Befektetés… sokszor halljuk ezt a szót, mégsem tudjuk pontosan, mit jelent. Sokszor keverjük a tőzsdézéssel, a kereskedéssel, és olyan távolinak érezzük magunktól, pedig ma már szinte mindenkinek lehetősége van befektetni. Lássuk, mi is az a befektetés, és hogyan tudsz okosan befektetni…
A befektetés segít, hogy gyorsabban tudj vagyont építeni. Márpedig, ha szeretnéd elérni a pénzügyi szabadságot, anyagi függetlenséget, vagy csak egy anyagi biztonságra törekszel, akkor előbb utóbb el kell kezdened vagyont építeni. Ajánlott cikk: Mennyi pénz kell a pénzügyi szabadsághoz?
Miért kell tudnod, mit jelent a befektetés?
A vagyonépítéshez általában valamilyen megtakarítás szükséges. Vagyis az, hogy kevesebbet költs, mint amennyit keresel. Az így keletkezett plusz pénzt tarthatod pénzként egy számlán, a fiókban, vagy megpróbálhatod nagyobb ütemben gyarapítani: befektetni.
A befektetés célja tehát: több pénzt kihozni a megtermelt megtakarításból, avagy „dolgoztatni” a pénzt. Lássuk, mennyit számít, hogy milyen hozamot érünk el. Az alábbi grafikon 10.000 dollár befektetését mutatja 1987-től 2022-ig:
10.000 dollár befektetése különböző eszközökbe 1987-2022
forrás: portfoliovisualizer
A kék vonal az amerikai részvényekben, a piros a kötvényekben, a sárga a bankbetétben tartott befektetést mutatja.
Látható, hogy ezen időszak alatt több mint tízszer (!) több vagyona lett annak, aki részvényekbe fektetett. (Akkor is, ha nem csinált semmit, csak vásárolt, és rá sem nézett.)
Félreértés ne essék, fontos az időtáv: 35 évről van szó, ami egy egész emberöltő!
Ezt a teljesítményt a részvénypiac óriási kilengésekkel tette. Volt mikor a néhány évvel korábbi egyenleghez képest 50%-os mínuszban volt a befektetés értéke. Aki tehát egyik napról a másikra akarta megtöbbszörözni a pénzét, az nem lett volna elégedett.
Viszont számos olyan helyzet van, amikor fontos a pénzünk hosszútávú hozama. Ilyen a nyugdíjunkra félretett összeg, vagy más céljaink, amelyek 10+ év múlva fognak csak megvalósulni. A befektetések segítségével, kellő idővel tehát akár meg is többszörözhetjük a vagyonunkat.
Mit jelent pontosan a befektetés?
A közhiedelemmel ellentétben nem minden befektetés, ami a pénzünk gyarapításával járhat. Számos úton növelhetjük a pénzünk értékét, és ezek közül nem mindegyiket nevezhetjük befektetésnek. De olykor nehéz különbséget tenni. Íme, néhány:
Műkincs vásárlása, ingatlan bérbeadás, saját vállalkozás, rulett, bélyeggyűjtés, devizaváltás, sportfogadás, tőzsdézés, befektetési arany vásárlás…
Melyik befektetés, és melyik nem? Nézd meg az alábbi videót, amiben szemléletesen bemutatom, mi a különbség a befektetés és a spekuláció között:
(Szeretnél értesítést kapni az új videókról a Youtube-on? Klikk ide, és iratkozz fel a Youtube csatornámra!)
A közgazdászok már számos definíciót megalkottak ezzel kapcsolatban, ezért ha a fenti videónál tudományosabb válaszokat keresel, itt találsz párat a közgazdaságtan nagyjaitól:
„A befektetés olyan művelet, amely mélyreható elemzés útján szavatolja a tőke biztonságát és a kielégítő hozamot. A fenti követelményeknek nem megfelelő műveletek spekulatívak.” (Forrás: Graham B., Dodd D, 1934 – Security Analysis)
„A befektetések pénzáramlást nyújtanak a tulajdonosok számára. A spekulációk nem. A spekuláció megtérülése kizárólag a viszonteladási piac szeszélyeitől függ. ” (Forrás: Seth A. Klarman, 1991 – Margin of Safety)
„A spekuláció a piac viselkedésének előrejelzésére irányuló tevékenység, míg a befektetés az eszköz egész életen át tartó várható termelésének előrejelzésére.” (Forrás: John Maynard Keynes, 1936 – The General Theory of Employment, Interest, and Money)
Összegezve ezeket a definíciókat azt kapjuk, hogy a befektetés, egy mélyreható elemzés során kiválasztott eszközvásárlás, ahol az eszköz jövőbeni cash-flow-ját (pénztermelő képességét) vásároljuk meg. Az eszköz jövedelemtermelő képessége miatt a befektetés szavatolja a tőke biztonságát, és annak megfelelő hozamát.
A spekuláns ezzel szemben azt nézi, hogy merre mennek az árfolyamok, és rövid távon próbál meg pénzt keresni.
A befektetés és a spekuláció közötti különbségek
Nem befektetés tehát az olyan művelet, ami azért vásárol meg egy eszközt, mert annak pusztán az árváltozása képes profitot termelni. De sokszor nem könnyű éles határvonalat húzni. Különösen nagy a félreértés a részvények és az ingatlanok esetében, ahol gyakran azt hiszik az emberek, hogy befektetnek, pedig valójában spekulálnak.
A jobb megértés végett nézd meg az alábbi táblázatot, mely több oldalról is megpróbál különbséget tenni a befektetés és a spekuláció között:
HASONLÍTÁSI ALAP | BEFEKTETÉS | SPEKULÁCIÓ |
---|---|---|
Jelentés | Hozamtermelés reményében végrehajtott eszközvásárlás | Kockázatos pénzügyi művelet, profit reményében |
Döntés alapja | Mélyreható elemzés: pl. vállalatértékelési eljárások | Hallomás, trendek, grafikonok elemzése |
Időhorizont | Hosszútáv | Rövidtáv |
Kockázat | Közepes | Magas |
Nyereség alapja | Értékteremtés | Árváltozás |
Tőke | Saját tőke | Saját tőke, és / vagy hitel |
Bevétel | Stabil | Kiszámíthatatlan, ingadozó |
Jellemző viselkedés | Megfontolt, konzervatív | Vakmerő, agresszív |
A táblázatból láthatod, hogy a befektetők hosszútávon gondolkodnak, értéket vesznek a pénzükért, amely profitot, pénzáramot termel. A spekulánsok főként a rövid távú árváltozásokra játszanak. Ez a piaci helyzetekre adott reakciójukra is hatással van.
A befektető úgy tekint a piacra, mint egy webshopra: ahol akció van (alacsony az ár), ott vásárol. Vagyis ugyanazért az árért keresi a legjobb vételt. A spekuláns viszont kaszinót lát a piacban: ha esik az ár, akkor veszít, ha felfele megy, akkor nyer.
Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy nem befektetés a szerencsejáték, a műkincs-vásárlás, az arany (és egyéb árupiaci termékek vásárlása), a tőzsdézés, a kriptopénzek, a devizaváltás, vagy a fogadás.
Sajátítsd el a befektetői gondolkodást!
A média gyakran hívja befektetőknek azokat az embereket, akik részvényt vásárolnak. Pedig a részvényvásárlás sem feltétlenül befektetés. A rövidtávú, múltbeli hozamok, technikai elemzések alapján végrehajtott részvényvásárlás pusztán spekuláció.
Az alábbi ábra megmutatja, hogy melyik befektetési eszközosztály (index) milyen hozamokat hozott az adott évben, és miként teljesített a többi eszközosztályhoz viszonyítva. Ebből jól látszik, mennyire kiszámíthatatlan az eszközök ára rövidtávon: egyszer fent, másszor lent:
A részvény befektetések hozamai: Callan periódusos rendszerben
(Klikk a nagyításhoz!)
Forrás: Time.com
Hiába teljesít valami nagyon jól az egyik évben, a következő évben aligha fog megint olyan jól teljesíteni – vagy éppen mégis. Ha lenne bárki, aki előre tudná jelezni ezeket a változásokat, akkor az nagyon rövid időn belül a világ leggazdagabb embere lehetne. Biztosat azonban senki nem tud: a felkapott guruk, elemzők, és cikkek is csak találgatni tudnak.
Hosszútávon viszont a befektetések összességében pozitív hozamot hoznak, hiszen értéket teremtenek: bevételt generálnak. Így a befektetőket nem érdekli a rövidtávú árfolyam-ingadozás, és egy esésben sokkal inkább lehetőséget keresnek, sem mint pánikba esnének tőle.
Ez a gondolkodás a kifizetődő azoknak, akik a vagyonuk biztos, kiszámítható növekedését szeretnék elérni, és képesek hosszútávon kitartani a stratégiájuk mellett. Ilyen hozzáállás javasolt akkor, amikor az ember egy hosszútávú célra gyűjt, és nem szeretne túl nagy kockázatot vállalni és álmatlan éjszakákon át forgolódni azon gondolkodva, hogy merre megy aznap a piac.
A befektetések típusai és kockázati jellemzőik
A fenti táblázat jól mutatja, hogy milyen sokszínű is a részvénypiac. Azonban nem csak a részvények között válogathatnak a befektetők. Számos más eszköz is képes bevételt termelni. Például: ingatlan, saját vállalkozás, kötvények, kollektív befektetések (pl. befektetési alapok).
A befektetések világában a hozam és a kockázat mindig kéz a kézben jár. Ma már nem létezhet a piacon maradandóan olyan helyzet, amikor egy alacsonyabb kockázatú befektetés magasabb hozamot kínál. Ekkor ugyanis a befektetők mindig ezt a befektetést preferálnák a többihez képest, így megnőne a kereslet, és megnőne a befektetés ára. Vagyis ugyanazokat a jövőbeni profitokat magasabb áron vennénk meg, ami egyben a hozam csökkenését jelenti.
Befektetési eszközosztályok várható kockázata és hozama
A befektetési eszközosztályokat tehát a hozamuk és kockázatuk szerint megpróbálhatjuk sorba rendezni, amit az alábbi ábra szemléltet:
A befektetések kockázat és hozam szerinti sorrendben
Természetesen ez nincs kőbe vésve: van olyan részvény, ami évtizedek óta stabilan fizeti a magas osztalékokat, és „betonbiztosnak” mondható, míg akadhat olyan vállalat, mely kötvénye rendkívül kockázatos, mert a cég a csőd szélén áll. Szintén találhatunk egy alacsony kockázatú belvárosi lakást áron alul, míg vehetünk egy kétes ügyleten keresztül egy vidéki, felújítandó házat, mely megtérülése sokkal több kérdést vet fel.
Egy befektetés kockázatát két módon szokták kifejezni: az árfolyammozgás mértékével (hozamok átlagtól való átlagos eltérése = volatilitás) és a maximális eséssel (drawdown). Minél kockázatosabb egy eszköz, annál nagyobb az esés valószínűsége, valamint annak nagysága és időtartama. Minél kockázatosabb tehát egy eszköz, annál hosszabb befektetési időtáv mellett ajánlatos a vásárlása.
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy múltbeli adatok alapján nagyjából milyen hozamra, kockázatra számíthatsz. Ezek természetesen csak körülbelüli értékek, ennél lehet nagyobb a veszteséged, de a hozamod is.
Befektetési eszközosztályok összehasonlítása kockázat és hozam alapján
Eszközosztály | Éves hozam | Hozam ingadozás | Veszteség | Ajánlott időtáv |
---|---|---|---|---|
Pénzpiac | 2% | 0% | 0% | 0+ év |
Államkötvény | 5% | 7% | 15% | 0+ év |
Vállalati kötvény | 6% | 10% | 20% | 3+ év |
USA részvény | 8% | 15% | 51% | 7+ év |
Ingatlan | 9% | 20% | 68% | 10+ év |
Nemzetközi részvény | 10% | 17% | 58% | 10+ év |
Saját vállalkozás | +++ | ?? | 100% | ?? |
Forrás: saját szerkesztés, bourbonfm, advisorperspectives, portfoliovisulaizer alapján
Minden vásárlás egyedi, de az eszközosztályok kockázati szintjével érdemes tisztában lennünk. A magasabb kockázat azt jelenti, hogy ideiglenesen a tőkénk nagyobb részét is elveszíthetjük. A részvények vagy ingatlanok esetén akár a tőke 50-70%-át is elveszíthetjük rövidtávon, még egy diverzifikált portfólió esetén is. Egyedi vásárlásoknál pedig akár a teljes pénzünk elveszhet. (pl. a cég csődje esetén.)
Ezért fontos, hogy tisztában legyél a saját kockázatvállalási hajlandóságoddal, képességeiddel, és tanulj a befektetésekről mielőtt nekivágsz.
Hogyan kezdj el befektetni?
Az első és legfontosabb, hogy ésszel kezdj bele. Ne siesd el, legyél megfontolt. Kezdd kicsiben, és fokozatosan fektess be. Azon felül, hogy érdemes magadat képezni a befektetések témakörében (például ezzel a tananyaggal), érdemes először megnézni milyen mély is a víz, mielőtt fejest ugrasz.
A befektetéshez tehát első körben megfelelő elméleti ismeretek szükségesek. Csak ezek birtokában kerülheted el ugyanis a rossz döntéseket.
Ha ezzel készen vagy, akkor át kell gondolnod a céljaidat, a jelenlegi élethelyzeted, és kitalálni, milyen kockázatot vagy képes és hajlandó vállalni. Ez nagyban fog függni attól is, hogy milyen időtávban gondolkodsz.
Ki kell tudnod szűrni a zajt, ami legtöbb esetben a spekulációra fog buzdítani, és egy sziklaszilárd befektetési stratégiát kell készítened, írásban.
Ha már tudod, mit szeretnél, akkor a befektetés megvásárlása már rendszerint nem bonyolult. Ez a technikai részlet sokszor visszatartja az embereket, pedig valójában ez a legegyszerűbb része a befektetésnek. Ha értékpapírt, például részvényt, kötvényt, vagy befektetési alapot szeretnél venni, akkor egy sima értékpapírszámlán keresztül gyakorlatilag bármikor vehetsz és eladhatsz bármit, ami neked tetszik.
Ajánlott cikk: Értékpapírszámlák összehasonlítása
Az ingatlanok vásárlása ennél egy fokkal nehezebb, hiszen nincsen két egyforma ingatlan, így a vásárlásnál nagyon fontos a megfelelő piaci ismeret és összehasonlítás. A befektetői gondolkodás miatt ugyebár minden esetben mélyreható elemzésről és értékelésről beszélünk. Vagyis az, hogy most „szerintem felfele mennek az ingatlanárak” nem befektetés.
Mindig érdemes portfólióban gondolkodnod, vagyis ne tegyél fel minden befektetni való pénzt egyetlen részvényre, ingatlanra, kötvényre. A legjobb, ha legalább 50-60 különböző eszközt tudsz folyamatosan vásárolni. Ez csökkenti a kockázatodat, és javítja a kockázat / hozam arányát a befektetésednek.
Befektetések: útravaló…
A befektetés tehát nem egyenlő a tőzsdézéssel, a kereskedéssel, és nem kell eltalálnod, hogy merre megy majd az árfolyam a következő években ahhoz, hogy jó befektetővé válj. A befektetés sokkal inkább unalmas, sem mint izgalmas: olyan, mint nézni, ahogy nő a fű.
Ez nem jelenti azt, hogy a befektetéssel ne lehetne pénzt veszíteni! Minél kockázatosabb befektetést választasz, és minél rövidebb távra, annál valószínűbb, hogy megégeted magad. Ezért fontos, hogy tudd, milyen pénzügyi céljaid vannak, és azokat milyen határidővel akarod elérni. Ekkor ugyanis megvan az alapod ahhoz, hogy felállíts egy befektetési stratégiát.
Ha nem tudod, mit akarsz az életben, akkor elég nehéz számodra megfelelő befektetést javasolni. Akinek bármikor kellhet a pénz, jobb ha a biztos befektetéseknél marad, és inkább lemond a hozamokról.
Nem lehet egyértelmű kérdést adni egyetlen cikkben sem arra a kérdésre, hogy „Mi a legjobb befektetés?”, hiszen mindenkinek más és más lesz a megoldás. Viszont remélem, ez az összefoglaló segít elindulni a sikeres befektetővé válásod útján.
Ha szeretnél hozzászólni, kiegészíteni, esetleg kérdésed van, szívesen látom a kommented a cikk alatt!
Szia Ádám!
Nagyon egyedi lett a videó ezzel a csirkés hasonlattal! A tojásról nekem az osztalék jutott eszembe és egy kérdés: Ha valaki tavaly pl. OTP részvényt vett 9000-s árfolyamon,majd idén februárban azt látta,hogy 11700-on áll (és több fórumon is jelentősen túlárazottnak tartották), akkor miért kellett volna végig néznie,hogy visszaesik 9600-ig? Egy ilyen korrekciónak azért elég megbízható előjelei vannak,hosszútáv ide vagy oda,ezt azért talán érdemes lereagálni,nem?
Én a múlt hónapban 9950-s átlag áron vettem OTP részvényeket. Nemrég olvastam,hogy londoni elemzők 13600-ra emelték a célárát és egyre több elemző tartásra-vételre javasolja. Akkor én most spekulálok vagy befektettem? Vagy ez csak az időtávtól függ? A Richter szinte ugyanez a sztori…
Szerintem spekulálsz. Ha ilyen egyértelmű lenne, akkor más se venné meg olyan áron. Szerintem ha számodra nagyon egyértelmű a helyzet az csak azt jelenti, hogy nem látsz valamit. Ha tudni lehetne, hogy 13 ezret ér, akkor már ma 13 ezret érne. Minden pozitív elemzésre találsz egy negatívat is. Ez nem jelenti azt, hogy az OTP ilyen áron ne lehetne jó befektetés.
Bizony! Nálam az OTP 10800-ig korrekciózhat vissza, de számításaim szerint onnan fordulni fog és nagyot fog zuhanni lefelé. Hosszú távon történő spekuláció, nem mindenkinek eredményes, sőt a piac előbb-utóbb visszaveszi azt amit előtte csak a szerencsénknek köszönhetően adott. Senki sem tud előre biztosat mondani, még az elemzők sem, vagy bejön nekik vagy nem, (inkább nem) tehát az elemzői véleményeket is illik eszerint figyelembe venni. Mondom ezt úgy, hogy a szolgáltatói, kereskedelmi cégek részvényeit tartom most favoritnak, néhány éves távra. Ádám, értékes és tanulságos volt, örömmel olvastam, köszönöm.
Szia, köszönöm. Örülök, hogy erről az oldalról is jött megerősìtés. Én a kereskedéshez nem értek. Ismerek olyanokat, akik sikeresek benne, de ők is homlokegyenest mást mondanak, mint jó stratégia. Azzal szeintem egyetértenek hogy más elemzők véleménye alapján venni és eladni nem egy bombabiztos módszer.
Azért vettem OTP-t (és Richter-t), mert úgy gondoltam,hogy minőséget veszek akciós áron. A londoni elemzést kb. 1 hónappal később olvastam! Egyébként ha senkinek nincs jósgömbje, akkor „speki” honnan veszi a 10800-t? Ha pedig „a piac előbb-utóbb visszaveszi azt amit előtte csak a szerencsénknek köszönhetően adott”,akkor hogy tudnának hosszú távon felmenni az árfolyamok? Nem hiszem hogy máról holnapra felmegy az OTP 13600-ra,de 10000 alatt jó beszállónak éreztem. Bármilyen részvényről is beszélünk inkább egy nagyobb esés után érdemes venni (ha van mögötte érték), mint a csúcson- persze azt se tudni mikor van a csúcson…?
Ezekkel egyetértek, ha valóban megfelelő cégértékelési eljárással számolsz, és nem csak azért veszel, mert esett. Ha az OTp-ről kiderülne, hogy csalt az elmúlt 10 évben, akkor is esne az árfolyam, ettől még nem feltétlen lenne jó vétel. Persze a piac sokszor túlreagál, de sokszor meg csak idővel derül ki, mekkora is a baj. Mindig kérdés tehát, hogy mi van az árfolyamesés mögött. Az biztos, hogy nagyobb kockázat, mint előtte volt.
Inkább az a kérdésem, hogy mit csinálnál akkor, ha leesne 7.000-re? Mert ha tényleg jó értéket vettél, akkor logikusan venned kellene még. És ilyen helyzetben ez azért nem könnyű, az ember megkérdőjelezi a döntését, még a befektető is! Ha csak az árfolyamra spekuláltál, akkor viszont „nem jött be”. Persze ekkor is lehet tartani, csak ha nincs értékelési eljárás, akkor a remény marad.
Írod, hogy ilyen zuhanásban miért nem adták el. Pont azért, mert a zuhanás közben sosem tudhatod, hogy meddig zuhan. 7000-nél azt mondod, veszel még. 6000-nél már kivársz… 5000-nél már a cég csődjétől tartanak és inkább mented, ami menthető. Egy hónap után meg megint 8000. A piac, megtrükközi az embereket, ezért is buknak nagyon sokan a spekulálással.
Az 10800-at nem tudom, honnan veszi, gondolom spekulálja, ezért írta, hogy „Nálam” 🙂 . Az árfolyamok azért mennek fel, mert a cég értéke nő pénzben kifejezve. De ez nem minden cég esetén törvényszerű. A szerencse alatt szerintem nem a részvények felértékelődésére gondolt hosszútávon, hanem az árfolyammozgásokra való spekulációra. Ez egy nullösszegű játék. Ha cserélgetjük az OTP részvényeinket, akkor valaki csak akkor tud nyerni, ha más veszít. Nem jön létre érték. A cég tevékenységéből fakadóan, ha az dolgozik, az árfolyam mehet fel.
A csúcs is csak utólag csúcs.
Nálad a pont, köszönöm a válaszod!
Szia Ádám!
Láttam,hogy kommentelted a Mészáros Péter legújabb videóját és az jutott eszembe,hogy akár egymással is beszélgethetnétek egyszer egy ilyen videóban?! Lehet,hogy még hatásosabb lenne…
Jó ötlet, én benne lennék. Amúgy is bírom Hollandiát 🙂
Szia Ádám! Nagyon jók a pénzügyI írásaid, látszik hogy benne vagy a témában. Szívesen olvasnék egy cikket a részvények és etf-ek adózásáról, mert szerintem sokakat , mint engem is ez tart vissza. Amik a neten vannak írások, szerintem nem gyakorlatiasak, a lényeget elég nehéz kibogarászni.
Köszi és további jó blogolást.
Azert a reszvenyes chart-on (a 10k-s portfoliora) hozzatennem, hogy eleg szep bika piac volt az utobbi kb. 10 evben, 2009 ota. Most 2018-ban kezdett picit megallni a folyamatos felfele menet, a bizonytalansagi faktoroknak koszonhetoen (trumpi, brexit, nacionalista/protekcionista okossagok feltorekvese, es persze soros!!! 🙂 ), na meg a qe vegenek + amcsi kamatemelgeteseknek is koszonhetoen. Erdekes lesz mi lesz a kov. par evben, hogy a tipikusan nagyon ajanlott vanguard etf-ek mennyire lesznek jok passziv tartasban. Nyilvan 10-20-30 ev tavlatban nem lesz rossz, es persze a dollar cost averaging is bejatszik.
Néhány éves távon nem tennék se részvénybe, se ETF-be pénzt. Érdekes lesz az biztos, ettől szép 🙂
Szia Ádám. Szeretném megkérdezni, hogy hol és hogyan tudok saját portfoliot összeállitani es eszközöket vásárolni? (saját számla nyitás egy banknál vagy az államkincstárnál?) Vagy elsöre jobb lenne ha mar meglévö befektetési alapokba fektetnek amit szakemberek menedzselnek?
Köszönöm: Petra
Szia Ádám! 🙂
Ez a cikk is nagyon hasznos volt számomra, én tanultam befektetési alapokat, de rengeteg tudás megszerzésére van még szükségem, hogy elsajátíthassam ezt a témakört is. A tudásom pedig amellett, hogy elég csekély, nagyon elméleti!
A kérdésemmel ezért most gyakorlati oldalról közelítenék, ugyanis erről soha senki nem beszél.
Egyetlen könyvben vagy közösségi portálon sem. ( Valószínűleg azért mert elég kézenfekvő lehet, ugyanakkor szerintem sokak számára ( akik csak most kezdenek el gyakorlatban foglalkozni ilyesmivel) hasznos lenne, ha az utánajárás helyett már ilyen helyeken is kapnának információt róla)
Tehát a befektetés lehetőségének gyakorlati megvalósítása lenne a kérdésem:
Pl:
– Részvényvásárlás ( Bankban nyitok egy értékpapírszámlát, és utána? Hol és hogyan tudom megvásárolni a konkrét részvényt, adott vállalatnál, amit esetlegesen kiválasztottam?)
– Állampapírt a gyakorlatban hol lehet vásárolni? (Bankban, Postán stb)
– Ugyanígy a kötvények esetében stb.
KÖszi, mások is kérdezték, hamarosan lesz belőle részletes cikk!
Nagyon köszönöm a választ! Megtaláltam azóta, a sokkal gyakorlatiasabb szemléletű cikkeidet is, nagyon nagyon hasznosak voltak! Imádtam! Köszönöm!
Egy érdekes hasonlat jutott eszembe: Ha mondjuk veszünk egy nemzeti bajnokságot, pl. fociban, ahol van 18-20 csapat a ligában, bizony hányszor előfordul, hogy X csapat sokáig vezeti a tabellát, mégis Y csapat nyerte meg a bajnokságot, mert egész idő alatt kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott összességében, és hosszútávú stratégiával rendelkezett, nem pedig a pillanatnyi előny(ök)re „spekulált”.
Szuper, köszi Attila!
Kedves Ádám!
Nekm is egy eléggé kezdő kérdésem lenne, amire egyelőre még nem találtam meg a választ (jó pár videódat megnéztem már, de valahogy ez még kimaradt): Ha befektetek, akár részvénybe (OTP,Richter stb..) vagy állampapírba, hogyan lesz passzív jövedelmem? Ez hogyan történik? Havonta érkezik kifizetés a folyószámlámra? Vagy csak akkor látom fizikailag, hogy mennyivel eltt több pénzem, ha a futamidő végén, kérem a kifizetést? Avagy, hogyan kapom meg azt a pénzt, amit a befektetássel gyűjtök, hogyan tudom az így megszerzett pluszt, megszerezni és másba fektetni?
Köszönöm előre is!
Fanni
Szia, köszi a kérdést. Attól függ, milyen befektetésről van szó. Az értékpapíroknál alapvetően az árfolyamemelkedik ahogy egy cég vagy egy befektetési jegy értéke növekszik. Ekkor eladással tudsz hasznot reaálizálni. De ha például osztalékfizető részvényekbe fektetsz, akkor ott konkrétan érkezik a számládra az osztalék, általában negyedévente. Pénzügyi szempontból a két dolog közt nincs különbség.
Tisztelt Szendrei Ádám!
Azt hiszem, már sokkal több mindent értek, mint például egy éve. A könyvet elolvastam, most olvasom a Szuper én-t. Előadásokat hallgattam és a te tanácsaidat is átgondolom. Én minden hónapban be tudnék fektetni egy bizonyos összeget, és szeretnék is befektetni. Türelmes is vagyok és nem szeretném a döntést a bróker cégre bízni. Tehát számomra a gond az a bizonyos legegyszerűbb rész, a dolog technikai megoldása. Jó lenne, ha az elején valaki segítene, mert emiatt nem tudok elindulni.
Köszönettel: Vágvölgyi Melinda
Köszönöm, ennek örülök. Egy cikk, ami talán segít: https://szendreiadam.hu/befektetes/hogyan-kell-elkezdeni-tozsdezni/
Illetve talán ez is: https://szendreiadam.hu/szamlak/ertekpapirszamla-osszehasonlitas/
Szia!
Én még eléggé fiatal vagyok 14 éves, van kb. 100 000 forintom amit be szeretnék fektetni, hogy mire elmegyek itthonról el tudjak indulni az életben. Ilyen állampapírt már én is tudok vásárolni ennyi idősen? Vagy még egyenlőre hagyjam a befektetéseket és majd később, nagyobb koromban foglalkozzak velük?
Először is gratula, hogy már fiatalon gondolsz a jövőre, és elindulsz a befektetés irányába. 14 évesen a Start-Számla egy ideális számla, amire tudsz venni állampapírt, méghozzá Babakötvényt 18 éves korodig, ami a legmagasabb kamatot kínáló kötvény. Meg kéne kérdezni, hogy szüleid elintézték-e már, hogy legyen neked ilyen, és érdemes lenne együtt bemennetek a Kincstárba, hogy legyen hozzáférésed. (Vagy nyitni, ha még nincs.) Utána te is tudsz majd betenni rá.
Szia Ádám! 1millió forintot szeretnék biztonságosan többszörösére növelni lehetőleg 1év alatt. Tudsz segíteni, hogy mit csináljak? Kit kérhetek meg, hogy segítsen, akiben megbízhatok? Ismeretlen emberekben meg lehet bízni?
Szia! Ha lenne olyan módszer, amivel biztonságosan lehet pénzt többszörözni, akkor mindenki ezt csinálná. Szerintem idegen embereknek bizalmi alapon pénzt adni veszélyes. Biztonságosan az infláció szintű kamat elérhető, állampapírban például.
Kedves Balázs!
Hol és milyen formában lehet tőled konkrét élethelyzetre szabott pénzügyi tanácsadot kérni. Üdv :Ági
Ha ez nekem szól, akkor velem a mentor program keretein belül lehet együtt dolgozni: https://szendreiadam.hu/penzugyi-mentor-ertek/
Szia Ádám!
Engem az érdekelne, hogy ha veszek részvényt, mondjuk OTP, vagy Mol akkor azok, eladása után, ha nyereséggel adom el, mennyit kell adózni? Kell e egyáltalán adózni?
Illetve ha részvényt veszek, akkor automatikusan fizet osztalékot a cég a részvény után mondjuk negyed évente, ha keletkezik osztalékfizetés, vagy ha osztalékot szeretnék, akkor az speckó részvény? Úgy értem, hogy van több féle OTP részvény, mondjuk valamelyik osztalék fizetős, valamelyik meg a spekulativ befektetőknek, vagy 1 féle van, ha eladom gyorsan akkor csak az árfolyam különbség van, ha megtartom akkor meg jön az osztalék pénzecske?
Köszönöm.
Tamás
Szia Tamás!
Befektetések adózásáról itt egy összefoglaló: https://szendreiadam.hu/befektetes/befektetesek-adozasa/
Ha TBSZ számlára veszed, akkor nem kell adózni, egyébként igen.
Lehetnek speciális részvények, de általában nem ez a jellemző. Ha fizet osztalékot a cég, akkor az összes részvényes kap. Egyféle OTP részvény van.
Osztalékfizetés után a részvény árfolyam általában annyival csökken is, mint amennyi a kifizetett osztalék. Hiszen kiárazódik belőle az az osztalékfizetés.