Kripto és mesterséges intelligencia: a hype befektetői szemmel – melyik a nyerő?

Ha csak megnyitod a közösségi médiát vagy egy gazdasági portált, minden második cikk az AI (mesterséges intelligencia) hihetetlen térhódításáról szól.

Befektetőként is számos cikkel és elemzéssel találkozhatunk, ami az AI-ból származó lehetőségekkel foglalkozik. (Jellemzően rövid távon, spekulatív jelleggel.)

Érdekes módon néhány éve ugyanezt láthattuk a kriptovalutákkal kapcsolatban is.

Akkor mindenki bitcoint, ethert és dogecoint akart vásárolni. Ha visszamegyünk kicsit az időben, még korábbi példákat is találunk: a dotcom-láz, a zöldenergia vagy éppen a biotechnológiai befektetések is hasonló mintákat követtek.

A technológiai innovációk mindig is erőteljesen megmozgatták a befektetők fantáziáját.

A hype, azaz az indokolatlanul felfokozott befektetői lelkesedés azonban gyakran túlzott elvárásokhoz, majd kiábránduláshoz vezet.

 

Ebben az útmutatóban azt vizsgáljuk meg, miben különbözik az AI és a kripto hype, és befektetőként hogyan érdemes gondolkodni ezekről.

Mi jellemzi a technológiai hype-okat?

Megfigyelhető, hogy az új technológiák körüli hype-oknak van egy szabályszerűsége.

Először mindenki ugrik a hírekre, megjelennek új befektetők, akik miatt képződik egy buborék, ami előbb-utóbb kipukkad… Hiába vannak a buboréknak jelei, általában nem vesszük észre ezeket vagy már csak túl későn…

Az új technológiák lefutása

Az innovációk legtöbbször a Gartner-görbét követik.

Ez egy olyan modellt jelent, amely leírja, hogyan éri el egy új technológia az első lelkesedés csúcspontját (angolul Peak of Inflated Expectations), majd jut el a kiábrándulás völgyébe (Trough of Disillusionment), és végül fokozatosan valódi értéket teremtve stabilizálódik.

Az új technológiák Gartner-görbéje

forrás: neteducatio

A hype alatt a befektetők túláraznak bizonyos cégeket, technológiákat, pusztán azért, mert nagy jövőt látnak bennük.

A dotcom buborék például tipikus eset volt: 1999 végére 199 internetcég piaci értéke 450 milliárd dollárra nőtt, miközben összesen 21 milliárd dolláros árbevételt értek el, ráadásul 6,2 milliárd dolláros veszteséggel.

A hype alatt spekuláció uralkodik, a valós eredményeket felülírják az ígéretek. Ha a médiából és az ismerőseinktől is folyamatosan azt halljuk, hogy most kell vásárolni, mert „ez megváltoztatja a világot”, akkor könnyen beindulhat a „FOMO” (a Fear Of Missing Out rövidítése), azaz a kimaradástól való félelem.

Hogyan reagálnak erre a befektetők?

Az amatőr befektetők gyakran érzelmi alapon döntenek, spekulatív eszközöket vásárolnak, remélve, hogy hamarosan meggazdagodnak. A profi befektetők azonban tudják, hogy ha mindenki ugyanazt vásárolja, az árazás jó eséllyel már rég túllépett a reális szinten.

Egyes befektetők ilyenkor „gurukra” hallgatnak, ami nem feltétlen jó ötlet. Jim Cramer, az egyik legismertebb befektetési guru például többször is mellényúlt, és még a profi alapkezelők többsége is alulteljesíti a piacot hosszú távon.

Milyen jelei vannak a buborék kialakulásának?

Amikor a piacon megjelennek olyan jelek, mint például:

• Extrém magas értékelések,
• Minden cég az aktuális hívószó (AI, kripto) mögé bújva próbál befektetőket vonzani,
• Sokan úgy vélik, hogy „ezúttal más lesz”,
• Az emberek jellemzően nem használják valódi célokra az adott eszközöket,

akkor jó eséllyel egy buborékkal állunk szemben.

Ha részletesebben is olvasnál arról, hogyan lehet észrevenni a tőzsdei buborékokat, olvasd el ezt a cikket is: Buborék van-e a részvénypiacon? (7 jel, amiből láthatod)

Az egy dolog, hogy az átlagos befektetők hogyan kezelik az ilyen helyzeteket, és megint más, hogy a tudatos befektetők hogyan…

Hogyan viszonyulj a hype-hoz?

Ha érzed magadon, hogy elkezd kialakulni a „FOMO” érzés, valószínűleg ez csak a hype-ra adott reakciód. Nem kell automatikusan bezárkóznod, és elutasítanod az új befektetési lehetőségeket, de fontos, hogy néhány szabályt szem előtt tarts.

1. szabály: ne dőlj be a gyors meggazdagodás ígéretének!

Ha valaki azt mondja, hogy „most van lehetőséged megtízszerezni a pénzed pár hónap alatt”, az szinte mindig túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Az ilyen ígéretek mögött gyakran nincs valós fundamentum, hanem csak a spekuláció hajtja az árfolyamokat. Ehelyett inkább arra figyelj, hogy hosszabb távon milyen értéket tud teremteni az adott technológia vagy vállalat.

2. szabály: diverzifikálj!

Ha minden pénzedet kriptoba vagy AI-részvényekbe fekteted, akkor a teljes vagyonod sorsa egyetlen trendtől függ. Ehelyett osszd meg a befektetéseidet többféle eszközosztály között: részvény, kötvény, ingatlan, ETF-ek, esetleg arany. Így, ha az egyik eszközosztály visszaesik, a többi ezt ellensúlyozhatja.

3. szabály: csak akkora tőkét kockáztass, amit el bírsz veszíteni!

A spekulatív befektetéseket célszerű külön kezelni a stabil portfóliódtól. Gondolj rá úgy, mintha egy „játszópénz” lenne, aminek az elvesztése nem rengeti meg az életedet. Így sokkal nyugodtabb leszel, és nem hozol érzelmi alapon pánikdöntéseket.

4. szabály: ne kövess vakon tippeket!

Akár egy barátod, akár egy influencer vagy egy híres „guru” mondja, hogy valamibe érdemes most fektetni, mindig nézz utána magad is. Olvass elemzéseket, nézd meg a vállalat pénzügyi adatait.

A hype kezelése önfegyelmet és tudatos hozzáállást igényel. Nem baj, ha vonzónak tűnik egy új technológia, de mindig kérdezd meg magadtól: vajon tényleg értéket teremt vagy csak a lelkesedés hajtja felfelé az árát?

A kripto hype

A kriptovaluták történetének kezdete 2009-hez köthető, amikor is Satoshi Nakamoto (álnéven) kibocsátotta a Bitcoint (BTC).

Az ötlet egyszerű volt: létrehozni egy digitális valutát, amely decentralizált módon, bankok és állami szervezetek beavatkozása nélkül működik.

Az ígéret, ami köré a kriptokultúra kiépült, igen vonzó volt. Egy decentralizált rendszer igazságosabb, olcsóbb és emellett biztonságosabb is lenne.

A bitcoin azonban csak a kezdet volt.

Az altcoinok megjelenése

A bitcoin sikerére reagálva számtalan altcoin (alternatív kriptovaluta) jelent meg, amelyek többsége a bitcoin alapötletét próbálta továbbfejleszteni.

2013-tól kezdve szinte napi rendszerességgel jelentek meg új coinok, amelyek a legkülönfélébb célokat hirdették: gyorsabb tranzakciókat, okosszerződéseket, magánélet védelmét vagy éppen egyszerűen csak vicces mémeket (lásd Dogecoin).

Az altcoinhullám aztán 2017-ben érte el tetőpontját, amikor beindult az ICO-őrület (Initial Coin Offering). Ebben az időszakban rengeteg kriptoprojekt gyűjtött tőkét úgy, hogy egy még nem létező termék vagy szolgáltatás tokenjeit adták el.

Az ICO-k során több milliárd dollárnyi befektetés áramlott be – nagy része azonban végül semmit nem hozott létre vagy súlyos kudarcba fulladt. Az ICO-k között rengeteg csalás volt, ahol a befektetők végül semmit nem kaptak a pénzükért, vagy az alapítók egyszerűen eltűntek a tőkével együtt.

Ennek eredményeként a szabályozók elkezdtek közbelépni, és a buborék 2018-ra kipukkadt.

Bitcoin árfolyama

2017 végén a Bitcoin ára majdnem elérte a 20 000 dollárt, és innen kevesebb mint 4000 dollárra zuhant vissza egy év alatt.

A „decentralizált jövő” ígérete és a meg nem váltott remények

Sok projekt ígérte, hogy létrehozza azt a decentralizált technológiát, amely ténylegesen megváltoztatja a világ működését. Ezek az ígéretek viszont sajnos szinte kivétel nélkül megvalósulatlanok maradtak.

Bár a decentralizált pénzügyi szolgáltatások valóban létrejöttek, de ezeket elsősorban spekulációs célokra használták, és a valódi, hétköznapi pénzügyi életet nem forradalmasították.

Az egyik legfontosabb ígéret az volt, hogy a kripto lesz az új pénz, amit bárki használhat fizetésre, gyorsan, olcsón és hatékonyan. A valóságban azonban az adaptáció hihetetlenül lassú – és nem valószerű.

2024-ben mindössze az emberek 6,8%-a rendelkezett kriptovalutával világszerte. A tényleges napi használat pedig ennél is sokkal alacsonyabb: a legtöbb ember vagy spekulatív céllal tart kriptot, vagy egyszerűen azért, mert kíváncsi volt rá.

Az is probléma, hogy valójában nincs olyan széles körben használt termék vagy szolgáltatás, amelyhez feltétlenül szükséges lenne a kriptotechnológia. Bár vannak platformok, amelyek elfogadják a kriptot fizetésként, ezek a tranzakciók összességében elhanyagolható mennyiséget tesznek ki.

(Nem csoda, hiszen drága, macerás, kockázatos és lassú kriptopénzzel fizetni, amihez egyébként is kelleni fog a legtöbb embernek egy szolgáltató, akinél az adatai nyilván lesznek tartva – pl. Revolut, Coinbase stb.)

Természetesen nem azt mondom, hogy a kriptotechnológiának nincs semmilyen valós potenciálja. Például az Ethereum platform segítségével lehetőség nyílt az úgynevezett okosszerződések létrehozására. Ez valóban hozhat hatékonyságnövelést, például az értékpapírok nyilvántartásában vagy szerződések automatizálásában.

Viszont önmagában az Ethereum sem hozott létre olyan alkalmazást, amely nélkülözhetetlenné vált volna az átlagember számára. Az Ethereum is pont azért működik, mert más projektek tokenjei épülnek rá.

Nagyobb a füstje, mint a lángja

A kriptovaluták értékének jelentős részét továbbra is a spekuláció adja. Mivel nincs valódi, széles körben elfogadott felhasználási területük, a legtöbb ember csak azért vásárol kriptot, mert reméli, hogy a jövőben drágábban el tudja majd adni valaki másnak.

Az elmúlt években a pozitív hírek a kriptóval kapcsolatban rendre csak arról szólnak, hogy melyik bank vagy befektetési alap kezelő bocsát ki új ETF-et, új befektetési alapot, netán új tokeneket.

Idén nyáron megjelent cikk…

Új kripto ETF cikk

Az új ETF-ek megjelenése, azonban nem azt jelenti, hogy maga a kripto fejlődik.

A Blackrock (vagy bárki más) nem azért bocsát ki Bitcoin ETF-et, mert annyira hisz a Bitcoinban. Neki mondhatni „tökmindegy”, hogy mi a mögöttes termék, amire megszületik az ETF. Egyszerűen arról van szó, hogy óriási kereslet van rá a sok spekuláns miatt, ami a Blackrocknak üzlet.

A kibocsátó nem a Bitcoin árfolyamán fog keresni, hanem az ETF meglehetősen magas költségeit teszi zsebre KOCKÁZAT NÉLKÜL.

Ez neki egy hihetetlen jó biznisz: a sok kisbefektető spekulációin ő jó pénzt keres, garantáltan. Ha a lótrágya (már elnézést) lenne a spekulánsok kedvence, arra is létrehozna ETF-et, ha kellően sok pénzt akarnának beletenni a kisbefektetők.

Egyre több bank és alapkezelő ül fel a vonatra? Igen.

Ez azt jelenti, hogy a kripto akkor jó befektetés? Nem! (Pontosabban önmagában ez még nem.)

John Maynard Keynes, a híres közgazdász mondása jut eszembe erről:

„A piac tovább maradhat irracionális, mint ahogy te képes vagy pénzügyileg stabil maradni.”

Ez az idézet arra figyelmeztet, hogy a piaci mániák vagy irracionális viselkedés sokkal tovább fennmaradhat, mint azt egy ésszerű befektető logikusan gondolná.

Immár 16 éve létezik a technológia, és még mindig nincsen egyetlen SZÉLES KÖRBEN HASZNÁLT termék vagy szolgáltatás sem, ami csak azért jöhetett létre, mert a kriptopénzek léteznek. (Kivéve például a kriptotőzsde, ami megint csak a spekuláción keres.)

A lényeg, hogy az átlagember számára a technológia szinte semmilyen valós előnyt nem tud felmutatni. (Koránt sem akkorát, mint a hype körülötte.)

Nézzük meg, hogy ehhez képest hogy fest a mesterséges intelligencia.

Az AI hype

Az AI körül kétségtelenül kialakult egy jelentős hype.

Viszont az AI körüli hype más, mint a kriptovilág spekulatív őrülete, hiszen a generatív AI már most valódi üzleti értéket és bevételt generál, alig 3 évvel az úttörő ChatGPT megjelenése után…

Az AI már most pénzt termel

A mesterséges intelligenciát használó termékek és szolgáltatások nem csupán ígéretek szintjén léteznek, hanem már ma több milliárd dolláros bevételeket termelnek.

Ez nem véletlen, hiszen a cégek nagy része, már ma is közvetett vagy közvetlen módon alkalmaz mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat.

Cégek hány %-a használ AI-t

forrás: technource.com

Például az OpenAI zászlóshajója, a ChatGPT már 2024-ben 2,7 milliárd dollárt hozott, és a várakozások szerint 2025 végére ez a szám eléri a 4 milliárd dollárt.

A Microsoft GitHub Copilotja, amely programozóknak segít a kód írásában, szintén hatalmas sikert ért el: már több mint 1,3 millió fizetős felhasználó és több mint 50 000 vállalati ügyfél fizet érte havi díjat.

Az ilyen szolgáltatások bevételei jól mutatják, hogy a mesterséges intelligencia már most valódi, pénzben mérhető értéket nyújt a felhasználóknak és a cégeknek egyaránt.

Az AI valós használata

Míg a kripto esetében elsősorban az ígéretek és a spekuláció tartja fent az érdeklődést, addig az AI már ma is valós értéket teremt: hatékonyabbá, gyorsabbá és olcsóbbá teszi a munkát számos iparágban, miközben már most jelentős bevételeket generál.

Mire használják a vállalatok az AI-t

Legtöbbet a termelés fejlesztésére, a weboldalak, cikkek keresőbaráttá alakítására és a folyamatautomatizálásra használják. Emellett nagyon hasznos segítséget nyújt még belső kommunikációban, adatok és ötletek generálásánál és a biztonsági kockázatok csökkentésénél is.

Hasonlítsuk össze ilyen tekintetben a kriptoval.

Vegyük először, hogy mennyi a kriptohasználók száma 16 év alatt.

A Triple-A jelentése szerint 2024-ben globálisan a lakosság 6,8%-a birtokolt valamilyen kriptovalutát, ami nagyjából 560 millió embert jelentett.

Azonban ez a szám megtévesztő lehet, hiszen sokan csak befektetésként, spekulációként tartják a kriptokat, nem valódi napi használatra.

A Federal Reserve 2025-ös amerikai felmérése szerint a pénzügyi tranzakciókra kriptot használók aránya jóval alacsonyabb, a bankszámlával rendelkező felnőttek között mindössze 2%.

Ezzel szemben az AI-használók száma már 3 év alatt is sokkal jelentősebb, mert az AI használata jóval szélesebb körben és gyorsabban terjedt el: A ChatGPT mindössze a megjelenését követően 2 hónap alatt elérte a 100 millió aktív felhasználót.

Ha megnézzük a nagy technológiák / legsikeresebb appok elterjedését is azt látjuk, hogy az AI nagyon gyorsan felkapaszkodott:

Csak a ChatGPT alig 2 hónap alatt elért 100 millió felhasználót

(A listában szereplő appok közül gyakorlatilag mindegyik használ AI-t a felhasználói élmény javításához.)

A ChatGPT egyedül, 2025 áprilisában már heti 800 millió felhasználót ért el, és napi 2,5 milliárd promptot kezelt.

ChatGPT felhasználók száma

A Microsoft Copilot (AI-alapú programozói segéd) már több mint 33 millió aktív felhasználóval, illetve több mint 1 millió fizetős GitHub Copilot előfizetővel rendelkezik 2025-ben.

Egy 2025-ös Service Direct felmérés szerint a kis- és középvállalkozások 77%-a használ már valamilyen AI eszközt napi működésében.

A fejlesztőknek még nagyobb része használja a mesterséges intelligenciát. A Stack Overflow 2025-ös felmérése szerint a fejlesztők 84%-a használ vagy tervez használni AI-eszközöket.

Globálisan tehát legalább több száz millió, hamarosan milliárdos nagyságrendben van az AI-t valamilyen formában használók száma, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az AI technológiákat már közvetetten (például Google, Netflix, Microsoft termékein keresztül) is szinte minden internethasználó alkalmazza.

Bár a felfutásuk és az emberek izgatottsága a két téma körül hasonló, mégis üzleti és befektetői szemmel megnézve a képet nagyon mást látunk. Az egyik csak addig termel pénzt, amíg az őrület tart, a másik viszont ténylegesen értéket hoz létre, amiért fizetnek.

Ez nem jelenti azt, hogy jó befektetés lenne az AI a hype csúcsán, csak azt, hogy míg az egyik tisztán spekulációs játék, addig a másikról legalább lehet befektetésként beszélni.

Hogyan keress pénzt az AI-ból?

Mielőtt bárki azt mondaná, hogy „de Bitcoinba fektetve XY hozamot lehetett elérni”, tisztázzuk, hogy ez egyetlen kriptopénz utólagos kiválasztása.

Az AI cégek esetén is bőven találnánk olyanokat, amelyek hasonló hozamokat hoztak, és jóval kevesebb olyat, amely teljesen értékét vesztette.

Még simán csak rábökve az NVIDIA részvényekre is azt látjuk, hogy az elmúlt 5-10 éves hozamuk igen hasonlóan alakult:

BTC és NVIDIA évesített hozama (CAGR)

A magas múltbeli árfolyamnyereség tehát mindkét oldalon ott van, de hangsúlyoznám, hogy ez nem szabadna, hogy a mai döntésünket túlságosan befolyásolja.

Éppen ezért mielőtt még a felkapott AI cégek részvényeire vetnéd magad, érdemes megállni egy pillanatra, és más oldalról is megnézni a kérdést.

Bár a legtöbb befektető az új technológia esetén a technológiát közvetlenül gyártó cégeket veszi célba, valójában ez több szempontból sem a legjobb stratégia…

Milyen cégek nyernek az AI-n?

Ha visszatekintünk az olyan nagy technológiai újítások (és spekulatív buborékok) idejére, mint a vasút vagy az internet korára, akkor megfigyelhetünk egy érdekességet.

Sokszor nem a technológiát biztosító cégek érték el a legnagyobb sikert, hanem azok, akik ezt a technológiát felhasználták és hatékonyan alkalmazták saját üzletmenetük javítására.

Ezért amikor AI befefektetésekről gondolkodsz, két külön stratégia jöhet szóba:

1. AI infrastruktúra cégek (hardware és szoftver cégek, mint például az Nvidia, AMD, Alphabet, Broadcom, Microsoft). Ők azok, akik közvetlenül kapcsolódnak az AI technológiához, és gyakorlatilag „csákányt árulnak az aranyásóknak”.

2. Az AI-t sikeresen alkalmazó cégek (akik „az aranyat ássák”): Ezek azok a vállalatok, akik az AI-t felhasználják és integrálják a működésükbe, ezzel drasztikusan javítva versenyképességüket és eredményességüket.

Az AI-t alkalmazó cégekbe való befektetés több előnnyel is jár:

• Nincs akkora hype körülöttük, olcsóbban lehet befektetni, így magasabb hozamot remélhetünk
• Sokkal többféle cégről beszélünk, így jobb diverzifikáció érhető el, azaz alacsonyabb a kockázat.
• Nem csak az AI-ból keresnek pénzt, így kevésbé sérülékenyek és jobban kiszámíthatóak

Ez nem azt jelenti, hogy nem érdemes a portfóliónkban közvetlenül az AI cégekbe is befektetni. Sokkal inkább arra akarok rávilágítani, hogy az igazán nagy érték sokszor nem ott van, ahol először keressük, és nem kell (sőt nem is szabad!) lemondanunk a diverzifikáció előnyéről ahhoz, hogy részesüljünk az AI technológiából befektetőként.

Néhány gyakorlati példa

Nézzük meg közelebbről, mely iparágak nyerhetnek a legtöbbet az AI alkalmazásából:

1. Szórakoztatóipar

Az AI segítségével sokkal költséghatékonyabban készítenek filmeket és sorozatokat. Például a Netflix egyik sci-fi sorozatában egy épület összeomlását generatív AI-val készítették el, ami tizedére csökkentette a munkaidőt és a költségeket.

2. Bankok és biztosítók

Az AI chatbotok és automatikus ügyfélszolgálatok akár 20-30%-kal csökkentik a cégek működési költségeit, miközben gyorsabb és jobb ügyfélkiszolgálást eredményeznek. Ugyanígy az AI-alapú kockázatkezelés is nagyban csökkenti a pénzügyi veszteségeket, növelve a profitokat.

3. Gyógyszeripar, egészségügy

A gyógyszercégek kutatásaikat akár 50-70%-kal olcsóbban és gyorsabban végezhetik AI segítségével. Az AI-val tervezett gyógyszerek klinikai sikeressége ráadásul kétszer akkora lehet, mint a hagyományos módszerekkel készítetteké.

4. Marketing és tartalomgyártás

Az AI lehetővé teszi, hogy a marketing ügynökségek hatékonyabban és tömegesen gyártsanak személyre szabott tartalmakat, csökkentve a kiadásaikat és növelve a profitjukat. (Egyébként mi is használunk AI-t a tartalomgyártásunk során, például írásban, keresésben és képgenerálásban.)

5. Energiacégek

Talán meglepő, de az AI rengeteg energiát fogyaszt, így az energiaipar is nagy nyertese lehet az AI robbanásnak. Például a globális adatközpontok energiaigénye 2030-ra akár duplájára nőhet az AI miatt.

6. REIT-ek (ingatlanbefektetési társaságok)

REIT-ek is jelentős hasznot realizálhatnak az AI miatt, főleg az adatközpontoknak köszönhetően, hiszen ezek jelentős bérleti díjakat generálnak, az ingatlanok értékét növelik, így a REIT-ek profitját is.

Összefoglalás

Pár évvel ezelőtt a kripto körül akkora volt a hype, mint ami most övezi az AI-t.

A kriptoval azonban az a probléma, hogy továbbra is egy nagy ígéret, de annál többet egyelőre nem tudott felmutatni. Nincs jelenleg egyetlen olyan termék vagy szolgáltatás sem, amelyhez elengedhetetlenül szükséges lenne a kripto.

Ezzel szemben az AI már most egy kézzelfogható, használható technológia, amit jelenleg is tömegesen alkalmaznak, és valódi gazdasági értéket teremt.

Ha befektetőként vetsz egy pillantást az AI világára, akkor nemcsak azokkal a cégekkel érdemes számolni, akik „előállítják az AI-t”, hanem célszerű figyelned azokra a vállalatokra is, amelyek már használják és sikeresen alkalmazzák.

Számos iparágba már betört a mesterséges intelligencia, többek között a szórakoztatóipar, gyógyszeripar, marketing stb. Ha ezek a te jól diverzifikált portfóliódban is benne vannak, akkor könnyen kerülhetsz ki nyertesen a következő pár évből, évtizedből.

Ehhez viszont szükséged vagy egy jól követhető, tudományos alapokon nyugvó befektetési startégiára. Ha téged is érdekel, hogyan alakíthatsz ki egy ilyen befektetési stratégiát, gyere el a következő Pénzügyi Szabadság Alapozó Tréningre, ahol megtanulhatod a tudatos befektetés alapjait.