Vésztartalék devizában: Mi lesz a forinttal? Vegyek-e eurót / dollárt / aranyat?

Ijesztő belegondolni a pénzünk működésébe, és rájönni, hogy a pénz mögött nincs kézzel fogható érték.

Pusztán egy elszámoló egység, mely a mögöttes gazdaság teljesítményétől és az ahhoz kapcsolt elvárásoktól függ.

Félelmetes azt látni, hogy néhány hét alatt a pénzünk vásárlóereje jelentősen csökkenhet, és láttunk már olyat a történelem során, hogy hónapok alatt egy pénz szinte teljesen elértéktelenedik.

Amikor sok a negatív hang a gazdasággal kapcsolatban, mindig megszaporodnak az arannyal, dollárral, forinttal kapcsolatos kérdések és félelmek.

Most ezekre igyekszem válaszokat adni.

Ez egy válságkezelésről szóló sorozat szóló negyedik része:

1. Mit tegyél, és mit NE tegyél, ha jön a válság? 
2. Kell félni az államcsődtől? Milyen esélye van? Mi lesz, ha bekövetkezik?
3. Hogyan készülj fel anyagilag a válságra? (Bevételek, kiadások, befektetések)
4. Mi lesz a forinttal? Vegyek-e eurót / dollárt / aranyat?
5. Vészforgatókönyv és menekülési terv: kell-e, és ha igen, mi legyen benne?
6. Milyen lehetőségeket rejt egy válság, és miként használd ki?
7. Mibe fektess, hogy mindig biztonságban legyél?

Ha inkább előadásként szeretnéd feldolgozni az anyagot, videós formában is meghallgathatod:

A témáról már többször is volt szó, ezért azoknak, akiket mélyebben érdekel a téma, javaslom a korábbi cikkeket is:

1. Mi a pénz, és mitől van értéke? – A pénz története
2. Hogyan teremtik a pénzt a bankok? – A semmiből nyomtatják?
3. Mitől függ a forint árfolyama?

A forint árfolyamának megértéséhez különösen javaslom a harmadik cikket elolvasni, most nem fogunk a korábban leírtakon ismét végigmenni.

Mi lesz a forinttal?

Találgathatunk. Elemezhetünk. Megnézhetjük a szakértői véleményeket. Valaki szerint készülhetünk az 500 forintos euróra, más szerint a forint alulértékelt, és 350 forinton kellene lennie.

Szerintem az alábbi Portfolio.hu -ról származó idézet jól összefoglalja a helyzetet:

„A forint Zsiday szerint 10-15%-kal alulértékelt, 350 forint körül lenne az euró árfolyama, ha nem lenne az. Amennyiben valamilyen megállapodást sikerül tető alá hozni az EU-val, akkor az azt jelezné a befektetőknek, hogy Magyarország egy megbízható, stabil ország, az EU szerves része, még akkor is, ha valamekkora mértékben megbüntették. Ha viszont hosszú ideig semmi pénzt nem kapunk, akkor megtörhet ez a hit. Ha felvetődik, hogy nem is biztos, hogy bent maradunk az EU-ban, akkor az komoly bizalmi válságot okozhat, mely esetben lenne még tere a forint gyengülésének – akármilyen alulértékelt is legyen most a hazai fizetőeszköz. A magyar döntéshozók ezt mindenképpen próbálják elkerülni.”

A Walletinvestors és a Tradingeconomics modellje szerint egy év múlva 421 és 426 forint lesz egy euró. (Ez 6,5%-os gyengülés egy év alatt, míg az eurozóna 1 éves állampapír kamata 0,4%, a magyar 10%.)

Forint árfolyamának előrejelzése statisztikai adatok alapján

 

De számít ez? Nekünk, „átlagembereknek” számít, hogy mit mond egyik vagy másik szakértő, vagy modell?

Egy dologban lehetünk biztosak: nem pontosan úgy fognak alakulni a dolgok, ahogy a szakértők és a modellek most mondják.

Abban nem segítenek, hogy meg tudjuk a jövőt. De abban igen, hogy némi realitás érzékünk legyen, és ésszerű határokat tudjunk felállítani.

A reális ár a forintért jelenleg a piaci ár. Ez a legvalószínűbb egyensúlyi pont, minden más csak a jövő találgatása, és bizonytalan.

Amit tennünk kell, hogy felkészülünk minden esetre. Méghozzá úgy, hogy a felkészülésre szánt erőforrás (idő, pénz, stb.) arányos legyen a kockázatok súlyosságával és esélyeivel.

Viszont ahány család, annyi élethelyzet, és annyi kockázat. Valakinek nagy kockázat a forint gyengülése, mert abból él, hogy külföldi terméket importál. Másnak szuper hír, mert asztalosként kijár Ausztriába dolgozni, és egyre csak nő a fizetése.

A legjobb, amit tehetünk, hogy átgondoljuk a forgatókönyveket, és biztosítjuk a kockázatokat…

Mi van, ha a „török útra” lépünk?

Törökország egy szélsőséges példa, tekintve hogy a teljes gazdasági irracionalitás jellemzi, vagyis nehéz sokkal jobban elbaltázni a dolgokat.

(Konkrétan a száguldó infláció közepette hajtottak végre kamatcsökkentéseket, ezzel gerjesztve az inflációt, mert az elnök nem hisz a közgazdaságtanban.)

Ha úgy érezzük, hogy leértékelődött a forintunk, jusson eszünkbe, hogy egy 10-20%-os leértékelődés még közel sem számít drasztikusnak. Legalább is van, akiknek sokkal rosszabb:

A török líra árfolyama forintban

E mellé jön egy egyre csak gyorsuló, jelenleg 79%-os (hivatalos) infláció. Tehát évente nagyjából duplázódnak az árak lírában kifejezve.

Ez szerintem egy jó kiindulási alapja az úgymond „legrosszabb forgatókönyvnek”, amire ha felkészülünk, akkor már csak kellemesen fogunk csalódni.

Azt a kérdést kéne feltenned magadnak, hogy a forint leértékelődése valójában neked MIÉRT probléma?

Ahhoz, hogy félre tegyük az „érzelmi töltetet” esetleg feltehetjük úgy is a kérdést, hogy egy török állampolgárnak miért probléma ez?

Mi a gond a nagyon gyenge forinttal?

Szerintem a legtöbbeknek – és itt most az olvasóközönségre gondolok, nem országos átlagra – nem az az igazi gond, ha 500 forint lesz az euró. Ha nem az üzleted múlik rajta, akkor igazából egy 400-ról 500-ra történő emelkedés mindössze +25%-ot jelent, ami bár kényelmetlen, nem életveszélyes. (Ha pedig nem életveszélyes, akkor kivárással megoldható.)

Ha ennél tovább durvul a helyzet, akkor az viszont már a középosztály lecsúszásával is fenyegethet.

Érdemes tehát elgondolkodni, hogy pontosan milyen problémákat okozhat a gyenge forint, személy szerint neked:

1. A fő probléma szerintem, hogy megdrágul az import. Minden, amit külföldről veszünk az drágább lesz: az energia, a számítástechnika, a szoftverek, a ruhák, stb…
2. Nem csak inflációt eredményez, hanem (ideiglenesen bizonyára) életszínvonal csökkenést is.
3. Nyilván a külföldi nyaralás sem lesz olcsó.
4. A forintban tartott megtakarítások elértéktelenednek. (A fix kamatozású kötvények is, de a hitelek is!)
5. Szélsőséges esetben korlátozhatják a pénzfelvételt, ami likviditási gondot okozhat családi szinten, vagy meghiúsíthatja a menekülést.
6. Bár a fizetésed emelkedhet inflációval, az mindig csak késve történik meg: a hirtelen drágulást ki kell gazdálkodnod.
7. Ha menekülni szeretnél, sokkal több forint kell majd az útra és a külföldi szállásra.
8. Ha az élelmiszert, áramot, egyéb létszükségleti dolgokat külföldről kell behozni, akkor azok ára forintban olyannyira megnőhet, hogy csak a tehetősebbek engedhetik meg maguknak.
9. Ez társadalmi elégedetlenséghez vezet, ami tüntetéseket, agressziót, szegénységet, a bűnözés növekedését jelentheti.

Ha ezeket átgondoltuk a saját életünkre nézve, akkor fussunk még egy kört: gondoljuk át a munkáltatónk fejével is.

Mivel a forint árfolyama hat a munkáltatódra is, így ezen keresztül a te bevételi forrásaidra is hat majd indirekt módon. De tovább mehetünk, és végig gondolhatjuk szüleink, gyermekünk, barátaink szempontjából is.

Kifejezetten kockázatosak most az olyan munkakörök, vállalkozások, melyek könnyen halasztható szolgáltatásokban vesznek részt: utazás, luxuscikk, lakásfelújítás, autókereskedés

Ha átgondoltuk a forint gyengülésének negatív hatásait, akkor tegyük mellé azt is, hogy miért jó a gyenge forint…

(Értem, hogy sokaknak több a rossz, mint a jó, de a kettő különbsége lesz a valós hatás, így ha van egy kicsi jó is, már az is több mint a semmi.)

Miért jó a nagyon gyenge forint?

Ezen megint csak érdemes neked elgondolkodni, és megvizsgálni a saját, és legalább a munkaadód szempontjából. (Akár megkérdezni ezt a vezetőségtől, és átbeszélni kollégákkal.)

1. Aki külföldre exportál, és jogilag nem lesz korlátozva, az nagyot kaszálhat.
2. Ugyanez igaz azokra, akik tudnak külföldre munkát végezni, és euróban, dollárban pénzt keresni.
3. Akinek van külföldön befektetése (pl. amerikai részvény, spanyol ingatlan) azoknak az innen érkező hozamai megnőnek forintban.
4. Magyarország olcsóbb lesz a külföldieknek, tehát sok szolgáltatás csábítóbb lesz.
5. Akinek hotele vagy külföldieknek kiadható ingatlanja van (pl. AirBnB), az devizához tud jutni.
6. Nő a versenyképességünk, hiszen olcsóbban tudunk előállítani termékeket és szolgáltatásokat külföldre.
7. A hiteleink is elinflálódnak, így néhány év alatt kipörög a 20 éves lakáshitel, könnyebb lesz fizetni a törlesztőt.
8. A társadalmi elégedetlenség végül egy jobb rendszer kezdete is lehet (de rosszabbé is).
9. Akiknek van külföldi devizájuk, likvid tőkéjük, ők előnyre tehetnek szert a pánikban történő felvásárlással.

Gondold át, hogy ezek milyen hatással lennének az életedre!

Ha sok a hiteled forintban, akkor ez egy jó lehetőség is lehet neked. Ha nő az infláció, akkor nő a fizetésed, és ahhoz képest egyre kevesebb lesz a törlesztőd és a tartozásod.

Ha a hiteleid forintban vannak, a befektetéseid dollárban és euróban, akkor duplán előnyből indulsz, ha gyengül a forint.

De ha minden pénzed a bankszámládon pihen forintban, akkor lehet, érdemes lenne diverzifikálni.

Vegyek-e dollárt, eurót, aranyat?

Most, hogy megnéztünk egy kellően negatív forgatókönyvet a török példával, tegyük fel a kérdést, hogy mi lenne a racionális, ARÁNYOS felkészülés erre a helyzetre.

Itt szerintem nagyon sok dolog függ attól, hogy jelenlegi milyen anyagi és élethelyzetben vagy.

Már csak az rengeteget számít, hogy tudsz-e valamilyen idegen nyelvet, és tudsz-e mondjuk online dolgozni. Ha igen, akkor tudsz szerezni dollár bevételt, és elég sokkal kevesebb óvintézkedést is megtenned.

Vagy kérdés, hogy mennyire mozogsz könnyen: ha egyedülálló vagy, a szüleid még fiatalok, akkor az első borús jelre foghatod magad, és kimehetsz külföldre.

Ha van két lakásod kiadva, vagy van 30-40 millió forintod amerikai részvényekben, akkor kenyérre bizonyára telni fog, még ha forintban drága is lesz.

Vagy ha a munkáltatód egy Microsoft típusú cég, akkor a munkád biztosabb, hiszen neki valószínűleg mindegy lesz, hogy mi van a forinttal, örülni fog, hogy kevesebb dollárból is fenntarthatja a budapesti irodát.

Ha valaki követi az írásaimat, esetleg volt a tréningen, akkor az tudja, hogy egyébként sem tartunk jelentős összeget devizában, és igyekszünk minél hosszabb távban gondolkodni. Igyekszünk vagyontermelő eszközökbe fektetni, mint amilyenek a cégek és az ingatlanok.

Ha ezt valaki egyébként is csinálja, és nem valami elérhetetlen biztosítási konstrukcióban van lekötve a pénze, akkor van hozzáférése olyan eszközökhöz, amelyekre nincs hatással az infláció.

Az ilyen eszközök csökkenthetik a kockázatunkat, és csökkentik a szükségét annak, hogy további óvintézkedést tegyünk. Mindazonáltal mindenkinek magának kell átgondolnia, hogy miként akar felkészülni, és ahhoz milyen erőforrásai vannak.

Vegyek-e dollárt, eurót?

Nézd, a dollár és az euró semmivel nem jobb befektetés hosszú távon, mint a forint. (A kapható kamatokat is figyelembe véve.)

Ha van 10 millió forintod állampapírban, akkor azt kivenni készpénzként, és euróra váltva bedugni a bőröndbe szerintem irracionális.

De ha téged megnyugtatna, ha lenne Revoluton, vagy készpénzben 2.000 EUR, amivel két hétig kihúzzátok Grácban, akkor ez teljesen oké.

Ha nincs semmilyen megtakarításod, ami dollárban vagy euróban van, tehát teljesen kiszolgáltatott lennél egy ilyen helyzetben, akkor megint csak azt mondom, hogy nem hülyeség némi vésztartalékot képezni devizában.

Nem azért, mert az árfolyamra spekulálunk, hanem azért, mert ez sokat segíthet egy eldurvult helyzetben. Nem évekig kell kihúzni valószínűleg euróból, de ha tovább bírod, mint mások, vagy ha van lehetőséged elmenni, az már nem rossz.

Nem a lakásra félretett pénzt váltjuk át, hanem például a vésztartalék egy részét, vagy most esetleg plusz lépéseket teszünk, hogy ennyivel megtoldjuk a vésztartalékot.

Számold ki, hogy mennyi pénzre lenne szükséged, hogy a legszükségesebb dolgokat megvedd! Értsd: Utazás + tető a fejed fölé + „kenyér”.

Ez teljesen más összeg lesz egy idős házaspárnak, akiknek speciális igényeik vannak, és más azoknak, akik fiatalok vagy egyedülállóak.

Vésztartalék átgondolása

Ha átgondoltad a helyzeted, és úgy látod, kiszolgáltatott helyzetben lennél euró vagy dollár kitettség nélkül, akkor akár a vésztartalékod egy részét is átválthatod.

(Részletesen a vésztartalékról itt!)

Békeidőkben érdemes volt a vésztartalékot forintban kamatoztatni, például állampapírban. Ez most annyiban változhat, hogy egy új kockázat is felmerül: a forint elértéktelenedése, vagy a menekülés szükségessége.

Érdemes lenne ránézni a vésztartalékodra, és átgondolni, hogy az tényleg elég-e. Lehet, hogy amikor megszabtad a mértékét, akkor még kevésbé voltál kockázatos helyzetben, mint most.

Ha kevésnek látod, vagy még nem kezdted el felépíteni, akkor ez most tényleg az utolsó utáni pillanat, amikor még megteheted. Ha kell, adj el otthonról nem használt cuccokat, vagy húzd össze a nadrágszíjat, de kezdd el felhúzni a vésztartalékod!

Ha egyáltalán nincs más megtakarításod és eszközöd, amihez nyúlhatnál, akkor szerintem nem túlzás akár a vésztartalék 30-70%-át is külföldi devizában tartani.

Most én úgy gondolkodnék a külföldi devizáról, mintha két lehetőség lenne:

1. Nem lesz gond, a forint erősödik. Lemaradsz a kamatokról, váltási költségeid lesznek, és buksz 20%-ot. Ez talán a jó eset, hiszen ekkor „csak” veszítettél 20%-ot a pénzeden.

2. Ultra nagy gáz lesz, és tényleg menekülni kell, vagy csak euróból/dollárból tudod megvenni a kenyeret. Ebben az esetben, ha nincs hozzáférésed devizához, az sokkal többet jelent, mint a 20%-os veszteség. Elveszítheted a lehetőséget, hogy egyél, vagy menekülj.

Vagyis, nem arról van szó, hogy azzal kéne számolni, hogy nyersz-e az euró / dollár váltással. Számolj úgy, mint egy biztosítási költség – ami az elmaradt kamat + deviza infláció – amiért cserébe, ha nagy baj van, lesz mihez nyúlnod.

Fontos lenne viszont átgondolni és akár írásban rögzíteni, hogy milyen esetben nyúlsz ehhez:

A cél, hogy ha tényleg baj van, akkor nyúlj hozzá, és szállást, ételt, meleget tudj venni belőle.

Én úgy látom, hogy minél vagyonosabb valaki, annál kevésbé kiszolgáltatottabb a jelenlegi helyzetben, hiszen annál tovább bírja a drágulást, és alighanem annál több reáleszközzel és devizakitettséggel rendelkezik, ráadásul ők jellemzően a munkaerőpiacon is rugalmasabbak.

Minél kevesebb tehát a megtakarításunk, és minél inkább kiszolgáltatottá tudunk válni egy ilyen helyzetben, a vagyon annál nagyobb részét lehet érdemes deviza vésztartalékba tenni.

(Ha például valakinek 182 ezer forint az összes megtakarítása, akkor akár 100 vagy 120 ezret is átválthatna, míg ha 50 millió, akkor elég lehet csak 0,5-2 millió forintot. Nyilván élethelyzettől függően ezt mindenki magának döntse el!)

Dollár vagy euró?

Egy érdekes kérdés, hogy a deviza vésztartalékot milyen devizában tartsuk. Egy kommentelő írta, hogy talán érdemesebb lenne euróban tartani a pénzt, hiszen azt azonnal elfogadják a szomszédban. Ez igaz.

Ugyanakkor az is igaz, hogy az EU együtt sodródik most egy veszélyes helyzet elé, és az euró is rendkívül sokat gyengült a dollárral szemben.

EUR / USD árfolyama az elmúlt 5 évben

Nem-e nagyobb biztonság akkor már nem csak a magyar kockázatok ellen védekezni, hanem az egész kontinens kockázatai ellen.

Mi van, ha az egész EU belesodródik egy háborúba, és kontinenst is érdemes lenne elhagyni, de az euród ott már kevesebbet ér?

Itt nincs jó vagy rossz válasz, és nálam sincs itt a bölcsek köve. Ezek a pro és kontra érvek. Szerintem a dollárt nagy örömmel fogják váltani Budapesten és Bécsben is, legyen bármilyen rossz is a helyzet, ha mást nem, feketén. Ugyanakkor a likviditás is előny lehet, ezt is megértem.

Ha nem tudsz dönteni, akkor azt is lehet, hogy ezt is szimplán megosztod, és a deviza tartalékod fele euró, fele dollár lesz.

Még egy dolog: A vésztartalékot is felépítheted „rétegesen” úgymond, tehát lehet nagyon likvid, azonnal hozzáférhető része, és lehet olyan dollár vagy euró kitettséged, ami hozamot hoz, de feltörhető.

Azt értem ez alatt, hogy ha te a szerencsésebbek közé tartozol és van pár millió forintod, ami nincs befektetve, akkor fel is oszthatod, hogy abból 500 ezer forintnyi deviza készpénzben lesz, a maradék pedig akár eurós vagy dolláros állampapírokban. Így a hozamokról sem kell teljesen lemondanod.

Mindez nem jelenti azt, hogy a forintban tartott vésztartalék rossz lenne! Hiszen alapvetően forintra lesz szükséged itthon, és ha a munkahelyedet veszíted el, akkor forintból fogod fizetni a lakbért. Az is szerencsétlen helyzet, ha a forint erősödik vissza, és te emiatt kerülsz nehéz helyzetbe.

Legyen forintod is, és inkább növeld meg a vésztartalékod, ha tudod.

Vegyek-e aranyat? Kriptót?

Most képzeld el, hogy jön egy ukrán menekült Magyarországra, és a zsebében van 10g arany. Mit csinál? Hol váltja be?

A legtöbb ember nem látott még befektetési aranyat, fogalmuk sincs róla, hogy mennyit ér, és az valódi-e. Találnod kell egy helyet, ahol azt rendes áron beváltják. Ehhez egy nagyobb városba kellene először is eljutnod, amit megtehetsz 10g aranyból (kb. 230.000 Ft), de ne várj visszajárót.

Persze, ha arra készülsz, hogy Ausztriában fogsz ingatlant venni, és 80 millió forintot akarsz majd felkapni, akkor 4 x 1 kg aranyrúd megoldás lehet. Csak jól rejtsd el…

Amit mondani akarok, hogy azért van némi gyakorlati probléma is az arannyal. Mindazonáltal értékálló lehet, megvédhet az összeomló forinttól, és itthon is át tudod váltani devizára.

Vagy tarthatod online, ETC formájában (Pl.: Xetra Gold) egy értékpapírszámlán, amiből el tudsz adni, ha szükséges.

Ugyanaz igaz az aranyra is, mint a devizákra: valószínűleg nem jó befektetés hosszú távon, de a vésztartalékod egy része lehet ebben. A forint összeomlásától véd, kenyérre jó lesz, és fizikálisan is hozzáférhető.

Egyébként a Bitcoinban vagy Ethereumban tartott pénz is védelmet nyújthat, feltéve, hogy nem esik gyorsabban az árfolyamuk, mint a forinté. Ezekre én már nem tekintenék úgy, mint vésztartalék, de ha egyébként is van kriptopénzed, akkor annak értékének felét / harmadát szerintem betudhatod úgy is, mint vész esetén felhasználható eszközt.

Ezekre is igaz, hogy a határon átmenve viszonylag kevesen fogják elfogadni, Bitcoin automata pedig kevés van és drága. Tehát közel sem olyan likvid, mint a készpénz.

De ha nagy gáz van a forinttal, és tényleg kenyérre / menekülésre kellene a pénz, akkor minden olyan érték, ami nem forintban van, előnyt jelenthet.

Összefoglalva…

Nem kell tehát menekülni a forintból, nem erről van szó. Nem kell hirtelen minden megtakarításodból aranyat venni, és ne spekulálj az euró vagy dollár árfolyamra, mert visszafelé is elsülhet.

De gondold át, hogy milyen eszközeid vannak, amik függetlenek a forinttól. Ezek mennyire védenek meg egy radikális helyzetben? Mit tudnál tenni, hogy kis erőforrásból csökkentsd a kockázataidat?

Ha teljesen kiszolgáltatott helyzetben vagy, akkor szerintem nem árt, ha teszel egy lépést ennek orvoslására.

Egy értékpapírszámlán tarthatsz például eurós, inflációkövető államkötvényeket ETF formájában, amik így megvédenek az euró inflációtól, és a forint gyengüléstől is.

Arra az esetre, ha pedig lekapcsolnák az áramot (és akkor internetezni is nehéz lesz), lehet nálad némi készpénz, amit bármikor elérhetsz.

A következő részben egy részletesebben kidolgozott menekülési tervet is megpróbálunk összeállítani, vagy legalább is segítek átgondolni a dolgokat.

(Keveseket érint, de profik, szakemberek, cégek vehetnek opciót vagy köthetnek határidős ügyleteket is, ezzel kvázi fix díjért biztosítva magukat az árfolyammozgások ellen.)