Hogyan keress megfelelő ETF-et? Milyen szempontok szerint érdemes szűrni? Ismerd meg a JustETF.com keresőjét…
Ha tanultál már a befektetésekről, akkor tudod, hogy a költségek alacsonyan tartása az egyik kulcsa annak, hogy jó befektetővé válj.
Számos kisbefektetőnek az ETF-ek adják a legjobb megoldást, hogy egy befektetési portfóliót alakítsanak ki.
Az ETF-ek gyakorlatilag tőzsdén megvásárolható és eladható befektetési alapok, amikkel egész piacokat (indexeket) vásárolhatunk meg könnyedén.
(Ha még nem tudod, hogy mi az az ETF, vagy szeretnéd felfirissíteni a tudásod, akkor a részletes útmutatómat itt éred el: ETF útmutató.)
Előnyük, hogy egyetlen kattintással számos részvényt / kötvényt megvásárolhatunk, és azonnal diverzifikálhatunk, ráadásul mindezt alacsony költség mellett.
A nehézség általában ott kezdődik, hogy miként találjuk meg a számunkra megfelelő ETF-et.
A JustETF egy kifejezetten európai befektetők számára készült ETF szűrő alkalmazás, amelyben az úgynevezett UCITS útlevéllel rendelkező ETF-eket tudjuk keresni.
(Ha nem európai ETF-et keresel, akkor az etfdb.com oldalon tudod megtenni, de az amerikai ETF-ek nem érhetőek el az európai brókereknél.)
Ebben az útmutatóban ebben fogok segíteni, és megnézzük a JustETF.com keresőjét.
Hogyan használd a JustETF-et?
Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani, hogy melyik a legjobb ETF a számodra, előbb egy befektetési stratégiával kell rendelkezned. (Lehetőleg írásban)
A befektetési stratégiád tartalmazza, hogy milyen befektetési eszközöket akarsz tartani, és milyen arányban.
(Népszerű részvénybefektetési stratégia az értékalapú befektetés, osztalékbefektetés, vagy a faktorbefektetés.)
Ha még nincsen befektetési stratégiád, akkor az ETF keresés előtt érdemes eljönnöd a Pénzügyi Szabadság Alapozó képzésre, ahol megkapod az ehhez szükséges alapokat.
A JustETF.com keresőjét az alábbi videóból is megismerheted:
Lássuk, miként érdemes használni az oldalt…
Just ETF alapbeállítások
A justETF.com jelenleg nem elérhető magyar nyelven, alapbeállítás az angol. Ha te nem angolul szeretnéd használni, akkor sem kell kétségbe esned. A Chrome böngészőt használva bármilyen felületet könnyen lefordíthatsz magyarra.
Bárhol jobb klikket kattintva, majd kiválasztva a „Fordítás magyar nyelvre” lehetőséget, könnyedén magyarul olvashatod az oldalt. Egy gépi fordítást fogsz kapni, de a célnak ez is teljesen megfelel, a lényeget biztosan érteni fogod.
(A részvény ETF-eket az equity, vagy „tőke” alatt találod.)
Mielőtt elkezded keresni az ETF-eket, van néhány alapbeállítás, amit ha szeretnél, át tudsz állítani.
Ha a jobb oldalon található ember ikonra kattintasz, akkor láthatod, hogy alapvetően milyen ország és milyen nyelv az alapértelmezett. Amikor én megnyitottam az oldalt, akkor az Egyesült Királyság és az angol volt beállítva. Erre rákattintva tudsz ezen változtatni.
Ez annyiban módosítja majd a keresési beállításaidat, hogy melyik tőzsdéken jegyzett ETF-eket fogja alapértelmezettként kilistázni a kereső. (De ezt tudod állítani)
Ha neked is ez az alapbeállítás jelenik meg, és te euróban szeretnél befektetni, akkor érdemes lehet átállítanod ezt az alapbeállítást például Németországra. (A nyelvet visszaállíthatod angolra.)
Ezt követően keresd meg az „ETF Screener” menüpontot, ami az ETF szűrőt / keresőt jelenti. Klikk az ETF-ek keresése gombra…
Ezt követően a bal oldali sávban fogod tudni beállítani a szűrőket, amiket alább átbeszélünk.
Long-only ETF alapbeállítás
A kereső alapbeállítása, hogy csak a Long-only ETF-eket mutatja. Ezek az ETF-ek azok, amik bizonyos piacokat, indexeket követnek.
Az aktív ETF-ek ezzel szemben aktívan kezeltek, és az általuk hozott eredmény nagyban függ az alapkezelő teljesítményétől, stratégiájától. A short / leveraged ETF-ek pedig rendkívül kockázatos eszközök, melyek nem alkalmasak hosszú távú tartásra.
A short ETF-ek ellentétesen mozognak bizonyos piacokkal, míg a leveraged a tőkeáttételre (hitelből történő befektetés) utal.
A „Long-only ETFs” beállítás azt jelenti, hogy csak azokat az ETF-eket fogja a kereső megjeleníteni, amelyek hosszú távú, többnyire passzív befektetési stratégiához alkalmasak. Éppen ezért neked ezt nem kell átállítanod, ha te is egy hosszú távú startégiát követsz.
Most pedig nézzük meg, hogy a kereső hogyan működik…
Az ETF kereső használata
Az ETF Screenert arra tudod használni, hogy olyan ETF-eket keress, amelyek megfelelnek a befektetési stratégiádnak.
Nem itt kell tehát kitalálni, hogy mibe akarsz befektetni! Itt már csak a befektetési stratégiádba leginkább illeszkedő alapot kell megkeresni.
Például, ha a stratégiád része, hogy latin-amerikai kötvényeket szeretnél vásárolni ETF segítségével, de nem tudod még, hogy pontosan melyik ETF a jó választás számodra, akkor a szűrők segítségével könnyen megtalálod, hogy melyek lehetnek ideálisak.
A szűrőket a bal oldali sávon tudod beállítani. Felül, kék háttérrel találhatóak az eszközosztályok.
Szűrés eszközosztályokra
Ez a legelső, amit érdemes kiválasztani: részvényt, kötvényt, vagy valami mást keresel? Válaszd ki, hogy mibe akarsz befektetni:
A justETF.com hét különböző eszközosztályt jelenít meg, amint azt a fenti képen is láthatod, sorban:
- Részvények
- Kötvények
- Nemesfémek
- Árupiac
- Kriptodevizák
- Ingatlan
- Pénzpiac
Az egyik eszközosztályt kiválasztva tovább tudod pontosítani a keresésedet.
Ha például a részvény ETF-ek között szeretnél keresni, akkor lehetőséged van megadni, hogy milyen régiót, országot, szektort, stratégiát, vagy témát keresel.
ETF Screener részletes keresés
Ha te például egy globálisan diverzifikált részvényportfóliót akarsz kialakítani, akkor a régiónál ki tudod választani a „World” azaz a „Világ” piacot, és máris azokat az ETF-eket fogod látni, melyekben a világ minden tájáról vannak részvények.
Természetesen kisebb elemekből is összeállíthatod a portfóliót, és magad válogathatod össze, hogy mely országok / régiók részvényeit akarod megvenni. Ekkor szűrj az adott országra, régióra!
Fontos itt megjegyezni, hogy az egyes szektorokra és témákra fókuszáló ETF-ek különösen kockázatosak lehetnek, mivel azok a piac egy kis szegletét tartalmazzák csak, így nem nyújtanak kellő diverzifikációt öngmagukban!
(Az ingatlan hasznosító cégek – REIT – részvényeit tartó ETF-eket a „Real Estate” azaz „ingatlan” menüpont alatt fogod megtalálni, és nem a részvények között.)
Az eszközosztály kiválasztása után lentebb haladva számos további szűrést tudsz beállítani.
További ETF szűrők
Mivel engem rendszerint minden tőzsde érdekel, ezért át szoktam állítani a „Listings” szűrőt, hogy minden tőzsdét mutasson. (Show All Listings)
De ha te valamilyen tőzsdét preferálsz, akkor akár tőzsdére is tudsz szűrni:
Oké, most már tényleg minden kész, hogy elkezdjük finomítani a találati listát.
Én a következőket szoktam beállítani:
1. Osztalék visszaforgató, vagy kifizető ETF
Fontos kérdés, hogy akarjuk-e, hogy az ETF osztalékokat fizessen. Bár sok kisbefektető azt gondolja, hogy előny az osztalékfizetés, valójában a gyakorlatban sokszor inkább hátrány.
Mind adózási, mind újrabefektetési, mind költség oldalról jellemzően jobban járunk az osztalékot visszaforgató ETF-ekkel. Bárhogy is gondolod, itt ki tudod választani a neked megfelelő osztalékpolitikát:
Az Accumulating ETF-ek visszaforgatják az osztalékot, így árfolyamnyereségként kapod azt meg, míg a Distributing ETF-ek pénként kiutalják az értékpapírszámládra.
2. Az index teljes vagy részleges lefedése
Az ETF-ek három különböző módszert követnek. Full replication esetén az ETF alapkezelője teljes egészében leköveti az indexet, tehát mindent megvesz, ami az indexben is szerepel. (Ez áll a legközelebb ahhoz, mintha megvennéd az indexek.)
Sampling esetén az alapkezelőnek nagyobb a rugalmassága, és mondhatja azt, hogy bizonyos mértékben eltér az indextől. Ebben az esetben is az ETF alapját az index szolgáltatja, csak nem követi azt le 100%-ban. Például az alapkezelő megteheti, hogy nem veszi meg az indexben szereplő legkisebb részvényeket. (Ezzel az alapkezelő költségek spórolhat, miközben szinte teljesen hozza az index teljesítményét.)
Swap-based ETF-ek (synthetic ETF néven is ismert) esetében az alapkezelő nem veszi meg fizikailag az értékpapírt, viszont vállalja, hogy az indexnek megfelelő hozamot fog biztosítani. Mivel nem vásárolják meg ténylegesen az értékpapírt, ez magasabb kockázatot jelent. Előnye, hogy kisebb, niche piacokhoz is hozzá tudsz férni, ha szeretnél. (Ez már egyéb kockázatokat is magában hordoz, hiszen valójában nem rendelkezik az értékpapírokkal.)
Szűrés az indexkövetés módszerére
Ha nem valamilyen speciális ETF-et szeretnél vásárolni, ami csak Swap-based változatban elérhető, akkor a Full replication és Sampling metódust használó ETF-ek kedvezőbbek lehetnek számodra az alacsonyabb kockázatuk miatt. Pipáld be ezeket, és így kiszűröd a Swap-based ETF-eket.
3. Szűrés méret szerint
Az egyik leggyakrabban vizsgált tulajdonsága az ETF-eknek a méretük. De mi a megfelelő méret, és egyáltalán miért számít?
Nagyon röviden a lényeg, hogy a nagyobb ETF jobb, mert likvidebb és mert valószínűbb, hogy nem szűnik meg. (A megszűnés nem katasztrófa, de visszakapod a pénzt, és újra be kell fektetni, ami költség,)
Ökölszabály, hogy a 100 millió USD / EUR / GBP /CHF feletti vagyont kezelő ETF-ek számítanak nagynak. E szabály pontatlanságát már abból is érzékelhetjük, hogy nyilván nem ugyanakkora 100M euró, mint 100M font, tehát felmerülhetne a kérdés, hogy 90M font akkor miért nem elég nagy.
És jogos: nem annyira a 100 milliós határ a lényeg szerintem, inkább az, hogy értsük a kis befektetési alapok kockázatát. A JustETF.com szűrőjében szűrhetsz 100M és 500M feletti ETF-ekre is:
TIPP: Én ezt a lépést gyakran kihagyom, és a találati listát rendezem méret szerint, de amennyiben sok a találat, ezzel is tudsz egyszerűsíteni.
4. További szűrési feltételek
A további keresési, szűrési lehetőségek már kevésbé használtak, de olykor jól jöhetnek:
- Szűrhetünk a kibocsátóra (kvázi az ETF márkájára): itt előnyben részesíthetjük az olyan nagy alapkezelőket, mint az iShares vagy a Vanguard.
- Deviza fedezettségre (Currency Hedge): Ha mi kifejezetten egy devizában akarunk kitettséget, akkor azt megtehetjük egy hedgelt ETF-el.
- Bejegyzési helyre (Fund Domicile): Nem mindegy, hogy melyik országban jegyezték be az ETF-et. Országonként eltérő lehet az adózás például. (Én Írországot preferálom)
- Az ETF kora (Age) szerint: Ha látni akarjuk például a teljesítményét, vagy szeretnénk, ha nem egy pár hónapja alapított ETF-et vásárolnánk meg
- Ha már tudod, milyen indexhez keresel, akkor konkrét indexet is megadhatsz a „Matching indices” opcióval, de én ezt nem szoktam használni.
A többi szűrési feltételt sem nagyon szoktam használni, mivel ezekkel már kellően rövid lista érhető el, és innentől már inkább az egyes ETF-ek adatlapja az, ahol a kutatást folytatni tudjuk.
Mielőtt azonban az ETF-ek adatlapjára mennék, a találati listát formázom kicsit…
ETF kereső találati listája
A találati listán is számos beállítást végezhetünk. Ezek közül a legfontosabb, hogy méret és költség szerint is tudjuk rendezni a találatokat.
Én mindkettő szerint szoktam rendezni, hogy képet kapjak a költségekről és az elérhető alapok méretéről.
FONTOS: Óva intek mindenkit attól, hogy a múltbeli teljesítmény alapján rangsoroljon ETF-eket, és ez bármilyen döntési szempontként megjelenjen a folyamatban. A múltbeli teljesítmény semmilyen garanciát nem jelent a jövőre nézve.
Zölddel jelöltem az alábbi képet a címkéket, amiket gyakorlatilag a szűrés során adtunk hozzá. Itt egy egyszerű kattintással az X-re, kivehetünk egy szűrőt, ha már nincs több találat például.
Kékkel jelöltem, hogy miként lehet sorba rendezni a keresésünk találatait.
Pirossal pedig az egyéb információkat és beállításokat jelöltem, melyeket ritkán szoktam használni, tekintve, hogy ide már kiforrott befektetési stratégiával érkezik jellemzően az ember.
Az ETF kereső alkalmas lehet megtalálni a stratégiádba legjobban illeszkedő ETF-et, de nem alkalmas mélyreható elemzés készítésére.
Ha elemzést akarsz végezni, akkor hosszabb időtávra és több adatsoron kell azt végezni, mint amit az ETF múltja engedni fog. Mivel az ETF általában egy indexet követ, jobban jársz, ha az adott index sok tíz évre visszanyúló teljesítményét nézed, és nem az elmúlt pár évet.
Természetesen az adott ETF tulajdonságai is kihatnak a teljesítményre, így van értelme az ETF adatait megnézni: például a tartott elemek számát, kötvényeknél a durationt, a követési hibát, spreadet. De az, hogy az elmúlt X hónapban miként hozott az ETF, vagy a grafikonja most hogyan néz ki, elég keveset mond el a jövőben várható hozamról és kockázatról.
Nézzük tehát az ETF adatlapját…
ETF keresés után: az ETF adatlapja
Ha kiválasztottál egy konkrét ETF-et, és rákattintottál, akkor bejön az ETF oldala, ahol sok hasznos információt megtalálsz.
A JustETF.com oldalán gyakran jobban rendszerezettek az információk, mint az ETF-ek saját honlapján, ráadásul nem kell minden szolgáltató weboldalát megismerned, hogy tájékozódni tudj.
ETF adatlapja
Az adatlap tetején megtalálhatóak a legfontosabb információk:
- ISIN kód – az ETF könnyebb beazonosításához
- TER (Total Expense Ratio), ami megmutatja, hogy mennyi az ETF tartási költsége éves szinten.
- Accumulating vagy Distributing az ETF – a példában szereplő ETF-nek a nevében is benne van, hogy Accumulating (Acc).
- Láthatod, hogy Sampling módszert használ, vagyis az indexet nem teljes egészében követi le.
- Az ETF méretét: 57,558 millió EUR
- Hány különböző részvényt (eszközt) tart: 1.515
Jobb oldalon a Compare (összehasonlítás) gombra kattintva megjelölheted a kiválasztott ETF-et, hogy szeretnéd azt összehasonlítani más ETF-ekkel.
Ha több ETF-et kiválasztottál, akkor a jobb felső sarokban látható ikonra kattintva fogod tudni majd elvégezni az összehasonlítást.
justETF.com ETF-ek összehasonlítása
Térjünk vissza a kiválasztott ETF adatlapjára… Ahogy lejjebb görgetsz az oldalon, az alábbi információkat éred el.
Árfolyam, rövid leírás
ETF árfolyama, leírás
Kicsivel lentebb láthatod, hogy mennyi az ETF aktuális árfolyama, jobb oldalon láthatsz egy rövid leírást, valamint letöltheted a KIID dokumentumot, vagy a részletesebb FactSheet dokumentumot.
FONTOS: Ezek a dokumentumok adják a legjobb képet az adott ETF-ről, így ezek tartalmát illik megismerni, mielőtt megvásároljuk az ETF-et.
Múltbeli teljesítmény
Egy kimutatást láthatsz arról, hogyan teljesített az ETF a múltban.
justETF Chart a múltbeli teljesítményről
Itt ki tudod választani, hogy milyen időszakot szeretnél látni a grafikonon. Még egyszer: ez jellemzően nem szabadna, hogy döntési szempont legyen, főleg nem néhány éve működő ETF-eknél.
ETF részletes információk
A legfontosabb információk az adott ETF-ről egy táblázatban vannak összefoglalva. A szűrést követően én azonnal ide szoktam görgetni, és megnézem a legfontosabb adatokat.
ETF részletes információk
Ezeknek az információknak egy részét már a lap tetején is olvashattad, illetve akár a keresés során is megadhattad.
Mibe fektet az ETF?
Ezt követően jön az egyik legfontosabb rész, ahol megnézheted, hogy pontosan milyen eszközöket tart az adott ETF.
A TOP10 Holdings a 10 legnagyobb részt képviselő értékpapír az ETF-en belül. Itt az is érdekes lehet, hogy a TOP10 a teljes ETF hány százalékát teszi ki. Kisebb, tematikus ETF-eknél nem ritka, hogy a legnagyobb néhány szereplő akár az ETF 30-50%-át is kiteszi. Felmerül ilyenkor a kérdés, hogy ez mennyire lesz akkor diverzifikált, és egyáltalán szükség van-e ETF-re.
Ha jól diverzifikált ETF-et választottunk, akkor a szektor szerinti és ország szerinti megoszlás lesz a legfontosabb mutató. Ebből tudjuk meg, hogy például mekkora USA vagy EU kitettséget szerzünk, és így a devizakitettségünk is ettől fog függni.
Mit tartalmaz az ETF?
Láthatod, hogy a teljes fejlett világpiacot lefedő index valójában 67%-ban USA részvényeket tart, és a részvények majdnem negyede, 24,34%-a technológia szektorban van. A legnagyobb 10 cég kiteszi a teljes ETF több mint 20%-át, és csak az Apple önmagában 5%-ot tesz ki.
Ezt a részt mindig alaposan nézd át! Itt derül ki, hogy az ETF megvásárlásával pontosan mibe is fektetsz…
Tegyük fel, hogy elkészítetted a befektetési stratégiádat, és tudod, hogy szeretnél USA-beli cégekbe fektetni. Ha ezt az ETF-et választod, akkor máris 67,02%-ban ezt meg is tetted. Csak akkor kell külön USA piaci indexet követő ETF-be (például S&P 500) fektetned, ha ennél nagyobb arányban szeretnél ilyen kitettséget szerezni.
Múltbeli hozam
Ezt követően ismételten a múltbeli hozamot láthatod. Ha hosszú távú befektető vagy, akkor aligha kell, hogy érdekeljen az elmúlt néhány hónap, de még az elmúlt 5 év sem mond túl sokat.
Én ezt a részt jellemzően nem veszem figyelembe, de érdekességképpen rá lehet nézni. (Kezdő befektetők szinte csak ez alapján döntenek, ami hiba!)
ETF múltbeli hozam
A bal oldalon látható, hogy az elmúlt időszakokban milyen volt az ETF teljesítménye, a jobb oldalon pedig évekre visszamenőleg havi bontásban láthatod ugyanezt. Minél sötétebb zöld a négyzet, annál jobb volt az ETF teljesítménye, és minél sötétebb vörös, annál rosszabb.
Arról, hogy miként válassz befektetési alapot, ETF-et, itt írtam: Befektetési alapok, ETF-ek: hogyan válassz?
Kockázatok
Végezetül pedig egy összefoglalót láthatsz a kockázatokról. Felül egy szöveges leírást találsz, a bal oldali táblázatban megnézheted, hogy mekkora volt a volatilitása az ETF-nek, a jobb oldalon pedig ugyanezt láthatod grafikusan.
A volatilitás a hozamok szórását méri, és megmutatja az átlagos eltérést az átlag hozamtól. Ennél talán könnyebben értelmezhető mutató a maximális visszaesés (Drawdown), ami a legnagyobb veszteséget mutatja, amit elszenvedhettünk az alapba fektetve. (Eddig)
ETF kockázatok
Ezt a részt megint csak azért nem érdemes túl sokat nézni, mert a legtöbb ETF-nek nincsen több tíz évre visszamenő múltja, így az itt látható adatok valójában egy rövid időtávon kerültek mérésre.
Ha az adott ETF még nem létezett 2008-ban, akkor nem látjuk, hogy milyen lett volna a teljes visszaesésünk egy ekkora válságban. Megint csak jobban járunk, ha ezeket az adatokat inkább magán az indexen keressük ki. (És számolunk az ETF költségeivel.)
A befektetések kockázatáról itt írtam: A befektetések kockázata – minden, amit tudnod kell.
Összefoglalás: justETF.com
A justETF.com oldal az egyik leghasznosabb eszköz a hosszú távú, passzív befektetők kezében.
Több ezer európai UCITS ETF kereshető a felületén, és az ETF-ek adatlapja is könnyen áttekinthető, főleg miután valaki megismeri és rááll a szeme.
Az ETF Screener funkció segítségével részletes szűréseket állíthatsz be. Kiválaszthatod, hogy milyen eszközosztály érdekel, ezen belül rá tudsz szűrni régiókra, országokra, szektorokra is. Az oldalon lentebb tekerve további hasznos szűrőket állíthatsz be.
Ha kiválasztasz egy ETF-et, akkor a részletes adatlapon minden szükséges információt megtalálsz, beleértve az ETF részletes leírását, így biztosan tudni fogod, hogy mibe fektetsz!
Az összehasonlító funkció segítségével, ha szeretnéd, ki tudsz választani több ETF-et, és össze tudod hasonlítani őket.
Ha találtunk egy első pillantásra megfelelőnek tűnő ETF-et, akkor érdemes a KID dokumentumot és a FactSheet nevű dokumentációt is átnyálazni.
Fontos, hogy mielőtt ETF-et választasz, állítsd fel a befektetési stratégiád: tudd, hogy pontosan milyen portfóliót akarsz kialakítani, és csak ezután kezd ETF keresésbe.
Ha még nincs befektetési stratégiád, egy jó első lépés lehet a Pénzügyi Szabadság Alapozó Tréning, ahol néhány óra alatt megismerkedhetsz a befektetés alapjaival.
Tök kezdőként: a „UCITS” jelölés fontosságát ismerve a JustETF oldalán megtalálható összes részvény, ETF rendelkezik EU jóváhagyással ?
Vannak olyan részvények, amelyeknél fel van tüntetve a „UCITS” jelölés, vannak, ahol nincs (pl. iShares Core MSCI World ÁÉKBV ETF USD (ACC) vagy HSBC MSCI világ ÁÉKBV ETF USD.
Szia, az ÁÉKBV az UCITS magyarul.
Köszönöm szépen a választ.
Egy utsó kérdés: adott ETF oldalára rákattintva a Béta értéket hol találom? Vagy azt inkább a seeking alfa oldalain keressem?
Szerintem sehol. Keresni kell egy oldalt, ami kiszámolja, vagy magadnak kiszámolni. De szerintem azért nem nagyon számolják, mert a Béta a piachoz mért volatilitás, de az ETF alapvetően egy piacot követ, saját magával pedig a bétája 1. Persze lehetne valami világpiaci indexhez viszonyítva bétát számolni. Kérdés, hogy van-e értelme. Yahoo Financen pl. az URTH ETF bétája megtalálható: https://finance.yahoo.com/quote/URTH/risk?p=URTH
Szia Ádám.
1) Ha a JustETF-en egy kiválasztott IE00BKM4GZ66 példa ETF-nél a Fund currency: USD, akkor az számomra dollár kitettséget jelent még akkor is ha a LightYear-ben az IS3N Tickerre a Trade currency: EUR, igy EUR-ban vásárlom meg azt?
2) Érdemes a Fund currency-nek és a Trade currency-nek egyeznie?
3) Jól gondolom, hogy a fenti példában szereplő ETF vásárlásakor EUR–>USD átváltási költségem nem keletkezik, ha eleve EUR-val fizetek az IS3N Ticker-ű ETF-ért, csupán USD kitettségem lesz a Fund currency miatt?
Köszönöm,
Gyula
Devizakitettség szempontjából nem az számít, hogy az alap milyen devizában van jegyezve, hanem az, hogy milyen mögöttes eszközöket tart. Ha S&P500 ETF-et veszünk EUR-ban, akkor a kitettségünk 100% dollár, de EUR-ban látjuk a számlán a pénzt, és EUR-t kell váltani hozzá. (Tekintsünk most el attól hogy a nagy USA cégek bevételei vegyesek, így az sem csak az USD-től függ.) Kivétel ezalól a hedged ETF, amit adott devizára fedeznek. A devizakitettséget a legegyszerűbben a tartott eszközök földrajzi megoszlása mutatja. Ugyanaz az ETF több devizában is megvásárolható, ez pusztán egy technikai kérdés. Forintról szinte mindegy, hogy USD vagy EUR alapot vásárolunk-e, érdemes egyfélét venni.