Milyen lehetőségeket rejt egy válság, és miként használd ki?

Minden rosszban van valami jó… Még egy válságban is.

Híres befektetők, üzleti guruk és tömegeket megmozgató motivációs trénerek egyaránt mondták már, hogy a válság bizony lehetőség is.

Ezt persze könnyű figyelmen kívül hagyni.

Könnyű meghallani, még talán megérteni is, de nem könnyű valóban szemléletmódot váltani.

Hiszen egy válság éppen azért válság, mert nehéz körülményeket hoz: magas munkanélküliség, alacsonyabb életszínvonal, infláció, stb…

De úgy is tekinthetünk a válságra, mint egy rendszeresen ismétlődő gazdasági eseményre, ami „újrakeveri a paklit”.

A megszokott status quo, a fennálló állapot megbomlik, és teret ad a változásnak. Felértékelődik a tudás, az összefogás, a kreativitás.

Ez egy válságkezelésről szóló sorozat hatodik része:

1. Mit tegyél, és mit NE tegyél, ha jön a válság? 
2. Kell félni az államcsődtől? Milyen esélye van? Mi lesz, ha bekövetkezik?
3. Hogyan készülj fel anyagilag a válságra? (Bevételek, kiadások, befektetések)
4. Mi lesz a forinttal? Vegyek-e eurót / dollárt / aranyat?
5. Vészforgatókönyv és menekülési terv: kell-e, és ha igen, mi legyen benne?
6. Milyen lehetőségeket rejt egy válság, és miként használd ki?
7. Mibe fektess, hogy mindig biztonságban legyél?

A célom ezzel a bejegyzéssel, hogy a sok negatív hang között legyen legalább még egy, amelyik reményt ad, és segít az előrelépésben.

Ha szeretnéd, videóként is megnézheted:

Először is tehát az a feladatunk, hogy minden siránkozás, pánik, és negatív gondolat mellé próbáljuk meg odatenni a kérdést: miként lehet ez jó nekünk?

Alább néhány ötletet adok ezzel kapcsolatban…

Önfejlesztési lehetőségek válságban

Szinte mindenki életében folyamatosan vannak kihívások, kudarcok, megoldandó feladatok.

Könnyű az adott pillanatban azt gondolni, hogy „csak ezt oldjam meg, és minden rendben lesz!”…

Valójában ez csak egy délibáb. Sosem lesz minden rendben, az emberi természet mindig újabb és újabb kihívásokat, célokat és ezáltal problémákat talál.

Megértve ezt, és megértve önmagunkat, rájöhetünk, hogy valójában a külső körülmények viszonylag kis hatással vannak arra, hogy miként érezzük magunkat.

Valójában a félelmeinkkel és a dolgokhoz való ragaszkodásunkkal van főként dolgunk. Ezeken dolgozva tudunk valóban boldogabb életet élni.

Márpedig egy válság lehetőséget ad arra, hogy újraértelmezzük a körülményeinket és a céljainkat. Kihívások elé támaszt, melyekből bölcsességet, hálát, és tapasztalatokat nyerhetünk.

1. Találd fel újra önmagad!

Ha valamilyen radikális változás következik be az életedben, például elveszíted a munkád, vagy el kell költöznöd, az egyben lehetőség is.

Sokan félnek kilépni a biztos, megszokott közegből, de amikor kényszerből ezt megteszik, rájöhetnek, hogy ez nem feltétlenül olyan rossz.

Könnyű? Nem. Kényelmetlen? Igen…

De a könnyű dolgokból aligha szerzünk személyiségformáló tapasztalatokat. A nehéz időszakok viszont bölcsebbé és rugalmasabbá tehetnek.

Ne félj tehát a változástól! Ha az élet másik útra kényszerít, akkor vedd ezt kihívásnak, és használd ki, hogy újragondold önmagad.

Engedd el a berögzült képet a foglalkozásodról, vagy a hova tartozásodról, és vágj bele olyan dolgokba, amikbe eddig nem mertél, vagy nem tudtál.

2. Erőlködés helyett válts fókuszt!

Lehet, hogy a karriered egy időre megreked. Nem fogsz tudni úgy haladni, ahogy szerettél volna.

Ez is egy lelki kihívás, amivel meg tudunk birkózni, amit megtanulhatunk elfogadni. Egyrészről megtanulhatjuk méltósággal kezelni, és megbocsátani magunknak, másrészt az időt kihasználhatjuk, hogy fókuszt váltsunk.

Attól, hogy például a vállalkozásunk, vagy a munkánk nem pörög, még vannak az életünknek fontos területei, ahol éppen ezekben a helyzetekben tudunk bizonyítani.

Ott lehetünk támaszként a családunknak. Odafigyelhetünk az egészségünkre. Sportolhatunk. Felvehetünk jobb szokásokat. Olvashatunk, tanulhatunk. Megnyugodhatunk.

Akár vállalkozóként, vagy munkavállalóként is lehetőséget kapunk, hogy bizonyítsuk a lojalitásunkat a munkánk vagy az ügyfeleink irányába.

Az is segíthet, ha megtanulunk erre az egész helyzetre ideiglenesként tekinteni. Ez nem könnyű, de eszünkbe juthat, hogy a világban minden folyamatosan változik.

Fókuszáljunk arra, amiben tudunk haladni, és adjunk időt magunknak azokon a területeken, ahol nagy az ellenszél. Lesz még másként.

3. Javítsd a hatékonyságod!

Amikor akadályokba ütközünk, mindig kénytelenek vagyunk feltenni a kérdést, hogy „miként lehetne jobban csinálni?”.

Egy válság is kihozhatja belőlünk a legjobbat, hiszen ki kell lépnünk a komfortzónánkból, többet kell tennünk ugyanazért az eredményért.

Ilyenkor felértékelődik a hatékonyság:

• Hogyan lehet közel ugyanannyit tanulni kevesebb pénzből? (Pl.: Drága tréningek helyett könyvek?)
• Hogyan lehet több munkát elvégezni ugyanannyi idő alatt? (Pl.: Automatizáció?)
• Hogyan tudok kisebb büdzsével is hasonló életszínvonalon élni? (Pl.: Költségvetés készítés, pénzügyi tudatosság?)
• Hogyan tudok ugyanannyi munkával több értéket adni? (Pl.: Online szolgáltatások, tanulás?)

Azok tudnak nagy eséllyel jól kijönni a válságból, akik nem hagyják magukat legyűrni a nehézségek által, hanem még inkább felszívják magukat, és mennek tovább.

Ha ezek most számodra idegen gondolatok, és nehezen tudsz velük azonosulni, akkor ezen a területen óriási fejlődés vár rád.

Jó néhány gazdag ismerősöm van, több milliárdos ügyfelem is, és számukra ezek természetesek, és örömmel hallják, mert megerősíti őket a hitükben.

Hidd el, hogy igenis a gondolkodásmódod az, ami hosszú távon az eredményeket fogja hozni, mert minden döntésedet és cselekedetedet meghatározza végső soron.

4. Hajolj le, amiért le tudsz!

Bár még jelenleg nincs itt a válság, máris megjelentek kormányzati intézkedések, amik torzítják a piacot. Nem csak nálunk, külföldön is.

Bizonyos csoportokat védeni kell, és ezt másoktól (extraprofit adó), vagy a jövőnktől (államadósság növelése) kell elvenni. 

Ez akár jó nekünk, akár nem, így van, és valószínűleg lesznek még ilyenek.

Lehet ezeken mérgelődni: sokan szidják az üzemanyag árstopot, a rezsicsökkentést, a többi árstopot. Igen, ezek költségeit mi fizetjük majd meg a közös állami kasszából.

Igen, lehet vitatkozni rajta, hogy jobb-e ez a megoldás, mint inkább pénzt osztani a rászorulóknak, amit szintén sok ország csinál. (Én fogadni mernék, hogy ezt ugyanúgy szidnák.)

De ahelyett, hogy mindenkinél okosabbak próbálunk lenni, szerintem érdemesebb ezt inkább a következőképpen nézni:

Kapok most egy támogatást, ami egyébként nem járna. Ingyen pénzt kapok, konkrétan 400 forintot literenként az üzemanyagra, és havi több ezer forintot a rezsire.

Amit te tenni tudsz, hogy azt a pénzt, amit most támogatásként megkapsz, szépen elteszed. Vedd úgy, hogy nincs rezsicsökkentés, neked 850 Ft a benzin, mint a legtöbb országban, és a különbséget tedd be a saját jövődbe befektetés formájában. Tedd el a piaci rezsi ár és a csökkentés közötti összeget pluszban havonta, és fektesd be.

Így te arányosan vissza is pakolod a jövődbe, amit mások most felélnek.

Vagyis, nem kötelező neked is felélned a jövőd! 

Példa: az árstopot is kihasználhatod, ha többet veszel a stoppos termékekből. Mi például nem nagyon vettük egyik terméket sem. Kocsink sincs, a rezsink minimális, tehát mi nettó „elszenvedői” vagyunk a jelenlegi rendszernek.

Viszont amióta megdrágult az ételkiszállítás, „rájöttünk”, hogy a 8-10 ezer forintos rendelés helyett mi is tudunk pizzát sütni a 400 forintos hatósági áras lisztből.

A nyereség, mehet befektetésre. Attól, hogy más kihasználja ezeket a támogatásokat és feléli, neked nem kell. Ha megteheted, akkor az itt megnyert pénzt tedd vissza a jövődbe.

Ha ezt nem tudod megtenni, akkor meg legyél nagyon hálás, hogy támogatást kapsz, különben felkopna az állad. (Valamint gondolj bele, hogy most csak az állami segítség miatt vagy „víz felett” vagyis piaci alapon az életszínvonalad nem fenntartható, kvázi rendkívül kockázatos.)

A lényeg, hogy ha a piacon torzulás van bármilyen állami támogatás miatt, akkor igyekezz rugalmasan variálni a fogyasztásod, hogy te is részesülj. Nyilván mi sem vettünk autót csak, hogy költhessünk benzinre.

De amit lehet, kiveszünk a rendszerből, és azt nem elköltjük, hanem félretesszük.

Karrier lehetőségek válságban

Nyilván sokkal könnyebb és kisebb kockázat egy emelkedő piacon karriert építeni.

De ez nem jelenti azt, hogy válságban lehetetlen volna. 

Én is a 2009-es válság közben lettem pénzügyi tanácsadó, amikor az embereknek nem sok pénzük volt megtakarítani, befektetni.

Nem volt könnyű ismeretség nélkül, huszonévesen, élet- és pénzügyi tapasztalatok nélkül azonnal vállalkozóként pénzügyi területen pénzt csinálni.

Nem is sikerült elsőre. Próbálkoztam sok dologgal, sőt még alkalmazottként is elmentem dolgozni, szintén egy pénzügyi céghez.

Aztán szépen beindult a piac, és mindaz a tapasztalat, amit megszereztem, szépen elkezdett kifizetődni. Nem csak én lettem ügyesebb, de az embereknek is több pénze lett.

Ekkor tömegével jelentek meg a konkurensek, de mivel én már a válság során elkezdtem építkezni, volt egy kis előnyöm.

Mivel semmilyen korábbi tapasztalatom nem volt, nekem a válság volt a „természetes” környezet. Abban kellett vállalkoznom és munkát találnom. 

Mint amikor sportolók súlyokat tesznek a lábaikra, kezeikre, és úgy edzenek. Mikor lekerülnek ezek a súlyok gyorsabbak és erősebbek lesznek.

Egy gazdasági válság tehát nem jelenti, hogy semmit nem lehet csinálni. Csak annyit jelent, hogy kisebbek az előrelépések, és azok később fognak valójában kifizetődni.

1. Óvatosan, de haladj előre!

Minél nagyobb a válság, annál fontosabb a biztonság – főleg, ha az embernek nincsenek hónapokra elegendő tartalékai.

Egy jó stratégia, ha egy picit jobban kapaszkodunk az állásunkba, és nem lépünk túl nagyot. Hiszen felértékelődik a stabil munkahely.

De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnél nyitott az új lehetőségekre. Ha tanulsz és fejlődsz, akkor akár cégen belül, akár kívül, valószínűleg lesznek lehetőségeid.

Nem kell csak azért egy rossz munkahelyen maradnod, mert az biztos.

De nem is érdemes mindent eldobni, és felmondani úgy, hogy még nincs másik hely, ahol tárt karokkal várnak.

Felértékelődik a biztonság, de az akkor sem minden.

Jó lehetőség, ha a meglévő munkahelyeden tudod bizonyítani a lojalitásod, de jó lehetőség lehet egy váltás is, amennyiben egy megbízható, számodra inspiráló céghez tudsz átmenni.

2. Teremtsd meg a saját lehetőségeid!

A pénzt a mai világban nem a munkáért kapjuk, hanem az értékért, amit létrehozunk.

Minél nagyobb értéket hozol létre, annál több pénzt fogsz keresni, és annál inkább nélkülözhetetlen leszel.

Egyik ismerősömet felvették egy munkahelyre dolgozni négy órában.

Rájött, hogy valójában a folyamatok optimalizálhatóak, automatizálhatóak voltak, és létrehozott egy rendszert, amivel napi egy óra alatt is meg lehetett csinálni ugyanazt a munkát.

Egy ideális világban választhatott volna, hogy napi 1 órában viszi haza a fizetését, vagy további 3 órányi munkát bevállal, és annyival többet keres.

(Nyilván a valóságban nem sok munkaadó fizetné tovább a teljes bért az 1 óra munkáért, de az ismerősöm nem is kért ilyet. Ő unta volna magát, így szívesen kért további feladatokat.)

Viszont az biztos, hogy az ilyen emberekre szükség lesz a válságban, hiszen 2-3 másik ember munkáját tudják elvégezni.

De ez csak egy példa, hogy miként lehet lehetőségeket teremteni. Lehetőség lehet egy blog indítása is, ami nem csak jó mellékes lehet, de remek eszköz a tanuláshoz is.

3. Maradj pozitív!

Kutatások szerint a pozitív emberek nagyobb eséllyel lépnek előre, és tartják meg a munkájukat.

Egy Harvard Business Reviewban megjelent cikk szerint az emberek szívesebben dolgoznak együtt a legjobb készségekkel rendelkező kollégájukkal, de amikor segítséget kell kérni, akkor a leginkább kedvelhető emberekhez fordulnak.

Sokan azt gondolják, hogy a karrierépítés csak a szakmai készségekről szól. De ez nagyon nem igaz…

A munkahelyi előrelépésben igenis nagy szerepe van a gondolkodásmódunknak. Ez nem azt jelenti, hogy mindent rózsaszínben kell látnunk, sőt…

Nem baj, ha az ember látja a kockázatokat, és reálisan méri fel a helyzetet. De ne te legyél az a kolléga, akinek mindig rossz kedve van.

Legyél támasz. Legyél motiváló. Legyél az, aki megoldásokban gondolkodik, és akire lehet számítani.

Kerüld a negatív hírek újságolását, vagy mások kibeszélését.

Lehet, hogy triviálisnak tűnik, de mivel igen nagy divat lett panaszkodni, már ezzel is elég nagy előnyre lehet szert tenni.

Üzleti lehetőségek válságban

A válság egyben a fogyasztói szokások megváltozásával is jár.

Ez lehet valami nagyon új dolog, mint a COVID esetében a maszkhasználat: korábban alig volt piaca a maszkoknak, majd egy évvel később már minden plázában ott álltak a standok, ahol kreatív maszkok közül választhattunk.

De a változás lehet ennél kisebb is, egy meglévő dolog átalakulása. Például a vásárlók tudatosabbak lesznek, és olyan problémák kerülnek elő, melyek korábban nem érintettek annyi embert.

Bárhogy is, a változás üzleti szempontból is lehetőséget jelent. A piac eltolódik, ami azt jelenti, hogy bizonyos területek ügyfeleket veszítenek, mások pedig ügyfeleket nyernek.

Nem igaz az, hogy válság során ne lehetne vállalkozást építeni. Csak néhány cég, amely válság során indult:

• AirBnB (2008)
• FedEx (1971)
• Disney Productions (1929)

A legtöbben persze nem egy globális nagyvállalatot szeretnénk építeni, de szerettem volna mindenki számára ismert vállalatokat hozni példaként, hogy igenis, meg lehet csinálni.

Nézzünk néhány lehetőséget, ami miatt a válság egyben lehetőség is vállalkozóként:

1. Kedvezőbb hirdetési költségek

Mivel sok cég bezárja a boltot, a piacon kevesebb szereplő lesz. Vagyis, kevesebb cég versenyez az emberek figyelméért, így olcsóbban juthatsz el a közönségedhez.

Egy válságban valószínűleg olcsóbbak lesznek a Google és Facebook hirdetések, az offline médiáról nem is beszélve.

Míg mások fékezik az ügyfélszerzést és a marketinget, addig te nyomhatod a gázt, ha sikerül olyan terméket vagy szolgáltatást létrehoznod, mely gyorsan visszatermeli a hirdetési költséget.

Ez pusztán tanulás és gyakorlat kérdése. Mivel az online marketingben minden mérhető, ezért már kis összegekkel (értsd 5-10 ezer forint) is el lehet kezdeni tesztelni.

Ha meg van a rendszer, ami visszatermeli a hirdetési költséget, akkor pedig tövig nyomhatod a gázt.

Mire a többiek feleszmélnek, te már rég lehagytad őket.

2. Magasan képzett munkaerő

Mivel sok cég kényszerül elbocsátásokra, és nehezebb lesz munkát találni, lesz lehetőséged válogatni.

Míg a felívelés szakaszában a jól képzett álláskeresők válogatnak a cégek közül, addig ilyenkor fordul a kocka, és nagyobb lesz a választék a jól képzett munkaerőből.

Sőt, még akár magasabban képzett embert is találhatsz az alacsonyabb rendű pozícióba. Ez persze csak akkor jó, ha ennek az embernek lesz lehetősége előrejutni később.

De ha a céged a válság közben is tud fejlődni, akkor ilyenkor egy lépéssel előre gondolkodva, akár vezetői készségekkel megáldott munkatársakat is kaphatsz „kedvezményes” áron.

3. Növeld a hatékonyságot!

Amikor jól megy a szekér, akkor az értékesítés növelése és a folyamatos kapacitásnövelés van a fókuszban.

Az agresszív növekedés mellett nincs szükség a folyamatok optimálisra csiszolására. A lejtőn a „tragacs” is gyorsan gurul…

De mikor beüt egy válság, hirtelen a növekedés lassul, vagy megáll. Már nem annyira éri meg mindenkit kiszolgálni. Már nincs akkora igény.

Ekkor eljöhet az idő, hogy átnézzük az óriásira nőtt, lomha gépezetünket, és kidobáljuk belőle a felesleget, javítsuk a folyamatokat.

A fókuszt ilyenkor érdemes áthelyezni az erőforrások hatékonyságának javítására. Például:

1. Nézd végig a kiadásokat, és szabadulj meg a feleslegesektől
2. Elbocsátások helyett esetleg kínálj rövidebb munkaidőt (Az elvégzett munka kevesebbel fog csökkenni, mint a bérköltség.)
3. Nézd át a folyamatokat, és nézd meg, hol csúsznak ki ügyfelek, hol vannak könnyen orvosolható hibák
4. Gondold át a marketinget: Kik a legjobb ügyfeleid? Kik a legrosszabbak? (Őket esetleg megérné elengedni?)
5. Használd a Pareto elvet: Mik azok a folyamatok, amik 20%-os erőforrással is az eredmények 80%-át hozzák?

Ne ijedj meg, ha némi befektetést is igényel a céged!

Nyilván nem érdemes a vésztartalékot is visszalapátolni egy haldokló vállalkozásba, de ha piacot tudsz nyerni miközben mások kivonulnak, akkor hosszú távon valójában jó befektetés lehet ilyenkor megtolni a szekeret!

Befektetési lehetőségek válságban

A befektetők is emberek, és a befektetők is félnek. Válságban gyakran a piac nem racionális, és kutatásokból tudjuk, hogy a veszteségtől való félelem erősebb, mint a nyereség utáni vágy.

Vagyis: sok befektető inkább eladja a befektetését akár olcsóbban is, csak ne kelljen veszteséget realizálnia.

És ezt érthetjük részvényekre, ingatlanokra, kötvényekre, vagy bármi másra is.

Ráadásul a válság során megváltozik a korábban stabilnak hitt rendszer, és ez a változás rémisztő. Sokakat új helyzetbe kényszerít, és bizonyos esetekben emberek nagy része lesz KÉNYTELEN eladni, akár áron alul is.

A kényszerből történő eladásra jó példa a devizahitel válság itthon, vagy a hitelből részvényeket vásárló befektetők, akiknek el kell adniuk a fedezetként használt értékpapírjaikat.

Ha sokan adnak el kényszerből, akkor ők minden áron egymás alá akarnak majd licitálni, egy egyébként is szűkös piacon. Ez kiváló lehetőségeket biztosít azoknak, akiknek van „száraz puskaporuk”. (Ez nem jelenti azt, hogy az árak esésére kellene spekulálni, pusztán azt, hogy amennyiben ilyen helyzet van, vegyük észre, és merjünk élni vele.)

1. Olcsón vegyél részvényt

Bizonyos cégeket sokkal jobban érint a válság, mint másokat. Általánosságban elmondható, hogy a ciklikus iparágakra (autó, luxustermékek) nagyobb hatással van a recesszió, hiszen ezeket a kiadásokat könnyebb visszafogni.

Egy élelmiszerüzletet vagy gyógyszertárat kevésbé fog érinteni a csökkenő életszínvonal, hiszen ezek termékein nem sokat lehet spórolni. Míg a luxus kiadásokat akár 100%-ban is vissza lehet fogni, addig az élelmiszereken ennek töredékét lehet megspórolni.

Sokan ezért azt ajánlják, hogy a válságra való felkészüléskor kezdjünk el „válságálló” cégeket vásárolni, majd abból kilábalva váltsunk vissza.

Ez szerintem azért nagyon nehéz, mert az adott pillanatban sosem tudjuk, hogy mikor fogunk kilábalni. Kutatások szerint a kisbefektetők nem járnak jól azzal, ha megpróbálják időzíteni a piacokat, és a gazdaság jövőjére spekulálnak.

Valószínűleg egy csomó költségünk lenne azzal, ha az egész portfóliónkat átrendeznénk, és a számok azt mutatják, hogy nem járunk jól vele.

Ha tehát nincs egy bizonyítottan jól működő stratégiád erre a váltásra, akkor szerintem nem érdemes ezzel játszadozni. (Én sem teszem.)

A részvénypiac hosszú távon szép hozamokat hoz akkor is, ha nem ugrálsz ki-be cégekből, iparágakból. Még a profik sem tudják jól eltalálni a válságok végét és elejét, akkor meg mi értelme?

Szerintem egy jó stratégia, ha folyamatosan vásárolsz részvényeket, méghozzá portfólióban gondolkodva. Így amikor a részvények olcsóbbak, akkor többet tudsz venni.

Ha ezt fel szeretnéd turbózni, akkor azt is mondhatod, hogy a portfóliód X százalékát kötvényekbe teszed (tehát fix kamatozású eszközökbe), amivel egy bizonyos esés után vagy indikátor jelzése esetén kiegészíted a rendszeres befektetésed. Így amikor a piac olcsóbb, növeled a vásárlásaidat, „ellövöd a puskaport”.

Itt a lényeg, hogy legyen egy precízen megfogalmazott stratégiád, tehát objektív mérőszámhoz kösd a pontot, amikor cselekedned kell. (Ha érdekel ilyen stratégia, gyere el az Alapozó Tréningre)

2. Ingatlanok válságban

Ismerősi körben azt látom, hogy akik egyáltalán nem értenek a befektetésekhez, gyakran vásárolnak lakásokat ilyen célból. Sokan úgy vannak vele, hogy a lakással nem járhatnak rosszul, hiszen mindig lesz értéke, és bevételt is jelent.

Ez részben igaz csak: valójában „rosszul járás” szerintem az is, ha alacsonyabb hozamot érünk el, mint amit egyébként elérhettünk volna.

Hiszen, ha életünk során 100 millió forintot gyűjtünk össze, pedig 200 milliót is gyűjthettünk volna, az ugyanúgy 100 milliós veszteség.

Persze, aki nem ért egyáltalán a befektetésekhez, az gyakran megelégszik már azzal is, hogy legalább nem veszíti el a pénzét. (Tény, hogy jobb ez, mintha valami átverésre dumálnák rá.)

De ennél jelentősen jobb eredményeket lehetne elérni némi tanulással. Valójában rengeteg pénzt hagynak sokan az asztalon, mert nem képezik magukat pénzügyi és befektetési témában.

A lényeg, hogy számomra megdöbbentő látni, hogy nulla tapasztalattal, 5-7%-os hozamokért, 8-10%-os hiteleket vesznek fel emberek, hogy lakásba fektessenek, amelynek felújításával még fél éven keresztül a teljes szabadidejük is elmegy. (És utána is igényel időráfordítást.)

Gondolom a pánik miatt, tehát érzelemből. De befektetésekben a tömeges pánik ritkán jó tanácsadó…

Az alábbi számítást a Portfolio.hu készítette 2021 végén, melyben számoltak a vásárlási, fenntartási, felújítási költségekkel, valamint 10%-os üresjárattal:

Ezek a hozamok a Prémium Állampapírt sem verik, ami infláció +1,5%-ot fizet, garantáltan, munka nélkül. (1 éves késéssel számolja az inflációt, de 2023-ban ez 10% feletti kamatot jelent majd.)

Ráadásul a kockázat, amit vállalnak ÓRIÁSI.

Persze, lehet, hogy még évekig szárnyalni fog a lakáspiac. De az is lehet, hogy nem. Azt kell látni, hogy a vállalt kockázatért és munkáért cserébe ezek elenyésző hozamok.

(Én ilyen munkáért és kockázatért legalább 8-10% infláció feletti hozamot várnék, még egy 20%-os reálérték csökkenés mellett is!)

Ettől most elég távol vagyunk, eltekintve néhány speciális esettől…

Mindez azonban egy válságban megváltozhat. Ha eljönne egy olyan időszak, mint ami 2010 környékén volt, akkor teljesen más lenne a helyzet. Főleg, ha valamilyen módon lehetőségünk van olcsó hitelhez jutni (akár régen kötött LTP, akár babaváró, vagy céges hitellel).

A lényeg, hogy egy válság hozhat mérsékeltebb árakat és jó lehetőségeket az ingatlanpiacon. Amikor majd nehéz lesz vevőt találni az ingatlanokra, akkor jelentősen jobb megtérüléssel lehet majd lakást, földet, vagy garázsokat venni.

Az ingatlanpiac azonban nagyon lassan változik, nem kell kapkodni. Akiknek tízmilliói várnak befektetésre, azoknak érdemes lehet negyedévente félszemmel ránézni az árakra, trendekre, és ha már az ismerősöktől is azt halljuk, hogy nem lehet eladni a lakást, akkor futtatni pár számítást.

Az ingatlanbefektetésről itt írtam korábban.

3. Kötvények

Már említettem az állampapírokat, de ugyanez igaz a többi kötvényre is:

A magasabb kamatkörnyezet magasabb hozamokat jelent a kötvénypiacon. 

Az AKK referenciahozamait itt nézhetjük meg.

Ez kvázi kijelöli az a „kockázatmentesen” elérhető, garantált hozamokat az adott futamidőre.

Ebből a pillanatképből azt látjuk, hogy a piac 5 éves távon a magas kamatok fennmaradásával számol, majd ezt követően már csökkenésre számít.

Bármilyen befektetést is értékelünk (például más kötvényeket, vagy ingatlant, részvényt), ezeket a garantált hozamokat érdemes alapnak tekintenünk, erre fog rájönni a kockázati prémium.

Ha tehát egy kis cég, bizonytalan kötvénye 10% kamatot ígér most 3 évre, akkor azt könnyen elutasíthatjuk, hiszen a sokkal biztonságosabb állampapír is 9,97%-ot fizet.

A lehetőség a kötvénypiacon, hogy most akár 20 évre is fixálhatjuk a kamatunkat 7,64%-ra.

Emlékszel még tavaly, milyen nehéz volt találni bármit, ami 5%-nál többet fizetett? De aki 2009-ben 12%-os kamaton vett 20 éves állampapírt, az bebiztosította magának a kamatokat évtizedekre.

Ennek persze kockázata is van, hiszen ha még tovább emelkednek a kamatok, akkor „beleragadunk” az alacsonyabb kamatozásba. Akkor pedig csak nyomott áron tudjuk eladni a kötvényünket, ha szeretnénk idő előtt kiszállni. (Ezért esik a kötvények árfolyama, ha nő a kamatkörnyezet.)

Minél hosszabb a kötvény hátralévő átlagos futamideje, annál nagyobb ez a kockázat.

Valószínűleg nem fogjuk tudni eltalálni a kamatok csúcsát, ahogy a részvénypiac alját sem találjuk el. De az emelkedő kamatokban van lehetőség, arról nem beszélve, hogy a Prémium papírok garantáltan infláció felett hoznak. (Akár euróban is.)

Bár most a magyar állampapírt hoztam példának, de ez minden más kötvényre is igaz: akár a nemzetközi piacon is fixálhatunk „magas” kamatokat, vagy vehetünk akkor kötvényeket, amikor azok árfolyama alacsonyan van, akár ETF formájában.

Egyéb befektetések, összefoglalás

Szerintem általánosságban igaz, hogy amit nagyon felkap a tömeg, azt érdemes kerülni, amitől pedig fél, ott érdemes keresgélni.

Nyilván ez így egy nagyon nagy leegyszerűsítés, de attól még sok igazság van benne:

Amikor az emberek félnek, pánikolnak, menekülnek a veszteségtől, akkor a „fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntik”, azaz a sok szeméttel együtt az értékes dolgokat is adni kezdik.

Igazán jó lehetőségekre lehet bukkanni akár az ingatlanpiacon, akár a részvénypiacon, de – ha valaki ért hozzá – bizonyára a kripto és NFT piacon is lesz ilyen.

Igazából mindig az a kérdés, hogy mihez értesz!

Meg tudod-e állapítani, hogy annak az adott dolognak mennyi az értéke?

Csak azért, mert esett az ára, nem lesz jó befektetés, hiszen egy válságban a csődbe menő cégnek is folyamatosan esik az ára, amíg végül nulla nem lesz. Egy csőd felé tartó állam vagy cég is szívesen ígér 50%-os kamatokat, csak nem fogja tudni kifizetni.

A pánik egy jó jel arra, hogy az érzelem uralja a piacokat, és ilyenkor akadnak jó lehetőségek. Ezek kihasználására egy egyszerű befektetési stratégia is elég, amit az Alapozó Tréningen elmagyarázok.