27 pénzügyi kérdés és válasz: Ti kérdeztétek pénzről, befektetésekről

Ebben a bejegyzésben az általatok beküldött 27 pénzügyi és főként befektetési kérdésre fogok válaszolni.

Korábban megkérdeztelek titeket a Pénzügyi Szabadság Facebook csoportban, hogy milyen kérdéseitek vannak pénzügyekkel, befektetésekkel kapcsolatban.

Érkeztek is a kérdések szép számmal, amelyre ebben a cikkben szeretnék nektek válaszolni.

Köszi szépen mindenkinek, aki feltette a kérdését, igyekeztem őket kellően tömören, de hasznosan megválaszolni. Több ötletet is kaptam, néhány témából várható majd külön cikk is.

Vágjunk is bele…

1. Kipukkan a tőzsde buborék

Mostanában szakértők S&P500 „buborékról” beszélnek. Erről ugye megoszlik a vélemény. A kérdésem az, hogy mi történik a befektetésekkel, ha mondjuk igaz, amit mondanak. Feltételezzük, hogy most beszállok, viszonylag drágán, és mondjuk év végén „kipukkad a lufi”. Mennyi idő lehet mire újból emelkedés várható?

A részvénybefektetések alapvetően kockázatosak, természetes, hogy az árfolyam ingadozik, hosszú távon viszont nagy valószínűséggel pozitív hozam várható. (Az időtáv növelésével az esély nő) Még az is előfordulhat, hogy 20-30 éves távon is veszteséges reálértéken a részvénybefektetés, de más eszközosztályokkal (pl. pénz, kötvény) erre még több esélyünk van.

Pontosat senki, még a világ legjobb befektetői sem tudnak mondani. Az, hogy most buborék van-e, fog-e esni, mennyit fog esni, mikor lesz újra emelkedés, nem tudhatjuk. Kár ezeket a vészjósló, szenzációhajhász cikkeket olvasgatni, mert semmilyen tudományos alapja nincsen, céljuk pusztán a kattintások megszerzése.

Annyit tehetsz, hogy csökkented a kockázatokat, amelynek a diverzifikáció mellett az egyik legjobb módja, ha folyamatosan vásárolod az adott befektetést. Így lesz, amikor drágán és lesz, amikor olcsón veszel, ezáltal összességében kapsz egy átlagos árat.

Esések, „buborékok” a múltban is előfordultak, ezek már benne vannak a kockázat / hozam adatokban, így ezekkel együtt is kijelenthető, hogy hosszú távra a részvénypiac adja a legjobb kockázat / hozam arányt.

Ami a korrekciót illeti, érdemes lehet megnézni, hogy a múltban mi volt a jellemző. A Covenant cikkében összefoglalták azt a kutatást, amelyben az piaci eséseket aszerint vizsgálták, hogy mekkora volt a maximális visszaesés.

A legalább 10%, maximum 20%-os esések után átlagosan 4 hónapba került, hogy az ár elérje a korábbi szintet. A legalább 20%-os piaci esések esetében (ezek között az átlagos esés 34,7%-os volt), átlagban 2 év kellett ahhoz, hogy az árszínvonal elérje a korábbi szintet.

2. USA vagy EU?

USA vagy Európa? Te hova tennéd most a pénzed 10-20 évre? Japánról mi a véleményed?

A befektetések kockázatának csökkentése céljából érdemes a befektetéseket diverzifikálni. Véleményem szerint ez nem egy „vagy egyik vagy másik” típusú kérdés. Én személy szerint nem is csak az USA-ba, Európába vagy Japánba fektetek be, hanem az egész világ tekintetében diverzifikálom a befektetéseket.

Írtam egy cikket is arról, hogy miért nem érdemes csak S&P 500-ba fektetni, ezt továbbra is így gondolom. Itt olvashatod: https://szendreiadam.hu/befektetes/sp500-amerikai-reszveny-etf/

Japán sokáig szenvedett gazdaságilag, ami miatt elhanyagolt lett, és az elmúlt 10 évben jó vétel volt. Még mindig nem nagyon drága a japán részvénypiac (kb P/E = 15), de a gond, hogy nagyon kicsi, ezért túl nagy részt kockázatos beletenni.

A Japán tőzsdeindex (Nikkei 225)

Az a gond szerintem, hogy egyszeri vételben gondolkodsz és nem stratégiában. Tegyük fel, most veszel japán részvényeket, oké. És aztán? Mikor adod el? Mit veszel legközelebb? Ad-hoc módon próbálsz találni valamit, ami „éppen jó lehet”, és így se nem mérhető, se nem visszatesztelhető, amit csinálsz. Teljesen mindegy, hogy éppen szerencséd lesz-e japánnal vagy sem, mert hosszú távon csak össze-vissza vásárolsz, érzelmi / megérzés alapon.

Egy szabályrendszerre lenne szükség, ami ha azt mondja, hogy most éppen X% japánt kell venned, akkor megveszed, és kész. Ez lehet egy egyszerű portfólió megoszlás, ami azt mondja, hogy az ACWI indexet követed (ha egyetértesz annak súlyozási módszertanával), és akkor egyből kiesik, hogy 5,29%-a a részvényportfóliódnak japán részvény.

3. ETF eladás a bizonytalanságban

Azt szeretném kérdezni, hogy ETF eladása esetén, ha még csak az első évben vagyok, ér-e valami hátrány vagy simán eladhatom? Interactive Brokersnél van TBSZ számlám, nem akarom kivenni, csak év vége felé bizonytalannak látom a piacot. Választások után esésre számítok. Van erre esély szerinted?

TBSZ számlán belül nyugodtan eladhatsz és vehetsz, de persze a bróker által meghatározott költségek fennállnak. (IB esetén ez nem sok.)

Óva intenék mindenkit az ilyen érzelmi, ad-hoc döntésektől, szerintem ez tipikus kisbefektetői hiba. Nem lehet előre tudni, hogy választások után merre mennek a piacok. A nagy piacok, mint amilyen az USA piac is, nagyon hatékonyak. Ha lehetne tudni, hogy esés lesz, akkor ez az esés már beárazódott volna. A jövőbeli várakozások benne vannak a mai árfolyamban, így az aktuális ár tükröz minden információt, ami az adott pillanatban rendelkezésre áll.

Itt is érvényes, amit az 1. kérdésnél leírtam, miszerint a folyamatos, rendszeres vásárlás csökkenti az adott befektetés kockázatát. Továbbá, ha félsz, hogy csökken a vagyonod, akkor túl nagy kockázatot vállaltál. A kockázatot csökkentheted, ha nem csak részvényekbe fektetsz, és a teljes portfóliód egyben vizsgálod. Ha például 50% állampapír 50% részvény portfóliód van, és 10%-ot esik is a piac, az számodra csak 5% veszteség. A ki-be ugrálással hosszú távon ennél többet fogsz veszíteni várhatóan.

4. NYESZ számla nyitása + ETF

Interactive Brokersnél van TBSZ számlám, ETF-eket vásárolok ott. Emellett szeretnék NYESZ számlán is ETF-eket vásárolni. Hol érdemes ilyen NYESZ számlát nyitni?

NYESZ számlára forintos ETF-eket lehet vásárolni, amiből elég kevés van, és a BÉTa piacon érhetőek el. (Ez a Budapesti Értéktőzsde alszekciója)

Hamarosan lesz róla cikk, de röviden: Két helyen lehet ma tudtommal megoldani az ETF vásárlást NYESZ-re:

• Erste: viszonylag egyszerű, sima online számlanyitás
• OTP: elég macerás – bankszámla kell + OTP direkt bróker (évente egyszer személyesen fiókban érdemes intézni)

Amennyiben a portfóliód részét képezik magyar állampapírok is, megfontolandó, hogy az Államkincstárnál nyiss NYESZ számlát, és emellett más szolgáltatónál tartós befektetési számlát. Ennek az előnye, hogy nem korlátozod be magad.

A kötvényeket tehát érdemes lehet állampapírba tenni NYESZ-re, és a részvény részt pedig TBSZ-re. De ha ez nem járható, akkor a fenti két számlával megoldható.

5. NYESZ kiskapu, adókedvezmény

Tegyük fel: 2024 decemberében nyitok egy NYESZ számlát. Évente 500.000 Ft-ért vásárolok ETF-et. 2030 januárban mindent átrakok az Interactive Brokersnél vezetett TBSZ-re. Nyerek rajta 5×100.000 Ft-ot (adókedvezményt). Jól értem? Működőképes lehet ez így?

Alapvetően a NYESZ átalakítása tartós befektetési számlává megengedett a jelenleg hatályos jogszabályok szerint.

Nyerni viszont nem fogsz rajta 5×100.000 forintot, mert az a szabály, hogy az utolsó 2 éves támogatást 20%-kal növelten kell visszafizetned, tehát 2×100.000 Ft helyett 2×120.000 Ft-ot. Ez alapján 500.000 – 240.000 = 260.000 Ft-ot nyerhetsz ezzel. Ezt a logikát követve jobban jársz, ha a 3 év után szünetelteted 2 évig a befizetést, mert akkor 300.000 Ft-tal jársz jobban.

A kérdés itt is az, hogy megéri a saját lehetőségeket beszűkíteni (NYESZ-en kevesebb minden elérhető, mint TBSZ-en). Illetve azt is tartsd szem előtt, hogy ez egy olyan jogi kiskapu, ami nem tudni, hogy mennyi ideig fog fennállni, így nem biztos, hogy 2030-ban ezt így megteheted majd.

Kérdés, hogy ekkora összegért megéri-e ezt a macerát vállalni.

6. Alkalmazott VS. befektetés

Szerinted érdemes a családi vállalkozásban 4-ről 8 órásra átjelenteni engem vagy inkább toljam azt a pénzt ETF-be? Jelenleg 47 éves vagyok, 1 éve 4 órás minimálon vagyok, előtte végig jó fizuval voltam alkalmazott nagy cégnél.

Először is: a kérdés bonyolult, és nem is szakterületem. Meg kellene becsülni a várható nyugdíjat, és a befektetésből elérhető járadék összegét. Ehhez nincs elég információm, egy gondolatmenetet próbálok adni…

Az öregségi nyugdíj összege két dologtól függ: az elismert szolgálati időtől, és a számított havi nettó életpálya átlagkereset összegétől.

A 4 órás bejelentéssel nem csak a nettó átlagkereset csökken, de a szolgálati idő is. Ha még 20 évet dolgozol 4 órában, az mindössze 10 év szolgálati időt fog eredményezni.

Ha mondjuk 40 évet dolgozol a nyugdíjkorhatárig, és eddig 8 órában voltál bejelentve és végig dolgoztál, akkor a szorzó 80%-ról 68%-ra fog csökkenni. Írtad, hogy magad béren voltál bejelentve, feltételezek havi 500.000 nettót 20 évre, és a minimálbérezést a maradék 20 évre.

• Ennyi lenne a nyugdíj, ha bejelentenéd magad 8 órára: (500.000 Ft + 175.000 Ft)/2 * 80% = 270.000 Ft
• Ennyi lenne a nyugdíj, ha 4 órában csinálod végig a második 20 évet: (500.000 Ft + 87.500 Ft)/2* 68% = 199.750 Ft

Különbség így havi 70.000 Ft mai értéken. (A szolgálati idő veszteség lehúzza a korábbi jó fizudat is!)

Ha jól számolom, az adókon és járulékokon havi 62.031 Ft-ot spórolsz meg, ezt mondjuk osztalékként kiveszed 15% adóval, akkor nettó kb. 52.000 Ft / hó, amivel többet félre tudsz tenni.

Tegyük fel, hogy ezt félreteszed 4%-os reálhozam mellett, így lesz 19 millió Ft-od, mai értéken. Ebből 2%-os reálhozamot feltételezve, 20 éves várható élettartammal számolva havi 96 ezer Ft-ot vehetnél fel. De…

Vállalod a befektetés kockázatát, és vállalod a hosszú élet kockázatát: mi van, ha tovább élsz? Ha a 3%-os szabállyal számolunk, miszerint ennyit kivehetünk, hogy „sose” fogyjon el a pénzünk, akkor havi 47.500 Ft-ot vehetsz ki. (adókkal nem számolunk)

Ha még pesszimistábbak vagyunk, számoljunk 0%-os reálhozammal és 30 éves nyugdíjas időtávval is. Ebben az esetben 34.600 Ft-ot vehetsz fel havonta.

Nyilván érdemes ezt a pontos számokkal végigjátszani, és a legjobb lenne egy portfólió sikerességi arányt számolni a végső befektetési stratégiára. (A befektetési tananyagban van róla szó, hogyan lehet megcsinálni.)

Kérdés az is, hogy miként fog módosulni a magyar nyugdíjrendszer, és melyik számodra a biztosabb: ha saját magad fekteted be, ha vagy a nyugdíjrendszer fizeti ki.

7. Milyen ETF a jobb?

Melyik ETF típust preferálod? Amelyik teljes replikációval replikálja vagy amelyik mintavételi technikával reprodukálja az alapul szolgáló index teljesítményét?

Alapvetően sokkal fontosabb az ETF mérete és TER mutatója. Ha két azonos ETF között kellene választani, akkor a teljes replikációt választanám, de általában nem ez a helyzet. A mintavételes eljárás lényege éppen a költségcsökkentés, ami viszont hasznos lehet.

A teljes replikáció esetén biztos lehetsz abban, hogy az indexet teljes mértékben követi az ETF, ami alapvetően pozitív, de megvan a hátránya is. A legtöbb indexben sok kis cég csak nagyon kicsi súllyal szerepel, és elenyésző a hatásuk, ezért nem feltétlen kell pontosan lekövetni az indexet.

A költséghatékonyság miatt elfoadható szerintem a mintavételes eljárás. (De ez főleg nagyon sok részvényt tartó ETF-eknél igaz, érdemes megnézni az ETF „Holdings” részét, miként oszlik meg)

8. Befektetés cégként, vagy magánszemélyként?

Egy (szerintem) sokakat érintő kérdés: befektetés cégként – érdemes, nem érdemes? Nem a 40 évig tartott portfóliónál, de ha jól tudom, ott közvetlenül nem adózol az árfolyamnyereség után, amíg nem veszed ki  – de ami miatt nekem kérdés, hogy amikor bizonyos céges célokra gyűjt az ember pénzt, annál rosszabb nincs, mint bankszámlán tárolni, és hagyni elinflálódni. A saját cégem esetében is kell kb. 3 havi működési pénz, ha valami rosszul alakul, de vannak olyan célok (kell esetleg céges autó vagy irodát vesz az ember stb) – ami miatt nem veszi ki a pénzt (meg osztalékot is többet érdemes egyben).

Köszi szépen a felvetést, írni fogok róla külön cikket. A lényeget röviden leírom:

A magánszemély céljaira általában érdemes a magánszemélynek kivenni (pl. osztalékként) és félretenni, ott is csak akkor kell adózni, ha nyereséget realizálunk, és TBSZ-en még akkor sem.

De a céges célok más tészta, arra természetesen a cégnek saját pénzügyi tervet és befektetési stratégiát érdemes alkalmaznia. Ha például van egy projekt, amit 3 év múlva akarsz megvalósítani, és addig a cég gyűjt rá, akkor hasonlóan egy magánszemélyhez, a cég is befektetheti a pénzt például állampapírba. Hosszabb távú célok esetén akár befektetési alapokba, részvényekbe, kötvényekbe, ETF-be is fektethet a cég.

Kár a céges számlán sok pénzt tartani. Ami nem kell azonnal, mert pl. vésztartalék, vagy fél évig bent álló majdani osztalék, azt szerintem érdemes állampapírba tenni. Például a megfelelő időpontban lejára DKJ jó lehet éven belüli célokra, de vésztartalék mehet akár hosszabb papírba is. (2-3 éves)

(Én céges bankkártyával szoktam venni DKJ-t, amikor a bankszámlán egy bizonyos összeg feletti pénz van, ami tuti nem kell a következő 1-2 hónap működésében. Az Államkincstárnál minden ingyen van, és 2 napon belül kint van a pénz, ha mégis szükség lenne rá.)

Ugyanaz igaz nagyjából, mint magánszemélyként: a rövidebb időtávra kisebb, a hosszabbra nagyobb kockázatot lehet vállalni.

9. Befektetés az USA-ba

Hol lehet olyan magyar ETF-et vásárolni, amely Amerikában fektet be? – Warren Buffettnek vannak (saját megvásárolható) értékpapírjai, részvényei, vagy ETF-jei?

Nem teljesen tudom, hogy mit értünk „magyar ETF” alatt. Egyetlen magyar ETF-ről tudok, az a BUX ETF, amit az OTP kínál, de az a magyar tőzsdébe fektet.

Ha a lényeg a forint alapú ETF, akkor a BÉTa piacon elérhető forint alapon az iShares S&P500 ETF, talán ez lehet egy megoldás a kérdésedre, de ez sem magyar ETF, csak forintban történik a befektetés.

Devizakitettség, devizakockázat szempontjából viszont pontosan ugyanott vagy, mintha ugyanezt az ETF-et euróban vagy dollárban vetted volna meg.

Warren Buffet saját cége a Berkshire Hathaway, amelynek a részvényeit meg lehet vásárolni a tőzsdén. (Ticker: NYSE: BRK.B)

A kérdésből nekem úgy tűnik, hogy befektetés előtt még érdemes lenne egy picit tanulni a témáról.

10. Változó bevételek

Hogyan érdemes megtervezni a vagyonépítési stratégiát, ha valaki nem fix, hanem totál eltérő bevételekre számíthat minden egyes hónapban, mivel egyéni vállalkozó és nem tudja meghatározni, hogy XY összeget fog nyugdíj vagy családi célokra hosszú távon befektetni valamelyik eszközosztályba?

Három dolgot érdemes először is csinálni:

1. Megnézni az átlagos havi kiadásokat, és azokat átgondolni
2. Megnézni az átlagos havi bevételt, mondjuk a tavalyi évre
3. Felállítani egy likviditási alapot, ami biztosítja a fix fizetést

Első körben egy vésztartalék jellegű alapot csinálnék, mondjuk a havi átlagos kiadás 6-szorosáig (pl. 3 mFt). Ennek egy részét a bankszámlán lehet hagyni (1 mFt), másik részét állampapírba lehet például tenni (2mFt).

A havi átlagos bevételekből és kiadásokból át kell gondolni az átlagos havi megtakarítást, és számolni magunknak egy fizetést. Ezt a fizetést a vállalkozásod adja neked, mint magánszemélynek. Ha például a fizetésed havi 500.000 Ft, de egyik hónapban csak 350.000 Ft nettó jön be, akkor 150.000 Ft-ot kipótolsz a vésztartalékból.

Ha több jön be, akkor pedig beteszel a vésztartalékba. Ezen felül meghúzol egy határt, amikor már „túl sok” a vésztartalék. Az előző példánál maradva, mondjuk ha eléri a 4 mFt-ot, akkor 1 mFt-ot be lehet fektetni, így ismét 3 mFt-on leszel. (Szintén húzd meg a „túl kevés” vonalat, mondjuk 1,5 mFt-nál, amikor is lehet csökkenteni kell a kiadásokon!)

A lényeg, hogy a vésztartalékkal egy puffert képzel, így a havi fizetésed nem függ majd az adott havi bevételtől, és a többlet egyértelműen látható lesz a vésztartalék feldúzzadásából. A befektetési stratégia időzítése lehet az, hogy akkor fektetsz be, amikor 500 eFt, vagy 1 mFt plusz van a „vésztartalék számládon”.

(A legtöbb magyar szolgáltató kb. 0,35%-ot, de minimum 7-9 EUR-t vagy USD-t számít fel az ETF-ekbe történő befektetések után. Ez azt jelenti, hogy ha a lehető legjobban szeretnéd optimalizálni a költségeket, akkor legalább 2.000 EUR körüli összegeket kell befektetned, ugyanis ha ennél kevesebbet teszel be, akkor a minimum díj, ami 7 EUR, több, mint 0,35%-át fogja jelenteni a befektetett összegnek. Nincs ilyen minimum díj az IB-nél, Lightyearnél.)

Emiatt mindenképpen érdemes meghatározni, hogy mi a befektetés minimális összege. De nem probléma, ha évente egyszer fektetsz csak be, sőt az sem, ha két évente egyszer. Évente érdemes átnézni a kiadásokat és bevételeket, és megnézni, hogy a célok amiket kitűztünk reálisan teljesülnek-e, nem csökkent / nőtt -e az átlagos bevétel / kiadás jelentősen.

Valamint a vésztartalékot, a kiadásokat és a célokat is korrigálni kell inflációval.

11. Budapesti lakás, mint befektetés

Jó (hosszútávú) befektetés-e még manapság a budapesti ingatlan, lakás? Vagy egyáltalán az ingatlan?

A „jó befektetés” elég szubjektív. Van, akinek jó, van akinek nem. A lakásbérbeadás magas kockázatú, sok időt igénylő, nem túl magas hozamú tevékenység. Az ingatlanárak hosszú távon várhatóan az inflációt hozzák, vagyis a nyereségünk a bérleti díj. (Ez több száz éves adatokon is kimutatható volt.)

Jellemzően 4-6%-os bruttó bérleti hozamot lehet elérni Budapesten:

Ebből vonjuk le az 1 havi üresjáratot, a 4% illetéket, a berendezés költségét, a fenntartási költségeket, az ingatlan állagmegőrzésére fordított pénzeket, a nem megtéríthető amortizációt, és a beleölt időnk óradíját, az adókat, és valahol 1-3% közötti reálhozamot lehet talán elérni.

Ez hitelfelvétellel javítható, ahogy minden befektetésnél alkalmazható tőkeáttétel, de ettől nem lesz jobb a kockázat / hozam arány, csak feljebb toljuk a kockázatot, és ezáltal magasabb lesz a hozam.

Az ingatlanbefektetésről több cikket is írtam már. Ajánlom, hogy olvasd el ezeket, így pontosabb képet kaphatsz arról, hogy én hogy látom az ingatlanbefektetést.

https://szendreiadam.hu/ingatlan/ingatlanbefektetes/

https://szendreiadam.hu/ingatlan/reit-ingatlan-befektetes/

https://www.youtube.com/watch?v=zS1vLDDf-CU

Ettől függetlenül, a lakásbefektetés sokak számára érzelmi kérdés, mert a „tégla” biztonságot ad. Ezt a biztonságérzetet pedig nem mindenkinek adja meg egy tőzsdei befektetés. Ennek az érzésnek viszont nehéz értéket adni, az adatok birtokában mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy számára kellően vonzó-e a lakásbefektetés. Én nem szoktam senkit se rá, se lebeszélni róla, de érdemes kétszer is átgondolni.

12. Miért nincs most DKJ?

Miért nincs most DKJ (csak havi egy kibocsátás, és az is elfogyott)? Ha csak egy hónapra venném, melyiket érdemes? Biztos, hogy vissza fogom előbb váltani, de vegyek inkább 2 hónaposat 1 hónapra vagy azt, ahol a legkisebb a vételi és eladási ár (EHM) közt a különbség? Mutatnál erre számításokat? Jó lenne, ha 30 napra is be tudnék fektetni.

Azt nem tudom, hogy a kérdés írásakor miért nem volt DKJ, de ez előfordulhat. Ettől még van másodpiaci forgalma, tehát bármikor felszabadulhat, és akkor megint lehet venni. Sajnos ezt nem lehet látni, erre az Államkincstár válasza anno az volt, hogy nyomogatni kell a gombot, lehetőleg kisebb összegekkel 🙂

Mivel ha idő előtt eladod, akkor nem 100%-os árfolyamon veszi vissza a Kincstár, ezért nem minden esetben éri meg betenni a pénzt ilyen rövid időre. A legjobb, ha találsz olyan DKJ-t, aminek a lejárata még beleesik az általad elfogadható időtartamba.

Azt nem tudom, hogy pontosan miként számolják a vételi árfolyamot, mert úgy tűnik, hogy a lejárat közeledtével csökken a SPREAD a vételi és eladási árfolyam között. Tudni kellene, hogy mennyi lesz a vételi árfolyam, amikor majd el akarod adni az adott papírt.

Erre nem kaptam még információt, de engem is érdekelne. Ahogy nézem 2 hónap lejárat előtt 0,22% a spread, 4 hónapnál 0,26% körül. Ha az eladási hozam 6,5%, akkor annak 1 hónapra eső része: 6,5%/12= 0,54%. Ebből még vond le a majdani, eladáskor hátralévő futamidőnek megfelelő spreadet, és kb. ennyit nyersz rajta szerintem. (Ha tud valaki pontosabbat, kommentben várom!)

13. ETF deviza változás

Tavaly októberben kezdtem befektetni… A KBC Equitasnál nyitottam számlát, és kezdésnek egy 60/40 portfóliót választottam…

Mind a két esetben EUR devizában vettem meg a részvényeket/kötvényeket. 2024.01.01-től a KBC Equitast átvette a K&H Értékpapír. Ennek következtében A Vanguard USD Corporate Bond UCITS ETF Accumulatingban már csak a Londoni Értéktőzsdén lehet kereskedni, ráadásul USD-ben. Ha minden így maradna, akkor a portfólióban lesz EUR és USD rész is. A kérdésem az volna, hogy ez mennyire befolyásolhatja a befektetést? Érdemes inkább más kötvény részt választani, ami EUR?

Ez a váltás a devizák szempontjából egyáltalán nincs hatással a befektetésre. A Vanguard USD Corporate Bonds UCITS ETF eddig is a Bloomberg Global Aggregate Corporate USD indexet követte, és ezután is azt követi, így a befektetésed nem változott semmit, mert pontosan ugyanazon cégek kötvényeit veszed meg, mint eddig.

Az, hogy milyen devizában van kimutatva az ETF csak abban számít, hogy milyen devizát kell váltanod a vásárláshoz. Ha forintod van, akkor kvázi mindegy, hogy EUR vagy USD-ben van jegyezve az ETF. Forintban ugyanannyit fognak érni.

Részletesen írok a deviza / befektetés kérdésről itt: https://szendreiadam.hu/befektetes/deviza-befektetes/

14. Vélemény X cégről

Mi a véleményed a Bayer cégről, érdemes lenne venni belőle?

A legtöbb kisbefektetőnek részvényportfólióban érdemes gondolkodnia, és csak annak érdemes az egyedi részvények vásárlása felé fordulni, aki pontosan tudja és érti, hogy miért vásárolja meg az adott cég részvényét.

Ha nem tudod magadnak megfogalmazni, hogy miért szeretnél egy részvényt megvásárolni, akkor valószínűleg jobban teszed, ha nem veszed meg.

Egyedi részvények elemzésével egyébként számos befektetési elemző cég foglalkozik, ha érdekel a téma, akkor érdemes ezeket az elemzéseket olvasni (és tanulni a részvényelemzésről!).

Fontos, hogy még egyedi részvények vásárlása esetén sem néhány cég részvényébe kell befektetni, hanem legalább 30-40 részvényt érdemes tartani. Ehhez egy jól definiált stratégiára van szükség, ami végül „kiköpi”, hogy melyik cégeket kell megvenni.

Az alapokat a Pénzügyi Szabadság Alapozó Tréningen meg tudod érteni, és onnan tovább tudsz tanulni.

15. Hol nyissak TBSZ-t?

Jelen állás szerint hol érdemes leginkább TBSZ számlát nyitni, ha inkább kisebb megtakarítást szeretnék, évente 2-3 alkalommal 300-400 ezer Ft nagyságrendben? Régi cikkeidben a KBC Equitast, Erstét ajánlottad, azóta már bővült a kínálat.

Az Értékpapírszámlák összehasonlításáról szóló cikket rendszeresen frissítem. Jelenleg továbbra is az Erstét, a K&H Érétkpapírt, a külföldiek közül pedig az Interactive Brokerst, valamint újonnan a Lightyeart tartom a legjobb választásnak.

Költségekben jobbak a külföldiek, azonban ott nem lesz magyar ügyfélszolgálat és jogorvoslás. Kezdőknek és angolul nem jól beszélőknek érdemes lehet picit többet fizetni, de magyar szolgáltatót választani, míg haladók nyugodtan választhatnak külföldi szolgáltatót is.

Nincs „legjobb” bróker, a felsoroltak mindegyike indokolható.

16. Grawe és minden UL

Engem a Grawe érdekelne, mennyire jók/ajánlottak a termékeik?

A Grawe oldalán négy különböző terméket találtam: a nyugdíjbiztosítás, valamint az életbiztosítások közül a Term-fix főbiztosítás és a vegyes főbiztosítás Unit-linked típusú biztosítások, így biztosan nem érik meg.

Ezek a legdrágább megtakarítási termékek, amik csak az őket értékesítő ingyenes tanácsadóknak érik meg. (Klikk a linkre, és olvasd el, kérlek.)

Az életbiztosítások közül a kockázati főbiztosításnál orvosi vizsgálat szükséges az egyedi elbíráláshoz, így látatlanban nehéz megmondani, hogy más biztosításokhoz képest mennyire jó termék.

A kockázati életbiztosításokról írtam egy összehasonlító elemzést: https://szendreiadam.hu/szamlak/kockazati-eletbiztositasok-osszehasonlitasa/

Összességében szerintem kerüld ezt, és az összes többi biztosítót is, ha megtakarítani szeretnél.

17. Bitcoin a tőke 50%-ából

Mennyire látod hazárdjátéknak a tőke 50%-ból bitcoint vásárolni? Mi a véleményed a legnagyobb befektetési szolgáltatók milliárdos bitcoin vásárlásairól? (Több ETF szolgáltató is hatalmas összegeket fektet bele.)

A visszatekintési torzítás hibájába esel, amikor a múltbeli hozam alapján akarsz következtetni a jövőre. De ne feledd, hogy találunk könnyedén sok száz részvényt is, ami jobban hozott a BTC-nél az elmúlt 5-10 évben.

Arról nem beszélve, hogy mindezt egyetlen kriptopénzbe tennéd, ami extrém kockázatos, még részvények esetében is.

Gondold át, hogy mennyire reális, hogy a BTC erről a szintről még megtöbbszöröződjön. 500 ezer dolláros BTC értéknél a piaci kapitalizációjának el kellene érnie a Föld teljes éves megtermelt GDP-jének 10%-át. (Ez annyi, mint a világon az összes valaha kibányászott arany értéke.)

Ha ezt 10 év alatt teljesíti is, akkor is „csak” 35%-os éves hozamot kaptál a vállalt kockázatért.

Itt láthatod az USA részvénypiac és a BTC kockázat / hozam arányának alakulását (1 éves gördülő):

Láthatod, hogy annak ellenére, hogy milyen meredek szárnyaláson van túl a BTC, a kockázat hozam aránya egyszer jobb, egyszer rosszabb. De az összehasonlítás nem fair, ugyanis nem a teljes kriptopiacot hasonlítottuk össze a teljes részvénypiaccal, hanem egy kiemelt eszközt, amit utólag tudunk, hogy nagyon sikeres volt.

(Gondoljunk csak bele, hány kriptopénz ment csődbe úgy, hogy nem is hallottunk róla.)

Éljünk a visszatekintési torzítással a részvényeknél is, és hasonlítsuk össze a BTC befektetést egy NVIDIA befektetéssel…

Aki nem tudná, az NVIDIA egy processzor gyártó cég, akinek a termékei az AI miatt most végképp kelendőek lehetnek. Nagyjából 10 év alatt 4 dollárról közel 900 dollárra nőtt az árfolyama, és még most is „csak” az éves bevételei 72-szeresén forog a részvény. (P/E ráta)

BTC és NVIDIA befektetés hozama

Most nézzük meg a max. visszaeséseket, azaz a kockázatot, amit a befektető tapasztalt:

BTC és NVIDIA befektetés kockázata (Max. visszaesés)

Látható, hogy a BTC jelentősen nagyobb visszaeséseket produkált, mélyebbek és gyakrabbak is a beesések a grafikonon.

Akkor felteszem a kérdést: Miért ne vegyünk inkább 50%-ban NVIDIA részvényt?

Azért, mert rendkívül kockázatos. A kérdés a következő:

• Ha egy főiskolás diák vagy, akinek minden pénze 350.000 forint, és a kérdés, hogy BTC-t vegyél-e vagy motort, akkor vegyél BTC-t.
• Ha egy két gyermekes egyedülálló anyuka vagy, akinek 15,3 mFt az öröksége, és abból szeretné megoldani a gyerekek lakhatását, akkor ne BTC-t vegyél. (és ne is NVIDIA-t)

Helyezd el magad valahol a kettő között. Nekem is van kriptopénzben pénzem, de ez nem haladja meg a portfólióm 5%-át, és ennek is a fele nem konkrétan kriptopénzben van, hanem kriptotőzsde cég részvényében (Coinbase részvényben – amit akkor vettem, amikor a kriptósok éppen menekültek.).

Azt csak mellékesen jegyzem meg, hogy a számítási kapacitás több mint 50%-a KETTŐ azaz KETTŐ cég kezében van. Ennyit a decentralizáltságról. (Az összes BTC 96%-a a tárcák 4%-ában van.)

Ez nem jelenti, hogy ne lehetne majd digitális arany szerepe, és ne emelkedhetne még feljebb. Csak lássuk a kockázatokat, és ennek megfelelően súlyozzuk. Utólag persze könnyű okosnak lenni. De attól, hogy valaki megnyeri a rulettet amikor mindent feltett a pirosra még nem lesz kevésbé ostoba, csak mázlista.

Az ETF szolgáltatók azért fektettek bele, mert az ETF-eket eladják másoknak, nem mert ők jó befektetésnek tartják. Teljesen más, ha van pl. Blackrock részvényed, amivel profitálsz az ilyen divat befektetésekből, mert a BLK szépen húzza a profitot a BTC befektetőkön, kockázat nélkül. Az egy jó biznisz, ahogy a Coinbase is 🙂

+1. Így duplázz gyorsan: íme, 5 ötlet

Ebben a videóban mondok 5 befektetési ötletet, amivel akár gyorsan meg is duplázhatod a pénzed…

 

Vagy el is veszítheted 🙂

18. BTC ETF vásárlás

Én a Bitcoin ETF-ekről szeretnék többet tudni. Melyiket ajánlod, hogyan válasszunk közülük, lehet-e TBSZ számlára venni ezeket is, hogy ne kelljen adózni…

Bitcoin ETF előnye, hogy sokkal egyszerűbb lehet megvásárolni és eladni az ETF-et, mint (nyitni egy kritopénztárcát és) közvetlenül megvásárolni a bitcoint. Előnye, hogy TBSZ számlára is vehető, ezért adómentes tud lenni a nyereség. Hátránya, hogy végül is csak egy pénzügyi szolgáltatónál lesz a pénz, a blokklánc adta előnyökről lemondunk.

Alapvetően két nagy kategóriája van a Bitcoin ETF-eknek. A fizikális Bitcoin ETF-ek közvetlenül bitcoint vásárolnak, a származékos bitcoin ETF-ek (angolul: derivatives-based bitcoin ETFs) külöböző pénzügyi termékeket, pl.: future szerződéseket használnak.

Utóbbival tulajdonképpen a Bitcoin tényleges tartása nélkül történik egy fogadás a Bitcoin jövőbeli árfolyamára. Ez a forma általában magasabb kockázatot von maga után.

Ajánlani nem tudok egy ETF-et sem, de költség, méret és szolgáltató alapján választanék. Itt egy lista: KLIKK

Az Erste ETF keresőjében a megjelölt Wisdom Tree-t például megtaláltam. Az első ránézésre megfelel a fő kritériumoknak. Ilyen 1-2%-os költséget én már nem szívesen fizetnék, bár kérdés, hogy mekkora összeget akarsz beletenni.

19. Adózás, bevallás

Adózás stresszel engem egy kicsit, hogyan kell lekönyvelni, bevallani stb?

A legegyszerűbb TBSZ számlát nyitni, és akkor semmi ilyennel nem kell foglalkozni.

Egyéb esetben ha magyar szolgáltatónál vagy, akkor az megküldi a NAV felé az adatokat, és viszonylag egyszerű az adminisztráció.

(Nem nagyon van értelme nem TBSZ vagy egyéb adómentes számlán befektetni, szóval nem érdemes sokat rugózni rajta.)

Egy cikket írtam a befektetések adózásával kapcsolatban, ezt itt éred el.

A konkrét kérdésekkel kapcsolatban érdemes könyvelővel vagy adótanácsadóval felvenni a kapcsolatot.

20. Lightyear bróker

Engem a Lightyearről érdekelne a véleményed.

Korábban írtam róla egy cikket, ezt itt olvashatod: https://szendreiadam.hu/befektetes/lightyear-broker-koltsegek-tbsz/

Ha videós formában szeretnéd megnézni, itt éred el: https://www.youtube.com/watch?v=lhmVvX8NAsI

21. Profit realizálás

Ha az ember folyamatosan fektetne be, hogyan realizálna profitot? Nekem ez nagy dilemma.

Nem teljesen értem a kérdést. Vagy befektetsz, vagy kiveszel belőle, a kettő kombinációja feleslegesnek tűnik nekem.

A befektetés lényege, hogy időben elválik a felhalmozási időszak, majd a befizetéseket és a hozamokat egy későbbi időpontban feléljük.

Például, ha egy házra gyűjtesz, akkor nem tudod megvenni a fizetésedből. Ezért elteszel pénzt rá. De ha már elteszed, jobban jársz ha befekteted, hiszen nincs rá szükséged, és addig is termel pénzt. Amikor kell a pénz, akkor kiveszed.

22. Szektorok és iparágak

Ha arra adnád a fejed, hogy szektorokba vagy esetleg iparágakba fektess akkor melyikeket választanád és miért?

Alapvetően a diverzifikáció híve vagyok, így inkább egy-egy szektor vagy iparág felülsúlyozásában gondolkodnék, és nem abban, hogy teljes egészében elmozdulok abba az irányba.

Ha mégis ilyenre adnám a fejem, akkor azokban a megatrendekben gondolkoznék, amelyekről ebben a cikkben írtam: https://szendreiadam.hu/befektetes/az-5-fo-megatrend-amibol-sok-penzt-kereshetsz-befektetokent/

Mielőtt elmozdulsz bármilyen szektor irányába, fontos, hogy értsd a befektetések kockázatát. A portfóliód túlságosan nagy részét befektetni egyetlen szektorba nem kecsegtetett akkor plusz hozammal, mint amekkora kockázatot vállalsz vele, így alighanem nem érdemes.

Fontos, hogy a befektetésednek legyen egy erős alapja (pl.: teljes világ részvénypiacát lefedő indexet (MSCI World index) követő ETF, egy kötvény ETF stb), és ha ez rendben van, akkor utána tudsz elmozdulni valamilyen szektor vagy iparág irányába, mértékkel!

Ha szeretném „színesíteni” a portfóliómat, akkor amúgy nem szektorok felé mozdulnék el, hanem a faktorok felé, amik a múltban felülteljesítést értek el. A befektetési tananyagokban van róluk szó.

23. Brókercég diverzifikáció

Brókercég diverzifikácioval kapcsolatban érdekelne a véleményed. Ha valaki mondjuk 15 évben gondolkozik és össze szeretne gyűjteni, kamattal együtt kb. 100M forintot, akkor az alábbi három brókercégnél milyen százalékos arányban vásároljon mondjuk S&P500 ETF-et? A három brókercég: Erste, IBKR, Lightyear. (Szempontok: megbízhatóság, háborús helyzet, hozzáférhetőség egy komolyabb válság esetén stb.)

Megbízhatóság szempontjából egyértelműen az Erste és az IBKR a legjobb választás. Nem mondom, hogy a Lightyear nem megbízható, csak azt, hogy még fiatal cég 2020-ban indultak, így még nem állnak évtizedek mögöttük, mint bizonyíték.

A hozzáférhetőség nem azon múlik, hogy melyik brókernél vagy, hanem elsősorban a befektetésen múlik. Az ETF-ek tőzsdén kereskedett befektetési alapok, amelyek akkor tudsz eladni, ha van, aki megveszi tőled. Egy S&P500 indexet követő ETF-re várhatóan mindig lesz kereslet, így a részvénybefektetések közül az egyik legjobb likviditással ez rendelkezik.

Ami a háborút illeti, nem lehet előre megmondani, hogy hol, mikor, mekkora, milyen hosszú háború lesz, és hogy ez miként fogja érinteni a brókercégeket, így ez ellen elég nehéz védekezni is.

Én fokozatosan diverzifikálnék: egyik évben itt, másik évben ott nyitnék TBSZ számlát, és először a befektetővédelmekig pakolnám. Aztán ha elfogy a keret erre, akkor a legmegbízhatóbbakba tenném a többit.

24. Részvénykiválasztás

Mondtad a részvény választós kurzusban, hogy te is szoktál egyedülálló részvényekbe fektetni, kisebb összegekkel. Az lenne a kérdésem, hogy te melyik mutatókat szereted leginkább nézni?

Ez változik azért nálam is, attól függően is, hogy mennyi időm / kedvem van, és mi a prioritás. Volt mutatószámos időszakom, volt amikor osztalék alapján vettem, de úgy látom nekem jobban fekszik a minőségi célpontok kiválasztása. (Ez viszont elég szubjektív, nehéz leírni röviden.)

Most már a mutatókat inkább szűrésre, és gyors feltérképezésre használom. Nem annyira kvantitatív, inkább kvalitatív alapon mérlegelek. Hiszem, hogy a piac hatékony általában, így (főleg a nagy cégeknél) a mutatók már benne vannak az árban.

Ezért főként az üzleti modellt és a profitabilitást nézem. Minőségi cégeket veszek jellemzően, amelyeknek értem a modelljét és szeretem / használom a termékét – vagy legalább is úgy gondolom, hogy értem a célközönségét. Olyan cégeket veszek egyedi részvényként, amiknek valami speciális versenyelőnyük van.

Olyan cégeket szeretek megvenni, amelyek „levegőt adnak el”, vagyis nagyon magas profitabilitást tudnak elérni. (Főként ROIC és WACC különbséget, Piotroski score, várható növekedés és EVA adatok)

Emellett viszont akkor veszem meg őket, amikor valami rövid távú indok miatt a kereskedők beverik a részvényt. (Historikusan alacsony az árazás, de a fundamentumok rendben vannak.) Ilyen volt a Netflix, amikor egyszer nem nőtt a felhasználószám és szétverték.

Azt figyelem főleg, hogy milyen sztori van a cég körül, és amikor egy jó minőségű céget egy rövidtávú indok miatt büntetnek, vagy túl nagynak ítélem a pánikot, akkor vásárolok.

De vettem ingatlanos cégeket is, ott azokat szeretem, amiknek értem a portfólióját, a pénzügyi mutatói rendben vannak, és a piac bünteti valamiért. (Pl. Covid alatt én bevásároltam a plázákból az SPG-n keresztül)

Ez nekem inkább hobbi, nem követendő a legtöbbek számára.

25. Accumulating ETF

Ha TBSZ számlán ETF-et vásárolok, ami accumulated, akkor az első év után minden évben a kamat belefordul annak ellenére, hogy befizetés nem lehetséges?

Az Accumulated lényege, hogy az osztalékot nem fizetik ki a számládra, hanem újra befektetésre kerül. Ha osztalékfizető ETF-et veszel, akkor az osztalékfizetéskor az ETF árfolyama csökken a kifizetett osztalék mértékével.

(Pl. árfolyam 102 és 2 az osztalék, akkor 100 lesz az árfolyam)

Osztalékot NEM fizető ETF esetén nincs ilyen, ott nem kerül ki az osztalék az alapból, hanem befektetődik, és az is hozza tovább a hozamokat.

(102 marad az árfolyam, és a teljes 102 be van fektetve az általad választott ETF-be. Ugyanaz, mintha visszatennéd az osztalékot, csak nincs tranzakció.)

TBSZ számlán egyébként lehetne osztalékod is, és el is adhatsz és vehetsz is bármit. Csak annyi a kikötés, hogy be- és ki ne fizess pénzt. Számlán belül „bármit” lehet.

26. IB ESG pontszámok

A lenti, Interactive Brokersen jelzett mutatóknak mi a mélyebb tartalma, és melyik mikor mondható jónak?

EZek különböző társadalmi felelősséggel kapcsolatos értékelések. Beállíthatod, hogy te milyen szempontokat tartasz fontosnak, és értékeli a portfóliódat, illetve a cégekről is láthatsz ilyen értékeléseket.

Az IBKR oldalán leírják, hogy mik ezek:

• ESG Score: Az ESG Score egy átfogó vállalati pontszám, amely a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási pillérek önbevallásán alapul.
• Controversies Score:azt méri, hogy a vállalat mennyire van kitéve a környezeti, társadalmi és irányítási vitáknak, valamint a globális médiában tükröződő negatív eseményeknek.
• ESG Combined Score: Tulajdonképpen a kettő együtt.

A lényeg, hogy egy fegyver- vagy dohánytermék gyártó valószínűleg nem kap jó pontozást a „Controversies” csoportban. Ha szeretnél „társadalmilag felelős befektető” lenni, akkor figyelembe veheted a befektetéseid társadalmi hatásait.

Ez nem egy objektív mérőszám, így az, hogy mi számít jónak, attól függ, hogy te mit tartasz jónak.

A nagy kérdés, hogy ezek mennyire jelentenek bármit is. (Greenwash = a vállalatok jó fényben tűntetik fel magukat, de ez nem mindig igaz.)

Emellett fontos tudni, hogy az ESG befektetések hozama alulteljesítő volt, vagyis a társadalmi felelősség áldozattal is jár. Ez nem gond, csak legyünk ennek tudatában. További részleteket olvashatsz az Interactive Brokers oldalán.

27. Mit ajánlasz 2 mFt-ra?

Kezdő vagyok, szeretnék 50 % ETF-et, 50% kötvényt venni, 1-1 millió forint értékben. Konkrétan mit ajánlasz hosszú távú befektetésként?

Tisztázásként, fontos érteni, hogy az ETF egy befektetési termék (egy befektetési alap), nem egy konkrét befektetési eszközosztály. ETF-eken keresztül tudsz befektetni részvénybe, kötvénybe, ingatlanba, nagyjából BÁRMIBE.

Feltételezem, hogy a kérdés arra vonatkozott, hogy 50%-ot kockázatos eszközbe tennél, (részvénybe, ingatlanba, stb.) a másik 50%-ot kötvénybe.

Az elgondolás jó lehet, ha hosszú távon gondolkodsz, és amire figyelnék, hogy nem apróznám szét: ilyen összegnél konkrétan akár 2-3 ETF is elég, azokat kell jól megválasztani. A kötvény lehet akár magyar állampapír is, akár külföldi kötvény ETF. A kockázatosabb rész lehet egy jól diverzifikált részvény portfólió, akár némi ingatlankitettséggel fűszerezve.

Látatlanban viszont nem tudok konkrét ajánlást tenni. Nem tudom, hogy mennyire értesz a témához, és milyen kockázatot akarsz vállalni. Emellett a legfontosabb döntést már meg is hoztad, ami az eszközallokáció. Viszont ez még finomításra szorul, mert kötvényből is sokféle van, kockázatos eszközből meg pláne.

Továbbá át kellene gondolni, hogy az 50-50% az pontosan mit takar. Mi van, ha a részvények emelkednek, és egy év múlva ránézel a portfóliódra, és a részvényekben 1,2 mFt lesz, a kötvényekben meg 1,02 mFt. Akkor már nem 50-50-ben vagy. Mi van, ha esik a részvénypiac? Mi van, ha a kötvény, amibe fektettél csődközeli állapotba kerül? Mi van, ha lesz még 1 millió forintod? Egyáltalán, mi a célod ezzel a befektetéssel?

Ez csak néhány azon kérdések közül, amelyeket meg kell válaszolni mielőtt egyáltalán elkezdesz abban gondolkodni, hogy mibe fektess be.

Ha szeretnél többet tanulni a témáról, akkor ajánlom, hogy gyere el a Pénzügyi Alapozó Tréningre, ahol a befektetések alapjait mutatom be. Valószínűleg itt már számos kérdésedre megkapod a választ, a további felmerülő kérdéseket pedig a tréning végén felteheted, és megválaszolom azokat.