alakítasz ki.
Ajánlott tananyag: Egy bizonyítottan működő befektetési stratégia
Mit várhatunk a részvényektől?
Mivel nem érdemes egyetlen cég részvényére feltenni az egész vagyonunkat, ezért javasolt egy nagyobb piacba, sok cég részvényébe fektetni egyszerre. Ez csökkenti a kockázatunkat, és javítja a kockázat / hozam arányt.
Ha elfogadjuk, hogy több részvénybe érdemes fektetni, akkor a kérdés már csak az, hogy az így képzett részvényportfóliótól milyen eredményeket várhatunk. Ebben a részben erre próbálok meg választ adni.
Az időtáv fontos!
Minél hosszabb időtávról van szó, annál inkább kiszámíthatóbban viselkednek a részvények. Rövid távon a piac várakozásai eltorzíthatják a vállalatok értékét, a jövőbe vetett hit irreálisan pozitív, vagy negatív is lehet.
Hosszú távon azonban a piac visszatér a vállalati realitásokhoz, és követi azok növekedését. Így tehát azt láthatjuk, hogy egy éves távon rendkívül széles skálán mozog az elérhető hozamunk (pozitív és negatív irányban is), míg hosszabb távon jóval kiszámíthatóbb hozamokat várhatunk.
A következő ábra megmutatja, hogy 1950-2013-ig az egyes időtávokat vizsgálva évről évre, mi volt a legjobb és legrosszabb hozam az adott időtávon.
Láthatjuk, hogy minél rövidebb az időtáv, annál nagyobb a tól-ig határ. Egy éves távon elérhettünk 52%-os hozamot, de 37%-os veszteséget is. 20 éves távon viszont a legrosszabb esetben is 6,46%-os hozamot értünk el, a legjobb esetben pedig akár 17,99%-ot is. Az átlagos hozam 11% körül alakult dollárban.
Lássuk, miként függ össze a részvények értékeltségi szintje a várható hozamokkal!
Részvények értékeltsége és a várható hozam kapcsolata
A várható hozam természetesen nagyban függ az adott piaci helyzettől. Ha éppen a részvényemelkedés csúcsán szállunk be, akkor sok-sok évet kell várnunk, mire ledolgozza a veszteségünket a piac (ezek a fenti ábrán az alsó, piros értékek – a rossz beszállások éveinek eredményei). Ha szerencsénk van, és olcsón vásárolunk, akkor pedig gyorsan fog emelkedni a befektetett tőkénk.
A részvények értékeltségét leggyakrabban a P/E mutatóval szokták mérni, ami angolul a Price-to-Earnings, magyarul pedig árfolyam/nyereség mutató. A P/E mutató matematikailag a részvény árfolyama és a részvénytársaság egy részvényére jutó adózott nyereségének hányadosa.
A P/E azt mutatja meg, hogy az egy részvényre jutó éves nyereség hányszorosát kell megfizetnünk a részvényért cserébe. Ha például egy vállalat P/E rátája 12, az azt jelenti, hogy a részvényünk (a jelenlegi értékek mellett) 12 év alatt termeli vissza az árát nyereségként a cégbe.
A mutatónak számos kritikája van, és önmagában nem alkalmas arra, hogy megállapítsuk, alulértékelt-e egy részvény. Azonban múltbeli adatok alapján megfigyelhető, hogy az alacsonyabb értékeltségi szinteket követően magasabb hozam ütötte a befektetők markát, bármilyen időtávot is vizsgálunk.
Az elért minimum és maximum hozamok az induláskori P/E rátától, és időtávtól függően (1926-2016)
Forrás: http://awealthofcommonsense.com/2016/12/expected-risk/
A táblázatból jól látható, hogy az alacsonyabb P/E-hez magasabb hozamok, és alacsonyabb visszaesések is tartoznak. Az alacsonyabb visszaesések alacsonyabb kockázatot jelentenek a befektetőknek.
Egy másik ábra a medián P/E arányt vizsgálja. Itt a P/E érték alapján 5 szegmensre (kvintilisekre) osztották a piacot, és ezek teljesítményét vizsgálták.
10 éves részvénypiaci hozamok P/E kvintilisek szerint 1926-2014 -ig
Forrás: saját szerkesztés, CMG Wealth, Ned Davis Research 1926-2014
A számok itt is megerősítik az előző táblázat következtetését: amikor a tőzsde drága, a következő 10 éves megtérülés általában alacsony.
Nincs garantált hozam
A részvények esetén, mivel tulajdonosok vagyunk a vállalatban, nincs garantált hozamunk. A cég teljesítménye (valamint a részvény spekulatív árváltozása) határozza meg a részvényen elért nyereségünket. Ha a piac drágábban árazza a részvényeket, a P/E ráták emelkednek, az elérhető hozamok csökkennek.
A hozam összetevői, ahogy fentebb említettem az osztalékok, és az árváltozás. Az árváltozást további két komponensre bonthatjuk a P/E ráta alapján: a cég nyereségessége nő (csökkenti a P/E-t), vagy a piac drágábban árazza, tehát a nyereséghez viszonyított részvényár nő (növeli a P/E-t).
A következő ábra megmutatja, hogy az adott évtizedekben, milyen dollárhozamot érhettünk el az amerikai részvényekkel, és ezek miből adódtak: vállalati hozamból (osztalék- és nyereségnövekedés), vagy spekulatív hozamból (P/E változás).
Az ábráról leolvasható, hogy szinte minden évtizedben pozitív hozamot termeltek összességében a részvények. De ez sem garantált. Előfordulhat tehát, ahogy fentebb is láthattuk, hogy akár 10 éves távon is negatív hozamot érünk el. Ennek azonban kicsi az esélye.
A spekulatív hozam, tehát a P/E ráta változásából eredő részvényár emelkedés ugyan tág határok között ingadozik, a vállalati hozam ennél sokkal kiszámíthatóbb. A piaci hangulat tehát folyamatosan változik, és ugyanazt a nyereséget másként árazza. Ha viszont a cégek, melyekbe fektettünk, növekednek, akkor a piaci árazás ugyan rövid távon befolyásolja az eredményeinket, hosszú távon azonban jóval kevésbé.
Az árváltozások természetesen kockázatot jelentenek, ha szükségünk van a pénzre. Lássuk, milyen kockázatokkal érdemes számolnunk…
A részvények kockázatai
Amint láthattad, a részvények tartása kockázatos lehet, hiszen nem tudhatjuk, mekkora hozamot érünk el. Az is előfordulhat, hogy a pénzünk jó részét elveszítjük. A legtöbb könyv és tanácsadó is az amerikai részvénypiacot hozza példának. De ne feledkezzünk meg arról, hogy utólag visszatekintve könnyű megmondani, hogy az amerikai piac jól teljesített.
Az amerikai piac más piacokhoz viszonyított felülteljesítése, vagy alacsonyabb kockázata csak a múltba visszatekintve egyértelmű. Egy befektető jogosan fektethetett volna japán, vagy görög részvényekbe is, gondolva, hogy a magasabb kockázatért magasabb hozamot is várhat el.
A Japán tőzsdeindex (NIkkei) teljesítménye 1991-2022
Számításai ugyanakkor nem jöttek volna be, hiszen a japán tőzsde évtizedeken keresztül alulteljesített és számos befektetőnek veszteséget termelt.
Lássuk, milyen kockázatokkal kell szembenéznünk, ha részvényekbe akarunk fektetni.
1. Kibocsátói kockázat, egyedi kockázat
Az adott cég működéséből, tevékenységéből eredő az adott részvényre jellemző egyedi kockázat. A részvények értéke, és az osztalékok kifizetése is függ a kibocsátó gazdálkodásától, valamint likviditási- és vagyoni helyzetétől. A vállalat csődje, vagy rosszul teljesítése a tulajdonosok kockázata. Csődeseménykor a részvényesek a pénzüket a hitelesek után kapják csak meg.
2. Politikai, gazdasági kockázat
A részvények árfolyamára jelentős hatást gyakorolhatnak a politikai-, gazdasági folyamatok. Ilyen tényezők például: az infláció, a kamat,- vagy jogszabályi környezet, az adóváltozások. A részvények ára egy adott piaci szegmensben jellemzően szorosan együtt mozognak. Ha egy jogszabályváltozás miatt a gyógyszer gyártók hátrányba kerülnek, akkor minden gyógyszercég részvénye egyszerre veszíthet értékéből.
3. Devizakockázat
A devizaárfolyamok változásából adódó kockázat: abban az esetben, ha a részvény devizája eltér a befektetett összeg devizájától, akkor a befektetés értékét, és az árfolyamnyereség/veszteség mértékét befolyásolhatja a deviza árfolyamának alakulása. Nem az számít, hogy te milyen devizában vetted az adott befektetési alapot, hanem az, hogy a cég részvényét milyen devizában jegyzik, illetve maga a cég milyen devizában realizálja a bevételeit.
4. Likviditási kockázat
A részvények eladása és vétele a piacon történik. Minden eladáshoz szükséges egy vevő, és fordítva. Ha egy részvénnyel kevesen kereskednek, előfordulhat, hogy nem tudod eladni / megvenni. Ez főleg az alacsony forgalommal rendelkező – alacsony likviditású – részvények, vagy a nagy forgalmú részvények esetében, főként kedvezőtlen piaci események bekövetkezésekor jelenthet problémát.
5. Tőkeveszteség kockázata
A részvények ára ingadozik, így a részvény árának csökkenése következtében a befektetett tőke jelentős értékvesztést szenvedhet el. A részvény kibocsátó cég csődje esetén, akár a teljes befektetett összeg elveszhet.
6. Partner kockázat
A részvényt valahol meg kell vennünk, és tárolnunk kell. Az értékpapírok tárolására igen komoly jogszabályi előírásoknak kell megfelelniük az ilyen szolgáltatást nyújtó bankoknak és brókercégeknek. Ugyanakkor fordultak már elő visszaélések: bűncselekmény esetén az értékpapírjainkat ellophatják. Ilyenkor a Befektető Védelmi Alap feladata a kárpótlás. Ugyanakkor a szolgáltató csődje nem befolyásolja a részvényeink meglétét, hiszen az nem a szolgáltató cég tulajdona.
Kockázatok mérése
A befektetések kockázatát jellemzően az adott befektetés hozamának szórásával, valamint maximális visszaesésével szokták mérni.
A szórás az átlagtól vett eltérések négyzetes átlaga. Megmutatja, hogy az elért hozamok átlagosan mennyivel térnek el a várható, átlagos hozamtól. (A hozamok ingadozását mutatja meg.)
A maximális visszaesés (drawdown) megmutatja, hogy mekkora volt az adott eszközosztály (pl. részvények) maximális vesztesége a múltban. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne ennél nagyobb a veszteség, de kellően hosszú időre visszanézve segít mérlegelni a lehetséges veszteség mértékét.
A következő grafikon az európai, amerikai részvények és az arany teljesítményét mutatják, valamint a hozzájuk tartozó hozam és kockázat mutatókat. A grafikon egy 10.000 dolláros kezdő befektetést feltételez.
Néhány eszközosztály hozama és kockázata 1986-2022
Forrás: saját szerkesztés, portfoliovisualizer.com
Láthatjuk, hogy a hosszú idő alatt fennálló apró hozamkülönbség majdnem duplájára növelte az amerikai részvényekből felvehető vagyon összegét. Ugyanakkor az arany a részvényekkel hasonló kockázatokat mutat, hozama viszont jelentősen elmarad a részvények hozamától.
Kockázatok csökkentése
A részvényekbe való befektetés kockázata csökkenthető, ha nem egyetlen cég részvényét, hanem több céget vásárolunk. Minél inkább különböznek ezek a részvények egymástól, annál inkább csökken a részvényportfóliónk kockázata.
Érdemes tehát nem egyetlen, vagy pár cég részvényében gondolkodni, hanem diverzifikálni, megosztani a befektetést több cég részvénye között. Szakértők jellemzően 30-50 részvény tartását ajánlják legalább. Ez csökkenti a részvényekből eredő egyedi kockázatokat: ha egy cég csődbe is megy, a portfóliónk csak kis része sérül.
A portfólióban tartott részvényeket érdemes tehát megosztani iparági és ország szinten is. Utóbbi a devizakockázatot is csökkentheti, ha eltérő pénznemben is szerzünk ezáltal kitettséget.
Részvények vásárlása
A részvények vásárlását amolyan misztikum övezi. A legtöbb magánszemély azt gondolja, hogy „ő biztosan nem vehet részvényeket”. Pedig de, valójában tényleg bárki tulajdonjogot szerezhet a világ bármely nyílt részvénytársaságában, meglehetősen könnyedén.
A részvények vásárlása két módon történhet: az elsődleges és a másodlagos piacon. Az elsődleges piac, amikor a cégtől vásárolunk részvényt, például egy tőkeemelést követően, vagy a cég tőzsdére lépésekor. Amikor a cég tőzsdére lép, akkor történik az úgynevezett IPO (Initial Public Offering), amikor bárki jegyezhet egy előre megadott áron a vállalat részvényeiből.
Ezt követően a részvények bekerülnek a tőzsdére, és azokat szabadon lehet adni, venni. Ez a piac, – tehát a tőzsde – a másodlagos piac. A legtöbb esetben a kisbefektetők a tőzsdéken keresztül vásárolhatnak részvényt.
A folyamat koránt sem bonyolult.
A legtöbb bankfiókban és brókercégnél már rendkívül alacsony költség (havi párszáz forint) mellett is nyithatunk egy értékpapírszámlát. Ezek a számlák úgy működnek, mint egy bankszámla, azzal a különbséggel, hogy az online felületükön (vagy igény esetén a bankfiókban) lehetőségünk van részvényeket vásárolni. Pontosan úgy, mint egy webshopban.
Ha szeretnél te is részvényeket vásárolni, olvasd el ezt a cikket az értékpapírszámlákról: Melyik a legjobb értékpapírszámla?
De nem csak egyedi részvények vásárlásában érdemes gondolkodnod…
Hogyan vásárolhatsz részvényeket?
Egyrészről bármilyen cég részvényét megvásárolhatod direktben egy sima értékpapírszámlán keresztül. Ahogy azonban fentebb már említettem, ez igen kockázatos. Hacsak nem akarsz 30-50 részvényből álló portfóliót kialakítani, és nem magad akarsz dönteni a megfelelő vállalatok kiválasztásáról, akkor jobban teszed, ha azonnal portfólióban gondolkodsz.
Lehetőséged van ugyanis – akár már pár ezer forinttal is – befektetési alapokon keresztül részvényeket venni. A befektetési alapok sok kisbefektető pénzét gyűjtik össze, és azt egyben kezelik és fektetik be. A befektetési alapot szakértő kezeli, így biztos lehetsz benne, hogy megfelelő részvényportfóliót alakít ki.
Ilyen részvény befektetési alap például a Concorde részvény alap, vagy az OTP Trend. A BAMOSZ keresőjében számos más részvényalapot is találsz. Besétálva egy OTP fiókba, vagy a Concorde irodájába, egy számlanyitást követően máris befektethetsz ezekbe az alapokba, és részesülhetsz a hozamokból (vagy a veszteségekből).
Amire figyelned kell, hogy lehetőleg kerüld a magas költségű alapokat. Számos tanulmány azt mutatja, hogy az alacsonyabb költségű részvényalapok jobban teljesítenek.
A részvényalapok átlagos hozamai költségbesorolás alapján 1991-2016
Forrás: saját szerkesztés, John C. Bogle alapján
Ezért jöttek létre a passzív befektetési alapok, ETF-ek, melyek rendkívül alacsony költségek mellett adnak lehetőséget diverzifikált portfólió létrehozására.
A részvények hozamából ezen felül különböző bonyolult pénzügyi termék segítségével is tudsz profitot realizálni. Ilyen termékek a CFD-k, opciók például. Ezeket azonban már csak mélyebb hozzáértés mellett érdemes használni, ha valaki tudja, mit csinál. Nem mellesleg ezek használata nem feltétlen jelent többlethozamot, így a legtöbb befektetőnek nincs szüksége ezek mély ismeretére.
Részvény befektetési stratégiák röviden
Különböző befektetők különböző stratégiákkal próbálnak meg hozamot elérni a részvénypiacon. A megfelelő stratégia kiválasztása kulcsfontosságú lehet a részvény befektetés sikeressége érdekében. A stratégiát gyakran eltérnek egymástól a részvénykiválasztás módszertanában, a vállalt kockázatban és a választott időtávban is.
Vizsgáljuk meg a leggyakrabban alkalmazott befektetési stratégiákat.
Kereskedés részvényekkel (tőzsdézés)
A részvénykereskedés lényege, hogy a kereskedő eltalálja a részvény árának mozgását, hogy ezáltal profitot realizáljon. A hétköznapi nyelvben nevezzük tőzsdézésnek. A részvényárak mozgását azonban rövidtávon eltalálni rendkívül nehéz, gyakran még a tapasztalt kereskedők sem képesek konzisztensen megmondani, mi várható a jövőben. Ez a stratégia jellemzően rövid távra fókuszál, kockázatos és hosszú távon megkérdőjelezhető az általa elérhető eredmény.
Értékalapú befektetés
Ennél a befektetési stratégiánál a befektető a vállalatot vizsgálja és értékeli. A vállalat kilátásai és múltbeli teljesítménye alapján próbál meg következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy milyen eredményeket fog produkálni vállalat.
Az intelligens befektető nem elégszik meg pusztán egy jó minőségű vállalattal, hanem igyekszik azt áron alul megvenni akkor, amikor a piac valamilyen – jellemőzen rövid távú indok miatt – azt éppen alulértékeli. Ehhez a stratégiához szükséges a befektető megfelelő ismerete a vállalatértékelés területén. Ismernie kell, és figyelemmel kell kísérnie a vállalat működését, és az iparágat, amiben tevékenykedik.
Éppen ezért ez a stratégia sok időt igényel befektető részéről, és alapos utánajárásra van szükség. Ezt a stratégiát jellemzi a hosszú távon való gondolkodás, és a mérsékelt, megfontolt kockázatvállalás.
Osztalék alapú befektetés
Ez a befektetési stratégia sokban hasonlít az értékalapú befektetéshez. Itt is szintén a vállalat működésén és eredményein van a fókusz, és nem pedig a részvények árfolyamán.
A különbség, hogy ez a stratégia az osztalékokra fókuszál, hangsúlyt helyez arra, hogy a választott részvények osztalékot fizessenek. Az osztalékfizető cégek jellemzően nagy méretű, fejlett vállalkozások. Alacsonyabb növekedés, de stabilabb bevétel várható tőlük. Az osztalék alapú befektetők is igyekeznek akkor vásárolni a részvényekből, mikor azokat a piac alulértékeli.
Passzív befektetés
Számos kutatás és tanulmány kimutatta, hogy a profi befektetési alapkezelők sem képesek a részvények válogatásában extra hozamot elérni az átlagos piaci hozamhoz képest. Márpedig, ha a profiknak nem sikerül, akkor egy szakképzetlen befektetőnek sincs sok esélye.
Ezért egy meglehetősen egyszerű, ugyanakkor rendkívül hatékony stratégia, ha pusztán a lehető legalacsonyabb költségek mellett készítünk egy diverzifikált portfoliót. Ideális azoknak a kisbefektetőknek, akiknek nincsen megfelelő szaktudásuk, vagy idejük ahhoz, hogy komplex elemzéseket készítsenek a részvényeket illetően.
Akik nem gondolják, hogy a profi alapkezelőknél okosabban tudnak részvényeket válogatni, azoknak kifizetődő stratégia lehet a részvényeket egy alacsony költségű, passzív befektetési alapon keresztül megvásárolni.
Kevert stratégia
A legtöbbször azzal találkozom, hogy a befektetők ezeknek a stratégiáknak valamilyen keveredését használják. Sokan egy passzív portfólió alapjaira kezdenek el például osztalékfizető részvényeket vásárolni. A passzív stratégiával megtanulják az alapokat, felmérik a kockázatvállalási képességeiket. Ahogy magabiztosabbak, és a portfóliójuk mérete is engedi, vásárolnak egy-egy egyedi részvényt is.
Érdemes lehet például a részvényportfólió 50-85%-át mindenképpen passzív stratégiával befektetni, és – amennyiben valaki szeretné kipróbálni magát – a maradék pénzből egy alternatív stratégiával „játszani”. Fontos azonban, hogy bármilyen stratégiát is választunk, a részvények válogatása kockázattal és fokozott stresszel járhat. Éppen ezért nem javasolt kezdő befektetőknek. (Az aktív stratégiákkal elérhető többlethozam igen kérdéses!)
Részvények: összefoglalás
Ha idáig eljutottál, akkor egy igen erős alapra tettél szert a részvényekkel kapcsolatosan, és többet tudsz a részvény befektetésről, mint az emberek nagy többsége. Amint láthatod, ha belekóstolsz a részvények világába, az igen kecsegtető lehet számodra, akár a nyugdíj-, vagy más megtakarításodról, befektetésedről legyen is szól.
Megnéztük a részvények árfolyamának ingadozását, és a részvények kockázatait is. Mivel nem kockázatmentes befektetés, csak akkor javaslom, hogy részvényt vásárolj, ha legalább 10 éved van, hogy megtérüljön a befektetésed. Egyéb esetben egy rossz időben történő vásárlással könnyedén megégetheted magad.
Ha kiválasztottál egy befektetési stratégiát, akkor tartsd magad hozzá, hiszen hosszú távon fognak megjelenni az eredmények. Éppen akkor a legjobb részvényeket vásárolni, amikor a legtöbben menekülnek a részvénypiacról, hiszen akkor lehet olcsón bevásárolni. Az alacsony P/E rátához pedig magasabb hozam társul, legalább is általában.
Neked melyik a legszimpatikusabb stratégia? Mivel kezdtél, és hogyan jutottál el oda, ahol most vagy?
Szia Ádám!
Az én stratégiám nagyjából azon alapszik,amit tőled tanultam. Azóta is rengeteg oktatási anyagot olvastam el és hallgattam meg a témában. Eltartott egy darabig,amíg megértettem és elfogadtam,hogy mi a különbség a befektetés és a spekuláció között. Mostanra már kijelenthetem,hogy befektető vagyok,ezért is dühít,amikor azt olvasom napi szinten,hogy a „befektetők aggódnak” ezért vagy azért. Majd napon belül ugrál akár 5-6%-ot is az árfolyam úgy,hogy egyébként a céggel kapcsolatban semmilyen hír nem érkezett. Milyen befektetőkről van itt szó? Inkább a spekulánsokra kell ilyenkor gondolni…
Lenne egy kérdésem: Te mit gondolsz az olyan rendezvényekről,amit például a portfolio.hu oldalon láttam Öngondoskodás 2018 címmel?Még sose jártam ilyen rendezvényen és kíváncsi lennék (persze nem feltétlenül 70000 forintért),hogy mennyire lehet itt hasznos információkat hallani.
Szia Zoltán! Nagyon érdekes, hogy a média miként működik és milyen hatása van a „befektetők” döntéseire. Olyan címeket adnak, amik a legjobban vonzzák az embereket. Ők nyilván egy kalap alá veszik a befektetőt és spekulánst.
Nem voltam még, szóval csak véleményt tudok mondani. Szerintem ezek főként szakmai konferenciák és az iparágban dolgozóknak szólnak: nyugdíjpénztáraknak, biztosítósoknak, bankosoknak, és arról beszélnek, hogy a lakosság miként takarít meg, mik a trendek, mi mozgatja a megtakarítási / befektetési kedvet.
Szerintem tipikus „nagyvállalati” előadók vannak, akik statisztikákkal teletűzdelt prezentációkat adnak, inkább elméleti, semmint gyakorlatban használható információkkal. De ha valaki volt már, szívesen veszem, ha megírja, milyennek is kell elképzelni.
Ez is nagyon jó/hasznos cikk volt!
Köszi Imre, sokat jelent a visszajelzésed. Örülök, hogy hasznosnak találtad!
Melyik oldalon keresztül érdemes részvényeket venni?
Kedves Szendrei Ádám! Nagyon hasznos volt, rengeteget tanultam tőled. Köszönöm! A kérdésem az lenne, hogy nekem ehhez még nincs elegendő összegem. Milyen munkát érdemes végeznem, mellyel 1-2 éven belül elérek egy akkora összeget, melyet fel tudok használni erre? Hosszú távon gondolkozom. Még csak 21 éves vagyok, de nem szeretnék életem végéig robotolni. Amit csinálsz az fantasztikus, szeretnék én is hasonló célokat elérni az életben. Nyilván ez nem egyik napról a másikra megy, viszont nyitott vagyok új dolgokra. Egész életem szegénységben telt, bár takarékoskodom és tudatos vagyok, mégsem tudok annyit félre tenni, hogy hosszútávon sok pénzem legyen. Ebből elegem lett. További sok sikert kívánok!
Szia! Erre röviden nagyon nehéz válaszolni. Bármit csinálhatsz, ha azt szereted csinálni, és szívesen fejlődsz benne. Először is kezdj el gondolkodni sokat azon, hogy mi érdekel, miben vagy jó, és próbálj ki dolgokat. Próbálj meg profi lenni abban, amit csinálsz, és jól fogsz keresni.
Kedves Ádám! A helyzetem nem illik a fenti példába.Mégis Nálad próbálok választ kapni, mert egyedi helyzetben vagyok. A rendszerváltáskor egy multi megvette a gyárunkat, a tőzsdére vitte és a dolgozók részvényeket vehettek. Én is vettem, majd a multi kivezette a gyárat a tőzsdéről és alakított 6 kft-t. Kértem a dolgozói részvényeimet átalakítani tulajdonrésszé, így az egyik kft résztulajdonosa lettem. Több mint 10 éve működik a külföldi tulajdonos eredményesen és csupán 1 alkalommal fizetett osztalékot! Kiviszi a megtermelt profitot, nem fizet, és arra hivatkozik hogy az adózott eredmény összegét a Társaság vagyonának növelése érdekében az eredménytartalékba helyezi! Mivel magyarként egyedül állok szemben a külföldi tulajdonossal, semmi esélyem nincs arra hogy részesüljek a megtermelt vagyonukból! Ráadásul még félnem is kell attól hogy valamilyen módon ellenem fordulhatnak a töredék tulajdonrészem miatt! Mit tehetnék! Kérlek, ne publikáld az adataimat!
Szia Ádám!
Ha van egy részvényem ex cégnél, arra a bevétel hány százalekat kapom osztalékként? És mikor? Évente?
Ez a cég osztalékpolitikájától függ és bármikor változhat. A jelenlegi osztalékhozamot kell megnézni és annak kifizetési időpontját, valamint a múltbeli kifizetésekből lehet következtetni. Keress rá, hogy „Cégnév” + dividend history
Kedves Adam!
A kovetkezo kerdesem lenne, ami bar elsore butasagnak tunhet, de talan nem az: egy reszvenytarsasagnak miert fontos, hogy a reszvenyeinek az arai magasak legyenek (vagy inkabb, hogy novekedjenek) es az arfolyam hogyan befolyasolja a ceget, annak (napi) mukodeset?
Hiszen ha belegondolunk, a reszvenykibocsataskor (IPO) a ceg megkapja a befektetoktol a toket az adott arfolyamon (itt szerez tehat forrast/toket a reszvenyert cserebe), azonban utana ez a vallalatnak adott toke illetve a reszveny es annak arfolyama elszakad egymastol es teljesen fuggetlen lesz.
Tehat ha mondjuk egy X ceg kibocsat 1 millio reszvenyt 10 dollarert akkor azzal szerez 10 millio dollart, de utana az, hogy a tozsden mennyiert kereskednek vele, mar nem erinti kozvetlenul a ceg penzugyi helyzetet (hiszen a reszvenyek mar nem a ceg tulajdonaban vannak, hanem a befektetokeben, a cegnek ugyanugy 10 milkaja van, amiert eladta a reszvenyeit).
Tehat, ha felmegy 100 dollarra a reszveny ara, abbol mit profital a ceg? Ugyanigy, ha leesik 1 dollarra, akkor abbol milyen problemaja lesz?
Termeszetesen tisztaban vagyok vele, hogy a reszvenyek arfolyamat a piac arazza be attol fuggoen, hogy mit gondol az adott cegrol, a teljesitmenyetol stb. fuggoen, es az, hogy nonek a reszvenyeinek az arfolyamai hosszu tavon azt jelzi, hogy a ceg komoly ertekteremto munkat vegez, hozza a szep nyereseget stb., de a kerdesem az az, hogy KOZVETLENUL milyen hatasa van a cegre a reszvenyarfolyamanak?
(meg talan azon kivul, hogy maganak a cegnek is lehetnek (maradhatott vagy visszavasarolhatott) sajat reszvenyei, amiket el ertekesiteni tud – ilyenkor nyilvan jo, hogyha magas aza arfolyam)
Remelem sikerult megfogalmaznom, hogy mi a kerdesem lenyege.
Koszonom
Jól látod. Nem kéne, hogy hatása legyen a cégre, de sok esetben a vezetők érdekeltek a magas részvényárban. Pl opciók miatt, vagy bónuszok miatt. Az új kibocsátásnak jót tesz, de egyébkent a cégnél nem ez kellene hogy a fókuszban legyen, hanem a tulajdonosi értékteremtés.
Szia Ádám!
Az opciós ügyleteket kik kötik kivel? Ha lejáratkor döntheti el az opció tulajdonosa, hogy él-e azzal, akkor ez miért éri meg az opciót biztosítónak?
Szia Samu! Kvázi bárki köthet opciós ügyletet, én is írhatok ki opciót. Az opció kiírója pénzt kap az opció kiírásáért, ezért éri meg.
Szia Ádám!
Hálás vagyok a Cikekkért amikről emailben értesítettél, és átfogóan tartalmazza a befektetések világát.
Minél többet ismerek meg a befektetéseken belül, egyre jobban kirajzolódik, hogy én mit csinálnék szívesen, és mi az amit egyáltalán nem 🙂
Az érték alapú befektetés amit jelenleg hozzám közelinek érzek.
Szimpatikus az is ,hogy 15-20%-os termelést érjek el hosszú távon. Illetve az ehhez szükséges tudás, amit vállalati értékelésnek hívnak, a következő téma, amit szeretnék igazán megtanulni.
Mivel Warren Buffet akit jó éldaként lehet említeni, ezt alkalmazza, nyilván akad pár év előnye, de örömömre a munkásságát, és tudását tanítnák.
Elkészítettem a 20 éves aktív befektetési tervemet, legalábbis a keretét, hogy mennyi pénzt és meddig fogok megtakarítva befektetni. Annyira jó érzés volt látni, hogy mennyire erős a kamatos kamat 🙂
20 év után, már szinte nincs jelentősége annak, hogy az állandó havi 100.000Ft-ot hozzátegyem, mert sokkal nagyobb hozamot generál addigra.
Illetve azzal, hogy leírtam és láttam a pénz mennyi idő alatt hogyan gyűlik, és mire képes amikor dolgozik, az eszközökhöz másként állok hozzá, mondjuk egy elektromos autóhoz, vagy elektromos robogóhoz, amik nagyon érdekelnek, és tetszenek 🙂 vagyis ha már most megtudnám venni, nem venném, hanem hagynám dolgozni a pénzt 🙂 Mivel nem létszükséglet. Az E-robogó mondjuk a futár vállalkozásom drasztikusan fejlesztené, de az autó az egyenlőre nem tudna úgy szolgálni engem és a hosszútávú célokat.
Egyenlőre, az érték alapú befektetést csak Te tanítod, illetve Alkér Orsi személyesen 9 hónapig, ami most megfizethetetlen számomra.
Tudsz esetleg Magatokon kívül irányt mutatni, amig mindkettő vásárlására sort nem kerítek?
Köszönöm a munkátokat!
Szia Róbert! Könyveket javaslok, illletve az elemzeskozpont anyagai jók, vagy Sólyomi Dávid magyarok közül.
Szép napot Kívánok. Segítséget kérek szépen! Egy társaságtól 2001-ben üdülési jog vásárlása után osztalékelsőbbségi részvényt KELLETT aláírni. Az eladó cég részvénytársaságot alapított, s a bérleti jogért személyre szóló osztalékelsőbbségi részvényeket állított ki, amiért évente őrzési díjat kell fizetnünk az általuk létrehozott bróker cég számlájára. Ami probléma, hogy osztalékot soha nem kaptunk.! /állítólag a nagy értékű üdülőhálózat bővítésére használják fel az osztalékot./Erről a felhasználásról csak szóbeli információt kapunk, az
utóbbi évben o szaldós írásos elszámolást .Üdülési jogomat nagy ráfizetéssel felmondhatom, de a vásárláskor
hozzárendelt, semmit nem érő részvényt nem veszik vissza. Van-e megoldás?
Sajnos ez már akkor is egy átverés volt szerintem, de nem tudok részleteket, és nem vagyok jártas az ügyben. Feltételezem, hogy ügyesen kitalálták, és biztos nem fogják törni magukat, hogy osztalékot fizessenek.
Nyitottam egy interactivebrokers számlát, hogy kipróbáljam a részvényvásárlást, de már annál az első kérdésnél elakadtam, hogy milyen pénznemben szerepelnek az egyes részvények árai. Bárhol keresem az interneten írja a számokat, de arról nem találtam információt, hogy a számok milyen pénznemben vannak vagy esetleg más mértékenységekben. Van erről leírás valahol?
Szia! Amikor leadod a megbízást, van egy „preview” opció, ha arra kattintasz ki fogja írni a devizát. USA részvényeknél ez dollár szokott lenni, EU-n EUR.
Szia! Hol kell utána nézni hogy mibe érdemes befektetni, mikre kell figyelni ha be akarok fektetni egy cégbe?
Írd be Google-be, hogy Company Valuation, cegértékelés. De ez kb olyan, mintha a szívműtétet próbálnád Googleből elvégezni.
Kedves Ádám!
Nem teljesen érthető, hogy mire számíthatok egy olyan részvénytől, ami az osztalékokat nem kifizeti, hanem újrainvesztálja. Valamelyik írásodban olvastam, hogy ilyen típusú részvény is van.
Tegyük fel, hogy nem akarok az osztalélkok után adót fizetni, így lemondok róla és inkább olyan részvényt választok, ami az osztalékfizetés helyett a pénzt visszaforgatja magának, a saját értékét növelendő.
Feltételezném, hogy a nem-osztalékfizető részvény ellenállóbb a piacon kikiáltott ár ingadozásával szemben, hiszen a részvény értéke osztalékfizetési periódusonként megtámogatást nyer az osztalék által.
Tehát ha a vállalat megtermelt pénze visszaforgatódik valamilyen módon magára a vállalat papírjaira, akkor annak erősítenie kell a vállalat tőzsdei értékét. Sokkal megtörhetetlenebbnek kell lennie a cég tőzsdei értéknövekedésének, és sokkal ellenállóbbnak a róla való negatív értékelésekkel szemben, összehasonlítva mondjuk egy osztalékfizető vállalattal, hiszen az osztalékvisszaforgatás, gondolatok és híresztelések a cégről ide-vagy oda, a külső értékelőktől függetlenül is bekövetkezik.
Helyes lehet tehát az az elgondolás, hogy az osztalékvisszaforgatós vállalatok tőzsdei értéke egyenletesebben emelkedik és kevésbé hatnak rá ilyen-olyan hírek, híresztelések, információk és hogy a vállalat részvényértékét a cég valós teljesítménye inkább határozza meg, mint a hírek és információk?
A másik kérdésem, hogy jól értem én, hogy ha a nem-osztalékfizető részvényeket választom, akkor az egyetlen hozamlehetőség számomra abból ered, hogy a részvényt drágábban adom majd el valamikor, mint mikor megvettem? Csakmert ha ez így van, akkor nyilván sokkal magabiztosabb és magától értetődőbb növekedést vár el egy befektető (például én), ha 15-20 évre lemond minden osztalékról. Te hogy látod, vagy mi ezzel szemben a valóság?
És egy harmadik kérdés tőlem, mint zölfülűtől: ha mégis osztalékfizetős részvényben gondolkodok, akkor a részvény árának mondjuk 10%-os csökkenése esetén is előfordulhat, hogy a vállalat közben nyereséges volt, és a tőzsdei értékcsökkenés ellenére is kapom a cég pozitív eredménye után a nekem járó osztalékot? Másképpen: az osztalék fizetésébe a tőzsdei értékváltozások nem szólnak bele, az mindenkor a cég valós pénzügyi teljesítményétől függ, ugye?
Szia! Ez egy mély téma. A cég a megtermelt nyereséget újra befektetheti, hizelt fizethet vissza, költheti saját részvény visszavásárlásra, vagy kifizetheti a tulajdonosoknak. Ezek szinte egyenértékü döntések, a cég lehetőségeitől függ. Egyik sem jó vagy rossz, mindegyik lehet jó vagy rossz döntés adott helyzetben.
Nem az osztalékfizetés miatt lesz stabilabb az árfolyam. A kérdés inkább, hogy milyen életszakaszban van a cég. De a nagy, stabil cégek általában magasabb osztalékot fizetnek, de ez azért van, mert kevesebb magas hozamú befektetési lehetőségük van. Az, hogy kevésbé ingadozik-e az árfolyam is inkább ebből adódhat. Akár fizet, akár nem, a vállalat nyereségessége számít, nem az osztalék mérete.
Az Alapozó tréningen beszélek erről részletesebben. Illetve egy cikkem itt:
https://szendreiadam.hu/befektetes/osztalekbefektetes-alapjai/
Az árfolyamban a jövőbeni várakozások vannak, az osztalékos cégnél ugyanúgy. Lehet, hogy magas osztalékot fizet, nyereséges, de csökken az árfolyam. Az osztalékfizetés nem garantált, ha a cég teljesítménye nem hozza a vártakat, akkor esik az ár.
1. Kérdés: nem
2. Kérdés: igen, de nem kevésbé kockázatos az osztalékos részvény sem
3. Kérdés: A két dolog összefügg. Ha a cég osztalékfizetésének jövője sérül, vagy mondjuk osztalékot kell csökkenteni, akkor az árfolyam is esni fog.