Ha most a magyar állampapír vásárlása foglalkoztat, akkor fontos megismerned, mik az állampapírok jellemzői, típusai, és hogyan érdemes választani. Ebben az útmutatóban igyekeztem mindent összefoglalni, amit tudnod kell a magyar állampapírokról, államkötvényekről.

A magyar állampapír (vagy államkötvény) egy meglehetősen biztonságos befektetési forma, melyet sokan a bankbetétek helyett használnak. Nem csoda, hiszen sokszor magasabb kamatot fizetnek, és bármikor eladhatóak.

Az állampapírba fektetett pénzre pedig a magyar állam vállal garanciát, ami egészen addig, amíg nincs államcsőd, védi a megtakarításaidat.

Ne szaladjunk azonban ennyire előre. Először is fontos megértened PONTOSAN, hogy mi is az állampapír, vagy államkötvény…

Az állampapír fogalma

Az állampapírok, az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények). Az állampapír azt tanúsítja, hogy valaki az államnak hitelt nyújtott.

Vagyis, ha állampapírt veszel, akkor valójában hitelt adsz az államnak, amiért az kamatot fizet neked, majd lejáratkor visszafizeti a teljes kölcsönt. Kamatot tipikusan évente fizetnek (ez más néven a kupon), míg a lejáratkor egy összegben fizetik vissza a tőkét.

A magyar államkötvények jellemzően dematerializált (elektronikus) formában kerülnek kibocsátásra, vagyis nyomtatott formában nem lehet őket megvásárolni. Ez alól kivételt képeznek bizonyos papírok, melyeket a Postán lehet vásárolni (Pl.: Kincstári Takarékjegy).

A kibocsátást követően a kötvénysorozatok bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére. A Magyar Államkötvényt belföldi magánszemélyek, gazdálkodó szervezetek és külföldi befektetők egyaránt megvásárolhatják, illetve értékesíthetik, az értékpapírok teljes futamideje alatt.

A pénzpiacon szinte minden befektetésnek van kockázata, még a bankbetétnek és a készpénznek is. Gondolj bele: a készpénz kockázatos, hiszen idővel az infláció miatt folyamatosan veszít az értékéből. Szintén kockázat, hogy hosszú távon a készpénz kevesebb hozamot termel, mint mondjuk egy állampapír.

Ajánlott olvasmány: Hogyan kell okosan befektetni?

Az állampapír kockázatai

Az állampapír vásárlása sem teljesen kockázatmentes. Ha az állam nem tud fizetni, akkor ugyanis „államcsőd” lép fel, és a kötvényesek elveszíthetik a pénzüket, vagy annak egy részét. Ez azonban Magyarországon igen valószínűtlen, és az államcsőd nem történik egyik napról a másikra.

Mikor lesz államcsőd?

Ha gond van, akkor az állam tudja csökkenteni a kiadásait, növelni a bevételeit (adó), leértékelni a devizáját, sőt akár pénzt is “nyomtathat”. Egy államcsőd igen súlyos gazdasági esemény – szemben mondjuk egy bank csődjével – így ilyenkor a környező országok, és az IMF is igyekeznek segíteni (jellemzően hitelekkel, mentőcsomagokkal).

Éppen ezért államok sokkal ritkábban mennek tönkre, mint cégek, vagy magánszemélyek. Minél stabilabb egy állam, minél biztonságosabb, annál alacsonyabb reálkamatot (infláció feletti kamatot) fizetnek az állampapírjai (kötvényei).

Éppen ezért, ha egy állampapír kockázatos, azt onnan is láthatod, hogy nagyon magas kamatot fizet (például 10% feletti kamatot, de csőd közelében akár 40-60%-ot is). Természetesen a kamatokat mindig az adott ország devizájának várható inflációjának figyelembevételével kell értelmezni.

(Hiába kapsz 3% dollár kamatot, ha a dollár inflációja 3,1%, akkor a hozamod -0,1% valójában.)

Amíg a Magyar Államkincstár által meghirdetett aukciókon viszonylag alacsony kamatok mellett sikerül eladni a teljes kínált mennyiséget, addig alacsony az államcsőd kockázata. Az aukciók eredményeit le tudod ellenőrizni az AKK oldalán.

Állampapír aukciók eredménye

Amíg tehát alacsony kamatok mellett megveszik az állampapírokat, addig nincs gond. Ha már magas kamatok mellett sem tudják eladni a kívánt mennyiséget, akkor már baj van, de erről alighanem hallani fogsz.

A kamatkörnyezet kockázata

A kötvényeknek, így a magyar állampapíroknak is van azonban még egy kockázata: ha emelkedik a kamatkörnyezet, a fix kamatozású állampapírok értéke (árfolyama) csökken. Ennek oka, hogy egy magasabb kamatkörnyezetben a vevő nem akarja majd teljes áron megvenni a korábban kibocsátott, alacsonyabb kamatozású papírt, ha lehetősége van magasabb kamaton is állampapírt venni.

Példa: veszel egy 10 éves fix kamatozású állampapírt, ami 10 éven keresztül ígér 5%-ot. Ha a kamatok felmennek, az új papírok mondjuk fizetnek 10%-ot évente. A te papírod csak fele ennyit fizet, így nem fogják megvenni tőled teljes áron.

Minél hosszabb az átlagos hátralévő futamidő (duration), annál inkább érinti a papír árfolyamát a kamatváltozás. Ez a kockázat azonban csak a fix kamatozású, és hosszú futamidejű papíroknál számottevő, és amennyiben a befektető megvárja a futamidő végét, úgy biztos lehet benne, hogy megkapja a teljes tőkéjét, és a fixált kamatokat is.

Összességében tehát az állampapír vásárlás biztonságos befektetés, és nyugodtan ajánlható rövidebb távra is, és akár nagyobb összeget is bele lehet fektetni. 10-20 millió forint felett azonban már érdemes lehet diverzifikált portfólióban gondolkodni, és külföldi állampapírokat is vásárolni.

Állampapírvásárlás menete

Gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan lehet állampapírt vásárolni. Sokan megijednek ettől a gondolattól, mert nem tudják elképzelni, milyen is a gyakorlatban.

Az állampapír vásárlása azonban igazán egyszerű: szinte bármelyik banknál, brókercégnél, a postán, vagy az Államkincstár fiókjaiban is lehet állampapírt vásárolni. Ehhez mindössze egy értékpapírszámlát kell nyitni, és utána akár online is tudunk állampapírt vásárolni.

Hogy lásd, milyen egyszerű is mindez, ebben a videóban 650 méter magasan hajtottunk végre állampapír tranzakciót:

 

(Szeretnél értesítést kapni az új videókról a Youtube-on? Klikk ide, és iratkozz fel a Youtube csatornámra!)

A videóban lépésről lépésre láthatod, miként zajlik az állampapír vásárlása. A számlanyitást követően csak be kell lépned az online felületre egy jelszó megadásával, majd a „vétel” fülön kiválasztani, hogy melyik papírt szeretnéd megvásárolni. Megadott a kívánt összeget, és fizetsz. Ennyire egyszerű.

Amint említettem, számos helyen vehetsz állampapírt. Az, hogy neked mi a legjobb, több dologtól is függhet, de alapvetően az Államkincstárt szoktam javasolni, mert ott minden ingyenes. Ezt láthatod a videóban is.

Nem kell félned az Államkincstártól: pontosan ugyanúgy működik, mint egy bankfiók: sorszámot húzol, és az ügyintéző segít, hogy megnyisd a számlát, és megválaszolja a kérdéseidet is.

Ha nem szeretnél személyesen bemenni, akkor ügyfélkapun keresztül is megnyithatod az értékpapírszámládat. Ez kb. egy 45 perces folyamat, a számládat pedig elvileg négy héten belül megkapod (a gyakorlatban ez nekünk hamarabb megtörtént).

A Magyar Államkincstár belülről olyan, mint egy bankfiók

Ajánlott olvasmány: Értékpapírszámlák összehasonlítása

Az állampapír vásárlása előtt azonban érdemes tájékozódni az állampapírok típusáról, és eldönteni, melyik a megfelelő számodra…

A magyar állampapírok típusai, jellemzői

Nagyon fontos megérteni a különbséget a különböző típusú állampapírok között, mert azok eltérően viselkedhetnek például az említett, kamatemelkedés esetén.

Több jellemző alapján is típusokba sorolhatjuk a magyar állampapírokat:

Állampapír típusai 1.: fix vagy változó kamatozású

A leggyakoribb megkülönböztetést az állampapírok között abban tehetjük, hogy azok kamatozása fix vagy változó. A fix kamatozású államkötvények kamatai előre meghatározottak, tehát pontosan tudjuk, mennyi kamatot kapunk a futamidő alatt.

Például, ha egy kötvény kamata 3%-os, akkor 1 millió forint befektetése esetén évente 30 ezer forint kamatot fogunk kapni, majd lejáratkor a tőkénket, vagyis, az 1 millió forintot.

Ilyen állampapírok a fél-, egy-, két- és hároméves futamidejű kötvények.

A változó kamatozású papírok esetében a kamatot egy bázishoz kötik, és a bázishoz viszonyítva állapítanak meg egy kamatprémiumot. Például, a bázis lehet az infláció, a prémium pedig +2%. Ebben az esetben a kamatunk az infláció változásával nőhet, vagy csökkenhet is.

(A bázis nem lehet kisebb, mint nulla akkor sem, ha egyébként a mögöttes mutató az lenne.)

Ilyen állampapír a Bónusz Állampapír, mely esetében a bázis a 12 hónapos Diszkont Kincstárjegy kamata, valamint a Prémium Állampapír, mely pedig az inflációt veszi alapul.

Ezek a papírok egy emelkedő hozamkörnyezetben nagyobb biztonságot nyújthatnak, hiszen egy esetleges kamat-, vagy infláció-emelkedés esetén a befektetés kamata is követni fogja a környezet változását, így nem „ragadunk bele” a fix, alacsonyabb kamatokba.

Ugyanakkor, a kamatok csökkenése esetén a fix kamatokkal járunk jobban, hiszen azzal kőbe véstük a mi, magas kamatainkat akkor is, ha már a piac alacsonyabb kamatot adna.

Állampapír típusai 2.: futamidő szerint

A másik fontos döntési szempont a futamidő. Egyes papírok alig fél évig élnek, míg mások akár 10 évnél is tovább. A futamidőt minden papír esetén egyértelműen megtudhatjuk az állampapír leírásából, gyakran a papír nevében is szerepel annak lejárata.

Ökölszabályként elmondható, hogy olyan futamidejű papírt érdemes vásárolni, amíg nem tervezünk a pénzhez nyúlni. Általában viszont nem probléma, ha mégis idő előtt nyúlnánk hozzá a megtakarításunkhoz.

A kamat ugyanis felhalmozódik a papírban, hiszen a kamatfizetés időpontja egyre közeledik. A papír tehát értékesebb, ahogy már csak kevesebbet kell várni a következő kamatfizetésre. Így általában a kamatfizetést megelőzően is magasabb árfolyamon tudjuk értékesíteni, mint amennyiért megvettük.

Állampapír típusai 3.: intézményi, lakossági

Bizonyos állampapírokat kizárólag lakossági ügyfelek részére bocsátanak ki, vagyis cégek, alapkezelők, intézmények nem vásárolhatják. Ezek a papírok jellemzően kedvezőbb feltételeket kínálnak, így magánszemélyként jobb hozam / kockázat arány érhető el általuk, mint amit az intézményi befektetők elérhetnek.

Ezért is érdemes kétszer is meggondolni, hogy olyan befektetési alapot válasszunk, mely nagymértékben vásárol magyar állampapírt. Hiszen nem csak, hogy rosszabb feltételekkel jut hozzá az állampapírokhoz, de ráadásul ezért még költséget is felszámít, míg magánszemélyként gyakorlatilag ingyen vásárolhatunk államkötvényeket.

Állampapír típusai 4.: kamatozó, diszkont

Egyes papírok olykor nem fizetnek kamatot, hanem egy diszkontált (csökkentett) értéken lehet őket megvásárolni. Ilyenkor nem történik kamatfizetés, viszont a lejáratkori kifizetés magasabb, mint a kötvényért fizetett ár.

Példa: Egy 1.000.000 forint névértékű kötvényt diszkont áron megveszünk 980.329 forintért. A kötvény nem fizet kamatot, de egy év múlva kifizeti a névértéket, mely 1 millió forint. Így a hozamunk 2% volt.

A legtöbb papír ezzel szemben kamatot fizet, vagyis az értékpapírszámlánkra, melyre megvettük a papírt, automatikusan jóváírásra kerül a kamat. Erről rendelkezhetünk, és akár ismét be is fektethetjük.

Vannak lépcsős kamatozású állampapírok is. Az ilyen kamatozású állampapírok esetében a futamidőt több időszakra osztják. Az egyes időszakokra, az idő múlásával általában növekvő mértékű kamatszintet határoznak meg.

Példa, lépcsős kamatozású állampapír leírására

Ebben az esetben minél tovább tartod az állampapírt, annál nagyobb kamatot kapsz az eltelt futamidőre. Vagyis, a teljes kamatot csak akkor kapod meg, ha a futamidő végéig tartod a papírt.

Állampapír típusai 5.: forint és euró

Szintén különbséget tehetünk a forintos és eurós magyar állampapírok között. Az eurós papírokat euróban tudjuk megvásárolni, és a kamatot is euróban fizetik. Ezek nem jobbak, vagy rosszabbak, egyszerűen mások: a Magyarországon élőknek ez devizakockázattal jár (EUR/HUF árfolyamváltozás miatt), ugyanakkor kockázatcsökkentő szerepe is lehet, ha nem akarunk túl nagy forint kitettséget.

Az állampapír kamata és a kamatadó

Egy állampapír esetében a kamat az az összeg, amelyet a befizetett tőkén felül fizet a papír. A kamatot mindig az adott államkötvény névértékéhez képest adják meg, százalékos formában. A kamat mindig pozitív, a befektetett összeget a futamidő lejáratakor a kamatokkal együtt kapjuk meg.

Az állampapírok kamatai mindig az adott piaci körülményektől függően változnak. Minél magasabb az ország kockázata, annál magasabb kamatot várnak el a befektetők. Szintén hatással van a kamatokra a világgazdasági helyzet: ha globálisan alacsonyak a kamatok, akkor hajlandóak alacsonyabb kamattal is magyar állampapírt vásárolni.

Az amerikai állam rendkívül stabil, az ország kockázata nagyjából nulla körüli. Ehhez képest Magyarország jóval kockázatosabb. Könnyű tehát belátni, hogy ha az amerikai államkötvények 1%-os reálkamatot fizetnek, akkor a magyar államkötvényeknek ennél magasabb kamatot kell fizetniük, hogy legyen rá elegendő kereslet.

Az aktuális állampapírokat és a kamatokat itt éred el a legkönnyebben.

A 2019. június 1-jét követően vásárolt Prémium Magyar Állampapír kamatadó-mentes.

A 2019. június 1-jét megelőzően vásárolt állampapírok által fizetett kamatokra kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke 15%, ami valójában személyi jövedelemadó (SZJA). Ez az adó elkerülhető, ha az állampapírokat egy kamatadó-mentes számlára vesszük, például TBSZ számlára. Ajánlott olvasmány: Hogyan működik a TBSZ számla?

A kamatadó alapja a kamat, tehát ezt csak a kamat után kell fizetni. Ha 10.000 forint kamatot kaptunk, akkor a kamatadó 1.500 forint. Ezt a számlavezető automatikusan levonja, nekünk nincs vele dolgunk.

Állampapír eladása – hogyan?

A magyar állampapírok jellemzően igen likvid befektetésnek minősülnek, vagyis könnyű őket adni-venni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármikor eladhatod a papírjaidat. Az állampapírokra a Kincstár folyamatosan jegyez vételi és eladási árfolyamot, vagyis visszaveszi a papírokat adott árfolyam mellett.

Figyelem! A „vételi” árfolyam a Kincstár szempontjából számít vételnek, vagyis ez az ár, amin Te el tudod adni. A vételi és eladási árfolyamokat itt találod.

A papírod eladása éppen olyan egyszerű, mint a vétel, gyakorlatilag néhány gombnyomás. Ahogy fentebb már írtam, eladáskor az árfolyamba már beépül a „felhalmozott” kamat, így akkor sem bukod el a kamatodat, ha a futamidő előtt adod el a papírt.

Ha például befektettél 1 millió forintot egy évre, 3%-os kamaton, és fél évnél el akarod adni a papírt, akkor várhatóan, körülbelül 1.015.000 forintot fogsz kapni, hiszen fél év már eltelt, vagyis 1,5%-os kamat már felhalmozódott a papírban.

A lakossági állampapírok eladása esetében a Kincstár 1%-os büntetést számol fel, amennyiben idő előtt akarod visszaváltani azt – ez igaz a fix és a változó kamatozású (Prémium és Bónusz) papírokra is. Egyes brókercégek ezen felül még plusz költséget számolhatnak fel, bár ez nem jellemző.

Ezt megkerülheted, ha a papírokat eltranszferálod egy brókercéghez, és azon keresztül keresel rá vevőt. Ez jellemzően macerás folyamat, és némi költséggel is jár. 10-15 millió forintos tétel alatt nem fogja megérni az időt.

Viszont, ha megnézed a különböző futamidejű, változó kamatozású papírokat, akkor az is lehet, hogy érdemesebb megfizetni az 1%-os büntetést, hiszen adott időtávra több kamatot kapsz a hosszabb futamidejű állampapírból, mint a büntetés mértéke.

Ha például az 5 éves papír 0,5%-kal többet fizet, mint a 3 éves, akkor 4 évre jobban megéri az 5 éveset vásárolni, hiszen ez idő alatt +2% üti a markodat.

Állampapírok – összefoglaló táblázat

(frissítve: 2024.03.12.)

Állampapírok összehasonlítása, melyik kinek jó

A továbbiakban részletesen átnézzük a Kincstári árfolyamjegyzést.

Az állampapírok árfolyama, hozama

Gyakran felmerül a kérdés, hogy miként kell értelmezni az Államkincstár honlapján található táblázatokat, melyeken mindenféle bruttó-, nettó árfolyam, vételi-, eladási hozam található. Ebben a részben ezekhez szeretnék egy kis útmutatást adni.

Az állampapír egy kötvény, aminek van egy névértéke. Ezt a névértéket kapod vissza, amikor a kötvény lejár. Ez kőbe van vésve, az árfolyam viszont folyamatosan változik: ha a kamatok emelkednek, az ország kockázat változik, akkor a kötvényed aktuális piaci ára (árfolyama) is változik.

Nettó és bruttó árfolyam

Lehet, hogy a kötvényed névértéke 100 ezer forint, de a piacon most eladva éppen 95 ezret, vagy 110 ezret adnak érte. Ez a nettó árfolyam. Ahogy fentebb már írtam, a kamat folyamatosan halmozódik a papírban, ahogy közeledik a kamatfizetés napja.

Ha az éves kamat 3%, akkor naponta 3%/365 = 0,0082%-kal többet ér az adott papír. Ezt a nettó árfolyamhoz hozzáadva kapjuk meg a bruttó árfolyamot.

Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (kamatfizetés óta eltelt napok)*napi kamat

Vételi és eladási árfolyam

Az állampapírokat értékesítő cégek és az Államkincstár is jegyez vételi- és eladási árfolyamot. A vételi árfolyam az, amin ő megveszi az adott papírt, az eladási, amin pedig eladja. A kettő különbsége az ő haszna. Mint amikor egy pénzváltó olcsóbban veszi meg, és drágábban adja el az adott devizát.

Tehát a te szemszögedből nézve a vételi árfolyamon tudod eladni, és az eladásin tudod megvenni az állampapírt.

Vételi és eladási hozam

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a legnagyobb kamatozású régi kötvényeket nézik ki. Ha mondjuk, most egy 5 éves papír fizet 5%-ot, 3 éve pedig 10%-ot fizetett, akkor marha jól néz ki, hogy megveszed inkább a 10% kamatozású kötvényt.

Itt jön be az, amit az árfolyamokról írtam: egy magasabb kamatozású kötvény ma már drágább lesz, vagyis nem tudod névértéken megvenni, hanem csak magasabb árfolyamon. A magasabb árfolyamon történő vásárlással pedig pontosan ugyanott leszel, mintha a mai kamatokon vásárolnál.

Vagy mégsem? Hogyan döntöd el, hogy melyik a jobb: egy 122%-os árfolyamon vásárolható, 7% kamatot fizető, lejáratig 621 napos futamidejű államkötvény, vagy egy 103%-os árfolyamú, de csak 2% kamattal rendelkező, másfél éves papír?

Ezért hozták létre a hozammutatót, amivel gyorsabban össze tudod hasonlítani a lehetőségeket. Ez megmutatja, hogy adott árfolyamon vásárolva, adott felhalmozott kamattal, adott lejárattal, mennyi hozamod keletkezik (évente, százalékban).

Ebből is van kétféle: vételi és eladási hozam. Az aktuális vételi hozam megmutatja, hogy mennyi hozamtól esel el lejáratig, ha az aktuális vételi árfolyamon eladod a papírt. Az aktuális eladási hozam pedig megmutatja, hogy mennyi hozamod lesz, ha most veszel az eladási áron, és megtartod az állampapírt a futamidő végéig. Ez az, ami a legtöbbeket érdekli.

Állampapírok jegyzése

Sokakat megrémít a jegyzés szó, valójában nincs mitől tartani. Az új papírokat, amikor kibocsájtják, akkor jegyzésre kerülnek. Ilyenkor lehet előre jegyezni a papírból, és a jegyzési időszak végén az új papír a tiéd lesz. (Jegyzés = jelentkezel, hogy neked majd kell a papírból, ha kijön.)

Onnantól kezdve, hogy forgalomba került a papír, jegyezni már nem lehet, csak eladni és venni. Az új papírok vásárlását tehát jegyzésnek nevezik, a „használt” papírokat pedig simán vásárolni lehet. Sokat nem érdemes ezen rugózni: érdemes kiválasztani a számodra megfelelő futamidejű állampapírt, és azt a Webkincstáron keresztül megvásárolni vagy jegyezni.

Könnyebb megcsinálni, mint magát az elméleti hátterét megérteni.

Állampapírok: összefoglalás

A magyar állampapír egy meglehetősen biztonságos befektetés, ha valaki garantált kamatokat szeretne kapni a pénzére. Az állampapír vásárlása semmivel nem bonyolultabb, mint egy banki lekötést véghezvinni, viszont számos előnye van a bankbetéttel szemben.

Gyakran az állampapírok magasabb kamatokat kínálnak, rugalmasabban adhatók-vehetők, és az Államkincstárnál vásárolva nincsen számlavezetési díj sem. Az állampapír kockázata és a kamata is a kibocsátó ország világgazdasági megítélésétől, kockázatától, inflációjától függ. Ha az ország kockázatos, a kamatok magasak, és fordítva.

Állampapír vásárlása előtt érdemes tájékozódni az állampapírok típusai, jellemzői felől, hiszen eltérő célokhoz eltérő papírok lehetnek megfelelőek: változó vagy fix kamatozás, megfelelő futamidő, stb. Egy jó hüvelykujjszabály, hogy olyan futamidejű papírt vásárolj, ameddig nem lesz szükséged a pénzre.

Oszd meg a véleményed! Te hol szoktál állampapírt vásárolni és miért? Milyen pénzt tartasz állampapírban, és van-e valamilyen stratégiád, ami alapján vásárolsz?

Hasznosnak találtad? Szeretnéd folytatni a tanulást?

Iratkozz fel, és hetente küldök egy összefoglalót a legjobb anyagaimról!