Nyugdíjtervezés: Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra?

Legyen szó akár korai nyugdíjról, akár a hagyományos értelemben vett öregségi és privát nyugdíjról, a nyugdíjas évekre való felkészülés az egyik legnagyobb pénzügyi döntés az életünkben.

A nyugdíjra felhalmozott vagyonunk alighanem egy több tízmilliós befektetési portfólió lesz, így rendkívül fontos a megfelelő nyugdíjcélú megtakarítás kiválasztása.

Korábban írtam már arról, hogy mennyi nyugdíjra számíthatunk, és miért. Ezt érdemes elolvasnia azoknak, akik most tervezik a nyugdíjas éveiket.

Ebben a cikkben azt fogjuk megnézni, hogy mennyit is kellene félretenni nyugdíjra, és hogyan…

Mennyi pénzre van szükségünk nyugdíjasként?

Először is át kellene gondolnunk, hogy mennyi pénzből szeretnénk jelenértéken megélni majd nyugdíjasként. Mit is jelent majd nekünk a nyugdíj?

Jól megérdemelt szabadság, vagy egy kényszerhelyzet, amely fogságban tart minket?

Sokan elkövetik azt a hibát, hogy azzal számolnak, nyugdíjasként jelentősen kevesebb bevételből is képesek lesznek majd megélni. Ez még ha igaz is, akkor sem kényelmes megoldás. Bár igaz, hogy számos költség kiesik majd nyugdíjasként, hiszen nem kell munkába járni, kifut a lakáshitel, kevesebb ruha is elég, és alighanem a gyerekek sem szorulnak már anyagi segítségre.

Viszont ezen költségek helyét átvehetik más kiadások, mint például az egészségünk fenntartása, vagy a szabadidős programok. Hiszen ne feledjük, hogy az időnk felszabadul, és a szociális kapcsolatainkat már nem a munkahelyünkön fogjuk ápolni. Valószínűnek tartom, hogy te sem az otthonülő nyugdíjas szeretnél lenni, főleg nem kényszerből…

Vagyis, érdemes lehet a jelenleg megszokott életszínvonalunkkal számolni, de legalább is nem radikálisan eltérni tőle. Inkább több legyen, mint kevesebb!

Tegyük fel, ma keresünk 300 ezer forintot havonta nettóban.

Ebből levonhatjuk a nyugdíjcélú megtakarításokat és a lakáshitelt, amennyiben ezekre már biztosan nem lesz szükségünk később. Marad, mondjuk havi 250 ezer forint.

A kérdés, hogy ebből mennyit fog finanszírozni az állami nyugdíj.

Ezt nem lehet pontosan megmondani előre, de egy jó hüvelykujj szabály, ha alkalmazottként az utolsó fizetésünk 65%-ával számolunk.

Ennél jelentősen rosszabb helyzetben vannak azok, akik cégvezetőként alacsony bérre vannak bejelentve, netán KATA-s vállalkozók. (KATA nyugdíjról külön cikk itt)

Nézzünk pár egyszerű becslést:

1. Mindvégig teljesen bejelentett alkalmazott: 300.000 * 65% = 195.000 Ft
2. Fele időben alkalmazott, fele időben KATA / minimálbér: (300.000 * 65% + 50.000) / 2 = 125.000 Ft
3. Mindvégig KATA / minimálbér: 50.000 Ft

Ha például ránk a második eset igaz, akkor a 250 ezer forintos havi megélhetésből 125 ezer forintot fog finanszírozni az állami nyugdíjunk, így havi 125 ezer forintot nekünk kell előteremtenünk.

Ezt természetesen csökkenthetjük, ha tudjuk, hogy lesz majd bevételünk nyugdíjasként is, mert például van egy lakásunk bérbe adva, vagy az első 5 évben dolgozni fogunk.

Ahhoz, hogy ki tudjuk számolni, hogy ehhez mennyi pénzre van szükségünk, tudnunk kell, hogy mennyi ideig leszünk nyugdíjasok, azaz meddig fogunk élni…

Meddig leszünk nyugdíjasok?

Itt nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy a születéskor várható átlag élettartammal számolnak. Ez két okból is nagyon rossz megközelítés:

1. A születéskor várható átlag életkorban mindenki benne van, azok is, akik 2 évesen meghalnak. Vagyis, egy 60 éves ember várhatóan már tovább fog élni, mint az a születéskor várható lett volna, hiszen már biztosan nem hal meg 60 éves kora előtt. („Számos veszélyen túl van”)

2. Az átlag csak egy középérték, aminél sokan jóval tovább élnek. Ez egy kockázatot fog jelenteni, hiszen ha 50%-os eséllyel túléljük a számolt időszakot, és elfogy a pénzünk, akkor éppen nagyon idős korunkra válhatunk kiszolgáltatottá. Nem tudjuk pontosan megmondani, meddig fogunk élni, így érdemes túlbecsülni!

Forrás: KSH

Ettől függetlenül érdemes lehet ránézni a születéskor várható élettartamra, hiszen egy jó kiindulási alap, de találunk adatot a 65 éves kortól várható élettartamra is:

Magyarország elég rosszul áll nemzetközi összehasonlítás tekintetében, férfiak esetében 79,1 év (+14,1), nők esetében 82,9 év (+17,9) a várható élettartam átlagosan az OECD szerint. Ezek az értékek a magasabb iskolázottsággal, egészségesebb életmóddal természetesen sokat javulhatnak. Néhány netes kalkulátor abban is segít, hogy megnézzük, milyen eséllyel éljük túl ezeket a számokat.

Most tekintsünk el a nemzetközi különbségektől és a módosító tényezőktől. A példa egy 40 éves, nyugat európai, diplomás, egészséges nő:

• Várható átlagos élettartam: 87 év
• Kb. 25% esély, hogy megéli a 96 évet
• Kb. 9% esély, hogy megéli a 100 évet

Láthatjuk, hogy még a 100 éves kornak is meglehetősen nagy esélye van, de szerintem a 25%-os esélyt semmi esetre sem szabadna figyelmen kívül hagyni.

Javaslom, hogy a hosszú élet kockázatát figyelembe véve, számoljunk legalább egy 95 éves életkorral, vagyis 30 éves nyugdíjas időszakkal. (Ha neked teljesen más elképzeléseid vannak az életed alakulásáról, akkor természetesen számolhatsz annak megfelelően.)

Az előző példát folytatva tehát, havi 125 ezer forintot kellene megfinanszírozni 30*12 = 360 hónapon keresztül, ami így összeszorozva is elsőre talán félelmetes, 45 millió forint fejenként. Ezt némi hozamelvárással esetleg csökkenthetjük, de azt látni kell, hogy nem aprópénzről van szó.

Akarunk-e plusz tartalékot?

Egy másik kérdés, hogy megelégszünk-e azzal, ha a havi megélhetésünknek megfelelő összeget pótolni tudjuk, vagy esetleg vannak más céljaink is.

Én például nyugodtabban aludnék, ha tudnám, hogy baj esetén van 5-10 millió forint a megtakarításomban, amit büntetlenül felvehetek, anélkül, hogy később ez hiányozzon.

Gondoljuk át tehát azt is, hogy azon felül, hogy a megélhetésünket akarjuk finanszírozni, szükségünk van-e plusz pénzre. Ne feledjük, hogy nyugdíjasként már lehet, hogy nem lesz lehetőségünk plusz pénzt előteremteni, tehát abból gazdálkodhatunk, amivel előre számolunk.

Néhány cél, amire érdemes gondolni:

1. Hirtelen egészségügyi kiadás, pl. külföldi kezelés
2. Lakásfelújítás, költözés – akár kényszerből, pl. rokkantság
3. Hobbi, utazás, bakancslista
4. Mások támogatása (unoka, gyerek)
5. Vésztartalék, váratlan kiadások
6. Új autó, akár kényszerből
7. Örökség, amit hátrahagyunk

Ha mondjuk, szeretnénk 10 millió forintot tartaléknak, és 5 millió forintot utazásnak, akkor ezt még adjuk hozzá a nyugdíjas célunkhoz, és megkapjuk, mennyi pénzzel dőlhetünk hátra nyugodtan. Ennél a példánál maradva ez akkor 45 mFt + 15 mFt, tehát 60 mFt.

Mennyit kellene félretenni?

Bizonyára feltűnt, hogy nem számoltunk még hozamokkal, befektetésekkel. Igaz, a vagyonod folyamatosan termelhet hozamokat, így kevesebb megtakarítás is elég lehet.

Azonban ne feledkezzünk meg az inflációról és a megtakarítási termékek költségeiről sem, amihez alapvetően is szükség van valamilyen kockázatvállalásra. Ha e feletti, reálhozamot szeretnénk, akkor már kockázatosabb eszközökbe kell fektetnünk, mint például ingatlanba, vagy részvényekbe.

Még ebben az esetben sem érdemes éves szinten 8-10%-os hozamokkal számolni, mert nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Egy biztonsági puffert jelent, ha inkább nem számolunk a hozamokkal, vagy maximum 1-3%-os infláció feletti hozammal számolunk. Ez persze attól is függ, hogy mennyire értünk a befektetésekhez. (Ha még nem voltál, javaslom gyere el az alapozó tréningre!)

Vagyis, a legbiztonságosabb számítás, ha nem számolunk inflációval, sem hozamokkal. Ebben az esetben nagyon egyszerű dolgunk van: a megkapott összeget osszuk el annyival, ahány hónapunk van még a nyugdíjig. Ha most vagy 40 éves, akkor 25*12 = 300-al osztjuk, tehát 60 mFt / 300 = 200.000 forintot kellene félretenned havonta, inflációval évente növelve.

Ez sokaknak megdöbbentő, mert nem gondolnak bele, hogy hasonló idő alatt kell összegyűjteniük a pénzt, mint amennyi ideig meg akarnak majd élni belőle. Nem csoda tehát, hogy a havi 5-10 ezer forintos nyugdíj megtakarítással várhatóan nem fogjuk elérni a célunkat!

Ezzel a kalkulátorral tudsz számolni a hozamokkal, valamint a megtakarítási termék költségeivel is…

Segítség a nyugdíj megtakarítás kalkulátorhoz:

• A fehér cellákat kell csak módosítani, a színesben látod a számolt adatokat.
• Reálhozam: szerintem max. 3%-ot írj!
• TKM: a megtakarítási számla teljes éves költsége. NYESZ vagy értékpapírszámla esetén kb. 1%, önkéntes nyugdíjpénztár esetén kb. 2%, nyugdíjbiztosítás esetén kb. 4%.
• Fix költség: számlavezetési díj és hasonlók, ha nincs ötleted, hagyd úgy.
• Már a rendelkezésedre álló összegnek írd be, ha már van nyugdíjra félretett pénzed. (Annak egyenlegét)

Nyilván vannak speciális esetek, és lehetne számolni azzal is, hogy mi van, ha pont a legrosszabbkor esik be a tőzsde / ingatlanpiac, amikor éppen nyugdíjba mentél. A legbiztosabb, ha tudsz számolni egy portfólió sikerességi arányt, amit például a Magas Hozamú Befektetések tananyagban is bemutatok.

Ez a számítás arra jó, hogy nagyságrendileg lásd, mennyit kell félretenned, és ne legyenek illúzióid, hogy havi 5-10 ezer forintból vagyont építesz.

Hogyan tegyünk félre?

Nyilván mindenki szeretné a lehető legtöbbet kihozni a pénzéből, miközben ésszerű kockázatok mellett fektet be.

Mivel ekkora összegeket nem tud a legtöbb ember csak úgy előkapni a farzsebéből, ezért a legtöbbek számára a rendszeres megtakarítás az egyetlen járható út.

A nyugdíjcélú megtakarításaink esetében alapvetően két választásunk van:

1. Úgy kezeljük, mint minden más megtakarítást, hagyományos számlákon (Értékpapírszámla, TBSZ)
2. Kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítást indítunk 20% adókedvezménnyel (NYESZ, Önkéntes nyugdíj, Nyugdíjbiztosítás)

Az első lehetőség előnye, hogy rugalmas, bármikor hozzáférhető, és jobban személyre szabható. Szerintem 45 éves korig ezt érdemes választani. A második kategória előnye pedig kizárólag a 20%-os adókedvezmény, amit 45-50 éves kortól lehet érdemes kihasználni.

A fenti linkeken részletesen is olvashatsz ezekről a megtakarításokról, ezért csak a lényeget írnám le:

Minden befektetési döntésnél az első és legfontosabb szempont a költség. Ami költséget nem fizetsz meg, annyival több pénz marad a zsebedben.

Óvakodj az ingyenes pénzügyi tanácsadóktól, nyugdíjbiztosítást értékesítő ügynököktől, ugyanis ők magas jutalékokat gombolnak le a befizetéseidből.

Inkább nézd át a linkelt cikkeket, értsd meg a számlák közti különbséget, és ha bizonytalan vagy, akkor gyere el az alapozó tréningre, ahol meg fogod érteni a pénzpiac működését.

Ne feledd el a rendszeres megtakarításaidat is emelni legalább az inflációval, különben mai értéken egyre kevesebbet fogsz félretenni! Még jobb, ha évente 10-20%-kal igyekszel többet félretenni, amihez persze a bevételeid növelése is szükséges lehet.

Összefoglalás: nyugdíjtervezés

A nyugdíjad megtervezésénél első lépésként tehát meg kell határoznod, hogy mennyi pénzből akarsz megélni havonta. Itt számolj a már biztosra vehető bevételekkel és kiadásokkal.

Számold ki, hogy mennyi ideig leszel nyugdíjas, figyelve arra, hogy a hosszú életnek is van pénzügyi kockázata!

Ezután gondold át, hogy mennyi extra pénzre lenne szükséged, mint vésztartalék, vagy költőpénz. Ebből vond le, ami már a rendelkezésedre áll.

Számolj a kalkulátorral, és kezdd el, vagy növeld a rendszeres megtakarításaidat, amíg úgy nem látod, hogy el fogod érni a célodat.

Ha szeretnél többet kihozni a pénzügyeidből, gyere el a Pénzügyi Alapozó Tréningre!