A pénzügyi szabadság azt jelenti, hogy mennyire dönthetsz az alapján, mi tesz boldoggá, ahelyett, hogy mi az, amivel pénzt tudsz keresni. Minél inkább szabadabb vagy pénzügyileg, annál kevésbé lesz szükséges számodra a pénzért dolgozni. A teljes szabadság elérése esetén pedig akkor is boldogan tudsz élni, ha soha többé nem dolgozol.

Ez a legfőbb pénzügyi cél. Legkésőbb idős korodra el kell érned a pénzügyi szabadságot, hiszen idővel abba kell hagynod a munkát. Az állami nyugdíj ebben segíthet, de a legtöbben nem támaszkodhatnak kizárólag az államra, ha az időskori megélhetésről van szó.

A pénzügyi szabadság ráadásul sokkal korábban is elérhető, mint a nyugdíjkorhatár. Vannak, akik úgy döntenek, 30-40 éves korukra szeretnének teljesen szabaddá válni. Ez nem lehetetlen itthon, Magyarországon sem.

Azonban tervezést, és erőfeszítést igényel:

Elegendő vagyont kell felhalmoznod, amiből folyamatosan kivéve az életedhez szükséges összegeket, az nem fogy el akkor sem, ha valamilyen váratlan dolog történik.

Ennek az összegnek tehát évtizedeken keresztül finanszíroznia kell az életedet. Ráadásul elegendőnek kell lennie akkor is, ha hirtelen nagyobb összegre lesz szükséged, vagy éppen az egyik befektetésed rosszul sül el.

Ha szeretnéd inkább videós formában megnézni a lényeget, nézd meg az ehhez a cikkhez tartozó vlog részt:

 

Hacsak nem rendelkezel már most egy jókora vagyonnal, akkor aligha tudsz egyik napról a másikra pénzügyileg szabaddá válni.

Nézzük a konkrét számokat…

Mitől függ, mennyi pénzre van szükséged?

Ahány ember, annyi féle. Ami neked teljesen normális életszínvonal, az másoknak „rongyrázás”, megint másoknak pedig „elképzelhetetlen szűkölködést” jelentene. Teljesen más életszínvonalakat szoktunk meg, és ezért mást tekintünk elfogadhatónak, normálisnak.

Van, aki szerint szépen, nyugodtan meg lehet élni havi 150.000 forintból. Van, aki szerint havi 600.000 forint legalább szükséges ehhez.

Ez teljesen rendben van.

A szükséges vagyon nagyban függ attól, milyen gyorsan költöd azt el. A fenti számok tükrében például, lesz, aki négyszer olyan gyorsan költi a pénzt a pénzügyi szabadsága során, mint más. Neki tehát négyszer annyi pénzre is lesz szüksége.

Másik oldalról viszont mást jelenthet a szabadság neked, és mást másnak. Lehet, te csak annyira akarsz szabad lenni, hogy végre a hobbidnak élhess, vagy elkezdhess vállalkozni. Netán szívesen dolgoznál továbbra is napi 3-4 órában.

Ha a pénzügyi szabadság nálad az aktív életet jelenti, és lesz bevételed (vagy például nyugdíjad), akkor ennyivel is kevesebb pénzre lesz szükséged havonta.

Valójában a kérdés a szükséges kiegészítés mérete. Mindegy tehát, hogy te alapvetően 200.000 forintból akarsz-e havonta megélni, és nincs bevételed, vagy 500.000 forintból, de tudod, lesz 300.000 forint nyugdíjad. Mindkét esetben havi 200.000 forinttal kell kiegészítened a bevételeidet.

Végül – és nem utolsó sorban pedig – a meglévő vagyonod befektetésétől is függ majd, mennyi pénz kell. A vagyonod ugyanis folyamatosan pénzt termelhet, ha okosan fekteted be. Ha mondjuk 5%-os hozammal számolunk, akkor egyszerű látni, hogy egy 100 milliós vagyonnál, pusztán a hozamunk 5 millió forint.

Minél magasabb tehát a hozamod, annál kisebb vagyon is elég a megélhetésed finanszírozására.

3 dologtól függ, mennyi pénzre van szükséged

Összefoglalva tehát a következő három dologtól függ, mennyi pénzre van szükséged:

  1. A kiadásaid mérete
  2. A szabadságod során érkező bevétel
  3. A befektetéseid teljesítménye

Amint látod, nincs egységes szám, ami mindenkinek megfelelne.

A következőkben éppen ezért igyekszem százalékos arányokról beszélni, és csak példaként hozok fel konkrét számokat. Minden attól függ, hogy neked mekkora bevétel kiegészítésre lesz majd szükséged.

A befektetés és a pénzügyi szabadság

Ahhoz, hogy elérd a pénzügyi szabadságot, alapvetően két részre kell osztani az utat. Az első része, amikor készülsz a szabadságra, vagyis vagyont gyűjtesz, a második pedig, amikor már ebből a vagyonból (is) élsz.

Az első időszakban tehát félreteszel, megtakarítasz, majd az így összegyűlt pénzeket használod fel a jövedelmed kiegészítésére:

Az első időszakban a hozam segít gyorsabban építeni a vagyonodat, a második időszakban pedig magasabb életszínvonalat tesz fenntarthatóvá. Ha például van 100 millió forintod, és az 5% hozamot hoz, de te 8%-ot költesz, akkor a vagyonod csökkenése csak 3%, azaz 3 millió évente. Legalább is az első évben, utána a csökkenő vagyon egyre kevesebb hozamot termel.

Nem mindegy, mikor veszel ki…

Éppen ez okozza a számításban a nehézséget. Ugyanis a befektetések világában aligha egyenletesek a hozamok. Minél nagyobb hozamra vágyunk, annál inkább ingadozni fog évről évre a teljesítményünk. Egyszer lehet 20% hozamunk, majd a következő évben -30%. Utána megint 20%, majd -5%. Összességében lehet, hogy elérjük az átlagos, kitűzött 5%-ot, de egyáltalán nem mindegy, miként.

Márpedig nagyon nem mindegy, mikor kapod el a rossz időszakokat. Ha éppen akkor van mélyen a befektetésed árfolyama, amikor nagyobb összeget kellene kivenned, peched van. Gondolj bele…

Van 100 millió forintod, kiveszel 3 milliót. Ez mindössze az összeg 3%-a, nem gond. De mi van akkor, ha a piac zuhan egy nagyot éppen akkor, amikor eléred a szabadságot, vagy nyugdíjba mész. Hirtelen megfeleződik a részvényeid, ingatlanjaid, vagy a vállalkozásod értéke. Már csak 50 milliód van. Viszont továbbra is ki kell venned az évi 3 milliót, hiszen ebből élsz.

Persze tudod, hogy hamarosan a piac helyreáll, és ismét megduplázódik a megtakarításod. Addig azonban akár igen hosszú idő is eltelhet. Tegyük fel, 3 év alatt elköltesz 9 milliót, lesz tehát 41 milliód. Mikor a piac visszaáll, ennek duplája már csak 82 millió forint. Összességében tehát még csak 3 év telt el a szabadságodból / nyugdíjadból, de máris 18 millió forint elveszett.

Nem elég tehát az ideális esettel számolni.

Mivel a hozamokat nem tudjuk előre megjósolni, csak egy statisztikai valószínűséget mondhatunk arra, hogy mikor leszel szabad. (Ez persze lehet 99,99999% is.)

Márpedig a befektetések hozama ingadozik. Nézzük meg, mennyire…

A részvények (sötétkék), kötvények (zöld) és kevert portfólió (világos kék) hozama 1950-2019-ig különböző 1-5-10-20 éves periódusokban

Forrás: https://willowcreekwealth.com/

A grafikonon azt láthatjuk, hogy rövid távon (1-yr = 1 év) -39%-tól +47%-ig hoztak a részvények, de 5 éves periódusban már a legrosszabb hozam is éves -3% volt csak. A legrosszabb 10 éves periódust vizsgálva évente 1%-ot veszítettünk, de 19%-ot nyerhettünk is. A vizsgált időszak alatt nem volt olyan 20 éves periódus, ahol veszítettünk volna a részvényekkel, sőt… A legrosszabb eredmény is éves 6% dollárhozam lett volna.

Azt is láthatjuk, hogy 20 éves távon már láthatóan jobb befektetésnek minősültek a részvények, mint a biztonságosabb eszközök, például kötvények. Ezt a következő táblázat is jól mutatja:

Forrás: Saját szerkesztés, Burton Malkiel, Random Walk Down Wall Street

Rövid távon tehát rendkívül változó eredményeket látunk, de ahogy növeljük az időtávot, egyre inkább kiszámítható a hozamunk, és csökken a veszteség kockázata is. (Persze a kiugró nyereség esélye is.)

Mennyi pénz kell akkor a szabadsághoz?

A legáltalánosabban úgy lehet ezt megfogalmazni, ha a havi bevétel kiegészítés valahányszorosát vesszük.

Nagyon röviden, okos befektetési stratégiával körülbelül a havi bevétel kiegészítésednek a 300-400 szorosára van  szükséged. Vagyis az éves megélhetésed 25-35-szörösére. Attól, függ, mennyire akarsz biztosra menni, illetve számolsz-e azzal, hogy hátrahagyd a vagyonod egy részét a gyermekeidre.

Van, aki úgy számol, hogy a teljes vagyonát feléli: ekkor a lényeg csak annyi, hogy ha sokáig élsz, akkor se fuss ki a pénzből. Érdemes ezért számolni a hosszú élet kockázatával, és inkább 95-100 éves kort feltételezni.

Mások úgy számolnak, hogy nem akarnak hozzányúlni a tőkéjükhöz, és csak a hozamokból szeretnének megélni. Ennek előnye, hogy elméletileg a pénzkivétel ilyenkor a végtelenségig fenntartható, hátránya nyilván, hogy több pénz kell hozzá.

Nem mindegy, szerencséd van-e!

Amint mondtam korábban, a hozamokat előre nem lehet tudni. Csak átlagos hozammal tudunk számolni, és a múltbeli ingadozások alapján feltételezni. Éppen ezért nem az a kérdés, hogy mennyi pénz kell, hanem az, hogy bizonyos összegekkel mennyi az esélyed, hogy nem futsz ki a pénzből.

Ezt úgy számolják, hogy vesznek egy időszakot (pl. 1926-2010), amelyben minden évben megnézik, mi lett volna ha ekkor megyünk nyugdíjba. Például 1926-ben, 1927-ben, 1928-ben és így tovább…  Utána megnézik, hogy az esetek hány százalékában lett volna elég a pénzünk a futamidő végéig, és hányban nem.

Ezt az esélyt nevezik „portfolio success rate”-nek vagyis, portfólió sikerességi aránynak. Akkor sikeres egy portfólió és egy kivételi arány, ha a megadott időszak végére nem fogy el a pénzünk. 

Ha például egy 50% részvény, 50% kötvény portfólióval képzeljük el a pénzügyi szabadságot, és a teljes vagyonunk 5%-át akarjuk kivenni évente (inflációval növelve), akkor 66% az esélye annak, hogy 30 éven keresztül ki fog tartani a vagyonunk. Ezt jelöli a sárga szám a táblázatban.

Portfólió sikerességi arányok a különböző kivételi arányokkal, inflációval korrigálva (1926-2010)

Forrás: retirementresearcher.com

A táblázatból jól látjuk, hogy egy 3%-os kivételi arány mellett már szinte a legtöbb portfólióval igen nagy esélyünk van még 40 éves távon is, hogy elég legyen a pénzünk. A 3%-os kivételi arány azt jelenti, hogy az éves bevétel kiegészítésed 33-szorosát kell összegyűjtened, vagy a havi bevétel kiegészítésed 396-szorosát.

A legtöbben egyébként 30 éves távra a 4%-os arányt javasolják. Ez ugyanis egy fele-fele részvény-kötvény portfólióval is az esetek 100%-ában sikeres volt. Harminc éves távra tehát elegendő az éves bevétel kiegészítésed 25-szörösét összegyűjtened, vagy a havi bevétel kiegészítésed 300-szorosát.

Azt is érdekes megfigyelni, hogy bár a részvények nagyobb hozamot hoznak hosszú távon, mégis, a részvény és kötvény vegyes portfólió biztosabban hozza a 100%-os sikerességi arányt 4%-os kivét mellett.

Csak a hozamokból megélni…

Persze a legjobb az lenne, ha csak a hozamokból is meg tudnánk élni. Ez egyáltalán nem lehetetlen, de előre nagyon nehezen becsülhető. Az esetek többségében a 3-4%-os kivételi aránnyal biztonságban leszünk, sőt az évek többségében még nő is a vagyonunk. Ám lesznek rosszabb időszakok, amikor nem csak hozamunk nem lesz, de még a teljes portfóliónk értéke is megcsappan.

Összességében azt mondhatjuk, hogy nem sok különbség van a között, hogy 40 évig kitart a vagyon, és a között, hogy örökké.

Vegyünk egy 50-50%-os részvény-kötvény portfóliót. Tegyük fel, van benne 100 millió forint, és ennek a 4%-át (tehát 4 millió forint + inflációt) vesszük ki évente. Attól függően, hogy jó / rossz időszakokat fogunk ki, a következőképpen alakul a portfóliónk egyenlege 60 éves távon:

A feltételezett portfólió eredmények (inflációval korrigálva)

Forrás: saját szerkesztés, portfoliovisualizer

Láthatod, hogy a legtöbb esetben jelentősen gyarapodik a portfóliónk, és mindössze a legrosszabb 10% esetében csökken. Konkrétan az alábbi táblázat mutatja a különböző időszakokra a sikerességi arányt.

Az 50/50 portfólió sikerességi aránya 60 éves távon

Forrás: saját szerkesztés, portfoliovisualizer

Éves 4%-os kivétel mellett még 60 éves távon is 91% feletti a sikerességi arányunk. 3%-ra csökkentve a kezdeti kivételi  arányt (100 millió esetén éves 3 millióval számolva) a sikerességi arányunk 99%-ra emelkedik. 1%-os eséllyel tehát még itt is elfogy a vagyonunk 60 év után, ám szerintem ennek kinullázására már nem érdemes törekedni.

Jobb módszer inkább, ha azokban az években, amikor a vagyonunk veszített az értékéből, igyekszünk visszafogni a kiadásainkat, és akkor veszünk ki többet, amikor jobban hozott a portfólió. Az első 10 év reálhozama határozza meg a leginkább (0.79-es korrelációval), hogy elegendő lesz-e a pénzed. (Forrás: madfientist.com)

Ha az első 10 éves periódus után azt látod, hogy a pénzed kevesebb mint fele van meg, akkor ideje a „B” tervhez nyúlni: kiadásokat csökkenteni, vagy plusz bevételt szerezni. Ha a felénél több van meg, akkor várhatóan az emelkedő időszakban kellő mértékben visszapattan majd a vagyonod, és nem lesz gond.

Mivel a biztonságos kivételi arány jelentősen függ a várható hozamoktól, a várható hozamok pedig függnek a jelenlegi értékeltségi szintektől, ezért nem árt figyelembe venni a mostani értékeltséget is.

Az értékeltségi szint (Shiller CAEP) és a biztonságos kivételi arány közötti összefüggés

Forrás: Kitches.com

Mivel a jelenlegi értékeltségi szintek igen magasak, a várható hozamok alacsonyak. Vagyis aki most akar pénzügyi szabadságba vonulni, jobb, ha inkább a biztosra megy, és 3-3,5%-os kivételi aránnyal számol.

(Itt egy kalkulátor, ami a Shiller CAPE alapján megmondja az aktuális, javasolt biztonságos kivételi arányt. Ingyenes regisztrációval elérhető.)

Ha gond van, ne a részvényeket add el!

A részvényeink zuhanást követő eladása helyett egy másik megoldás lehet például az évente történő újrasúlyozás.

Mivel a részvények jobban ingadoznak, mint a kötvények, ezért érdemes lehet a zuhanáskor inkább a kötvényeinkből költeni, míg emelkedéskor inkább a részvényekből.

Az újrasúlyozáskor visszaállítjuk a kezdeti portfólió arányokat, így például ha a részvények jelentősen emelkedtek eladunk, és kötvényeket veszünk. (Ebből később, eséseknél nagyobb veszteség nélkül tudunk költeni)

Akkor mennyi pénz kell végül is? Számoljunk!

Összességében azt mondhatjuk, hogy a szükséges havi bevétel kiegészítés 300-400 szorosára van  szükséged. 300 szoros esetén valószínűleg a tőkédet is feléled hosszabb távon, míg mondjuk 400 szoros esetén valószínűleg erre nem lesz szükséged.

Mekkora vagyont kell összegyűjteni a megélhetéshez?

Ha a biztonságos 4%-os aránnyal számolunk, akkor 45 millió forintból már el lehet érni egy minimálbért meghaladó jövedelmet. Aki kicsit szeretne nagyobb lábon élni, az 75 millió forinttal már egész kényelmesen el tud lenni. Persze, ha saját lakásban laksz, akkor a saját lakást ne számold be ebbe a vagyonodba, hiszen az nem fog bevételt termelni neked. (A kevesebb kiadás miatt persze beleszámítódik.)

Azonban, ha tényleg biztosra akarsz menni, akkor számolj inkább a 3%-os kivételi aránnyal. Ekkor a 100 millió forint környéke az, ami elegendő bevételt tud megtermelni. Ez viszont már nagy valószínűséggel életed végéig is ki tud tartani, és örökségül tudod majd hagyni gyermekeid számára is.

Amit szerintem még fontos megjegyezni, hogy azok az emberek, akik elérték a pénzügyi szabadságot, és semmittevésbe kezdenek, hamarabb halnak meg, és kevésbé lesznek boldogok.

Érdemesebb ezért valamilyen aktív életbe visszavonulni, és fenntartani valamilyen szakmai érdeklődést. Ebből aztán pénz is jöhet be, ami megkönnyíti a nehéz időszakok átvészelését. 

Szerintem a pénzügyi szabadság nem arról szól, hogy nem szabad pénzt keresni. Nem „csalás”, ha keresel pénzt, hanem óriási előny. Hiszen miért ne gyarapíthatnád tovább a vagyonodat, ekkor már pusztán szórakozásból, ha kedved van.

Ne tartsd magadban a véleményed, kérdésed! Írd meg kommentben!

Hasznosnak találtad? Szeretnéd folytatni a tanulást?

Iratkozz fel, és hetente küldök egy összefoglalót a legjobb anyagaimról!