Anyagi és lelki felkészülés a válságra: pánik helyett racionális döntések

A hozzám beérkező levelekből és az utcán hallottakból kezdem úgy látni, hogy általánossá vált a pánik hangulat.

Persze, lehet ez még sokkal rosszabb is…

Viszont éppen egy ilyen helyzetben lenne nagyon fontos, hogy megőrizzük a hidegvérünket, és racionális döntéseket hozzunk.

Vagy legalább ne csináljunk hülyeséget!

Ezért egy sorozatot tervezek csinálni, amivel támogatlak téged ebben a kellemetlen helyzetben, és amiből választ kapsz a legfontosabb kérdéseidre:

1. Mit tegyél, és mit NE tegyél, ha jön a válság? 
2. Kell félni az államcsődtől? Milyen esélye van? Mi lesz, ha bekövetkezik?
3. Hogyan készülj fel anyagilag a válságra? (Bevételek, kiadások, befektetések)
4. Mi lesz a forinttal? Vegyek-e eurót / dollárt / aranyat?
5. Vészforgatókönyv és menekülési terv: kell-e, és ha igen, mi legyen benne?
6. Milyen lehetőségeket rejt egy válság, és miként használd ki?
7. Mibe fektess, hogy mindig biztonságban legyél?

Ebben a részben egy kicsit megpróbáljuk kontextusba helyezni az eseményeket, és az érzelmek helyett racionálisan megnézni, mi is a helyzet.

Viszont szerintem nem annyira az a lényeg, hogy éppen ma, vagy holnap mi történik, nem ezt szeretném elemezgetni.

Egy olyan gondolkodásmódot akarok átadni, ami segít majd a következő váratlan eseménynél is, hogy jobb döntéseket hozz.

Ha inkább videót néznél, a bejegyzést előadásként is megnézheted:

Ha szeretnél értesítést kapni a Vlogom részeiről a Youtube-on, iratkozz fel a csatornámra itt!

Vágjunk is bele…

Lépjünk hátra kettőt!

Sokakat teljesen váratlanul ért a háború és a gazdasági recesszió lehetősége. Kicsit „világvége hangulat” uralkodott el, pedig ha kinézünk az utcára, akkor nincsenek tankok, járnak a buszok, rekord alacsony a munkanélküliség, és sokak legnagyobb problémája egyelőre az, hogy a forint árfolyamnak hála, drágább lett a nyaralás.

Nyilván érezzük, hogy minden más is drágább lett. Látjuk, hogy viharfelhők közelegnek. De nem volt már hasonló?

Az alábbi ábrán az S&P500, azaz az amerikai részvénypiac grafikonját láthatjuk, szürke sávokkal pedig a gazdasági recessziós időszakokat.

Mivel a tőzsdei árfolyamokba beépülnek a várakozások, a kék vonal visszaesése vagy emelkedése jól tükrözi az adott időpontban uralkodó elképzeléseket a jövőről.

AZ S&P500 amerikai részvényindex logaritmikus grafikonja, inflációval korrigálva a főbb recessziókkal (1928-2022)

Az elmúlt 100 évben 15 recessziós időszak volt Amerikában, ebből többet is az olajár emelkedés vagy háború váltott ki. Némelyiket az infláció megjelenésére adott jegybanki kamatemelés.

Ez azt jelenti, hogy átlagosan 6,6 évente van egy gazdasági visszaesés, még a világ leggyorsabban növekvő gazdaságában is.

Igaz-e az, hogy most „különleges időket élünk”?

Tényleg olyan dolog történik-e a világban, ami még soha ezelőtt?

Az a szomorú igazság, hogy még ha egy atombombát is dobnának le valahol, még az sem lenne új dolog. (Bár ez talán nem megnyugtató…)

De szerintem azt fontos lenne megérteni, hogy ami történik az nem valami teljesen új, hanem egy folyamatosan fennálló dolog újabb fejezete. Nem egy szakadék, csak egy gödör vagy bukkanó, amiből lesz kiút is.

(Érdekesség, hogy az egy évvel ezelőtti posztban az első két helyen jelöltem meg lehetséges okként a politikai és inflációs kockázatot, mint válság előidéző tényezőt. Nem azért, mert jós vagyok, hanem mert ezek a leggyakoribb okok, amikre számítani lehet.)

Európában olyan szempontból szerencsénk volt, hogy az elmúlt 20-30 év meglehetősen békésen zajlott, és sokunk számára a háború mindig is valami távoli dolog volt. De ettől még a világban nem volt teljes béke.

A hírek helyett olvassunk tényeket!

A következő sorok esetleg felkavaróak lehetnek. Nem célom elbagatellizálni egy háború veszteségeit, de szeretném érzékeltetni a veszéllyel, halállal kapcsolatos emberi irracionalitást.

Tegyük fel, nézed a híradót este, amiben hallasz egy autóbalesetről. Képeket látunk, amiken egy roncs látható, vér, síró emberek.

Borzasztó dolog történt, egy 32 éves édesanya életét vesztette. (Csak kitaláltam, nem valós.)

Árván maradt gyermekek. Férj, aki elvesztette élete szerelmét. Tragédia. Felfoghatatlan.

És most mondok valami mást:

166,279 ember hal meg NAPONTA.

Ha egy ember halála tragédia, akkor mi 166 ezer ember halála? Fel sem tudjuk fogni. Ha fel tudnánk, akkor a mérhetetlen szomorúság árnyékában feküdnénk le minden nap.

Egy híres idézet így szól:

„Egy ember halála tragédia, milliók halála statisztika.” (Ismeretlen forrás, talán Joszif Sztálin)

Mondhatjuk, hogy ez rengeteg ember, de mégsem látunk mindenhol holtakat az utcán, igaz? Viszonylag ritkán fordul elő, hogy egy ismerősünk meghal.

A COVID következtében 6,4 millió ember halt meg eddig.

Az influenza évente 290 – 650 ezer ember haláláért felelős, és mivel régóta velünk van, ez összességében még több.

Mégsem félünk az influenzától. Miért?

Mert ami valójában számít az az, hogy milyen racionális esélye van annak, hogy ez velünk is megtörténik.

Az Orosz-Ukrán háború már jó ideje zajlik, számos borzasztó képet láthattunk, és nagyon sokan meghaltak. De mégis mennyien?

Becslések szerint mintegy 5.000 civil és 14.000 katona halt meg. (Nagyságrendileg, a pontos adatok még nem ismertek.)

Ukrajna teljes népessége 44 millió fő, vagyis az emberek 0,043%-a vesztette életét. Tehát ha van 1000 ismerősöd Ukrajnában, akkor is valószínű, hogy egyikük sem halt meg.

A világ valaha volt legdurvább fegyveres konfliktusa a második világháború volt. Közvetlenül a háború miatt nagyjából 50-56 millió ember halt meg.

Ez már világ szinten is jelentős: az akkori teljes népesség 2,4 milliárd fő volt, melynek így a 2,2%-a halt meg a háborúban.

Reálisan nézve tehát, még a legrosszabb forgatókönyv esetén, ha az átlagnál nem is tettünk komolyabb óvintézkedést (pl. nem menekültünk gyorsabban), akkor is 97,8% esélyünk volt túlélni.

Érdemes figyelni akár az ukrán eseményeket is. Bár már február óta orosz tankok ostromolják az országot, mégis működik az ország: van tömegközlekedés, vannak boltok, iskolák. Tehát az emberek még mindig bejárnak dolgozni, és reménykednek. (Itt akár élő felvételeket is nézhetünk Ukrajnából.)

(Amikor én néztem, éppen a parkban sétált egy család önfeledten a gyermekével.) Nem éppen azok a felkavaró felvételek, amiket a TV-ben mutatnak, de ez is a valóság része. Ez is egy háborúban álló ország mindennapja.

Ukrajna még mindig nincs államcsődben! (Bár azért nem vennék ukrán államkötvényeket.) Még ha lesz is államcsőd, akkor is megpróbálhatják átstrukturálni az adósságot, és még az sem jelent feltétlen veszteséget a kötvényeseknek.

Csak azt mondom, hogy nem arról van szó, hogy a háborúban mindennek vége és mindenki meghal.

Az első világháború utáni Németország az egyik legsúlyosabb gazdasági válságot élte át valaha. Éhínség, infláció, feketegazdaság, lövöldözések az utcán, minden, amit el tudunk képzelni.

Ez azt jelentette számokban, hogy 1918-ra a német GDP az 1913-as szintjének 57%-ára esett vissza. (Ez rendkívül durva visszaesés, de…)

Úgy is mondhatjuk, hogy még egy ennyire súlyos válságban is működött a termelés 57%-a! A totális gazdasági összeomlás tehát nem azt jelenti, hogy semmi sem működik.

Voltak éttermek, szállodák, bulik a belvárosban, és az emberek bejártak dolgozni. Igen, lecsúszott a középosztály, és lelkileg is pénzügyileg is nehéz idők voltak. De nem volt még ez sem teljesen élhetetlen, főleg nem azoknak, akik talpraesettek voltak.

A 2008-2009-es gazdasági válság az egyik legnagyobb modern kori válság volt. Nevezhetjük „gazdasági összeomlásnak”, de 2012-re már nyoma sem volt.

Törökországban most is 80% körüli az infláció. Bizonyára nem örülnek neki, de mégsem halt éhen egyik napról a másikra 84 millió ember. Még mindig bármikor dönthetnének úgy, hogy elköltöznek, ha máshol jobb.

A hozzám érkező levelekből és az emberek reakcióiból kicsit azt látom, mintha már menekülni kéne. Persze, lehet menekülni, csak ne pánikból tegyük. Van különbség a bölcs elővigyázatosságból meghozott racionális, nyugodt döntés, és a fejvesztve menekülés között.

Ráadásul a pánik közben könnyű elveszíteni az empátiánkat, a türelmünket, és hajlamosak vagyunk csak magunkra figyelni. A gond ezzel, hogy rossz döntéseket hozunk. Tovább rontjuk a helyzetet azáltal, hogy átgázolunk másokon, ahelyett, hogy összefognánk.

A bölcs döntésekhez elengedhetetlen, hogy odafigyeljünk másokra, és képesek legyünk kordában tartani a saját érzelmeinket.

Azoknak, akik félnek a háborútól, akik tehetetlennek érzik most magukat, érdemes lehet egy picit elmélyedni a háborúk történelmében. Akár néhány könyvet is érdemes lenne elolvasni például a második világháborús Németországról és főleg annak az átlagemberre és a hétköznapokra gyakorolt hatásáról.

(Persze, híreket én is olvasok: Az én magyar hírfogyasztásom kimerül a portfolio.hu olvasásában: ami fontos, azt ott megírják, viszonylagos politikai függetlenségben. Ennél többre szerintem nincs szükség. A híradókon, ha véletlen látok egyet, csak nevetni szoktam.)

A megfelelő gondolkodásmód

Először is szerintem egy picit kevesebbet kéne foglalkozni a politikusokra való mutogatással, és többet azzal, hogy mi mit tudunk tenni a saját életünkben.

Érdemes megérteni, hogy most Európában máshol is hasonló a helyzet, és Magyarország különösen sérülékeny. Ezzel egyik kormány sem tud mit tenni, az állam újra elosztja azt, ami van. Nem tud a végtelenségig olcsó rezsit adni, és ne lepődj meg azon se, ha az üzemanyagot se fogja a végtelenségig fél áron adni.

Értsük meg, hogy az országunk egy apró fogaskerék egy nála sokkal nagyobb gépezetben, aminek jelen esetben igen kis mozgástere van. Áttehetünk az egyik zsebből a másikba, de ezzel nem fogjuk megoldani a problémát.

Vagyis, én nem azzal vesződnék, hogy meggyőzzem az egész Facebookot az igazamról, hogy melyik zsebből, melyikbe kéne áttenni szerintem, hanem azon gondolkodnék, hogy az én életemben miként készüljek fel.

Tehát, szerintem a racionális hozzáállás a következő:

Az elmúlt években megszokott életünkhöz képest jelentősen szűkösebb évek jöhetnek. (Még ez sem teljesen biztos!)

Ha így lesz, akkor ezzel nem nagyon tudunk mit csinálni, hacsak nem váltunk kontinenst. (Ez is egy opció.)

De, ez sem fog örökké tartani. Valószínűleg a dolgok és emberek legalább 97%-a túl fogja élni ezt is, és 3-5 év múlva ismét szép évek jönnek. Ekkor kivételesen jó lehetőségek lesznek, amikor is bepótolhatjuk a most elmaradt hasznot, ha figyelünk.

Addig viszont, viszonylagos nyugalomban és jóllétben kéne élnünk, és ha lassabban is, de haladni a céljaink felé.

Nem tudom emlékszel-e még, de 2020-ban a COVID miatt volt hasonló pánik hangulat. Az emberek felvásárolták a konzerveket, a WC papírt, a kaját. (Aminek a fele tönkrement.)

• 2020 áprilisában kijárási tilalmat vezettek be, akkor napi 100 megbetegedés volt.  ÉS PÁNIK.
• 2022 áprilisában az utolsó korlátozást is feloldották, akkor napi 1.900 megbetegedés volt. De már SENKIT NEM ÉRDEKELT.

A tömeg pánikol. Te ne tedd. A hírekben csak a legrosszabb dolgokat látod összefoglalva, az adott médium politikai irányultságának megfelelő szemszögből. Szinte semmit nem kapsz a valóságból. Sokkal reálisabb képet kapsz, ha kinézel az ablakon, vagy beszélsz másokkal:

Vannak tankok? Nincsenek. Dolgoznak az emberek? Igen. Tele van beteg emberekkel az utca? Nincs. Hullanak az ismerőseid? Nem.

Akkor megnyugodhatsz. Ha változik a helyzet, vedd észre.

Közben persze, készülj fel…

7 konkrét tipp, amit megtehetsz

Nyilván mindenki élete más és más, és mondhatnék olyan szuper tippeket, hogy spórolj a gázon / villanyon, de ezt alighanem mások is megteszik majd helyettem.

Megint csak szemléletmódot szeretnék adni, és megmutatni, hogy ebben nem vagy egyedül, nem kell szégyenkezni, mi is ugyanezeket csináljuk.

1. Lépj hátra, és ne pánikolj!

Ezt az előzőekben kifejtettem, de talán ez a legfontosabb. Bármit megtehetsz, csak ne hirtelen felindulásból. Gondold át, és mérlegelj.

Én megmondom őszintén, egyáltalán nem használok már közösségi médiát a saját posztjaimon kívül. Nincs rám jó hatással, és szerintem csak gerjeszti a pánikot.

Ha valami érdekel, arra rákeresek, és a hírek helyett grafikonokat nézek, adatokat keresek.

2. Foglalkozz azzal, amire van ráhatásod

Arra nincs ráhatásod, hogy mennyi lesz az infláció. Arra viszont van, hogy a fizetésed emelkedik-e az infláció mértékével. Arra is van, hogy a megtakarításaidat még mindig a bankszámládon tartod-e, vagy most már fáj kellően ahhoz, hogy megoldást keress.

Van ráhatásod a saját lelki békédre. Van ráhatásod a saját szakmai készségeidre, az önfejlesztésedre, ami nem nagy pénz, tehát bármilyen mély válság alatt bele fog férni.

Van ráhatásod a családod jelenére, és jövőjére. Bármilyen gazdasági helyzetben lehetsz kedves, odaadó, bölcs, példakép a családodnak, gyermekednek. Ha esetleg kevesebb munkád lesz, kihasználhatod, hogy több időt foglalkozz a kapcsolataiddal, és több értéket hozz az ő életükbe.

Van ráhatásod az egészségedre, és például egy remek alkalom lehet ez, hogy rendbe tedd a fizikai állapotod: sétálj, menj el gyógytornára, fuss, jógázz, stb…

(Nekem is idei projekt lett a gyógytorna, hogy erősítsem a nyakam és a hátam.)

3. Becsüld meg a kevesebbet is

Évek óta írok arról, hogy nem érdemes addig nyújtózkodni, amíg a takarónk ér. Évek óta beszéltem a hitelek kockázatáról, és remélem, figyeltél akkor. Azok, akiknek volt pénzük félretenni, nekik van tartalék, amit most felélhetnek.

Akinek nincs tartaléka, és eddig is feszített volt a büdzsé, nekik különösen javaslom az életszínvonal újratervezését akár a nulláról. Ha most vágtál bele a kertes házba, és eddig is határesetes volt, akkor lehet még most lenne érdemes megszabadulni tőle, amíg még az ingatlanpiac tartja magát.

Vizsgáld felül, hogy kell-e két autó, tényleg kell-e a nyaralás, műkörmös, fine-dining és hasonlók. Ezek nem szükségletek, hanem szuper, hogy eddig volt, és most egy pár évig lehet, nem lesz.

Mi is elkezdtünk spórolni, pedig sosem éltünk nagy lábon:

• Nem rendelünk kaját, míg korábban heti 1-2 alkalommal rendeltünk
• Étterem helyett a sarki gyroszosba megyünk, bárok helyett kosarazni
• Starbucks helyett Frei kávézóba megyünk minden második alkalommal
• Az olcsóbb cuccot vesszük, ha az nem lényegesen rosszabb (több terméknél váltottunk)
• Nem megyünk külföldre ősszel, belföldön maradunk
• Nincs légkondink, és eddig túléltük
• Nincs autónk, nincs nyaralónk, nincs kertes házunk, és most nem is tervezünk venni

Ezeket nem kudarcként éljük meg, hanem kihívásként. Igyekszünk benne maradni a korábban megtervezett háztartási keretben, ami nem egyszerű most.

Eljön még az ideje, amikor megint lazíthatunk a nadrágszíjon, de most jobb óvatosnak lenni. Ez nem a világ vége, és nem kell ezen háborogni. Értsük meg, hogy ahol az élelmiszert termelték, ott most háború van, és bármennyire is jó az olcsó kenyér, most az ukránoknak más dolguk van.

A világ nem értünk van: sem kivételezni, sem direkt kiszúrni nem fog se veled, se velem. Történtek dolgok, amikhez szerencsére lehet alkalmazkodni. Én javaslom, hogy legyél inkább nagyon hálás, hogy nálunk a „nagyon komoly válság” is jellemzően 2-3 évnyi kevesebb nyaralást és kisebb autót jelent.

4. Ha tudsz, tegyél félre!

Remélem, hogy már eddig is tettél félre, de még talán most sem késő. Ha van rá lehetőséged, hogy pénzt halmozz fel, akkor ez most nem csak biztonságot jelenthet, de remek lehetőségeket is.

Van az a vicc, hogy két ember sétál a sivatagban, amikor jön az oroszlán. Az egyikük azt mondja „kár futni, az oroszlán gyorsabb”, mire a másik, hogy „nem is az oroszlánnál kell gyorsabban futnom!”.

A gazdasági válságban is sokan elveszítik a munkahelyüket, lecsúsznak, elszegényednek. Ez jellemzően az alsó 10-20%-ot érinti a legjobban, de egy nagyon komoly válság esetén akár 30-50% is nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.

Amikor tömegesen kerülnek ennyire nehéz helyzetbe emberek, akkor társadalmi elégedetlenség következik, és valamilyen módon előbb-utóbb helyrebillentik az egyensúlyt. A lényeg szerintem, hogy válságállóbbnak kell lenni, mint az alsó 30-50%, és akkor már nagy bajod valószínűleg nem lesz.

(Sokan szidjátok, hogy itthon ilyenek, meg olyanok az emberek, akkor fogd fel ezt most előnyként, hiszen ha te okosabb és intelligensebb vagy, akkor nem lesz nehéz dolgod.)

Ez azt jelenti, hogy legyen pénzed pár hónapig fenntartani magad akkor is, ha nincs munkád. Legyen pénzed és lehetőséged felülni egy repülőre, ami ha menni kell, nem lesz olcsó.

Nem árt, ha van némi vész-vész tartalékod is:

Nem kell minden pénzed átváltani dollárra, de ha van 1000 dollárod meg 2 x 5 gramm aranyad, az már elég, hogy egy országgal tovább állj. Megint csak nem kell pánikolni és minden pénzed aranyba fektetni, nem ezt mondom! De az nem baj, ha felkészült vagy.

Valószínűleg nem lesz rá szükséged, de az a jobbik eset.

Ha végig a válság során tudsz félretenni, akkor alighanem egyre jobb és jobb árakon fogsz tudni vásárolni részvényeket és ingatlanokat. Lehet, eleinte azt látod majd, hogy hiába teszel el, mert amit befektetsz, az el is olvad, de a válság végén minden extra hozamot visszakapsz. Számíts rá, hogy idővel jóra fordulnak a dolgok.

(Most végre majd kamatokat is kapsz a pénzedre!)

5. Tanulj, és dolgozz becsületesen

Még ha minden második embert el is küldenek a munkahelyéről, akkor is megtarthatják a munkájukat azok, akik a felső 50%-ban vannak.

Az elmúlt években már a leggyengébb láncszemeket is alkalmazták, és olykor pofátlanul magas árakat kértek, meglehetősen alacsony minőségért. Nos, ennek lehet, hogy vége.

Szépen kiesnek a nem megfelelő emberek, és tisztulni fognak a vállalkozások: az erősek megmaradnak, a gyengék kiszóródnak. De ez nem baj azoknak, akik mindent beleadtak eddig is.

Egyrészről jobb áron lehet majd kapni minőségibb szolgáltatásokat (pl. lakásfelújítás, masszőr, stb.), vállalkozóként jobb munkaerőt találsz, mert érték lesz a munka, alkalmazottként pedig a fölötted kiesők helyére tudsz bekerülni, amikor ismét beindul a szekér.

Becsüld meg, hogy van munkád, becsüld meg, hogy vannak ügyfeleid, és tegyél meg most tényleg mindent, hogy elégedettek legyenek veled. Aki most túlél, az utána piacot nyer.

Ha online tudsz dolgozni, akkor egy alap angoltudással még nyerhetsz is a gyenge forinton. A nyelvtanulás is jó befektetés, hiszen óriási biztonságot ad, ha bárhol a világon tudsz dolgozni. 

(Ezt is nem „csak úgy” mondom: én is beszélek angolul, németül, és egy picit spanyolul. Jó móka nyelvet tanulni, és óriási rugalmasságot ad.)

Ami még nagyon fontos, hogy őrizd meg a becsületed. Kerülj is bármilyen nehéz helyzetbe, ne engedd meg magadnak, hogy etikátlan dolgot tegyél. Ha csalsz, ha átvágsz másokat, ha trükközöl, akkor éppen a becsületes emberek fognak elfordulni tőled. Már csak a lelkiismereted miatt sem éri meg ezt megtenni.

Érték lesz a becsület: a munkahelyeden és a nagyvilágban is.

Inkább élj szerényebben, de járj emelt fővel, minthogy a pénzért olyan emberré válj, akiket te sem kedvelsz.

6. Tekints lehetőségként a válságra

Nekem talán ez a legmegnyugtatóbb az egészben. Visszanézve mindenki olyan jól tudja, hogy 2010-ben kellett volna magyar állampapírt venni, fix 10%-os kamattal. Meg 2012-ben kellett volna lakást venni, igaz?

Nos, igen. Akkor bizony sokan lemaradtak, mert utólag könnyű azt mondani, hogy „akkor kellett volna”, csak éppen akkor az emberek nem a befektetéseikkel foglalkoztak, hanem az állásukat féltették. Persze, akinek akkor volt pénze, és mert is lépni miközben még mindig pánik hangulat volt, az jól járt.

Na, hát akkor tessék: minél rosszabb forgatókönyv valósul meg, annál mélyebbre fognak esni az árak, és annál jobb vételi lehetőségeket fog kínálni a piac.

Lehet, hogy 2024 lesz majd az az év, amire 10 év múlva visszatekintve azt mondják majd, „De jó lett volna, ha itt már lett volna megtakarításom!”.

Ha mindig azt csinálod, amit a tömeg csinál, akkor átlagos eredményt fogsz elérni, ami pénzügyi szempontból nem túl fényes.

Éppen ezért, én igyekszem a pánik hangulatokat keresni a világban, és azt nézem, hogy hol nagyobb az események füstje, mint a lángja.

Nem mondom, hogy már most ott lennénk, ezt nem tudom. (Én folyamatosan vásárolok egy előre meghatározott stratégia szerint.)

De lesz olyan pillanat, valószínűleg 3-6 hónap, amikor már az ég tisztul, de még a legtöbben fedezékben vannak. Ekkor jó üzleteket lehet majd kötni, amit nyilván azok fognak tudni megtenni, akik válságállóbbnak bizonyultak a többieknél.

Arra figyelj tehát, hogy stabil legyél. Most a stabilitás a kulcs. Ha stabil a lábad alatt a talaj, akkor el fogsz tudni rugaszkodni róla.

7. Ne ad-hoc dönts: Legyen befektetési stratégiád

Ezt már sokszor leírtam, de az „Azt hallottam, hogy most ezüstöt kell venni.” típusú pénzügyi döntések szerintem nem sok jóra fognak vinni.

Mivel 5-6 évente van válság, és a háború is folyamatos a világban, szerintem semmi olyan dolog nem történt, amire ne kellett volna számítania annak, aki saját bevallása szerint hosszú távban gondolkodik. Márpedig a befektetés szerintem alapvetően hosszú távú dolog, így én azt gondolom, aki megfontoltan csinálja, annak nem kell változtatnia.

Nem véletlen mondom, hogy gyere el az Alapozó tréningre, ha nincs pénzügyi és befektetési stratégiád!

Lesz még szó ebben a sorozatban a befektetésekről, de semmi nem pótolja azt, ha az elejétől a végéig megérted a lényeget.

Ha mindig aszerint fektetsz be, hogy az elemzők szerint most éppen mi az, ami jól fog menni, akkor évente-kétévente ki-be ugrálsz majd a különböző eszközökből, és nagyon valószínűleg csak folyamatosan mellényúlsz majd. (A költségekről nem beszélve.)

Lehet, hogy most az aranynak nagyobb a valószínűsége, hogy felmegy, mint a részvények esetében. De hogy én emiatt nem fogom eladni a részvényeimet az biztos. Hiszen, honnan tudnám, hogy mikor kell majd visszavennem őket? És ha beesik az arany ára?

Minél több ilyen rövid távú fogadást csinálsz, annál valószínűbb, hogy bukni fogsz.

Lehet arany a portfóliódban (bár tudd, hogy hosszú távon nem jó befektetés), lehet részvény, kötvény, dollár, euró. Csak ne pánikból, hanem ésszel.

Ha szeretnél tudatos pénzügyi döntéseket hozni, akkor tarts velem a sorozat további részeiben is. Ezekben mélyebben belemegyünk a konkrétumokba, és segítséget kapsz, hogy a nyertesek között legyél.