A gonosz árnyékhatalom, és annak áldásai: így legyél szabad egy rabszolga világban

Számos összeesküvés-elmélet szól valamilyen árnyékhatalomról, a bankok titkos hálózatáról, földönkívüli lényekről. 

Ezekre az elméletekre jellemző, hogy bonyolult dolgokat akarnak túlzottan leegyszerűsíteni, és keresni egy felelőst – egy gonoszt – akit ellenségnek lehet titulálni. A közös ellenség így aztán egy közösséget hoz létre a hívőkből.

A gonosz jellemzően valamilyen sokak számára ismerős, de valójában nem értett szereplő, amit könnyen félre lehet magyarázni. (NASA, bankok, gazdaság, hitel, dollár, stb…)

Arra gondoltam, hogy én is írok egy ehhez hasonló összeesküvés-elméletet a pénzügyi szabadságról, ami ugyan túlzottan egyszerűsít, mégis talán közben egy új nézőpontot is ad sokaknak.

Ebből az útmutatóból megtudhatod tehát a következőket:

• Miért van az, hogy „a felsőbb hatalom” rabszolgává akar nevelni minket?
• Milyen eszközökkel teszi ezt, és miért nem tudunk neki ellenállni?
• Miért nem látjuk sehol ezeket a „gonosztevőket”, kik is ők valójában?
• És hogyan léphetsz ki a rabszolgaságból, és válthatod meg a szabadságot?

Remélem, ez az írás egyszerre lesz érdekes, szórakoztató, és tanulságos is…

Ez egy nézőpont, ami segíthet megtakarítani és nemet mondani bizonyos dolgokra, de semmi esetre sem az abszolút igazság.

(Gondolkodj el rajta, de ne vedd szó szerint: nem tisztem jó és rossz között különbséget tenni, vagy bármit minősíteni.)

A gonosz bankok

Mindenki tudja, hogy a legnagyobb gonosztevők a bankok. 🙂

Kölcsönadják a pénzt, ami nem is az övék, és arra kamatot számolnak. Aztán pedig még van képük azt vissza is kérni, és ha nem fizetünk, a szerződésben vállaltakat kikényszeríteni.

A helyzet az, hogy a bankok ugyanolyan cégek, mint bármilyen más cég. A különbség csak annyi, hogy a bank a pénzzel kereskedik, és a gazdaságra gyakorolt hatásuk miatt különös szabályozások alá esnek.

De ami igazán érdekes az az, hogy ki birtokolja ezeket a gonosz bankokat.

Meg fogsz lepődni:

Mi.

Ha van önkéntes nyugdíjpénztárad, vagy bármilyen befektetési alapod, amiben vannak magyar részvények, akkor abban ott lesz például az OTP Bank részvénye is. Így valójában közvetetten ugyan, de te is az OTP tulajdonosa vagy.

(Itt meg tudod nézni az OTP tulajdonosi struktúráját.)

Oké, ha te nem is, tuti van olyan közeli ismerősöd, aki valamilyen módon az.

A részvények tulajdonjogot megtestesítő értékpapírok, vagyis ha megvásárolod egy cég / bank részvényét, akkor te is tulajdonos leszel a cégben.

Vagy ha van egy amerikai részvényalapod, esetleg ETF-ed, vagy bármilyen nyugdíj megtakarításod, amiben amerikai részvények vannak, akkor alighanem több tucat bankban vagy tulajdonos.

Amikor azt mondjuk, hogy a bankok tulajdonosai gonoszak, akkor abba téged is beleértünk? De hát, te nem csináltál semmi rosszat, nem?

Vedd észre, hogy a cégek és a bankok nem csak úgy létrejöttek a semmiből, mert egy árnyékhatalom így akarta. Az egész gazdaság sok-sok apró porszem együtteséből áll. Apró kis fogaskerekekből, mint én vagy te.

A gonosz cégek

De nem csak a bankok gonoszak, hanem minden cég is az. 🙂

Remélem, nem mondok újat azzal, hogy a cégek célja jellemzően a profitszerzés. Különben miért vesződne valaki egy vállalkozás alapítással és a rengeteg munkával? (Oké, vannak non-profit cégek is, most ezektől vonatkoztassunk el.)

Nincs itt semmilyen összeesküvés vagy titok.

Pénzt akarsz csinálni te meg a barátod, akkor csináltok egy céget. Ennek ez a jogi menete, útja. Egyes cégek nagyon nagyra nőnek, és az alapító tulajdonosok ki akarnak szállni, a részesedésüket el akarják adni, így részvénytársasággá alakulnak.

A részvénytársasák lényege, hogy a tulajdoni részesedéseket (részvények) könnyedén lehet adni / venni. Ebből van zárt, és nyílt. A nyílt részvénytársaság lényege, hogy a részvény felkerül a tőzsdékre, és ott sokmillió ember egy kattintással hozzáfér.

Ezek a nagy és gonosz cégek a profit érdekében a következőt csinálják:

1. Létrehoznak egy terméket / szolgáltatást
2. Ezt reklámozzák, eladják, értékesítik
3. Kiszállítják, karban tartják, stb…

Természetesen a cégek mögött emberek állnak, és a cégek sem lesznek becsületesebbek, mint az emberek. Sőt. A cég célja a profitszerzés, és ennek érdekében úgy működik, mint egy gép: célba veszi a profitot, és megy előre, amíg lehet.

Azonban a modern gazdaságokban nem lehet bármit megtenni, vannak bizonyos szabályok, amik megakadályozzák, hogy ezek a cégek átverjék, vagy megkárosítsák a fogyasztókat.

A gonosz reklámok

Az aktuális jogszabályokon belül azonban a cég úgy fog ügyeskedni, hogy az a legtöbb profitot jelentse a számára.

Ha készen van a termék, a lehető legtöbb embert rá kell venni, hogy megvegye azt. Erre való a reklám.

Kísérletekkel, tesztekkel, piackutatásokkal tudományos igényességgel felmérik, melyik üzenetre fognak a legtöbben reagálni és vásárolni. Ezt követően legyártják a reklámot, és tolják ahogy a csövön kifér.

Egy profi manipulációs gépezetet építenek.

Tudtad, hogy például a heroint köhögés ellen reklámozták?

Vagy a cigarettát fogyásra?

Vagy alkoholt azzal, hogy „mester” lehetsz tőle:

(Utóbbi persze 2023-ban még teljesen rendben van, ahogy az előző kettő is rendben volt akkor.)

A hirdetés nem hazudik, csak azt mondja, amit éppen hallani akarunk, és ami a legjobban megfogható az egészben – de még legális. A Lucky Strike nem mondta, hogy egészséges a cigi. Csak azt mondta, hogy az édesség helyett egyébként nyúlhatnál a cigiért is. (És, ez igaz.)

Jagermeister nem mondta, hogy világhírű DJ leszel és menő a piától, bár tény, hogy a kontextusban láttunk menő embereket és bulikat. Az más kérdés, hogy az ember ezt érzelmileg és fejben összekapcsolja, és hiába gondolod, hogy nem hatnak rád a reklámok, nagyon is hatnak.

Nem véletlen nő évről évre igen dinamikusan a hirdetésre fordított globális büdzsé. Ha azt hitted 2010-ben, hogy sok reklámot látsz, akkor most figyelj:

Azóta megduplázódott a hirdetésre fordított kiadás, és 2024-re mintegy 885 MILLIÁRD dollár lesz éves szinten. (És exponenciálisan növekszik.)

És félreértés ne essék, nem az etikátlan vagy káros dolgok reklámjairól akarok csak beszélni. Azokat a legkönnyebb kikerülni, hiszen mindenki tudja, hogy ezek károsak.

De mi a helyzet azokkal a reklámokkal, amik önmagukban egy jó terméket hirdetnek, de közben olyan érzést keltenek bennünk, hogy „nem vagyunk elég jók”.

• A bőrápoló reklámhoz tökéletes bőrű és kinézetű színészt kell alkalmazni, mert akkor lesz hatásos.
• Az új mobiltelefon reklámhoz a legmenőbb, legtrendibb fiatalokat kell bemutatni, mert őket akarják követni.
• A befektetési szolgáltatás reklámjához menő autóban és drága órában pöffeszkedő menedzsert kell bemutatni.

A reklámot úgy gyártják le, ahogy a legtöbb ember fejében él a „tökéletesség”.

Ha az emberek 51%-a szerint a karcsú, szőke nő a szexi, akkor hirtelen minden reklámban karcsú, szőke nők lesznek, mígnem mindenki „megérti”, hogy az a szexi. Így hat vissza a reklám a társadalom ízlésére!

A reklámok célja, hogy felkeltsék a vágyunkat, vagy felnagyítsák a problémánkat. 

• Ha tegnap még jól érezted magad a Balaton parton, a Dubai luxushotel reklámja majd tesz róla, hogy rájöjj, egy senki vagy.
• Ha eddig elégedett voltál a 8 éves Suzukival, az új Mercedes reklámja majd rávilágít, hogy fogalmad sincs milyen egy jó autó.
• Ha ma még megelégszel a házikoszttal, az ételkiszállítós cég hirdetése majd ráébreszt, hogy mennyi különleges ízről lemaradsz.

A gond, hogy ennek sosincs vége! Hiába veszed meg a drágább cuccot, mindig lesz egy új dolog, amire egy vagyont is kevés elkölteni.

Mindezek olyan mértékben ömlenek ránk, hogy teljesen elhisszük, akkor leszünk boldogok, ha mi is megtehetjük MINDAZT, amit a reklámokban látunk.

Ha mi is olyan tökéletessé válunk, mint azok az emberek.

(A közösségi média erre még rádob egy lapáttal, ahol az influencer gyakorlatilag egy kirakati bábu, amire pénzért azt pakolsz, amit akarsz.)

A gonosz társadalom

Meggyőződésem, hogy az emberi pszichológiába mélyen bele van kódolva a határtalan kapzsiság. Ez nem jelenti, hogy mindenki kapzsi lenne, de összességében az emberi faj az.

Ahhoz, hogy megértsük miként fejlődik a világ és az emberiség, érdemes megnézni a következő adatokat, amik azt mutatják, hogy egy átlagos háztartásnak hány darabos készlete volt az adott tárgyakból:

Tárgyak becsült mennyisége régen és ma

Arról nem beszélve, hogy 200 éve az átlagember nem ment nyaralni, nem volt autója, TV-je, telefonja, biztosítása.

Ha megnézzük ezeket a számokat, azt látjuk, hogy hihetetlen jómódban élünk ma. Olyan gazdagságban él az átlagember ma, mint alig néhány száz éve a királyok sem. (Gondoljunk csak a lehúzható WC-re, a fogorvosi kezelésre, vagy a légkondícionálásra / fűtésre.)

Hol van az a boldogság, amit a reklámok ígérnek a vásárlásért cserébe? Miért nem vagyunk elégedettek azzal, amink van?

Eközben a gazdaságunk motorja lett a vásárlás. Ha két negyedéven keresztül csökken a GDP adat, akkor hatalmas pánik lesz úrrá a tőzsdéken, amit úgy nevezünk „gazdasági válság”.

Óriási sorscsapásokat élünk meg, amikor a hétköznapi ember fogyasztása visszaesik odáig, ahol 2019-ben volt utoljára!

Bár a sok munkának köszönhetően a fizetések is jelentősen nőttek, nem mindig elég az a pénz amit keresünk, ezért hitelt veszünk fel a további költekezés finanszírozására.

Az államok is pörgetni akarják a gazdaságot, ezért ők is eladósodnak.

A törlesztőket azonban fizetni kell, így ma már nem opció kilépni ebből: növelni kell a termelést, és növelni kell a fogyasztást is, szinte bármi áron.

A cégek folyamatosan újabb és újabb módokat találnak fel arra vonatkozóan hogy miként tehetik „még jobbá” az életünket. Még több kütyüvel, még jobb szoftverekkel, még szebb és kényelmesebb autókkal.

Ezt nevezzük innovációnak, ami gyakran csak a reklám innovációjáról szól.

(Most komolyan, a mósószerek minden évben 2X jobban tisztítanak, pedig már 2005-ben is azonnal minden fehér lett, nem?)

De kinek a felelőssége ez?

A gonosz fogyasztók

Mondhatod, hogy a cégek felelőssége, csak ne feledd el, hogy a cégek is mi vagyunk.

• A barátnőd, aki a bankban dolgozik, ugyanúgy egy fogaskerék a gépben.
• A haverod, aki a gyárban melózik, ugyanúgy nem tehet semmiről.
• A sógorod, aki marketinges egy multinál, szintén nem egy rossz ember.
• És megbeszéltük: Ha van befektetésed, te is tulajdonosa vagy ezeknek a cégeknek.

Egy olyan világban, ahol minden információ egy kattintásra elérhető, mondhatjuk még azt tudatos fogyasztóként, hogy „a gonosz cégek rávettek, hogy megvegyem”?

Nem arról van szó, hogy valahol már a fogyasztó felelőssége, hogy mit vesz meg?

Elvégre, azok a cégek lesznek sikeresek, akiktől sokan vásárolnak. Vagyis, végtére is a fogyasztók döntik el, hogy melyik cégeket emelik a magasba.

A cégek pusztán kiszolgálják az igényeket. A tömeg igénye fog győzedelmeskedni.

Ha arra van igény, hogy 15 évnyi megtakarításodat beletedd az új autóba, és ehhez egy 0%-os hitelt kell csak villantani, akkor ezt fogják tenni.

Ha a webshopban akkor vásárolsz, ha van részletfizetés (mindegy, milyen kamatra), akkor ott lesz a részletfizetés gomb!

A cég célja a profit, emlékszel?

DE MI A TE CÉLOD?

Az a helyzet, hogy ha te nem tudod, hogy miként akarsz ebből kitörni, akkor nem is fogsz tudni kitörni. Akkor megmaradsz a kis fogaskeréknek, és szépen betöltöd a neked szánt szerepet: dolgozol, hogy vásárolhass. (A cégek köszönik szépen!)

Ezt akarja „A Rendszer!” 🙂

Vedd észre, hogy az emberiség saját magát manipulálja bele a vásárlásba, amire egyébként is nagyon hajlamos, és ezért egyre többet dolgozik, ami egyre több pénzt jelent, amiből egyre többet vásárolhat.

De mennyi szabadideje van? Mennyire szabad az élete?

(És mi lesz ennek a hatása a környezetünkre?)

A gonosz rabszolgatartók

A gonosz „Rendszer” természetesen azt akarja, hogy benne is maradj ebben. 🙂

Mindenki igyekszik a tőle tehető legjobbat megtenni. A legtöbben a szüleinktől, barátainktól, és az iskolából szerezzük meg az első tapasztalatainkat.

A legtöbben azt gondolják, hogy az élet így néz ki:

1. Gyerekek vagyunk, tanulunk az iskolában (+ egyetem!)
2. Ha jól tanulunk, jó állásunk lesz
3. Ha jó állásunk lesz, jól keresünk majd
4. Ha jól keresünk, jó sokat tudunk vásárolni majd
5. Ha jó sokat tudunk vásárolni, akkor VÉGRE MAJD boldogok leszünk
6. (Majd reméljük, nyugdíjat is kapunk)

Ezt a receptet látjuk magunk körül: erről beszélnek az ismerőseink, ez a normális az iskolában, és ezért elfogadjuk, mint a sikerreceptet ebben a világban.

De nem ez az, ami ezt az egész Rendszert működteti? Nem éppen ezt akarják a cégek is? Dolgozz, hogy vásárolhass.

Ne gondolkodj túl sokat! Vásárolj… Jó lesz az…

Állj be szépen a sorba. Tanulj egy szakmát, és menj a multihoz dolgozni. Miért?

A PÉNZÉRT. Mi másért?

Az a lényeg. Ezt mondták a szüleid. Ezt mondták az iskolában is.

A jó munka az, ahol sok pénzt adnak.

(Mindegy, hogy közben a cég milyen célért dolgozik, vagy milyen megaláztatást élsz át. Kell a pénz!)

Így aztán a legtöbbeket nem zavarja, ha a cég, ahol dolgoznak „heroint” árul. Így aztán a heroint áruló cég is simán talál munkaerőt. Sőt, ha elég nagyra nő, akkor már szabályozni sem szabad, mert akkor túl sokan veszítik el a munkájukat / kedvenc terméküket, és az nem jó a politikának.

Így végül a politika is a cégek befolyása alá kerül. Aki többet lobbizik, aki többet fektet be egy adott helyen, az ilyen-olyan privilégiumokat kap. Ha egy országban csökken a reálbér, nagyon valószínű, hogy kormányváltás lesz.

A kormányok tehát el akarják kerülni a reálbér csökkenést, ezért olyan cégeket mentenek meg, akiknek már nem lenne helyük a piacon. (Too Big To Fail)

De akkor mit tegyünk?

Nem kötelező ebben részt venni

Nézd, a helyzet az, hogy totális kontrollod van afelett, hogy mit csinálsz a pénzeddel és az időddel.

Nem a cégek hibája, ha elhitted, hogy XYZ kell még ahhoz, hogy te boldog legyél. Ha elhitted, hogy az új Gucci táska, iPhone, BMW, vagy egy út Balira az amire szükséged van, szerintem gondold át még egyszer.

(A Gazdagodj Boldogan című könyvemben részletesen kifejtem a modern tudomány álláspontját a boldogságról, és egyértelműen nem a több kacat hozza azt el.)

Ezek a cégek nem a barátaid. Ami rád ömlik kommunikáció nem azért van, hogy Te jobban érezd magad. A cégek profitorientált intézmények, és azt mondják, amit hallanod kell, hogy vásárolj.

(Még ha némelyik jó szándékkal teszi is ezt.)

A pénzügyi szabadság arról szól, hogy kijátszod ezt a rendszert. A fogyasztói oldalról átállsz a tulajdonosi oldalra: a megkeresett pénzt nem arra használod, hogy haszontalan termékekért visszaadod a cégeknek, hanem a céget magát veszed meg.

Tulajdonosként gyakorlatilag más emberek vásárlásaiból kapsz pénzt, passzívan.

Márpedig hidd el, az emberiség nem fog megváltozni: nem fognak kevesebb pénzt költeni reklámokra. Nem fog kevesebb luxusmárka fogyni. Nem lesznek kevesebben a szállodákban. Nem fognak kevesebb cukros üdítőt inni az emberek.

A Rendszer ilyen. Az átlagember ennek a rendszernek az áldozata, és egész életében azt szolgálja. A pénzügyi szabadság nekem arról szól, hogy kikerüljek ebből a rendszerből:

1. Hajlandó vagyok lemondani a luxus márkákról, felesleges kiadásokról, amik nem járulnak hozzá a hosszútávú boldogságomhoz.
2. Cserébe tulajdonrészt szerzek a világ legnagyobb és legjobb cégeiben, amik termékeit az emberek mániákusan vásárolják.
3. Idővel a cégek által termelt nyereségem meghaladja a megélhetési költségeket, és ezt követően már nincs szükség rá, hogy eladjam az időm.

Ehhez természetesen meg kell tanulni a játszmát, és a játékszabályokat. Ha valaki sok pénzt akar keresni, hogy abból befektessen, akkor ugyanazt kell tennie, amit a cégek is tesznek:

Megtudni, hogy mire van igény, és abban kiválót alkotni. Lehet ezt vállalkozóként vagy alkalmazottként is tenni.

De ha nincs már most egy nagyobb vagyonod, akkor valahol el kell kezdeni, és azt csak a Rendszeren belül tudod. Használd ki a Rendszert, amíg téged szolgál, de ésszel, hogy ne te szolgáld a Rendszert.

Nézd meg, miként fektet be Warren Buffett a világ leghíresebb befektetője:

Komolyra fordítva a szót…

Ahogy a cikk elején is írtam, az összeesküvés elméletem lényegesen leegyszerűsíti, és nagyon egy szemszögből vizsgálja csak a dolgokat. Ez nem egy tudományos írás, de azt gondolom elgondolkodtató lehet.

Ha nagyon radikálisan vizsgáljuk a pénzköltség / befektetés világát, (ahol a pénzköltés a gonosz) akkor egy ilyen világképet is ki lehet alakítani.

A valóságban egyébként ahány ember, annyi féle jó döntés, és mindenki magának kell, hogy megtalálja, mire tudja / akarja költeni a pénzét. Nem titok, hogy én imádok befektetni, és nekem általában több örömet hoz 100.000 forint befektetése, mint elköltése.

Az írás tehát nagyon radikális, de szándékosan. Azt remélem, hogy a szélsőségessége miatt egy picit jobban átmegy a különbség a költekezés és a befektetés között, és az szemfelnyitó lehet néhányaknak.

Nyilván én is költök kacatokra, és rám is hatnak a reklámok. Sőt, én is hirdetek. A lényeg éppen az, hogy nincs egy „központi gonosz”: maga a világ olyan, amilyen, és nekünk ebből kell kihozni a legjobbat.

Gondold át, hogy neked melyik cégek / kiadások számítanak „gonosznak” és azokból csoportosíts át a befektetéseidbe. Ha akarsz akár arra is figyelhetsz, hogy csak olyan cégekben legyél tulajdonos, melyek a világ számára hasznos termékeket adnak el.

Ha érdekel, hogyan fektetek be ezekbe a cégekbe, akkor gyere el az Alapozó Tréningre!