Nagyon sokat lehet hallani arról, hogy idővel radikálisan csökkenni fognak a nyugdíjak Magyarországon. Egyre több helyen lehet olvasni, hogy a magyar nyugdíjrendszer roskadozik, és növekedhet a nyugdíjkorhatár is. Mi igaz ebből, és mi nem?

A magyar nyugdíjrendszer jelenlegi formáját a második világháború után nyerte el, amikor kényszerből, egy állami piramisjáték szervezésébe kezdtek, miután a háború felemésztette a nyugdíjasok pénzét.

A nyugdíjrendszer reformja már az 1980-as években is téma volt. Ma már köztudottan „ketyeg a nyugdíjbomba”, de vajon milyen ütemben, és mekkora robbanás várható?

Sok helyen olvasni rémisztő cikkeket a nyugdíjunkkal kapcsolatosan. Néhány portál szándékosan eltúlozza a helyzetet, hogy könnyebben értékesítsen nyugdíjcélú megtakarításokat. De a pénzügyi tervezéshez fontos, hogy tisztán lássuk, mire számíthatunk.

Ha szeretnél többet kihozni a nyugdíjadból, akkor pedig itt egy videó, amiben 7 tippet mutatok ezzel kapcsolatban:

 

(Ne maradj le a hasznos videókról: Klikk ide, és iratkozz fel a YouTube csatornámra!)

Ebben a cikkben igyekeztem mindent összeszedni, amit a magyar nyugdíjrendszerről tudni érdemes. Ehhez azonban először meg kell ismernünk, miként is működik a nyugdíjrendszer, és miért…

Hogyan jött létre a magyar nyugdíjrendszer?

Azt gondolhatnánk, mi sem természetesebb annál, minthogy az idősek megfelelő ellátást kapnak az államtól. Azonban ez valójában korántsem volt mindig természetes, és egy viszonylag új találmány: pusztán a 20. század derekán kezdett elterjedni Európa szerte.

Az 1900-as évek elején alakultak a munkások egyes csoportjai számára nyugdíjpénztárak. Ezek azonban egy-egy munkáltatóhoz vagy szakmacsoporthoz kötődtek, és önkéntesek voltak. A kötelező és átfogó nyugdíjtörvény csak 1929-ben jelent meg, amely a munkásokat és a magánalkalmazottakat egy törvénybe fogta, és megteremtette a mai nyugdíjrendszer alapjait.

Ekkor a nyugdíjrendszer célja pusztán a falvakból tömegesen a városokba költöző emberek nyomorának, és kilátástalan helyzetének enyhítése volt. A nyugdíj nem szolgált tisztes megélhetést, pusztán az időskori éhínséget hivatott enyhíteni.

A nyugdíjakat úgy határozták meg, hogy 40 évi járulékfizetés után egy átlagkeresetű munkás és alkalmazott számára a nyugdíj az átlagkereset fele legyen. A törvény megalkotói is elismerték, hogy ez az összeg még az alapvető szükségleteket sem fedezi, de más országok sem tudnak lényegesen magasabb járadékot biztosítani.

A nyugdíjkorhatárt már ekkor 65 éves korban állapították meg! Ez jóval meghaladta a születéskor várható átlagos életkort, ami 47 év volt férfiaknál, és 50 év nőknél. Vagyis csak azon szerencsések kaptak nyugdíjat, akik az átlagos várható életkort bő 15 évvel túlélték.

Még így is nagyon éles vita alakult ki: a munkáltatóknak a háború elvesztését követően egy nehéz helyzetben kellett elfogadniuk a többletterheket, az államnak pedig tartós kötelezettséget kellett vállalnia, hogy kézbe veszi a szabályozást.

A magyar nyugdíjvagyon megsemmisülése 1944-ben

A biztosítottak körét 1928 és 1945 között többször bővítették: kiterjesztették a háztartási alkalmazottakra, gazdasági munkavállalókra, valamint bővült a jogosult köztisztviselői kör is.

A magyar nyugdíjrendszer – hasonlóan a kor többi nyugdíjrendszeréhez – várományfedezeti elven alapult, vagyis a befolyó járulékokat egyéni számlákon tartották nyilván, és a pénzt befektették. A befektetéseket szigorúan szabályozták: főként államkötvényekben és építkezésekben helyezték el.

A pénz pedig egyre csak gyűlt, ami sokak figyelmét felkeltette: a munkáltatók erre hivatkozva csökkenteni szerették volna a terheket, a munkavállalók növelni szerették volna a juttatásokat, az állam pedig hitel formájában saját célokra használta a pénzt.

Végül a német párti Sztójay Döme kormánya az összegyűlt vagyont a háború finanszírozására használta fel, népszerűségi okokból pedig indokolatlan jogkiterjesztéseket vezettek be, a törzsjáradék összegét a négyszeresére emelte, valamint lecsökkentették a nyugdíjkorhatárt 60 évre.

Sztójay Döme magyar nyugdíj einstand

A nyugdíjfolyósító vagyonából megmaradt befektetéseket is elvitte a háború:

  • a vagyon egyötöde ingatlanokban volt, melyekből minden tizedik jelentős károkat szenvedett, vagy megsemmisült
  • a vagyon negyede készpénzben volt, mely a pengővel együtt elértéktelenedett
  • a vagyon maradék része pedig államkötvényekben volt, melyek értéküket vesztették az ország helyzete miatt. (Nem tudta visszafizetni az állam a felvett kölcsönt.)

Így vált tehát semmivé a nyugdíjvagyon. A hit megingott a várományfedezeti rendszerben, és mivel nem volt pénz, amiből fizetni lehetett volna a nyugdíjakat, ezért egy kényszermegoldást vezettek be: a ma is működő felosztó-kirovó rendszert.

A magyar nyugdíjrendszer, ahogy ma ismerjük

A háború után az új vezetés nagy jelentőséget tulajdonított a társadalombiztosításnak, és minél szélesebb körű, mindenkire egységes rendszert akartak kialakítani. Központosították az intézményrendszert, a Központi Nyugdíjpénztárba vonták össze a vállalati nyugdíjintézményeket.

A felosztó kirovó rendszer azt jelenti, hogy immár az emberek nem a saját nyugdíjukra fizetnek és fektetnek be, hanem a jelen aktív dolgozóinak befizetéseiből fizetik ki a mostani nyugdíjasokat. A rendszer egy piramisjátékhoz hasonlít: amíg van elegendő új befizető, addig a befizetések eltartják a piramis tetején lévő időseket. Azonban, ha nem sikerült elég új belépőt „toborozni”, akkor a rendszer összeomlik.

A felosztó-kirovó rendszernek tehát a jelenben kell kitermelnie a kifizetéseket. A kifizethető nyugdíjak összege megegyezik az aktív dolgozóktól elvont járulékok mértékével. Ahhoz, hogy emeljük a nyugdíjakat, vagy több aktív dolgozó kell, vagy többet kell elvonni a dolgozók béréből.

Itt a pénz tehát nem kerül befektetésre, nem termel hozamot. Ezért a rendszer kialakításához emelni kellett a járulékok mértékén, de akkor úgy gondolták, ezt a következő generációk majd képesek lesznek megfizetni. (Sokan persze már ekkor is kételkedtek.) magyar nyugdíjrendszer piramis játék

Változások…

Az 50-es évek után számos alkalommal változtatták a nyugdíjtörvényeket. Hol a korhatárt csökkentették, hol pedig az ellátást növelték. Ezzel párhuzamosan nőttek a fizetendő járulékok is. Már az 1980-as években látták, hogy reformra szorul a nyugdíjrendszer: ekkor jelent meg a hárompilléres nyugdíjrendszer gondolata, ahol a három pillér:

  • Alapnyugdíj (állami nyugdíj, alap ellátás)
  • Munkanyugdíj / magánnyugdíj (jobban függ a munkában töltött időtől)
  • Önkéntes nyugdíj (saját megtakarítás pénzintézeteknél)

Bár az ekkor felvetett szigorításokat végül sosem vezették be, a hárompilléres nyugdíjrendszer végül megvalósult. (Amíg a magánnyugdíj-pénztári vagyont nem államosították. Most ismét két pilléres.)

A nyugdíjrendszer mára egyenlővé vált, egy alanyi jogon járó, élethosszig tartó szabadsággal. Szinte el sem tudjuk képzelni az életünket nélküle, teljesen természetesnek vesszük, pedig a jelenlegi rendszer valójában egy kényszerhelyzetben felállított, igen instabil alapra lett felépítve.

Lássuk, milyen is a helyzet manapság…

A magyar nyugdíjrendszer jelene számokban

A kifizethető nyugdíjak tehát az aktív dolgozóktól elvont járulékoktól függnek. Minél több az aktív dolgozó, ők minél többet keresnek, és minél nagyobb az elvont járulékkulcs, annál több pénzt oszthatunk ki nyugdíjként. Azonban minél több a nyugdíjas, annál több pénzre van szükség ugyanakkora fejenkénti nyugdíj kiosztásához.

A KSH adatai szerint 2015-ben átlagosan 60,8 évesen mentek öregségi nyugdíjba az emberek, ezen belül a nők 59,9, a férfiak 62,8 éves korban. Ez jelentős növekedés az elmúlt 20 évet tekintve. A nyugdíjrendszer 1997-es reformját megelőző évben, 1996-ban ez a szám a nőknél még 54,3, a férfiaknál pedig 58,7 volt.

Míg azonban a nyugdíjrendszer megalkotásakor alig élték meg az emberek a nyugdíjas kort, ma már a korhatár jóval a várható átlagéletkor alatt helyezkedik el. A várható élettartam nők esetén 79 év, férfiak esetén 72,4 év.

Azonban ennél is fontosabb, hogy akik megélik a nyugdíjkorhatárt valószínűleg ennél tovább élnek. Egy 2015-ös kutatás jövedelmi kvintilisek szerint vizsgálta a várható élettartamot 65 éves korban. (A jövedelmek alapján 5 csoportba sorolták az embereket. Q1=legalacsonyabb, Q5=legmagasabb)

A nők és a férfiak 65 éves korban várható élettartama jövedelmi kvintilis szerint, 2015

Forrás: Ksh.hu, Öregségi nyugdíjasok halandósága 2015

Mivel átlagosan kb. 61 évesen megyünk nyugdíjba, egy átlagos nyugdíjas tehát körülbelül 21 évet tölt nyugdíjban. Ezalatt az idő alatt az aktív dolgozók tartják el. Jelenleg Magyarországon az OECD szerint az utolsó nettó fizetés átlagosan 89,6%-át kapják meg a nyugdíjasok, ami világszinten is igen nagylelkű.

A nyugdíj mértéke: az utolsó nettó fizetés átlagos helyettesítési rátája országonként

Nyugdíj helyettesítési ráta Eu és magyarország

2017-ben a teljes magyar lakosság 26,6%-a részesült nyugellátásban, vagy valamilyen járandóságban, vagyis mintegy 2,6 millió ember. Őket tartja el a 4,4 millió foglalkoztatott, akik közül 303 ezer minimálbért, 876 ezer fő pedig a garantált bérminimumot kapja.

Ez a teljes GDP 9,4%-ának megfelelő kiadást jelentett 2017-ben, vagyis 3,598 milliárd forintot. Közülük 2 millió volt, aki sajátjogú nyugdíjas, az ő átlagos ellátásuk 129 637 Ft volt havonta. Az ún. „nők 40”-et már közel 140 ezren vették igénybe.

Ezek a számok egyébként csökkenő tendenciát mutattak az elmúlt években, de ebből nem érdemes hosszú távú következtetést levonni:

Az ellátottak aránya a népességen belül, valamint a nyugellátással kapcsolatos kiadások a GDP arányában

Forrás: Saját szerkesztés, KSH alapján

Ennek oka ugyanis nem az öregségi nyugdíjasok számának csökkenése, hanem az egyéb ellátásokban történt szigorítások. Ezt jól mutatja ez a grafikon, ami 2015-ig bemutatja, milyen ellátásokban, mennyien részesültek.

Nyugdíjban, ellátásban, járadékban és egyéb járandóságban részesülők száma

Forrás: KSH, Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2016 január

Érdemes még megvizsgálni, hogy mennyi szolgálati idővel is megyünk nyugdíjba, hiszen ez jól mutatja, mennyi befizetés is történik a nyugdíjba vonulók részéről. A nyugdíjasok 24%-a nem rendelkezik még 30 év szolgálati idővel sem, és 32%-uk rendelkezik 40+ év szolgálati idővel. Ez egyébként jelentős javulás a néhány évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva.

Az öregségi nyugdíjasok megoszlása szolgálati idő szerint (2016)

Forrás: KSH, Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2016 január

A magyar költségvetés egyébként stabil, de a bevétel igen magas arányát, mintegy 17,8%-át viszik el a nyugdíjak.

A fizetett adók egyébként Magyarországon inkább magasnak mondhatók. A GDP 44,5%-át teszi ki az államháztartás bevétele a KSH adattáblája szerint. Az OECD 2017-es összesítése alapján egy átlagos kétgyermekes háztartás adóterhe így néz ki országonként.

Személyi jövedelemadó plusz munkavállalói és munkáltatói járulékok, mínusz pénzbeli juttatások

Forrás: OECD, taxing wages 2018 (link)

Ahogy korábban írtam, a nyugdíjkifizetések erősen függnek a társadalom korösszetételétől: minél több az aktív dolgozó, és ők minél többet keresnek, annál könnyebb fenntartani a rendszert. Ahogy azonban a társadalom öregszik, az aktív dolgozókból nyugdíjasok lesznek, és ez a probléma veszélyt jelent a modern társadalmakra: ez a demográfiai válság.

Mi várható a jövőben, nyugdíj ügyben?

A rendszer fenntartható lenne, ha olyan ütemben állnának be a fiatalok dolgozni, ahogy az idősek nyugdíjba mennek. Ehhez egy szülőképes nőnek 2,1 gyermeket kellene átlagosan szülnie, jelenleg azonban ez az arány mindössze 1,3 gyermek Magyarországon.

Vagyis, kevesebb gyermek születik, mint ami a fenntartáshoz szükséges, azaz a társadalom gyorsan öregszik. Ezt jól mutatja a KSH által rajzolt interaktív korfa is.

Az előrejelzés a Népességtudományi Kutatóintézet 2013-as tanulmányán alapszik, mely a legátfogóbb elemzés a népesség előrejelzést tekintve. A népesség csökkenése e szerint tovább fog folytatódni a jövőben, méghozzá még a közepes becslés szerint is igen gyors ütemben.

Magyarország népességének alakulása 1990-2060 között a népesség-előreszámítás alap-, alacsony és magas változata szerint

Forrás: Népesség előreszámítás

A másik dolog, ami nagy szerepet játszik a nyugdíjasok arányának növekedésében az a várható élettartam növekedése. A 2001 és 2017-es időszak alatt a várható élettartam 3,3 évvel lett hosszabb, ami évente 0,2 évet jelent, vagyis 10 évente +2 évet átlagosan.

Születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor

Forrás: saját szerkesztés, KSH adattábla alapján

Magyarországon a 65 éves és ennél idősebb népesség aránya 1990 és 2014 között 13%-ról 18%-ra növekedett, és az előrejelzések szerint 2060-ra eléri a 29%-ot. (Forrás: Öregedés és nyugdíjba vonulás, Monostori Judit)

Ami azonban ennél is jobban szemlélteti a trendet, az az időskori eltartottsági ráta előrejelzése. Az eltartottsági ráta megmutatja, hogy 100 aktív korúra (15–64 évesek) hány időskorú (65 éves vagy idősebb) személy jut.

Előreszámított időskori eltartottsági ráta (2015–2080)

Amíg most 100 aktív korúra 26,5 időskorú jut, addig 2060-ra ez megduplázódik majd. Ezt követően az egyensúly helyreáll – előre láthatólag – és megáll ez a kedvezőtlen folyamat ezen a ponton.

De ekkora már egy embernek a fizetéséből és fizetett járulékaiból kétszer annyi embert kell majd eltartani, mint jelenleg. Ez a következő módon valósulhat meg:

  • Az összes megtermelt reálbér növekszik, tehát ugyanakkora arányú elvonás magasabb járulékfizetést jelent nominálisan
  • A járulékfizetés növekszik, tehát arányaiban többet vonnak el az aktív dolgozóktól
  • Csökkennek a nyugdíjak, tehát ugyanannyi pénzből, mindenki kevesebbet kap
  • Emelkedik a nyugdíjkorhatár, tehát kevesebb lesz a nyugdíjas, és több az aktív dolgozó
  • Illetve ezek bármilyen arányú kombinációja

Megoldási lehetőségek…

A reálbér növekedést nem lehet direkt módon, államilag szabályozni hosszú távon, azt főként a piac határozza meg. 1991 óta egyébként számításaim szerint durván 1,7%-kal nőttek reálértelemben a bérek Magyarországon. (Forrás: KSH) Az összes reálbér megtermelése növekedhet még a foglalkoztatottság javulásával is, bár itt sem nagyon van már tér, a munkanélküliségi ráta jelenleg rekord alacsony.

Azt megnéztük, hogy az adók nemzetközi összehasonlításban már most is igen magasak, bár némi tér van felfelé, a jelenlegi intézkedések és a gazdasági célok sem ebbe az irányba mutatnak. Ezért a járulékfizetési arány növelése egyelőre nem tűnik jó megoldásnak.

Csökkenthetőek a nyugdíjak? Ennek a múltban is mindig politikai akadályai voltak. Nem csak itthon, külföldön sem mernek a politikusok kellően merész lépést tenni a nyugdíjak csökkentésének irányába. Sőt! A hangsúly inkább az emelésen van, és azok fizetőképességének megőrzésén.

Csak óvatosan a nyugdíjakkal

A nyugdíjasok egy óriási szavazóbázis, akiket 10 ezer forintos Erzsébet utalvánnyal és rezsicsökkentéssel olcsón lehet befolyásolni. Ezért kapnak újabb és újabb prémiumokat, emeléseket a nyugdíjasok, és ezért nem akar egy kormány sem szembeszállni ezzel a tömeggel. Nem lenne túl népszerű.

A nyugdíjkorhatár emelése viszont egy finomabb, kevésbé direkt módszer. Mégis jelentősen csökkentheti a kifizetésre kerülő nyugdíjakat, és tovább tarthatja munkában a dolgozókat. (Akik így tovább fizetik a járulékokat.) Ez egy kevésbé fájó intézkedés, könnyebb átvinni, ezért is folyamodtak a nyugdíjkorhatár emeléséhez az elmúlt években.

Míg az 1953-ban születettek még 63 évesen mehettek nyugdíjba, az 1957 után születettek viszont már egységesen 65 éves koruk után. (Kivétel ez alól a nők 40 év utáni nyugdíja.)

Egy nemrég megjelent tanulmány azonban arra mutat rá, hogy Magyarországon mintegy 7 évvel kellene kitolni a nyugdíjkorhatárt, hogy minden más változatlanul maradva fenntartható legyen a rendszer.

A nyugdíjkorhatárok kitolása országonként a rendszer fenntarthatóságáért

https://voxeu.org/sites/default/files/image/FromMay2014/boulholfig3.png

A 7 évvel való nyugdíjkorhatár kitolás jelenleg azonban irreálisnak tűnik. A nyugdíj ugyanis egy biztonsági funkciót is ellát, hiszen idős korban már sokan nem képesek dolgozni, például egészségügyi állapotuk miatt. Nem várható el, hogy az átlagember 71 éves korában még vígan bejárjon dolgozni.

Bizonyára részmegoldás lehet egyébként a nyugdíjasok munkaerőpiacon való tartása is, ha cserébe őket magasabb nyugdíjjal, esetleg adókedvezményekkel támogatják. Azt gondolom, hogy nem egy irány radikális meglépése fogja megoldani a problémát, hanem valamilyen kevert megoldásra lesz szükség.

Mire számíts, és mit tegyél?

Valószínűleg a változás nem egyik napról a másikra fog bekövetkezni. Ugyanakkor hiába is próbálunk meg néhány évig úgy tenni, mintha nem lenne gond, előbb utóbb a helyzet cselekvést fog igényelni. A legjobb szerintem, ha abból indulunk ki, hogy egy aktív korúnak kétszer ennyi időst kell majd eltartania.

Ha nem reménykedünk nagy változásokban, akkor mondhatjuk, hogy nagyjából ez a nyugdíjak 50%-os csökkenését jelentené. Ugyanakkor a reálbérek várhatóan növekedni fognak, megjelennek majd az időseket célzó munkaprogramok és egyéb intézkedések, amik tompíthatják ezt a hatást. Számolhatunk a nyugdíjkorhatár kitolódásával is: számos ország már 65 évnél magasabb korhatárt állapít meg: Izrael 68, Görögország 67, Hollandia 66, stb.

Nem lesz nyugdíj?

Sok cikk megjelent azzal, hogy „nem lesz nyugdíj” és a nyugdíjügynökök is rémisztgetnek a 70 éves korhatárral, havi 40 ezer forintos nyugdíjjal, és az utolsó fizetés 30%-ával. Szerintem ezek kicsit túlzóak a számok alapján. Persze nem tudjuk, mit hoz a jövő, nyugodtan számolj alacsonyabb nyugdíjjal, de egy kicsit azért szeretném árnyalni a képet.

Pontosat nyilván nem lehet mondani, ugyanakkor szerintem nagyjából láthatod az irányt: túlzás azt mondani, hogy „egyáltalán nem lesz nyugdíj”, de felelőtlenség lenne azt gondolnod, hogy fennmarad a jelenlegi magas helyettesítési ráta.

Amivel szerintem érdemes lehet számolnod az egy 68 éves nyugdíjkorhatár, és az utolsó 10 munkában töltött éved átlagos nettó fizetésének 60-65%-a nyugdíjasként.

Persze lehet, hogy te ennél pesszimistábban látod a helyzetet, akkor nyugodtan számolj 70 évvel, vagy 50%-os helyettesítési rátával. Természetesen ha KATA-s vállalkozó vagy, vagy feketén dolgozol, akkor ne a készhez kapott nettót számold, hanem ami után a járulékot fizeted. Ami után nem fizetsz járulékot, az nem fog beleszámolódni a nyugdíjadba.

A fentebb felvázolt állapotot persze, elvileg csak 2050-re érjük el, ha korábban mész nyugdíjba, akkor a kezdeti nyugdíjad ennél magasabb lesz. Ugyanakkor nem csak a nyugdíjba vonulás időpontját kell figyelembe venni, hanem a távolabbi jövőt is, hiszen nyugdíjasként is csökkenhet a nyugdíjad. Ha 10 év múlva megy valaki nyugdíjba, és feltételezzük, hogy 25 évet él még, akkor 2053-ig kell megélnie a nyugdíjából.

Nem lenne jó, ha pont az utolsó, legnehezebb éveiben csappanna meg a megélhetése.

Tervezd meg a nyugdíjad!

Kicsit vizsgáld meg távolabbról a helyzetet. Volt több ezer éven keresztül egy rém kegyetlen világ, ahol az emberélet szinte semmit nem ért. A legtöbben meghaltak 40 éves koruk előtt, vagy valamilyen egyszerű betegségben, vagy egy háború következtében. Az időseket vagy eltartották a rokonok, vagy hamar felkopott az álluk.

Erre hopp, itt vagyunk mi, akiknek nyakába szakadt a jólét, és el sem tudjuk képzelni, hogy a fizetésünk „csak” 65%-át kapjuk meg majd nyugdíjasként. Nem olyan rossz ez, szerintem nincs okunk panaszra. Viszont nem megoldás, ha a szőnyeg alá söpröd a kérdést. Nyilván nem fog megnyugtatni idős korodban, hogy régen ilyenkor már meghaltak az emberek.

Szeretnél méltóságteljesen élni, ez természetes. Viszont egyszerűen nem várhatod el a rendszertől, hogy ilyen mértékben gondoskodjon rólad. Nem azért, mert gonosz a világ, vagy rossz a politika, hanem mert nem jön ki a matek. Szerencsére bőven van lehetőségünk arra, hogy tanuljunk, előrelépjünk, növeljük a fizetésünket, vagy kicsit tudatosabban költsünk, és elkezdjünk megtakarítani.

A te felelősséged gondoskodni arról, ha jól akarsz élni. Ezt jelenti az öngondoskodás. Meg kell értened, hogy a mai fizetésed nem csak a ma kiadásaira van. Az erőd, a fiatalságod elmúlik, és nem akarsz kiszolgáltatott helyzetbe kerülni.

Hát tegyél érte, és halmozz fel elegendő tartalékot (privát nyugdíjat) amiből ki tudod pótolni a szükséges jövedelmet.

Ehhez csináltam egy egyszerű kalkulátort, amivel ki tudod számolni, kb. mennyit kellene félretenni. Javaslom, hogy ennél akár egy precízebb számítást is csinálj, és tervezd el, hogyan fogsz élni, de kezdésnek próbáld ki ezt.

Mindent mai értéken adj meg. Ha például 170.000 forintot keresel, és arra számítasz, hogy 100.000 forint lesz a nyugdíjad, és szeretnéd a maradék (mai értéken 70.000 forintot) pótolni, akkor azt add meg. Vésztartaléknak is olyan számot írj, amivel mai értéken elégedett lennél.

A kalkulátort (innen letöltheted) állítsd be magadnak úgy, ahogy szerinted reális. A megadott számok csak mintául szolgálnak. Add meg a várt hozamot infláció felett, a nyugdíjkiegészítést, amire szükséged van, az éveket, a vésztartalék méretét, és az adókedvezmény kihasználást. (Nyugdíjcélú megtakarításokra lehet igénybe venni +20% adókedvezményt, max. évente 280 ezer forintig.)

Nyugdíjhelyzet, összefoglalás

Szerintem érdemes kicsit a pozitív oldalát is nézni a dolognak: milyen csodás, hogy egy olyan világban élünk, ahol egyáltalán van nyugdíjrendszer. Ez nekünk ma már olyannyira természetes, hogy sokan szidják a kormányt és a rendszert, mert alacsonyak a nyugdíjak. Valójában ez csak a mi kis rövid életünk tapasztalataiban igaz: még sosem éltek ilyen jól és ilyen sokáig az idősek.

De fontos reálisan látni a helyzetet és megtervezni az életünket. Ma már szeretnénk életünk végén pihenni, élvezni a nyugdíjas éveinket. Ehhez azonban nem elég, ha várjuk csodát, és széttárjuk a karjainkat, hogy az állam kisegítsen.

Bár a jelenlegi nyugdíjrendszer a felosztó-kirovó elven működik, mi megteremthetjük magunknak a saját, privát nyugdíjunkat, mely valódi befektetésen alapul. Ezt a privát vagyont az állam nem tudja elvenni tőlünk, ez csak a miénk, ahogy a házunk, vagy az autónk. Javaslom, hogy készíts tervet, számolj, és tanulj meg okosan befektetni. (Javasolt cikk: Hogyan kell befektetni?)

Van bármi észrevételed, kérdésed? Szívesen látom!

(Politikai, vagy témához nem fűződő kommentek törölve lesznek.)

Hasznosnak találtad? Szeretnéd folytatni a tanulást?

Iratkozz fel, és hetente küldök egy összefoglalót a legjobb anyagaimról!