7 gyakori befektetői hiba, amivel sok pénzt lehet veszíteni

Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik… Szokás mondani.

Az életben a legtöbb esetben a hibáink remek lehetőséget adnak a tanulásra, és segítenek fejlődni.

De ez nem feltétlen igaz a befektetéseknél.

Mivel a befektetések esetében hosszú távról beszélünk, ezért lehet, hogy mire észrevesszük a hibát, már késő.

Gondolj bele: hiába veszed észre nyugdíjas korodban, hogy rosszul fektettél be az elmúlt 10-20 évben, ez már nem korrigálható. Az a pénz elúszott. Az idő, ami a javadat szolgálhatta volna, elmúlt.

Ezért rendkívül fontos, hogy azokat a hibákat, amiket tudunk, kerüljünk el. Amiket már több százezren elkövettek előttünk, azokat ne kövessük el újra!

Ebben a cikkben ehhez szeretnék egy kis segítséget adni, és bátorítani Téged, hogy gyere el a Pénzügyi Szabadság Alapozó tréningre, ahol erős alapot kapsz az okos befektetéshez.

Vágjunk is bele…

1. HIBA: A befektetés halogatása

A legnagyobb hiba, amit el tudsz szerintem követni, ha el sem kezdesz befektetni. Akár azért, mert nem érzed magad késznek rá, akár azért, mert nem teszel félre, megfosztod magad egy szuper kényelmes bevételi forrástól. (Ami egyre növekszik.)

A befektetés igazi ereje a kamatos kamat hatásban rejlik: a pénzed egyre több és több pénzt termel. Ennek a hatásnak a legfontosabb összetevője nem más, mint az IDŐ.

Képzelj el két embert: Pétert és Ágnest.

Mindketten 40 éven keresztül fognak dolgozni, pénzt keresni, és ennyi idő alatt akarnak egy tisztes nyugdíjat felépíteni. Mindketten évente 500 ezer forintot fognak félretenni, mai értéken, tehát inflációval korrigálva. Mindketten 7,5%-os reálhozamot érnek el évente.

De van egy nagy különbség:

• Péter csak 10 éven keresztül takarékoskodik, viszont azonnal elkezdi a megtakarítást, amint munkába áll. (10 x 500.000 Ft-ot tesz félre)
• Ágnes ezzel szemben az első 10 évben nem tesz félre, utána viszont 30 éven keresztül gyűjtöget. (30 x 500.000 Ft-ot tesz félre)

Mit gondolsz, melyiküknek lesz több pénze a 40 évet követően?

Íme, az eredmény:

Péter az első 10 év alatt akkora előnyre tett szert, hogy ezt Ágnes a következő 30 év alatt sem tudta már behozni. Pedig Péter a következő 30 évben már egyáltalán nem tett félre!

Péter így 66,6 millió forinttal mehet nyugdíjba, míg Ágnes 55,6 millió forinttal.

Amit ez a példa jól szemléltet, hogy mennyire fontos időben elkezdeni a megtakarítást. Minél korábban kezded el, annál több ideje van a pénzednek dolgozni, arról nem beszélve, hogy annál hamarabb szerzel tapasztalatot és érzel rá a befektetés ízére.

Ha azért nem fektetsz be, mert nem érzed magad elég felkészültnek, akkor gyere el az Alapozó tréningre, és megértheted, miként lehetsz jó befektető.

Ha azért nem fektetsz be, mert még nem kezdtél el félretenni, akkor javaslom, hogy próbálj meg egy kis összeggel elindulni, és belekóstolni a befektetés világába.

2. HIBA: Mások kérdezgetése, másolása

Nagyon sok esetben látom azt, hogy valaki már nagyon szeretne befektetni, de a céljai nincsenek megfelelően letisztázva.

A gond ezzel, hogy a befektetési stratégia nem egy légüres térben lebegő valami, nem egy sablon, ami mindenkinek jó. Nem értelmezhető jó és rossz befektetési stratégia az adott személyt, az ő élethelyzetének és céljainak ismerete nélkül.

Ha azt mondom, hogy egy ismerősöm a pénze 80%-át részvénybe teszi, 20%-ot pedig ingatlanba, akkor az jó, vagy rossz?

1.) Ha az ismerősöm a nagymamám, aki igazából nem teljesen érti, hogy mi is a részvény, az ingatlant pedig csak azért vette, mert a szomszéd szerint jó ötlet volt megvenni a sándorfalvi tanyát, akkor ez minimum kérdéseket vet fel. Arról nem beszélve, hogy bármikor szüksége lehet a pénzre, igaz?

2.) De ha az ismerősöm részvényelemzőként dolgozik, és az ingatlanhoz is áron alul jutott hozzá (vagy REIT-en keresztül), 32 éves és pénzügyileg szabad, akkor ez egy reális stratégia lehet.

Tudom, hogy ezek szélsőséges példák, de ahány ember, annyi elvárás, nézőpont, kockázatvállalási hajlandóság és képesség. Előbb tudnod kell a befektetésed célját, és ahhoz kell a megfelelő stratégiát kiválasztani. (A befektetések kockázatáról itt olvashatsz!)

Éppen ezért a „Szerintetek mibe fektessek 1 millió forintot?” típusú kérdések a közösségi médiában teljesen értelmezhetetlenek és károsak. Egy ilyen kérdésből azt látom, hogy az illetőnek nem lenne szabad befektetnie, mert a legalapvetőbb fogalmakkal sincsen tisztában.

Azt javaslom, hogy gondold át, pontosan milyen pénzügyi céljaid vannak. Ezeket minimum annyira pontosan határozd meg, és írd le, hogy tudd, mekkora összegre lesz szükséged, és mikorra. Ha ez megvan, akkor célonként lehet érdemes átgondolni, hogy mi a megfelelő stratégia.

Ha egy célodat 3 éven belül akarod megvalósítani, akkor alapvetően nem kellene kockáztatni. Ha viszont van 10-20 éved rá, akkor pedig kár lenne lemaradni a magasabb hozamokról.

3. HIBA: A múltbeli hozamokból kiindulni

Ezt nagyon jól ismerem. Amikor elkezdett érdekelni a befektetés, én is mindig a grafikonokat néztem elsőként.

Sőt, a pénzügyi tanácsadó cégnél ahol a pályafutásom indult, azt kellett csinálni, hogy kiválasztottuk a legszebb grafikonokat az ügyfeleknek, és azokat mutattuk be.

Igazából az ügyfeleket is csak a grafikonok érdekeltél. Ha kellően szépen nőtt az elmúlt 5-10 évben, akkor megjött a kedv a befektetéshez.

Ez egy óriási hiba.

Ha nagyon tudományosan akarjuk szemléltetni, hogy mi a gond, akkor szerintem ez az ábra jól mutatja:

Forrás: Meb Faber Research

A P/E ráta azt méri, hogy mennyire olcsó vagy drága a részvénypiac. Amit itt látunk az az, hogy ha drágább a részvénypiac, a várható hozam a jövőben alacsonyabb.

De gondoljuk ezt át egy picit „józan paraszti ésszel”. Amikor egy ügynök / tanácsadó / bróker eléd tol egy grafikont, ami szépen emelkedik, az egy árfolyamot mutat. Azt mutatja, hogy az adott eszköz ára felment.

Azt nem tudod, hogy miért ment fel:

1. ) Az adott eszközök értékesebbek lettek?

2.) Vagy csak a piac most drágábban árazza, ugyanazt az eszközt?

Ha van egy lakásom, ami költségek levonása után havi 100.000 forintot termel, akkor azt drágábban, vagy olcsóbban vennéd meg szívesebben?

Nyilván olcsóbban. És ha egy drágakövet ajánlanék? Ha aranyat?

Ugye, a józan paraszti ész azt súgja, hogy olcsóbban megvenni ugyanazt jobb, mégis, amikor egy befektetésről döntünk, a múltbeli árfolyamemelkedést pozitívan értékeljük. Ez irracionális.

Ez nem jelenti azt, hogy a rosszul teljesítő „grafikonok” jobbak lennének. Nem jó stratégia rosszul teljesítő eszközöket vásárolni, hiszen bizonyára meg van az oka, amiért azok rosszul teljesítenek. Ahogy a jó teljesítménynek is lehetnek olyan okai, amik miatt mégsem drága megvenni az adott eszközt, hiába emelkedett az árfolyama.

Ha például egy cég (vagy cégek csoportja) több pénzt termel idén, mint tavaly, akkor annak ellenére is érdemes lehet befektetni, hogy feljebb ment az ár. Hiszen ezek a cégek, már nem azok a cégek, amik tavaly voltak. Ha a lakásomon most már havi 200.000 forint profitot tudok realizálni, akkor megér kétszer annyit is egy befektetőnek.

Mi itt a lényeg? Az, hogy a grafikon alapvetően szinte semmit nem mond el az adott befektetésről. Valójában nem a grafikon alapján kellene döntést hozni, hanem meg kellene érteni az adott eszközt, amit megvásárolsz, és ha azokban látod a „józan paraszti” logikát, akkor esetleg belefektetni.

Amíg nem érted, hogy miért ment fel az árfolyam, és milyen tényezők befolyásolják a jövőbeni alakulást, addig nem befektetsz, hanem kaszinózol.

4. HIBA: Alulbecsülni a költségeket

Tegyük fel, két ajánlatot kapsz.

Mindkettő esetben 20 éven keresztül befizetsz éves szinten 600.000 forintot. Az elért hozamod mondjuk 8%.

• Az egyik számlának a havi számlavezetési díja 4.500 forint, de nincs más költsége. (Váó… 4.500 forint / hó, durván sok, nem?!)
• A másik számlának a költsége mindössze 1,5% évente.

Mit gondolsz, melyik a jobb ajánlat?

A helyzet az, hogy hajlamosak vagyunk alulbecsülni néhány százalék költséget, vagy hozamot. A százalékos költség valójában egyre növekszik, ahogy a vagyon is nő, és a pici százalékok végül brutális összegekké dúzzadnak.

Így valójában az elsőre brutálisnak gondolt költségszint jelentősen jobb ajánlat, mint a százalékos társa. A fix havi költséggel a teljes költségünk 1.080.000 forint a 20 év alatt, míg a 1,5%-os költséggel 3.164.221 forint. Ez közel háromszoros különbség!

Ezért megdöbbentő számomra, hogy milyen sokan ülnek 1,5-2%-os költségű befektetési alapokban, nem beszélve a 4-5%-os Teljes Költségmutatóval (TKM) működő életbiztosításos befektetésekről és nyugdíjbiztosításokról.

A valóságban persze, szinte minden esetben találkozunk fix és százalékos költségekkel is. Azonban egy tudatos befektető az itt bemutatott számok töredékét fizeti ki a szolgáltatónak.

A 4.500 forintos havi számlavezetési díj tényleg brutális lenne! Csak azért hoztam példának, hogy lásd, egy 1,5%-os költség még sokkal brutálisabb, azt mégis elfogadjuk.

5. HIBA: Felugrani a divatos befektetésekre

A befektetésben a legnehezebb, hogy bármilyen stratégiát kövessünk is, lesznek időszakok, amikor nem fog jól működni.

Míg visszanézve egy grafikonon, csak legyintünk rá, hogy volt egy 2 éves kis „bukkanó”, addig a valóságban azt a két évet végigélni, sokkal nyomasztóbb.

Nézzünk egy példát, mondjuk az európai részvényeket…

Az európai részvények árfolyama 1993-2022 (VEURX)

Tegyük fel, egy befektető 1996-ban fellelkesül a barátja sikerén, aki azzal kérkedik, hogy megduplázta a pénzét a tőzsdén. Ő is belevág, és egész jól is megy a 2000-es évekig, amikor is az árfolyamok esni kezdenek.

Ez eleinte csak egy kis korrekciónak tűnik, hát bevásárol még. Ekkor még azt gondolja mindenki, hogy csak felfelé mehet a piac.

• Eltelik egy év. Egyre nagyobb a mínusz, és lassan kellene a pénz a lakásra is.
• Eltelik még egy év, ekkor már tényleg nagyon nyomasztó, hogy évről évre kevesebbet ér a pénze. Elbizonytalanodik, és már a barátja sem kérkedik a magas hozamokkal.
• Eltelik még egy év, amikor is már a gazdasági sajtó is arról ír, hogy az európai részvényeket a profi befektetők mind eladták már, és az ügyfeleiknek is ezt javasolják.

El tudod képzelni, milyen nyomás ezt három évig végigülni?

Közben, a sajtóban és a baráti körben már arról szólnak a történetek, hogy miként kereste magát szanaszét valaki az ingatlanok hasznosításával foglalkozó cégeken, REIT-eken. Amíg a tőzsde a Dotcom lufitól szenvedett, ezek a cégek igen erős eredményeket tudtak felmutatni.

Forrás: www.visualcapitalist.com

Évről évre a következő százalékokat hozták az ingatlanos cégek: 22,2%; 10,7%; 1,3%; 33,3%; 26,7%…

A harmadik, negyedik év küszködését követően a képzeletbeli befektetőnk feladja a korábbi próbálkozását, és átpártol az ingatlanos cégekhez.

Aztán tudjuk mi történt: jött az ingatlanválság, és megint egy óriási bukóval kellett szembesülnie.

A gond a divatos befektetésekkel, hogy éppen azért divatosak, mert felment az áruk. Aminek felment az ára, az gyarkan drága, sok a pozitív érzelem körülötte, ezért könnyen eshet nagyot.

A divat folyamatosan változik, ezért azok a befektetők, akik másokra hallgatnak, mindig ugrálnak a befektetések között, és rosszkor kapják el a hullámokat. (Rövid távon persze az óriási kockázatvállalásuk bejöhet, és ilyenkor nagyon hangosan hirdetik a profizmusukat.)

De a divatos befektetéseket vásárolni nem stratégia. Bármilyen eszközosztályban ülsz is, mindig lesz olyan, aki jobban teljesít. Csak délibáb, hogy ezeket meg tudnád lovagolni, és valójában nem fogsz jól kijönni, ha gyakran változtatsz.

Éppen ezért a legnagyobb erény szerintem a befektetésekben a türelem. Az, hogy végig tudod nézni az esést, és végig tudod nézni, ahogy valaki rövid távon jobban teljesít nálad.

Ha nincs stratégiád, és csak azért szálltál be, mert valaki azt mondta, vagy mert a grafikon jól nézett ki, akkor pánikolni fogsz.

Ha van egy racionálisan is alátámasztott stratégiád, akkor lesz mibe kapaszkodni, és nem az árfolyamgrafikon felett kell majd reménykedned.

6. HIBA: Összekeverni a jó sztorit a jó befektetéssel

Nagyon leegyszerűsítve mindig két kérdés dönti el, hogy mennyire jó egy befektetés:

• Az első, hogy milyen pénzeket fog termelni, és mikor.
• A második, hogy mennyibe kerül beszállni a befektetésbe.

Amikor hallunk egy jó sztorit egy új technológiáról, szupervasútról, űrhajóról, vagy a világot megváltoztató termékről, könnyen fellelkesülünk.

Már szinte látjuk magunk előtt, hogy az miként fogja átírni a hétköznapjainkat, és miként fog rengeteg pénzt és értéket teremteni.

(Most vonatkoztassunk el attól, hogy ez egyáltalán nem biztos, hogy így lesz, bármilyen biztosak is vagyunk benne!)

A helyzet az, hogy ezt rajtunk kívül mások is alighanem így látják. Ha nem, akkor kezdjünk gyanakodni :).

Ha viszont mások is így látják, akkor alighanem már meg is kezdődött ennek a lehetőségnek a beárazása az adott eszközbe: az árfolyam kilőtt.

A legtöbb kisbefektető viszont nincs birtokában olyan készségeknek, amivel meg tudná becsülni egy cég / projekt várható pénztermelési képességeit, és ez egyébként is egy rendkívül nehéz feladat.

Innentől kezdve azt sem tudja megmondani, hogy milyen áron lenne érdemes beszállni az adott befektetésbe.

Ha ezeket a tényezőket kivesszük a képletből, akkor viszont nem marad más, mint a sztori. Az, hogy ez „óriásira fog nőni”. És ez a sztori kvázi mindenféle árazást elbír, hiszen nincs ami korlátot szabjon neki.

És egy jó termék, és egy jó sztori egyáltalán nem biztos, hogy jó befektetés is. Egyszerűen azért, mert a piac lelkesedése odáig fogja feltolni az árat, ami már magában foglalja a várakozásokat is. A piac beárazza a pozitív jövőképet. Ezzel egy gond van: Nem biztos, hogy valóra válik…

Márpedig, amikor megjelennek az első nehézségek, és kiderül, hogy az árazás lehet már elrugaszkodott a valóságtól, akkor hasonlót tapasztalhatunk, mint a Beyond Meat befektetői.

A Beyond Meat egy vegán húsgyártó, aki igen nagy hírnévre tett szert, és számos nagy étteremlánc érdeklődését felkeltette a termékével. Vegánság, környezettudatosság, szuper termék. Jó a sztori!

De, a befektetők 2022 májusában több mint 80%-os mínuszban is ülhettek, és az adott helyzetben nem tudni, mikor áll meg az esés. 

A cégről ekkor annyit lehet tudni, hogy veszteséges, értékelni pedig szinte lehetetlen, hiszen még csak profitot sem termel. Fog egyáltalán valaha? Ha igen, mennyit? Mikor?

A sztori minden árazást elbírt: a részvény volt már 200 dollár felett is, ekkor már viszont éppen az 50-es árszintet ostromolja. De ez lehetne éppen 25 is.

Ezek mögött a sztorik mögött csak a hit van. Ahogy a Netflix árazása is csak attól függ egy ilyen helyzetben, hogy mit hiszünk el a jövőbeni növekedéséről.

Jó a Netflix? Igen! Sokan fogják használni? Igen! Megreformálta a TV-zést? Igen!

És jó befektetés? Ez közel sem biztos!

A 2022 év elei árazás mellett nagyjából kétszeresére kelett volna növelnie az árait, miközben a felhasználó bázisát is dupláznia kellett volna ahhoz, hogy jó befektetés legyen. Közben ott lihegett a nyakában az Amazon, a Disney, és az HBO. Sikerülhet?

Talán… De a 2022 első negyedéves jelentése összetörte a befektetők jövőbe vetett hitét, és vele az árfolyamot is:

Mintegy 77%-ot veszített a Netflix az értékéből néhány hónap leforgása alatt…

Egyik céget sem akarom leírni, sőt mindkettőben ott egy szuper sztori. De befektetőként téged nem csak az érdekel, hogy a cég sikeres lesz-e. Ez csak az egyik szempont.

A másik kérdés, hogy ezért a sikerért TE milyen árat fizetsz. Ha már minden jövőbeni siker be van árazva egy cégbe, akkor elég nehéz onnan pozitív meglepetést okoznia, miközben negatívat meglehetősen könnyű.

7. HIBA: Túl kicsi, vagy túl nagy kockázatot vállalni

Végül, a nem megfelelő befektetési stratégia és a kockázatvállalás rossz megválasztása szintén gyakori probléma.

A kockázatról elsőként valami negatív dolog jut eszünkbe, de a kockázat a befektetések világában nem ennyire fekete-fehér.

A magasabb hozamhoz magasabb kockázatvállalás szükséges, tehát a magasabb kockázattal jellemzően magasabb hozamra is számíthat egy befektető.

Ráadásul a kockázat fogalma főként a rövid távú veszteség lehetőségét takarja. Vagyis azt, hogy például egy részvény, vagy ingatlan esetében, nem tudni, mennyit fog érni a befektetésünk a követkető 3 évben.

Ez rossz hír azoknak, akik rövid távon gondolkodnak, és ezért szokás a részvény és ingatlan befektetéseket inkább 10+ éves távra ajánlani.

De számít-e a 3 éves teljesítmény akkor, ha egy befektető hosszú távon gondolkodik?

Az alábbi grafikon egy kockázatosabb (részvény, kék) és egy biztonságosabb (kötvény, piros) portfóliót hasonlít össze 10 éves távon:

Globális részvény (Ishares MSCI World ETF) és globális kötvény (PIMCO Global Bond) teljesítménye

Részvényekkel 11,67%-os éves dollárhozamot érhettünk el, míg kötvényekkel alig 1,5%-ot.

Igaz, a részvényportfólióval volt olyan, amikor több mint 20%-os mínuszba kerültünk a korábbi csúcshoz viszonyítva. De számít ez?

Jelenleg a kezdetben befektetett 10.000 dollár befektetésünk 27.259 dollárt ér, míg kötvényben csak 11.478 dollárt.

Ha egy befektető még ennél is óvatosabb volt, és a pénzét készpénzben tartotta, akkor ő ugyan  „nem vállalt kockázatot”, mivel nem ingadozott az árfolyama, de nem is lett több pénze, mint a kezdeti 10.000 dollár.

Mivel 10 éves távon a részvények 90% feletti valószínűséggel túlteljesítik a készpénzt, feltehetjük a kérdést, hogy ki vállal nagyobb kockázatot: az, aki a szinte biztos (90%) bukót választja, vagy az, aki a 90%-os nyerési valószínűségre fogad?

Ezért szerintem a pénzügyi tervezés során el kell tudni szakadni a kockázat fogalmának rövid távú értelmezésétől, és igenis érdemes kockáztatni. Nem kell mindent egyből a legkockázatosabb eszközökbe fektetni, de azt látni kell, hogy egy nyugdíjcélú megtakarításnál például rosszabbak az esélyeink, ha biztosra megyünk.

Valójában minél hosszabb az időtáv, annál kockázatosabb a készpénz, és annál biztonságosabbak a részvények és ingatlanok. (Nagyobb a felülteljesítés valószínűsége, de egyik évről a másikra szinte bármit produkálhat.)

Rövid távon tehát nem érdemes nagy kockázatot vállalni, mert a kimenetel bizonytalan, és egyébként sem számít olyan sokat a kamatos kamat hatás, mondjuk 3 év alatt. Hosszabb távon viszont kisebb a veszteség valószínűsége, és a kamatos kamat hatás is többet számít.

A kockázat és a hozam aránya gyakorlatilag tetszőlegesen állítható az egyes eszközosztályok keverésével.

Arról, hogy miként válhatsz jó befektetővé a lehető legegyszerűbben, a Pénzügyi Szabadság Alapozó tréningen mindent elmondok.

Összefoglalás

Ebben a cikkben tehát 7 befektetői hibát néztünk meg. Ezek alapján szerintem érdemes a befektetésekről minél előbb elkezdeni tanulni, és elkezdeni művelni is.

Ha még nem voltál, akkor várlak az Alapozó Tréningen, ahol átvesszük a legfontosabb tudnivalókat a pénzügyekről és befektetésekről.

Könnyű sok pénzt kidobni az ablakon, ha nem jó szempontok alapján fektetsz be. Ugyanígy a költség oldalon is könnyen csapdába sétálhatunk, főleg mert a pénzügyi szereplőknek gyakran ellentétesek az érdekeik velünk. (Ami nekünk költség, nekik bevétel.)

Végül, óva intelek attól, hogy az árfolyamgrafikon, vagy divat alapján fektesd be a pénzed. Rövid távon lehet szerencséd, de hosszú távon ez egy veszélyes játék.

Márpedig, a befektetés nem sprint, hanem maraton! Ennek megfelelően vállalj kellően nagy kockázatot, hogy teljesüljenek a céljaid, de legyél kellően óvatos, főként ha rövid távon van szükséged a pénzedre!

Biztosan sok hibát fel lehetne még sorolni. Te hogyan folytatnád a sort? Melyik szerinted az a legnagyobb hiba, amit mások elkövetnek, és miért? Írd meg kommentben!