Egy tanulságos történet a Dotcom buborékról, a közelmúlt legnagyobb technológiai őrületéről, és annak tanulságairól.
A Dotcom buborék, vagyis az internetbuborék a 90-es évek végén kezdődött és a 2000-es évben durrant ki, számos kisbefektetőt és céget magával rántva.
Sok esemény hátborzongatóan ismerős lehet napjainkból is, ezért minden kisbefektetőnek érdemes ismernie az internetbuborék történetét.
Ez a cikk egy 13 videóból álló sorozat 9. része, és ha nem láttad az eddigieket, amik témáját alább láthatod, akkor javaslom, hogy nézd meg őket:
- Bevezető: mi a pénz, és mitől van értéke?
- Hogyan teremtenek pénzt a bankok? (Tényleg a semmiből?)
- Hogyan teremt pénzt a jegybank, és mire figyelj?
- Miért emelkednek ennyire a részvény, kötvény és ingatlanárak?
- Kiknek érdeke az infláció, és tényleg hazudnak-e róla?
- Mi lesz a forint árfolyamával? Meddig gyengülhet még?
- Mikor jön a következő gazdasági válság, és mi okozza majd? (5 fő kockázat ma)
- Hiperinfláció és gazdasági összeomlás: így készülj fel…
- A DotCom buborék története és tanulságai (Az internet lufi)
- Buborék van-e a részvénypiacon? A buborékok pszichológiája
- Vége a dollár fénykorának? Vegyünk aranyat?
- Hogyan fektess be ebben a piaci helyzetben? (Pénznyomtatás, magas árak)
- Előadás: A 4 pilléres stratégia, ami minden helyzetben működik
Ha szívesebben nézel videót, klikk a lejátszás gombra:
(Ne maradj le a hasznos videókról: Klikk ide, és iratkozz fel a YouTube csatornámra!)
Vágjunk is bele…
A technológia vonzó!
Az internet buborék és a mai piacok között számos párhuzam vonható, főleg azokban az iparágakban, ahol valami újdonságba lehet befektetni. A technológiai részvények új fénykorukat élik, tombol a kripto láz, és óriási az érdeklődés a robotika, a mesterséges intelligencia, a zöld energia, és az űrutazás témájában is.
Ezek mind-mind nagyon jól hangzanak, mind modern, újszerű, divatos dolgok, amibe könnyű beleképzelni, hogy ezek fogják alkotni a jövőt.
Ez lehet, hogy így lesz, sőt bizonyára. Csak az a nagy kérdés, hogy mikor. Ne feledkezzünk meg róla, hogy az internet is meghódította a világot, csak éppen 10-20 évvel később, mint ahogy azt a 90-es években várták, és közel sem olyan radikális módon. Vagyis, szerintem van mit tanulnunk a múltból.
Mielőtt beleugranánk a sűrűjébe, tegyünk rendbe pár dolgot, ami általánosságban fontos a buborékokkal kapcsolatban.
Mit nevezünk buboréknak?
Piaci buborékoknak, mániáknak nevezzük azokat a piaci eseményeket, amikor egy eszköz ára csak azért emelkedik irracionálisan magasra, mert az emberek azt gondolják, hogy tovább fog emelkedni.
Az eszköz lehet részvény, ingatlan, arany, de még akár egy tulipánhagyma, vagy egy pár száz forintos játékmackó is, mint a Beanie Babák.
Minél tovább emelkedik az ár, annál többen szállnak be, és egyre többen hiszik azt, hogy ez az eszköz a meggazdagodást hozza el számukra. Az új beszállók tovább fűtik az áremelkedést, míg végül a buborék kidurran.
Több okból is veszélyesek ezek a mániák. Egyrészről azért, mert sokan megégetik magukat befektetőként – vagy inkább spekulánsként – másrészről azért, mert akár a valódi gazdaságot is magával ránthatják. A történelmi példákból látni lehet, hogy igencsak megszenvedte a gazdaság is azt, amikor egy-egy ilyen buborék kidurrant.
Na de, térjünk is rá, hogy miként alakult ki a Dotcom buborék!
A Dotcom lufi kialakulása
A korai 90-es években vagyunk, amikor is forradalmi újdonságként jelent meg az internet…
Ekkor még egyáltalán nem volt elterjedt, és csak az amerikai lakosság 2,3%-ának volt hozzáférése. Se nem volt olcsó, se nem volt egyszerűen használható, se nem volt még közel sem annyira hasznos, mint ma. (Lényegében alig volt elérhető rajta valami.)
Ám megjelent az első könnyen használható web böngésző, a Mosaic, ami már képeket is meg tudott jeleníteni, és egy egérrel könnyebben használhatóvá vált az internet.
Hirtelen megsokszorozódott az internetet használók száma, és ahogy jöttek az emberek, a vállalkozók is elkezdték komolyan venni azt.
A kamatok a 70-es évek óta nem látott mélységben voltak, így olcsón lehetett hitelhez jutni, és könnyű volt céget indítani is.
Így hát megjelentek az első internetes cégek, mint például az Amazon, de megjelent sok másik, ma már rég becsődölt vállalkozás is, például közösségi média felületek is többek között.
A lufi felfújása
1995-ben kezdődött csak el az igazi őrület…
Ekkor lépett színre a Netscape, ami egy még hatékonyabb böngészőt kínált a Mosaic helyett. Bár a cég masszívan veszteséges volt, a részvénykibocsátáskor egy meglehetősen magas árat szabtak a tulajdonjogokért a cég vezetői.
És mivel mindenki ezt használta már, könnyű volt elképzelni, hogy ez lesz a jövő, és egyszer majd valóban pénztermelő géppé válik. (Mint ma a Google például!)
A részvénykibocsátás óriási siker volt. Az első nap megduplázódott a részvény ára, és egy 2,7 milliárd dolláros piaci kapitalizációt ért el a cég. Ez felkeltette a befektetők, sőt az átlagemberek figyelmét is. Hirtelen mindenki online céget akart csinálni, és egymás után mentek tőzsdére a még nyereséget nem termelő cégek.
Óriási összegek kezdtek el befolyni ezekhez a cégekhez, akik drága reklámokat vásároltak, drága irodákat, és akár még az elemzői véleményeket is befolyásolni tudták.
Az árazásuk nem volt lehetséges a hagyományos mutatókkal, mint például az ár / nyereség hányadossal, hiszen nem volt nyereség. Ezért új mutatókat találtak ki a szakértők, és például a weboldal látogatottsága alapján kezdték el őket árazni.
Az nem számított, hogy sokan nem vásároltak az oldalon, az számított, hogy hány felhasználó látta az oldalt. Csak így lehetett racionalizálni az irreális árazásokat.
Csak néhány cég első napjának eredménye:
Ha egy cég tett bármilyen bejelentést azzal kapcsolatban, hogy online-ra vált, az ő részvényei is emelkedni kezdtek. (Ez mostanában hasonló az elektromos autózás piacán.)
A Dotcom lufi kidurranása
Aztán a FED elkezdett kamatot emelni…
Az árazás már az éves nyereség 200-szorosa volt a tőzsdén. A bennfentesek elkezdték eladni a részvényeiket, és nem úgy alakultak a cégek bevételei sem, ahogy azt a befektetők megálmodták. Így 2020 márciusában a tőzsdei lufi elkezdett ereszteni…
Ez a NASDAQ technológiai index árfolyamának alakulása:
A befektetők bepánikoltak. A cégek nem voltak nyereségesek, csak égették a pénzt, tehát a beáramló tőke nélkül nem tudtak fennmaradni, ami tovább hajtotta a félelmeket.
A befektetők menekülni kezdtek, és ahogy az lenni szokott, elővették a felelősöket. Számos csalást lelepleztek, és az amerikai gazdaság recesszióba fordult. A Nasdaq index 77,9%-ot esett a csúcspontjáról, néhány év alatt.
És mi lett a Netscape-pel?
Egy hétre a tőzsdére lépése után megjelent az Internet Explorer, és teljesen elvette a piacát, majd eltűnt.
Az internet lufi tanulságai
Tanulságos ez a történet, és még tanulságosabb, ha az ember már pár hasonlót megismert, ugyanis feltűnnek a minták.
Ne a buborékba fektess!
Például nagyon érdekes, hogy sok esetben amikor a buborék közepén valami jövőbemutató dolog van, és nem csak egy pénzügyi találmány, olyankor az új technológia valóban nagy változást hoz.
A helyzet ilyenkor az, hogy a kisebefektetők sokkal gyorsabb változásra számítanak, mert elragadják őket az érzelmeik, és azonnali, nagy világot átívelő fordulatot vizionálnak.
Ez volt a vasút esetében is például. De valójában, a legtöbb technológiai újítás esetében évekre, vagy évtizedekre van szükség, mire beérik a koncepció.
És ami befektetőként még fontos, hogy sokszor épphogy nem a buborék tárgyába érdemes befektetni, mert nem ezek a cégek lesznek az elsők, amik nagy profitot hoznak, hanem azok az iparágak, amik nyernek az új technológiából.
Ahogy az elektromos áram is forradalmasított rengeteg gyárat, a gépeket, a háztartásokat, úgy az internet is forradalmasította a kereskedelmet, a kommunikációt, a reklámipart, és nem a böngészők, meg az első weboldalak tarolták le a piacot. Tedd fel magadnak a kérdést, hogy az új technológia, mely más iparágakat húzza majd magával, és inkább azokba fektess. De ne várj gyors eredményt!
Piaci összeomlás és pánik
Egy másik érdekes tanulság, hogy általában a buborék kidurranásakor a teljes piac összezuhan.
A történelmi lufikat áttekintve én kétféle lufit különböztetek meg:
1. Az egyik, amikor egy valós értékkel bíró eszközben alakul ki túlárazás, mint például a részvények.
2. A másik, amikor egy valójában értéktelen, nem befektetési eszközben alakul ki mánia.
Utóbbi esetbe sorolhatjuk a tulipánhagymát, vagy a Beani babákat, de van egy régi történet szardínia konzervekkel is. Ezeknél mivel nincs valódi érték az eszköz mögött, az összeomlás végleges.
Azonban azoknál az eszközöknél, ahol kvázi „indokolt” a magas árazás, csak túl korai, a pánik közepette jó vételi lehetőségek is kialakulhatnak, hiszen a tömeg éppen menekül, fél, és nem tudni, hol az esés alja.
A buborék hamvaiból azonban az erős fundamentumokkal bíró cégek, a piacvezetők fennmaradhatnak, és azok újra magukhoz térhetnek. Ahogy az Amazon, az Apple, vagy a Cisco is túlélte a buborékot, és azóta megtöbbszörözte az értékét.
Fontos viszont, hogy az adott pillanatban nem tudjuk megmondani, hogy melyik cégek lesznek végül a győztesek, ezért érdemes lehet inkább egy portfólióban gondolkodni, és egyszerre több tucat céget vásárolni. Természetesen vállalva azt is, hogy nem tudjuk, hogy van a zuhanás alja.
Vasútrészvények 1829-1929
Az 1840-as vasútmániát követően is, aki a részvénypiacot tartotta, összességében jól járt, és a részvények ledolgozták a korábbi veszteséget. Persze, ha valaki pont a csúcson vásárolt, akkor annak erre akár évtizedekig is várnia kellett, de ezért is jó ötlet fokozatosan vásárolni, hosszabb időn keresztül, és nem egyszerre betolni az összes pénzt.
Főleg nem akkor, amikor éppen egy csúcsosodó grafikont látunk.
A főként technológiai részvényeket magába foglaló Nasdaq index most már így néz ki:
Tehát 20 éves távon azok is jól járhattak, akik egyébként a buborék tetején szálltak be. Persze, azóta alighanem már számtalanszor stratégiát és befektetést váltottak, tehát ez bizonyára sovány vigasz, hiszen anno nagyon sokat veszítettek.
Van itt azonban még egy nagyon fontos tanulság, ami ma is igaz lehet, és egy jó leckét tanít arról, hogy miért nem szabad megpróbálni időzíteni a piacot.
Hiába magas az ár…
Alan Greenspan a FED korábbi elnöke a Dotcom lufi fújódása során egy híres beszédében figyelmeztetett rá, hogy a részvénypiacok túlságosan magasan vannak, és alighanem buborékról van szó.
Irracionális túláradásnak nevezte a részvényekbe folyó pénzt. Sokan ezt a beszédet hivatkozzák bizonyítékként, hogy már látható jelei voltak a buboréknak. Azonban van egy érdekes csavar a sztoriban.
A beszéd 1996-ban volt, és valójában az amerikai részvényindex, az SP500 a dotcom lufi kidurranását követően sem süllyedt vissza erre a szintre.
Vagyis, bár megjósolta a buborékot, de túlságosan korán, ami racionálisan nem volt indokolható, hiszen még a pánik közepette sem esett vissza a korábbi szintre az index.
Bár igaz, hogy inflációval korrigálva, lett volna jobb pont is a beszállásra később, ezt akkor aligha lehetett volna tudni, és utólag megnézve az akkor irracionálisnak nevezett beszállási pont valójában jó befektetésnek bizonyult 20 éves távon, ami sok befektető időhorizontja.
A jövő kockázata
Azt tudni kell, hogy a technológiai részvények és minden, ami modern, és a növekedéstől függ, még sokkal kockázatosabbak, mint egyébként a részvények. Ez azért van, mert minél inkább a növekedést várjuk egy cégtől, annál inkább a jövőtől függ, hogy jó befektetés lesz-e.
Ha a pénzáramlások jelentős része a jövőben várható, akkor az azt jelenti, hogy bizonytalan. Nagyon nem mindegy, hogy egy cég évente 5%-kal vagy 15%-kal tud majd nőni. Előre megmondani ezt meg nagyon nehéz.
Ezért, a legkisebb jövőképpel kapcsolatos változások is nagyon nagy árazási eltérést okozhatnak a cég értékében. Elég csak egy kis kamatemelkedés, vagy egy új szabályozás, és a technológiai cégek hirtelen az értékük nagy részét veszíthetik el.
Persze, ott az ígéret az új és fényes jövőre, amit nagyon szép lenne meglovagolni. Azonban kutatások azt támasztják alá, hogy sokkal nehezebb megtalálni a jövő nagyágyúit a tőzsdén, mint azt elsőre gondolnánk.
Visszafelé nézve könnyű látni, hogy miért a Facebook meg a Google lett a nyerő, ez azonban korábban nem volt egyértelmű. Ma már nem látjuk azt a sok száz másik céget, ami közben tönkrement, és csak a fénylő gyémántkavicsot látjuk.
De ahogy a 90-es években sem tudta senki, hogy a Google lesz a befutó a böngészők piacán, úgy most sem lehet tudni, hogy melyik cég lesz a legjobb vásár 2030-ra.
Összefoglalás: Az internet buborék
Bármennyire is biztos vagy a jövőben és az igazadban, javaslok egy kis alázatot, és egy pici kételkedést a tudásoddal, a nézőpontoddal kapcsolatban. Ugyanis, senki sem tévedhetetlen, még a világ legjobb befektetői sem.
Ami miatt a legjobb befektetők a legjobbak, mert ők tudják ezt, és nem csinálnak olyan hülyeséget, amit később nagyon megbánnak. Ezért kérlek, hogy legyél óvatos, tanulj, és oszd meg a befektetéseidet több iparág, több eszköz, és több deviza kötött is. Ne tegyél fel túl sokat egy lóra.
A sorozat végén tartok egy előadást, amire ide kattintva tudsz feliratkozni. Ebben egy 4 elemű vagyonépítési stratégiát mutatok be. Nem csak befektetésről, hanem egy komplexebb nézőpontból vizsgáljuk meg, miként lehet jól boldogulni a mai világban, és masszív vagyont építeni. Ha érdekel, foglald le a helyed!
A következő részben megnézzük, mik azok a jelek, amik esetén fel kell kapnod a fejed, és elgondolkodni rajta, hogy esetleg már túl magas az árazás. Megnézzük a mai részvénypiacot ilyen szemmel, és megnézzük a buborékok pszichológiáját…
Szólj hozzá!