Biztos ismered a mondást, hogy a kockázat és a hozam kéz a kézben jár. (Én is írom soksor.)
Viszont van egy jó hírem: létezik kis kockázat, magas hozam.
No, lehet nem az amerikai részvénypiacon…
De az életben, vannak olyan pillanatok, amikor kapunk egy lehetőséget. Amikor nagyot szakíthatunk, kis befektetéssel.
A gond, hogy sokan nem tudják felismerni, megkülönböztetni a jó lehetőséget és a KIVÁLÓ, EXTRÉM JÓ lehetőséget.
Ezt a bejegyzést elolvasva legközelebb nagyobb eséllyel ismerheted fel, ha hasonló helyzet kopogtat az ajtódon. (Legyen akár kicsi, akár nagy.)
Tanulság egy dollármilliomostól
Mielőtt rátérnénk a konkrét helyzetekre, egy történeten keresztül szeretnék bemutatni egy tipikus példát.
Bár amerikai személyről van szó, ilyen történetből számtalan található a világ bármely pontján.
Burkoló is lehetett volna…
Mark egy átlagos srácként született 1958. július 31-én a pennsylvaniai Pittsburgh-ben.
Tipikus középosztálybeli gyermekkora volt, az apukája egy autókárpitos üzletben dolgozott szinte egész életében.
Vállalkozói mentalitást csak nagyapjától láthatott, aki korábban Oroszországból emigrált az USA-ba, és egy teherautó hátuljából árulva kereste meg a kenyérre valót.
Mark inkább a nagyapjára ütött, és kivételes érdeklődést mutatott a „seftelésre”. Többet akart, és ezért már gyerekkorától kezdve üzletelni kezdett.
12 évesen a szomszédjának adott el szemetteszsákokat, így gyűjtött pénzt a kiszemelt cipőjére. A középiskolában bélyegekkel és érmékkel üzletelt, így szerzett plusz bevételt.
Édesanyja azt szerette volna, ha burkolónak tanul, de Mark inkább az egyetemet választotta. Az iskolát táncórák tartásából finanszírozta, amiből hamar party szervezővé, majd kocsma tulajdonossá lépett elő.
A kocsmát a rendőrség bezáratta, mikor kiskorúakat kaptak alkoholfogyasztáson.
Mark nem állt túl fényesen anyagilag: az iskola miatt adósságai voltak, végzettség híján nem keresett jól, szülei pedig nem nagyon tudták támogatni.
Egy merész lépés
23 évesen, mikor befejezte az iskolát, bepakolta minden cuccát egy régi Fiatba, és levezetett Dallasba. Egy egyetemi ismerősével bútorozott össze, aki nagyon lelkes volt a várossal kapcsolatban.
Ő, a barátja és négy másik srác laktak egy lakásban úgy, hogy Marknak még egy ágya sem volt. (Egy hálózsákban aludt a sörfoltos szőnyegen.)
De nem keseredett el, sőt magabiztos volt. Két állást vállalt egyszerre: csapos volt, és mellette értékesítő egy számítógépes boltban. Itt a számítógépek és hálózatok szakértőjévé vált, kihasználta a lehetőséget a tanulásra.
Viszont nem jött ki túl jól a főnökével, és nem követte az utasításokat, ezért kirúgták. Ekkorra már meg is volt a következő üzleti ötlete, amiből a MicroSolutions nevű IT cég jött létre, amit később 6 millió dollárért adott el.
Mark Cuban története koránt sem ér itt véget: később társalapítója lett a broadcast.com-nak, és az NBA Dallasi csapatának a tulajdonosa. Sokan a Cápák Között amerikai TV műsorból ismerhetik, mint dollár milliárdos befektetőt. (Shark Tank)
De nem ezért meséltem ez a történetet…
Aszimetrikus kockázatok
Ami igazán érdekes ebben a történetben, hogy a számtalan merész húzásból egyik sem tűnt számára vakmerőnek, vagy túl kockázatosnak.
Pedig, gondolj bele:
- Egy alkalmazotti családból, nulla támogatással elköltözni egy másik városba, ahol még lakást sincs pénzed bérelni?
- Szembeszállni a főnököddel, amikor minden centre szükséged van?
- Céget alapítani, amikor még az állásodat sem tudtad megtartani?
Mark Cuban úgy emlékszik vissza erre az időre, hogy „Nem volt semmim. Tehát, nem volt vesztenivalóm sem”.
Nyilván ez azért nem igaz, hiszen nem minden hasonló helyzetű ember kerekedik fel, és változtatja meg a sorsát. A kockázat magas volt, és bizonyára félt is.
Amiről itt szó van, az az aszimetrikus kockázat / hozam arány:
Az aszimetrikus kockázat / hozam azt jelenti, hogy a veszteség jelentősen kisebb mértékű lehet, mint az elérhető nyereség. Ha kellően sok hasonló eseményt tudunk „megjátszani”, akkor a jutalmunk összességében jelentősen jobb lesz, mint a veszteségeink összege.
A nyerés előnye tehát sokkal nagyobb, mint a potenciális veszteség hátránya. A bölcs emberek ezeket a helyzeteket keresik, ismerik fel, és használják ki.
Aszimetrikus kockázatok a hétköznapokban
Ha aszimetrikus kockázat / hozammal találkozunk (a javunkra), akkor szinte minden esetben érdemes élni vele. Minél nagyobb az aszimetria, annál inkább.
Ezt elméletben megérteni talán könnyű, de az életben sokszor nem vesszük észre, vagy nehezen tudjuk megkülönböztetni egy mezei „vágytól” és „félelemtől”.
Jó lenne tenni valamit. Tetszik egy ötlet… „De nem tudom meglépjem-e…”
Majd halogatás, maszatolás, és végül nincs cselekvés, a lehetőség meg elúszik egy életre. Ez óriási pazarlás!
Tedd fel magadnak a kérdést, hogy vajon mi a valódi kockázat, és mi a valódi nyereség. Ha a kockázatod pár kellemetlen nap, esetleg egy nehezebb időszak a legrosszabb esetben, a nyereség pedig egy új / jobb / szebb / egészségesebb élet, akkor nincs min gondolkodni.
Akkor valójában a legnagyobb kockázatod az, ha nem csinálsz semmit, és minden marad, ahogy van. Hogy segítsek egy picit kézzel foghatóbbá tenni, és ötleteket szerezni, íme néhány – szerintem – aszimetrikus kockázattal rendelkező hétköznapi dolog.
1. Kilépni a rossz munkahelyről
Tipikus eset, amikor az emberek olyan munkahelyre járnak be, ahol nem becsülik meg őket. Nem szeretik, nem fizet jól, nem is tanulnak belőle semmit, de mégis FÉLNEK, hogy elveszítik.
Mégis, mitől félsz? Mi a legrosszabb, ami történhet? Állást kell keresni? Esetleg egy még szörnyűbb állást kapsz? Na bumm… akkor mész tovább.
Mit nyerhetsz? Szinte mindent! Az életed nagyjából harmadát a munkáddal töltöd. Ha megtalálod, amit szeretsz, ha szívvel lélekkel tudod csinálni, akkor az életed minden területe fejlődni fog.
Nem nagyon hallottam még olyat, aki felmondott egy őt korábban kizsigerelő munkahelyen, majd 1-2 év múlva ezt megbánta volna. Már csak azért megéri, hogy olyan emberré válj, aki nem tűri el, ha megalázzák, vagy nem tisztelik. Már csak azért, mert így az elveidet megőrzöd, megéri meglépni.
Így belegondolva, szerintem ezzel csak nyerni lehet. Még akkor is, ha egy rövid ideig esetleg kényelmetlen lesz. De még ez sem biztos.
Arról, hogy miként érdemes szerintem munkahelyet választani, itt írtam: Így válassz munkahelyet!
2. Egy könyv / tananyag megvásárlása
Az egyik legjobb példa szerintem egy önfejlesztő könyv, tananyag megvásárlása. (Szándékosan nem a Tudástár Klubot mondom 🙂 )
Például, felveszünk egy új szokást, és egészségesebben élünk. Ezáltal mondjuk nyersz két évet pluszban, egészségesen.
Két éven keresztül kapod még a nyugdíjat, ami kapásból több millió forint.
Aztán gondolj bele, hogy a halálos ágyán mennyit fizetne egy dollár milliárdos, plusz két évért. Alighanem dollár milliárdokat.
Sőt, ha egészségesebben élsz, akkor több energiád lesz, jobb kedved, és jobb példát mutatsz másoknak. (Amióta én elkezdtem foglalkozni az egészséges táplálkozással, a környezetem is átvette, például szüleim. Ez mekkora érték?)
- Mit nyerhetsz? Vagyonokat! Felbecsülhetetlen értéket.
- Mit veszíthetsz? Hmmm… 4.990 forintot, és 8 órát mondjuk.
Én azt mondom, ezt a kockázatot érdemes meglehetősen gyakran bevállalni.
De ugyanez igaz tanfolyamokra, tananyagokra is. (És itt most nem az 5 éves egyetemi képzésre és a több milliós online oktatásokra gondolok. Ott van veszítenivaló, egy könyvnél nincs.)
Itt írtam a témáról: Tényleg a tanulás a legjobb befektetés?
3. Kipróbálni valami újat
Olyan sokan félnek egy picit merészek lenni néha…
Egy spontán utazás. Vagy csak egy spontán nap szabadság?
Nagyon könnyű a megszokotthoz ragaszkodni, de minden élményből lehet tanulni.
- Ülj fel a tömegközlekedésre újra! (Vagy bérelj egy elektromos rollert!)
- Menj el egy buliba, ahova meghívtak!
- Szólíts meg egy idegent!
- A következő nyaralást ne tervezd meg!
- Menj el táncolni, színjátszó körbe, vagy próbálj ki egy küzdősportot!
- Tanulj valami újat!
Érdemes olykor valami teljesen új dologba belepillantani. Ha az üzlet volt a fókuszban, tanulj meg kikapcsolni. Ha eddig főként az önmagad megismerése érdekelt, most tanulj a pénzről.
Sokszor ott vár ránk a legnagyobb fejlődési lehetőség, ahol eddig nem kerestük, hiszen ott tudunk a leggyorsabban nagyot előrelépni.
Ne zárkózz el elsőre semmitől. Ez mind egy új tapasztalat. Semmi kockázatod nincs, nyugodtan belebukhatsz, és utálhatod is. Nem baj!
Ha öt dologból csak egy lesz, ami megtetszik, máris nyertél. Nyerhetsz egy új hobbit, egy új meglátást, de akár egy új üzleti ötletet is.
4. Sok első randin részt venni
Mekkora értéket jelent egy jó házasság? Mennyit érne meg egy olyan partner, aki mellettünk áll, szeret, és akivel jól érezzük magunkat?
Azt gondolom, ez megint csak nehezen számszerűsíthető, és betehetjük a „felbecsülhetetlen” kategóriába. Ennek ellenére, szerintem a legtöbben kevesebb randin vettek részt, mint ahány autót megnéznek mielőtt kocsit vesznek.
Ne érts félre, nem azt mondom, hogy folyamatosan váltogatni kellene a partnereidet. Egyáltalán nem!
Inkább azt mondom, hogy amíg nem találod meg az igazit, addig legyél kitartó.
Egyrészt, ne elégedj meg olyan kapcsolattal, ahol a másik nem tisztel, esetleg bántalmaz. Másrészről pedig, ha nincs párkapcsolatod (de szeretnél), akkor ne légy rest kitartónak lenni. Az emberek sokfélék, és kevés olyan van, akivel a legtöbb dolog passzol.
És persze, senki nem lesz tökéletes, nem kell a tökéletesre várni. De nem kell félni az elutasítástól sem, és nem szabad pár próbálkozás után feladni.
5. Elköltözni egy nagyvárosba
Gyakran kapom kifogásként a cikkeimre, hírleveleimre, hogy „De hát Ádám, én Kisgöcsörtösön lakom, itt nincs munka! Én nem tudok jól keresni!”
Elhiszem. Pech. De képzeld, én Szegeden születtem, és 2010 környékén, a válság közepén kezdtem el állásokat nézni. Olyan helyet kerestem volna, ahol valami közöm lehet a stratégiához, beletanulhatok az üzletbe.
Mivel Szeged nem túl nagy, a legtöbb cégnek csak fiókjai vannak, és a központ általában Budapesten van. Ergó, kétféle állást találtam:
- Excelben pötyögős asszisztensi állást 130 ezer nettóért.
- Pláza igazgató, meg marketing igazgató. (Ezekre jelentkeztem is, de pályakezdőként nem sok esélyem volt.)
Feliratkoztam egy hírlevélre, ami szólt, ha jön új állás, ami megfelel a keresésemnek. Nagyjából 4-6 havonta jött egy, a fenti két kategóriából.
De azért nem ástam el magam: egy napot nem vártam arra, hogy állást találjak: gyerekeket korrepetáltam matekból, közben csináltam a pénzügyi blogomat, és gőzerővel tanultam mindent, aminek köze volt a marketinghez, vállalkozáshoz.
Aztán, amikor szembe jött velem egy szimpatikus állás Budapesten, fogtam magam, és felköltöztem.
Budapest gyönyörű, az egyik legszebb város Európában. A Dunapart messze túlszárnyalja Bécset, és a belváros is abszolút hozza a nyugat-európai szintet.
Csak érdekességképp mondom, hogy Budapesten az egy főre jutó GDP megfelel az amerikai átlagnak. Tehát nem kell külföldre menni, ha a fejlett világ életszínvonalát akarod élni.
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Hungarian_counties_by_GDP
De felőlem mehetsz külföldre is. A lényeg, hogy ne öregedj meg egy kis faluban, gyámoltalanul és kétségbe esve: neked ugyanúgy minden lehetőséged meg van, ahogy bárkinek az EU-ban. A földrajzi helyed csak kifogás.
Nem veszíthetsz semmit: legrosszabb esetben hazamész egy csomó tapasztalattal. Legjobb esetben pedig megváltozik az életed.
6. Kézbe venni egy projektet
Kisebb volumenben is megéri bátornak lenni. Igazából bármilyen kihívást is veszel magadra, abból tanulni fogsz.
Ez lehet egy projekt a munkahelyeden. Lehet egy jó ügyért folytatott tevékenység. Lehet egy művészi projekt, egy alkotás.
A lényeg, hogy ha valami újat csinálsz, vagy kicsit kimozdulsz a komfort zónádból, akkor abból biztosan tanulni fogsz. Ha mást nem, magadról.
Ha például a munkahelyeden önszorgalomból újraterveted szabadidődben a weboldalt, és ez tetszik a főnöködnek, ki tudja, lehet rád bíznak majd más hasonló dolgokat is.
De ha bármilyen nehézség, vagy régóta fenálló probléma van a cégnél ahol dolgozol, vedd a kezedbe, és oldd meg. (Vagy, készíts tervet a megoldásra, és prezentáld: nyilván ne csinálj titokban olyat, amiből gond lehet.)
Mit veszíthetsz: Némi időt.
Mit nyerhetsz: tapasztalatot, előléptetést, új ismeretséget, önbizalmat, új lehetőségeket.
7. Segíteni másoknak
Nekem egy életreszóló felismerés volt az, hogy a pénz mennyire relatív. Ami nekünk egy utazás, az más életét megmentheti.
Gondolj bele, melyikre lennél büszkébb, amikor az unokáidnak mesélsz:
- Másodszor is elmentünk Párizsba, és egy hétig jókat ettünk és ittunk a mamával.
- Mi tettük lehetővé egy gyermeknek az orvosi kezelését, ami megmentette az életét.
Gyerekként valahogy mindenki szeretne hős lenni. Emberek életét megmenteni.
Aztán megtanuljuk, hogy ez „nem így működik”. Elhisszük, és felnőttként elfelejtjük, hogy erre már van lehetőségünk!
Van nagyobb érdem annál, hogy megmented valaki életét? Vagy ha nem is szó szerint mented meg, de támogatod, hogy felálljon egy nehéz helyzetből?
Tud valami ennél nagyobb büszkeséget és önbizalmat adni?
Mit veszíthetsz? Pár tízezer / százezer forintot.
Mit nyerhetsz? Onnantól kezdve mindig úgy érzed, hogy volt / van értelme az életednek.
Ezért is hoztam létre Az Én Ügyem projektet, ahol konkrét embereknek lehet adományozni, és nem arctalan alapítványoknak.
Nyilván, ezer másféle módon is lehet segíteni másoknak. A lényeg, hogy az érzés, a megbecsülés, a személyi fejlődés, amit nyersz vele, szinte biztosan nagyobb, mint a kockázata.
Most pedig nézzük, a befektetések terén, hol találunk aszimetrikus kockázatokat…
Aszimetrikus kockázatok a befektetésekben
Monish Pabrai mondta, hogy azokat a befektetéseket szereti, ahol „Ha fej, akkor sokat nyer, ha írás, nemveszít sokat”.
Természetesen a befektetések területén csak akkor tudjuk megkülönböztetni a jó befektetést a rossztól, ha pontosan értjük a lehetőséget és a kockázatot.
Ezért a következő pontokhoz a fentiekkel ellentétben némi szakértelem szükséges.
1. Egy ingatlan alulértékelsége
Az ingatlanbefektetésről már korábban írtam és a Tudástár Klubban is találsz róla tananyagokat.
Amit a legtöbben ingatlanbefektetésnek gondolnak, hogy „veszek egy lakást és kiadom”, az szerintem a legtöbb esetben nem annyira jó biznisz.
Egyszerűen azért, mert ha számolsz az üresjáratokkal, a költségekkel, adókkal és a rengeteg idővel, amit beletolsz, már nem olyan jó a hozam.
De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetnének olyan emberek, akik nagyon ügyesen szúrják ki az alkalmi vételeket. Mire gondolok?
- Egy ingatlan, rendezetlen jogi háttérrel, amit valaki ügyesen ki tud bogozni.
- Egy lakás, amit árverésen lehet megvenni, magas kockázattal, de jelentősen áron alul.
- Egy ház, amit átalakítva az új funkciót kaphat, esetleg több lakóegységre bontható, ezáltal értékteremtés jön létre.
Kellő szakértelemmel tehát, kifoghatóak nagyon jó vásárlások. Némi hitellel kiegészítve végképp elmondható, hogy igen magas hozam is elérhető.
Ha valakinek tehát adódik egy ilyen lehetősége, akkor értékelheti úgy a helyzetet, hogy a bukás valószínűsége jelentősen kisebb, mint a nyereség mértéke.
2. Egy cég alulértékeltsége
Az ingatlanokhoz hasonlóan cégeknél is igaz az, hogy vannak alacsonyan értékelt vállalatok. Ennek megállapításához persze (ahogy az ingatlan esetében is) tudnunk kell értékelni az adott eszközt.
Nem attól lesz tehát jó befektetés egy részvény, hogy mekkorát esett, vagy emelkedett éppen az árfolyama.
Akkor lesz jó befektetés, ha olcsóbban tudok hozzájutni, mint amennyit ér.
Hiszen, mikor jobb befektetés megvenni a sarki éttermet? Amikor drágán adják el, vagy amikor éppen féláron tudsz hozzájutni?
Attól függ: ha azért olcsó megvenni az éttermet, mert egyre kevesebben járnak oda, akkor nem biztos, hogy jó vétel. De ha csak azért, mert a korábbi tulaj meghalt, az örökösök pedig szabadulnának tőle, akkor az egy jó lehetőség.
Igaz ez a részvények esetében is: ha egy cég mögöttes működése, növekedése változatlan, akkor jobb olcsóbban hozzájutni.
Ha a cég részvénye száguld, divatos, sokan vásárolják, akkor ugyanazt a céget drágán veszed meg. Ekkor magas a kockázat, hiszen ha a jövőbe vetett várakozások nem teljesülnek, a cég részvényeinek értéke csökkenni fog.
Ha viszont olyan olcsó árazáson forog a részvény, hogy már minden negatív várakozás is be van árazva, akkor onnan már „szinte csak pozitív hír érkezhet”. Ekkor kicsi a veszteség valószínűsége, és a nyereségé nagy. Biztos persze, sohasem lehetünk, ahogy a korábbi eseményeknél sem.
Csak arról van szó, hogy ha kellően sok ilyen lehetőséget tudunk azonosítani, akkor idővel az esélyek felénk billentik a mérleg nyelvét.
(Itt szeretném megjegyezni, hogy a fejlett világ részvénypiacain nagyon nehéz okosabbnak lenni, mint a piac, és ezáltal plusz hozamra szert tenni. Nem biztos, hogy érdemes „átlagemberként” egy ilyen vállalkozásba fogni.)
3. Egy vállalkozás beindítása
Sok vállalkozási ötletet sok pénzbe kerül beindítani. De vannak, ahol szinte semmi pénzt nem kell betenni, csak időre, kitartásra és sok tanulásra van szükégünk.
Ilyen lehet egy online vállalkozás indítása. Az online vállalkozás előnye, hogy nem szükséges fizikai üzletet bérelni, alkalmazottakat felvenni. A weboldalt egyedül meg tudod csinálni, és el tudod kezdeni kicsiben tesztelni az ötleted.
Egy webshop elindítása pár tízezer forintból megoldható. Óriási fejlődési lehetőség, és ha bejön, akkor akár éves szinten több százmilliós forgalmat is lebonyolíthatsz.
(Konkrétan ismerek olyat, aki egyedül, önszorgalomból húzott fel ilyen webshopot Magyarországon, noha nem kevés munkát és időt tett bele.)
Miközben ezen dolgozol óriási fejlődésen mehetsz keresztül. Megtanulsz vállalkozni, üzletet építeni és vezetni. Ha nem is jön be ahogy szeretnéd, akkor is sokkal bölcsebb és okosabb leszel, mint előtte voltál.
Elbukhatsz? Persze! Én is sokszor elbuktam. Sok ötletem nem jött be.
De nem az számít, hogy 9 ötleted nem jött be. A végén csak az számít, hogy egy bejött, ami mindenért kárpótol.
4. Csinálj egy csatornát
Egy blog, vlog, podcast, vagy bármilyen tartalomgyártás is aszimetrikus lehetőség.
Nem kell hozzá nagy befektetés: egy számítógép / telefon, esetleg egy weboldal. Pár tízezer forint, plusz némi tanulás és idő.
Ha szeretsz szerepelni, vagy jó szaktudásod van egy témában, akkor ez neked való lehet. De az is szuper, ha szórakoztatóan, vagy kellően sarkosan tudod kifejezni magad.
A legrosszabb forgatókönyv az, hogy kevesen nézik majd meg, amit csináltál. És akkor mi van?
Valószínűleg egyébként is jól szórakozol a létrehozásával, és egy csomót tanulsz belőle. Nyilván nem szabad azt várni, hogy kiteszel egy videót, vagy egy cikket, és az egész internet odarohan olvasni.
De ha fél éven keresztül, rendszeresen csinálsz tartalmat (esetleg előtte picit tanulsz róla), akkor biztos vagyok benne, hogy látni fogod az eredményét.
Olyan témában érdemes egyébként is tartalmat gyártani, ami érdekel, amit szívesen csinálsz. A tartalomgyártás a legjobb tanulás is egyben.
Ha bejön, akkor megélhetsz abból, amit szeretsz csinálni. Ennél nem sok nagyobb érték van.
Később erre akár egy céget is tudsz majd építeni.
5. Az 5:1 szabály
Ahogy a témához gyűjtögettem anyagot, találkoztam egy érdekes szabállyal…
Ez nincs kőbevésve, inkább amolyan ökölszabály, de érdemes észben tartani:
Az 5:1 szabály azt mondja, hogy azokat a lehetőségeket kell megragadni, ahol egy egységnyi kockázatra öt egységnyi nyereség jut. (5 nyereség / 1 veszteség)
Ilyen például egy részvény, ami akár ötszörösére is emelkedhet a következő 3 évben, de akár minden pénzed is elveszítheted vele. (Mondjuk 50-50% ezek esélye.)
Ebben az esetben minden betett 100 forintodat 50%-os eséllyel elveszíted. De minden 100 forintodra 50%-os eséllyel 500 forintot kapsz vissza.
Természetesen nem érdemes minden pénzedet betenni egy ilyen lehetőségbe, hiszen lehet peched. Vagy lehet, hogy rosszul mérted fel az esélyeket.
De kihagyni sem lenne érdemes: kellően sok ilyen aszimetrikus lehetőséget megjátszva, összességében szép hozamot érhetsz el.
1.000 forintot szétosztva tíz ilyen lehetőségbe, valószínűleg 5×100 forintot elveszítesz, és 5×500 forintot nyersz. Az 1.000 forintból 2.500 forintod lett.
Amiért tetszik nekem ez a szabály, hogy nem azt mondja, hogy 3:1, vagy 4:1. Ezek is jónak tűnnek elsőre, de az 5:1 események ritkábbak, viszont jobbak.
Mivel az időnk és a figyelmünk korlátozott, az életben nem tudunk túl sok dologra igent mondani. Indíthatsz egy vállalkozást 3:1 aránnyal, de akkor el kell engedned majd az 5:1-eset, meg 10:1-eset, mert már nem marad rá energiád.
Ahogy a pénzedet is beteheted a 3:1-esbe, de akkor nem marad az 5:1-es lehetőségre. Szerintem a megfontoltság, a türelem, a nyugalom, a bölcsesség mind abba az irányba mutat, hogy valaki képes kivárni ÉS MEGRAGADNI a minimum 5:1-es lehetőségeket. Ez azzal is jár, hogy el kell olykor engedni a 4:1-est.
(Erre szoktam mondani, hogy egy közepesen jó vállalkozási ötlettel ugyanannyit kell dolgozni, mint egy szuper ötlettel, csak utóbbi akár ezerszer akkorára is nőhet.)
A másik, hogy marad egy biztonsági ráhagyás: ha 3:1-es lehetőségbe fektetsz, akkor ha rosszul becsülted fel a helyzetet, könnyen még kisebb lesz a nyereséged. Vagy csak peched van, és kisebb a hozam, mint amire számítottál. Egy 5:1-es lehetőségnél igazából ez sem gond, mert kellően nagy hozamot vártál el, hogy még így is bőven megérje.
Az 5:1-es arányban van tehát egy biztonsági ráhagyás a tévedésnek, a szerencsétlenségnek. Az 5:1 arány egyébként szerintem minden ebben a cikkben bemutatott lehetőségre igaz: a könyvekre, a vállalkozásra, a befektetésekre, a költözésre.
Ha legközelebb szembe jön egy lehetőség, kérdezd meg magadtól, és írd le egy papír két oldalára:
- Mi a kockázatod? Mi a legrosszabb, ami történhet? Mit veszíthetsz hosszú távon?
- Mit nyerhetsz? Mennyit érne meg neked ez a dolog? Mi a legjobb, ami történhet?
Esetleg adj nekik egy százalékos valószínűséget, majd hasonlítsd össze a két oldalt.
Ér ötször annyit az eredmény, mint a kockázat? Ha igen, akkor vágj bele! Lehet, hogy ez most nem jön be, de ha szokássá alakítod az 5:1-es szabályt, akkor előbb-utóbb meg fognak jelenni az eredmények az életedben!
Összefoglalás
Sokszor a magas hozamú lehetőségeket a befektetési piacon keressük, és észre sem vesszük, hogy az életben mennyi ilyet hagyunk parlagon.
Lehet, apróságnak tűnik, esetleg elcsépeltnek, de ahogy egy befektetés esetében is, úgy az életben is igaz, hogy az esélyeket kell a magunk oldalára állítani.
A kimenetelt sosem tudjuk biztosra. Nem attól jó vállalkozó, vagy ügyes befektető valaki, hogy mindig igaza van. De úgy játsza az élet által osztott lapokat, hogy azokkal a legnagyobb esélye legyen nyerni. Rövid távon nem biztos, hogy látványos a különbség, hosszú távon azonban a „szerencse” mellé áll.
Keresd tehát az egy egysgényi veszteségre legalább öt egységnyi nyereséget biztosító lehetőségeket, és azokat hezitálás nélkül ragadd meg!
Ha utálod a munkahelyed, mondj fel! Ha már rág ki akartad próbálni magad a Youtube-on, ne halogasd tovább! Ha rég olvastál egy könyvet, szánd rá magad még ezen a héten!
Ne vállalj túl nagy kockázatot: ne tegyél fel minden egy lóra, de merj átlépni a félelmeidet, ha tényleg megéri. Visszalépni szinte mindig vissza lehet. Egy költözés, egy felmondás nem a világ vége akkor sem, ha netán két év múlva visszakoznál.
Amit igazából nyersz az a tapasztalat, és a személyiségfejlődés azáltal, hogy olyan emberré válsz, aki meg meri tenni ezeket a dolgokat.
Sok sikert kívánok, és sok-sok 5:1-es lehetőséget! Hajrá!
Szólj hozzá!