2024-től akár háromszorosára is nőhet az amerikai értékpapírok utáni adó.
Ha te is rendelkezel amerikai értékpapírokkal, akkor itt az ideje, hogy felkészülj, és elkerüld a magasabb adókat!
Szokásos módon már mindenki hónapok óta pánikol egy olyan kérdésen, amire egyrészről nem sok ráhatásunk van, másrészről pedig még azt sem tudjuk bekövetkezik-e, és hogyan. (Még mindig sok a bizonytalanság!)
A legtöbb kisbefektetőt, aki egy viszonylag egyszerű stratégiát követett egyáltalán nem fogja érinteni a változás. Akiket érint, azok pedig viszonylag könnyen el tudják kerülni a plusz adókat.
A magam részéről nem tervezek jelentősen módosítani a befektetési stratégiámon, még azon a részén sem, amire jelenleg nagyobb adót fogok fizetni. Egyelőre azt gondolom, hogy valószínűleg 1-2 éven belül lesz új egyezmény. Ha mégsem, akkor meg fogok válni néhány osztalékfizető részvénytől, és azokat a pénzeket is ETF-eken keresztül fogom befektetni.
A cikkből megtudhatod, hogy miért volt fontos az egyezmény, és miért mondta fel az Egyesült Államok, milyen új rendelkezések lépnek hatályba 2024. január 1-től, és mire kell figyelned, ha amerikai értékpapírokat tartasz.
(Fontos megjegyezni, hogy nem vagyok adószakértő, az itt megjelenő információk csak az én értelmezésemet mutatják a helyzetről.)
A Magyarország-USA kettős adóztatás
2024. január 1-től jelentősen megváltozik az amerikai értékpapírok adózása Magyarországon. Az Egyesült Államok ugyanis 2022-ben felmondta Magyarországgal a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Ez azt jelenti, hogy az amerikai értékpapírokból származó jövedelmedre mindkét ország adót vethet ki.
Magyarország és az Egyesült Államok közötti kettős adóztatásról szóló egyezmény 2023 december 31-ig van életben. A lényege, hogy az amerikai papírokba befektető magánszemélyek és cégek elkerüljék azt, hogy a befektetésből származó jövedelmüket mindkét ország megadóztassa.
Az ilyen egyezményekben meghatározzák, hogy melyik országban kell adót fizetni az adott jövedelem után. Az egyezmény célja, hogy megkönnyítsék a két ország közötti kereskedelmet és a befektetéseket.
Sajnos az egyezmény felmondásra került, és ez számos kérdést felvet az adózással kapcsolatban.
Mi változik az egyezmény felmondással?
Az egyezményt 2022. július 8-án az USA mondta fel, egyoldalúan. A felmondás indoka az volt, hogy az Egyesült Államok szerint az egyezmény nem volt elég hatékony az amerikai adóbevételek védelmében.
Az USA szerint az egyezmény lehetőséget biztosított arra, hogy az adózók elkerüljék az adófizetési kötelezettségüket.
Egy másik érv szerint az húzódik a háttérben, hogy Magyarország nem fogadta el a globális minimumadót, és az USA ezzel akart nyomást helyezni Magyarországra.
Bármi is legyen a pontos indok, a felmondás következtében azzal a problémával kell szembenéznie a befektetőknek, hogy az adó mértéke jelentősen növekedhet bizonyos befektetések esetén.
Adónövekedés, amerikai kettős adóztatás
Az egyezmény megszűnése után a befektetők jövedelmét az USA és Magyarország is megadóztathatja. Ráadásul a helyzet nem is annyira egyszerű, hiszen az új adószabályok nem mindegyike kiforrott. Egyes pontok egyértelműek, de van, ahol még van bizonytalanság.
Az biztos, hogy érdemes felkészülni a változásokra, és alaposan utánajárni, hogy téged is érinthetnek-e, mivel bizonyos esetekben akár háromszoros adófizetésre is sor kerülhet az eddigiekhez képest.
A változás vonatkozik a kötvényekre, osztalékokra, kamatokra, állampapírokra és más amerikai kibocsátású értékpapírokra egyaránt.
Osztalék után fizetendő adók
Az amerikai szabályozás szerint az Amerikából származó jövedelmeket 30%-os adó terheli, kivétel, ha az adott országgal van kettős adóztatást elkerülő egyezmény, amikor is ez 15%.
Mivel ez az egyezmény megszűnik Magyarországgal, ezért 2024-től az Amerikából származó jövedelmed után már ez az adó minimum 30%-os lesz. Ez vonatkozik az USA-ból érkező osztalékokra például, de nem vonatkozik a részvényeken realizált árfolyamnyereségre – olcsóbban vetted, mint amennyiért eladtad –, mivel az után csak Magyarországon kell adóznod.
Ezen felül az amerikai jövedelmeidre a magyarországi Szja törvény értelmében további 5% adót kell fizetned a magyar államnak. Ráadásul az amerikai piacon megszerzett osztalék és kamat egyéb jövedelemnek számít, ami miatt további 13% SZOCHO is fizetendő utána.
Fontos megjegyezni, hogy ezen adók magyarországi része értékpapírok esetében elkerülhető egy TBSZ számlával.
Árfolyamnyereség után fizetendő adók
Az értékpapírok árfolyamváltozásából adódó nyereség után 15% adót kell befizetned, ahogy eddig is.
Ezt az adót mindig ott kell megfizetni, ahol adórezidens vagy, tehát az USA-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnése után a szakértők szerint ez nem fog változni.
Mivel ez egy magyar adó, a TBSZ számlával ezt is el tudod kerülni.
A fő kérdés itt az, hogy szembeállíthatóak-e a nyereségek és a veszteségek egymással…
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETÜ)
Ellenőrzött tőkepiaci ügyletek esetében az árfolyamnyereség és az árfolyamveszteség szembeállítható egymással.
Nézzünk egy példát! Ha az egyik ügyleteden van 1.000.000 Ft nyereséged, egy másikon pedig 800.000 Ft veszteséged, akkor a kettőt szembeállíthatod egymással, és csak 200.000 Ft után kellett adóznod.
Az Ellenőrzött Tőkepiaci Ügylet alá a bizonyos feltételeknek megfelelő kereskedések felelnek meg. Eddig ide tartozott az is, ha egy USA brókeren keresztül vettünk egy USA részvényt. Kérdés, mi lesz ezután?
Az ETÜ-t a jogszabály a bróker székhelye alapján definiálja: nem az számít, hogy milyen részvényt veszel, hanem a bróker székhelye.
Egy időre úgy tűnt, hogy az egyezmény megszűnését követően az amerikai brókerekre ez nem lesz igaz, azonban erre a problémára megoldást kerestek a magyarországi törvényhozók, és várhatóan az Szja tv. 67/A. § (3) bekezdését úgy módosítják, hogy kiterjesztik az OECD országokban működő brókerekre is.
Azaz, így akár magyar, európai, vagy USA brókernél is legyen számlád, szembe fogod tudni állítani a veszteségeket és a nyereségeket a továbbiakban is.
(Részvények és ETF-ek esetében tehát TBSZ számlát használva kizárólag az Amerikából származó osztalékok után fizetendő adó fog jelentősen emelkedni, 15%-ról 30%-ra. Ez európai kibocsátású ETF-ekre nem vonatkozik, főleg nem az „accumulating”, azaz osztalék-visszaforgató ETF-ekre.)
Nézzük meg a fentieket az egyes befektetési formák szempontjából is még egyszer…
Befektetési formák és az amerikai kettős adóztatás
A hatályba lépő törvények másképpen érintik az egyes befektetési formákat. A megfelelő választással akár teljesen el is tudod kerülni a plusz adókat, így célszerű tisztában lenned a kiskapukkal.
Részvények
Egyedi részvények vásárlása esetén egyértelmű, hogy te, mint magyar állampolgár leszel a befektető. Ennek megfelelően az amerikai kettős adóztatás hatással lehet a befektetéseidre.
Amint fentebb is írtam, az amerikai részvények vásárlása várhatóan ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek (ETÜ) minősül majd, így a nyereség és veszteség szembe állítható lesz egymással, így ebben valószínűleg nem lesz változás.
Azonban ha mégsem kerülne elfogadásra az új törvényjavaslat, akkor amennyiben nem EGT tagállamban vezetett számlát használsz, azzal kell számolnod, hogy a nyereséges ügyleteid esetében a teljes nyereség után meg kell fizetned az adót, és nem tudod csökkenteni az adó mértékét a veszteséges ügyleteiddel.
Változni fog viszont az osztalékfizető részvények osztalékára vonatkozó szabály, és növekszik az adó mértéke.
Osztalékfizető részvények
Sokan követnek úgynevezett osztalékbefektetési stratégiát, ezért számukra különösen fontos ezek adózása. Az osztalékjövedelem után 30%-os amerikai, 5%-os magyarországi SZJA adókötelezettséged lesz. Ezen felül 13% SZOCHO-t is kell fizetned.
Itt fontos megjegyezni, hogy az adó amerikai részét még azelőtt levonják, hogy az osztalék megérkezne a számládra, ezért ezt semmilyen esetben sem tudod elkerülni.
A SZOCHO-nak van egy felső határa, ami magánszemélyként a magyarországi minimálbér 24-szerese. A minimálbér jelenleg 266.800 Ft, így összesen 6.403.200 Ft bevételig kell SZOCHO-t fizetned. (Ez lesz az adóalap maximuma.)
A törvény a következőket tekinti osztalékjövedelemnek:
- osztalékként meghatározott jövedelem a számviteli szabályok szerint
- kamatozó részvények kamata
- külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem
- alternatív befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy hozama
- bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján, a kezelt vagyon hozamainak terhére a vagyonkezelő által a kedvezményezett vagy a vagyonrendelő magánszemély részére juttatott vagyoni érték
A fent említett adók itthoni része, azaz 18% elkerülhető egy Tartós Befektetési Számlával (TBSZ).
ETF-ek
Az ETF-eken keresztüli befektetés meglehetősen költséghatékony, és már olyan sokféle ETF elérhető, hogy a diverzifikáció is könnyen kivitelezhető, amivel csökkentheted a befektetésed kockázatát.
Ráadásul egy jól kiválasztott ETF az amerikai kettős adóztatás elkerülésében is a segítségedre lehet.
Amennyiben például egy európai brókernél a frankfurti vagy amszterdami tőzsdén megveszel egy amerikai ETF-et, akkor rád ugyanaz az adózás fog vonatkozni, mint eddig is.
Itt fontos megjegyezni, hogy nem mindegy, hogy milyen ETF-et választunk.
- USA-ban kibocsátott ETF-ek ugyanúgy fognak adózni, mint az amerikai részvények, azaz jelentősen nőhet a fizetett osztalék utáni adó.
- Az EU-ban kibocsátott ETF-ek esetében az adózás jellemzően kedvezőbb, általában 15%-os adó terheli az ETF által fizetett osztalékokat, amiket „accumulating” azaz visszaforgató ETF-ekkel lehet elkerülni.
- De az adott ETF így is fizet adót például az USA-ból érkező osztalékokra. (Az ír ETF-ek csak 15%-ot, míg a luxemburgi ETF-ek 30%-ot!) – Ez az USA-magyar kettős adóztatást elkerülő egyezmény megszűnése előtt is így volt.
Vagyis a legegyszerűbb és legbiztosabb módja, hogy szinte minden adót elkerülj, ha európai kibocsátású (UCITS jelzéssel ellátott) ETF-et vásárolsz, ami Írországban került bejegyzésre, és ezt egy európai brókercégen keresztül teszed. (Ami lehet magyar is.)
A hazai szolgáltatók által kibocsátott befektetési jegyek (befektetési alapok) esetében egy picit más a helyzet…
Befektetési alapok
Az, hogy pontosan milyen szabály fog vonatkozni az amerikai értékpapírokba fektető befektetési alapokra, egyre inkább körvonalazódni látszik.
A befektetési alapok esetében is igaz, hogy te a befektetési jegyet és nem magát a konkrét amerikai értékpapírt veszed meg. Ezt követően a pénzedet az alapkezelő fekteti be az amerikai értékpapírokba, így az USA hivatalosan az alapkezelőtől vonja le az adót.
Elméletileg itt is az lesz irányadó, hogy a befektetési jegyeket kibocsátó cégnek hol van a székhelye. Izgulnod várhatóan itt sem kell, ugyanis a magyar befektetési alapok is mindent el fognak követni, hogy elkerüljék a plusz adókat.
Ettől függetlenül tudtommal a hazai alapok is 30%-os adót fizetnek az USA osztalékok után, de ez eddig is így volt.
A befektetési alapok utáni nyereség adózása várhatóan nem változik: 15% SZJA és 13% SZOCHO fizetendő, ami TBSZ számlával elkerülhető.
Mindazonáltal mindenképpen azt javaslom, hogy amennyiben befektetési alapokba szeretnél befektetni, előtte mindenképpen tájékozódj, hogy mi vonatkozik a konkrét befektetési alapra.
Külföldi kötvények
Ha valaki közvetlenül amerikai kötvényeket tart a portfóliójában, akkor az egyezmény megszűnése után számolnia kell azzal, hogy a kötvények hozamai után a megnövekedett adókat kell fizetnie.
Azaz 30% lesz az amerikai forrásadó, valamint 5% magyarországi SZJA adókötelezettség is keletkezik. Ezen felül 13% SZOCHO is fizetendő. Az adók magyarországi része itt is elkerülhető egy TBSZ számlával.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy le kell mondanod az amerikai kötvényekről!
Amerikai kötvényekbe ugyanis európai kibocsátású (UCITS jelzéssel ellátott) ETF-en keresztül is be lehet fektetni. Itt is az írországi ETF-ek a legkedvezőbbek, amelyekkel el tudod kerülni a plusz adókat. (Így csak 15%-os forrásadót adót kell fizetned.)
Emellett érdemes lehet tudnod, hogy amennyiben dollár alapon szeretnél kötvényekbe fektetni, akkor nem az USA kötvények az egyetlen megoldás. Esetenként akár európai cégek is bocsátanak ki dolláros kötvényeket.
TBSZ számla előnye
A TBSZ nagy előnye, hogy segítségével az itthoni adók részben vagy teljes egészben elkerülhetők. Ez az amerikai kettős adóztatás életbe lépése után is igaz lesz, de természetesen csak a magyarországi adókra, így az amerikai adókat nem fogod tudni elkerülni.
Az alábbi táblázatban láthatod, hogy mennyi adót tudsz elkerülni a TBSZ segítségével.
Amerikai és magyar adók
forrás: saját szerkesztés
A táblázat alapján egyértelmű, hogy a TBSZ mekkora előnyt jelent a befektetéseknél. Osztalékok esetében 18% adót tudsz megspórolni, a többi vizsgált befektetési formánál pedig akár a teljes adófizetést is el tudod kerülni.
A kettős adóztatás elkerülése
A legtöbb kisbefektető viszonylag könnyen el tudja kerülni a kedvezőtlen adózást, ha nem vásárol egyedi amerikai értékpapírokat.
Ahogy fentebb is említettem, az európai ETF-ek kibocsátása az EU-ban történik, így ők nem tartoznak a kettős adóztatást elkerülő egyezmény alá.
Vagyis ha egy olyan európai befektetési alapot vásárolunk, amely amerikai részvényeket tart, akkor elkerülhetjük a magas adót.
Ezek az alapok ugyanúgy fizethetnek osztalékot, tehát akár egy osztalékbefektetési stratégia is megvalósítható velük.
Ezt ráadásul TBSZ számlán tartva a nyereségünk is teljesen adómentes tud lenni.
Így valójában a befektetőknek csak azon körét érinti hátrányosan az USA-magyar kettős adóztatásról szóló egyezmény megszűnése, akik maguk szeretnének részvényeket vásárolni.
(Érdekesség, hogy a magyar befektetési alapok eddig is 30%-os adókulcsot fizettek az USA részvények osztaléka után, így ez bár nem változik, továbbra sem előnyös.)
Összegzés: amerikai kettős adóztatás
Az Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatásról szóló egyezmény 2022-ben felmondásra került. Ennek következtében 2024. január 1-től az amerikai értékpapírokból származó jövedelemre mindkét ország adót vethet ki.
Ahhoz, hogy ne találd magad kellemetlen meglepetésekkel szembe, fontos, hogy alaposan megértsd ezeket a változásokat, és megfelelően reagálj rájuk.
Az egyezmény megszűnése különböző hatással van az egyes befektetésekre, és nem minden esetben egyértelmű, hogy milyen következményekkel számolhatunk.
Osztalékokra biztosan elmondható, hogy 15%-os adó helyett 30%-os amerikai és 5%-os magyar adó lesz érvényben. Ezen felül 13%-os SZOCHO is fizetendő lesz.
Ugyanez vonatkozik az amerikai kötvényekre is, azonban írországi ETF-en keresztül ez elkerülhető.
Részvények esetében az árfolyamnyereségből származó jövedelemre várhatóan továbbra is 15%-os adót kell megfizetned.
A befektetési alapok is várhatóan elkerülik majd a plusz adókat, de érdemes nyitott szemmel járni, és befektetés előtt érdeklődni.
Az adózás szempontjából legkedvezőbb befektetési forma az ETF. Itt is biztosra mondható, hogy a plusz adókat el lehet ezekkel kerülni.
Ezen felül a hosszabb távon befektetőknek érdemes Tartós Befektetési Számlát (TBSZ) nyitni, hiszen ezzel a magyarországi adók elkerülhetőek.
Ez nagyon érthető és informatív. Ezeket az infókat több óra alatt szedtem magamnak össze. Ezek az infók is segítettek a stratégiám kialakításához. Nem látom mikor íródott, de ezzel kellett volna kezdenem.
Szia Ádám, ha jól értem akkor az USA kötvény esetén az államok megadóztatja 30%-al, de az USA ETF (ír) kötvény alapot veszek, ott csak 15%-ot visznek még TBSZ esetén is?
Én úgy tudom, hogy az ír ETF nem fizet adót az USA kamatok után, csak az osztalék után van 15%. Egy ír accumulating USA Gov Bond ETF így akár teljesen adómentes is lehet. Forrás: https://www.bogleheads.org/wiki/Nonresident_alien_investors_and_Ireland_domiciled_ETFs De én nem vagyok adószakértő, ezt ellenőrizni nem tudom.