A pozitív pszichológia, avagy a boldogság tudománya

Ki ne akarna boldog lenni? Mondhatjuk, hogy a boldogság mindannyiunk alapvető, és legfontosabb célja, hiszen minden, amit az életben teszünk, végtére is a boldogságunk irányába hivatott mutatni. Ez pedig már a pozitív pszichológia témaköre is…

Ha életcélokról beszélünk, akkor bizonyára igen fontos pénzügyi vonatkozása is van a pozitív pszichológia tudományának. Hiszen a pénz a teljes életünket átszövi: csak ha tudjuk, mitől leszünk boldogok, akkor dönthetjük el, hogy jó dolgokra költjük-e a pénzünket.

A pénzre sokszor eszközként tekintünk a boldogság eléréshez, vagyis azért akarunk több pénzt, hogy boldogabbak legyünk. Azért akarunk nagyobb házat, autót, vagy több utazást, hogy boldogabbak legyünk. A boldogságunk és a pénzügyeink nagyon szorosan összefüggnek, de nem feltétlen olyan kapcsolatban, ahogy elsőre gondolnánk.

Ma már számos tudományos kutatás áll a rendelkezésünkre azzal kapcsolatosan, hogy mitől leszünk boldogok. A „boldogsághoz vezető térkép” szinte készen van, és a rendelkezésünkre áll. Mégis, sokan még nem is hallottak róla, és vakon, egyedül bolyonganak életük legfontosabb útvesztőjében.

Ebben a cikkben a tudomány boldogsággal kapcsolatos legfontosabb felfedezéseit szeretném megosztani veled. Lássuk, mi is az a pozitív pszichológia…

Mi az a pozitív pszichológia?

A pozitív pszichológiának igen sokféle definíciója létezik. A legáltalánosabban elfogadott így hangzik:

---

 

„A pozitív pszichológia az emberi virágzás tudományos tanulmányozása és az optimális működéshez alkalmazott megközelítés. Úgy is meghatározták, mint az olyan erősségek és erények vizsgálatát, amelyek lehetővé teszik az egyének, közösségek és szervezetek fejlődését.”

(Forrás: Positive Psychology Institute)

 

---

Ha ezt a rövid leírást egy kicsit tovább szeretnénk árnyalni, akkor azt is mondhatnánk, hogy a pozitív pszichológia tudományos megközelítés az emberi gondolatok, érzések és viselkedés tanulmányozására. A pszichológiának az az ága, ami a gyengeség helyett az erősségekre összpontosít, a rossz javítása helyett a még jobb életre.

Vagyis, nem a beteg, vagy átlag alatti embereket akarja felhúzni a „normális” szintre, hanem az átlagos embereket átlag feletti szintre. Remélem, ez számodra is izgalmasan hangzik.

Röviden összefoglalva a pozitív pszichológia a következő területekre fókuszál:

• Pozitív élmények (mint a boldogság, az öröm, az inspiráció és a szeretet)
• Pozitív állapotok és vonások (mint a hála, a rugalmasság és az együttérzés)
• Pozitív intézmények (pozitív elvek alkalmazása cégekben, társaságokon belül)

Bár filozófusok, motivációs trénerek, coachok már régóta foglalkoznak a teljesítmény növelésének kérdésével, – és számos technikát is tanítottak – ezek aligha voltak tudományosan igazoltak.

Az erről szóló vlog videómban bemutatom a 7 leggyakrabban használt motivációs „self-help” tippet, amelyek úgy tűnik, általánosságban nem jó tanácsok.

 

(Tetszik? Klikk ide, és iratkozz fel a Youtube csatornámra!)

A tudomány nem régóta foglalkozik ugyanis mélyebben a boldogság és sikeresség témakörével, de ez idő alatt is óriási felfedezéseket tettünk…

A pozitív pszichológia egy viszonylag új terület

A tudomány segítségével számos csodálatos dolgot ért már el az emberiség. A tudomány segített megérteni a világ működését, segített, hogy megismerjük az univerzumot, és olyan helyekre juttatott el bennünket, amiről korábban álmodni sem mertünk volna.

Mégis, a tudomány és a pszichológia eszköztárát csak nem olyan régen kezdték el felhasználni arra, hogy az életünk legfontosabb kérdését kezdjék mélyrehatóan vizsgálni: mitől leszünk boldogok?

A pszichológia a 2000-es évek előtt főként azt vizsgálta, hogy mi okozza az egyes mentális rendellenességeket, a depressziót, a szorongást. Óriási hangsúlyt kaptak a mentális betegségek, az abnormális jelenségek, a trauma, a szenvedés és a fájdalom, és viszonylag kevés figyelmet fordítottak a boldogságra, a jóllétre, a kivételességre, az erősségekre és a fejlődésre.

Ezzel a hagyománnyal szakított azonban Martin Seligman, akit 1998-ban választottak meg az Amerikai Pszichológiai Társaság (American Psychological Association) elnökének. Seligman korábban már sikeresen ért el áttörést. Felfedezte a „tanult tehetetlenség” fogalmát, amely mentális gátat jelent az élethelyzetünk megváltoztatásában.

2000-ben Seligman és Csikszentmihályi Mihály (a Flow elmélet atyja) közösen adták ki a pozitív pszichológia irányzatának alapkövét jelentő tanulmányukat.

Seligman az APA elnökeként kérte a pszichológusokat, hogy helyezzenek nagyobb fókuszt a kivételes teljesítmény, és a pozitív dolgok vizsgálatára. 2000 óta Seligman hívására több ezer kutató válaszolt világszerte.

Azóta több tízezer tanulmány jelent meg a pozitív életet meghatározó tényezőkről. Ezen tanulmányok felfedezései széleskörű tudományos alapot teremtettek a pozitív elvek alkalmazására a coaching, a tanítás, a kapcsolatok, és a menedzsment területén is.

De miben más ez, mint a „gondolkodj pozitívan” és a „boldogság bevonzása” gyakran hangoztatott „elméletek”?

Tudomány vs. „Gondolkodj pozitívan”

Motivációs trénerek, coachok már évtizedek óta bíztatnak a pozitív gondolkodásra, célok kitűzésére. Szeretik azt mondani az ügyfeleiknek, hogy „Hidd el, és működni fog”. Számos ehhez kapcsolódó feladatot adnak: listákat íratnak, mantrákat mondatnak, önmegerősítésekre bíztatnak.

A nagy különbség a motivációs beszédek valamint a hit alapú boldogság vonzási törvények, és a pozitív pszichológia között, hogy utóbbi tudományosan alátámasztott tényekből indul ki, és nem ad olyan tanácsokat, melyek nem alátámasztottak valamilyen kutatás által.

Ebből fakadóan nem is mindig olyan fekete-fehér, mint az, hogy „hidd el, és megtörténik”. Ezáltal sokszor nehezebben érthető, több tanulást igényel, sok az árnyalat, és nem kínál egyetemleges megoldást mindenki számára. Viszont tényeket közöl, és nem visz tévútra, vagy legalább is kisebb eséllyel, mint a pusztán „gondolkodj mindig pozitívan” jellegű tanácsok.

Másik nagy előnye a pozitív pszichológiának, hogy az olyan racionálisabb gondolkodókat, – mint amilyennek én is tartom magam – is könnyedén meggyőzheti, hogy képesek javítani az életükön. Míg a motivációs tanítások sokszor üres mondásokat puffogtatnak, vagy tapasztalatokból indulnak ki (egy kiragadott élettörténetből például), addig a kutatás bizonyítékul szolgál, és ezáltal racionálisan is befogadható, érthető.

A pozitív gondolkodást oktató motivációs előadóknak is sokat köszönhet szerintem a világ, hiszen szuper, hogy reményt és kitartást adtak, jobb híján, tapasztalatból. Sokaknak segített is. Tanításaik megalapozták a tudomány kutatási irányát, hiszen az általuk, tapasztalati úton kitalált módszereket a tudomány mára górcső alá vette. Így számos elméletük igazolást nyert, de legalább ennyit meg is cáfoltak.

Ha érdekel, mik ezek, nézd meg a vlogot itt!

Térjünk is rá, mik azok a felfedezések, amikkel érdemes mindenkinek tisztában lennie, aki tudatosan akarja élni az életét, és tudatosan költeni a pénzét…

A pozitív pszichológia 11 legjelentősebb felfedezése

Az alábbiakban bemutatom azokat a kutatásokat, amelyek a legfontosabbak lehetnek az életünkre nézve.

1. A boldogság és a siker kapcsolata

Nem a sikertől leszünk boldogabbak, éppen ellenkezőleg: a boldogság és a pozitív érzelmek jelentősen megnövelik az esélyünket a sikerre gyakorlatilag az élet szinte minden területén. Így például sikeresebbek lehetünk a házasságunkban, a kapcsolatainkban, a munkánkban, és a vállalkozásban is. (Lyubomirsky, King, & Diener, 2005)

2. A boldogság és a pénz

Az emberek túlbecsülik a pénz jelentőségét a boldogságukra nézve. Van némi ráhatása, de közel sem annyi, amennyit gondolunk. Főként a szegényeknek számít inkább a pénz, és egy megfelelő jóléti szint felett már nem igazán. Ha egy kicsit kevésbé fókuszálsz a nagy vagyon megszerzésére, akkor valószínűleg boldogabb leszel. (Aknin, Norton, & Dunn, 2009)

3. Az élmények többet számítanak a tárgyaknál

A tapasztalatokra költött pénz nagyobb emelkedést hoz a boldogságban, mint a tárgyakra való költekezés. Ha tehát mindenképpen pénzzel szeretnénk boldogságot venni, akkor jobban tesszük, ha élményekre költünk. (Howell & Hill, 2009)

4. Aki hálás, boldogabb

A hála nagyban hozzájárul a boldogságunkhoz. Azok, akik napról napra gyakorolják a hálát, és számba veszik azokat a dolgokat, amiért hálásak lehetnek, boldogabbak.  (Seligman, Steen, Park, & Peterson, 2005)

5. Mások megsegítése jót tesz nekünk

Azok az emberek, akik kedveskednek, segítenek másoknak nem csak, hogy kapnak egy boldogság löketet, de nagyobb elfogadást is tapasztalnak a társaiktól. (Layous, Nelson, Oberle, Schonert-Reichl, & Lyubomirsky, 2012)

Az önkéntes munka végzése egy olyan ügyért, amiben hiszel, javítja a jólléted és az élettel való elégedettségedet. Sőt, még a depressziós tüneteket is csökkentheti. (Jenkinson et al., 2013)

Ha van pénzünk, és szeretnénk boldogságot vásárolni, az egyik legjobb, amit tehetünk, hogy adományozunk másoknak. A másokra való pénzköltés ugyanis nagyobb boldogságot eredményez az adakozónak. (Dunn, Aknin, & Norton, 2008)

6. Mutasd ki a pozitív érzelmeid!

Az oxitocin nagyobb bizalmat, empátiát, együttérzést vált ki az emberekből, vagyis az ölelések, és a pozitív érzelmek különböző fizikális megnyilvánulásai javítják a jókedvet. Mind a tied, mind a másik félét. (Barraza & Zak, 2009)

Azok, akik pozitív gondolatok hatására mosolyognak, jelentősen és azonnal képesek javítani a hangulatukat. Egyszerűen megfogalmazva, egy egyszerű módja annak, hogy javuljon hangulatod a jelenben, hogy emlékezz egy kellemes emlékre és mosolyogj. 🙂 (Scott & Barnes, 2011)

7. A boldogság ragadós

Azoknak, akiknek boldogabb barátaik, ismerőseik vannak, a jövőben nagyobb valószínűséggel lesznek boldogabbak. (Fowler & Christakis, 2008)

Szintén igaz ez a munkahelyen. Egy boldog főnök nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az alkalmazottak is boldogabbak legyenek.

8. A boldogság titkai

Az eddigi eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a következő dolgok vezetnek tartós boldogsághoz:

A jóllét építőköve többet között az optimizmus, a társadalmi kapcsolatok (pl. közeli barátságok), a házasságkötés, az elkötelezett munka, a vallás vagy a szellemiség, a szabadidő, a jó alvás és a testmozgás, a társadalmi osztály, valamint az egészségi állapotodról való szubjektív megítélésed.

A jóllét nem kapcsolódik az életkorhoz, a fizikai vonzerőhöz, a pénzhez (az alapvető szükségleteken felül), a nemekhez (a nők gyakrabban depressziósak, de gyakrabban örömtelik is), az iskolázottsági szinthez, a gyermekvállaláshoz, a napsütéses éghajlathoz, a bűnmegelőzéshez, a lakhatáshoz, és az objektív egészséghez (amit az orvosok mondanak). (Ilona Boniwell, 2012)

9. A negatív érzelmek szűkítik a látókörünket

Azok az emberek, akik negatív érzelmeket élnek át, vagy kevésbé optimisták a mindennapokban jelentősek kevesebb lehetőséget látnak maguk előtt. A félelem korlátozza a kreativitást és a problémamegoldást, így az ilyen lelkiállapotban lévő emberek kevésbé hatékonyak sok esetben.

Ezzel ellentétben a pozitív érzelmek (pl. élvezet / boldogság / öröm, érdeklődés / várakozás) szélesítik a tudatosságukat, és új, változatos és feltáró gondolatokat és cselekvéseket ösztönöznek. Idővel ez a kibővített viselkedési repertoár új készségeket és erőforrásokat épít ki. (Fredrickson, 2004)

10. Boldogság a munkahelyen

Egy 2015-ös tanulmány szerint a boldog alkalmazottak 20% -kal produktívabbak, mint a boldogtalan alkalmazottak. Amikor az értékesítőkről van szó, a boldogságnak még nagyobb hatása van: a jó kedv 37% -kal növelte az eladásokat. De az előnyök itt még nem érnek véget…

A boldog alkalmazottak a részvényekre is jó hatással vannak: A Forbes szerint a Fortune 100 „Legjobb Munkáltatói” közé tartozó vállalatainak részvényárai 1998 és 2005 között több mint kétszer olyan gyorsan növekedtek (14% -kal), mint a listán nem szereplő vállalatoké (6%).

Számos kutatás megerősíti, hogy a boldogabb alkalmazottak kreatívabbak, hatékonyabbak, kevesebbet hiányoznak a munkából, elkötelezettebbek és lojálisabbak.

A kicsi, egyszerű cselekvések nagy hatással lehetnek boldogságunkra, ami azt jelenti, hogy nem kell sok ahhoz, hogy a munkahelyedet boldogabbá és pozitívabbá tedd. (Kjerulf, 2016).

11. Jó hír: a boldogság tanulható

Mindez persze remek hír lenne mindazoknak, akik alapvetően is pozitív beállítottságúak. Azonban a boldogsági szintünk nagyban függ a genetikánktól is. Mindenkinek van egy alapbeállítása, ami körül ingadozik a boldogsága: nyersz a lottón, akkor pár hétig nagyon boldog vagy, majd szépen visszaállsz az eredeti pontra.

De ezt az alapbeállítást van módunk felfele tornászni, és ezzel megnövelhetjük a boldogságunkat és vele együtt az esélyünket a sikerre. Ehhez azonban folyamatos erőfeszítésekre van szükségünk. Adjunk hálát minden nap, segítsünk másoknak, és keressünk olyan tevékenységeket, amelyeket szívesen végzünk. (S. Lyubomirsky, ‎2005)

Ha érdekelnek még további kutatások, olvasd el a könyvem, melyben számos értékes tanulmányt találsz a témában.

A pozitív pszichológia nem varázsszer

Mindig legyél óvatos, amikor az életedről szóló nagy tanácsot kapsz. Lehet, hogy az esetek 99%-ában igaz az adott tanács, de nálad más a helyzet. Saját magadat, és a saját életedet csak te ismered igazán. Te tudhatod a legjobban, hogy mi számodra a jó.

Egy fontos tanulság a kutatásokból, hogy nem szabad erőltetni másokra és magunkra a boldogságot. Ha olyasvalakire akarunk „gondolkodj pozitívan” dolgokat erőltetni, aki alapvetően nem optimista, az több kárt csinálhat, mint hasznot: az irreális optimizmus is hátrányos lehet, ahogy az erős pesszimizmus is. (del Valle & Mateos, 2008; Dillard, Midboe, & Klein, 2009)

Viszont ettől függetlenül fontos, hogy nyitott legyél. Tanulni és olvasni ilyen kutatásokról szerintem rendkívül hasznos és szemfelnyitó tud lenni. De nem vagyunk ugyanolyanok, ezért nincsenek egyetemlegesen jó megoldások mindenkire nézve.

A pozitív pszichológia tehát tudományos módon alátámasztott, de nem egy varázsige. A legtöbb általa feltárt módszer és tény nem változtatja meg egyik napról a másikra az életedet. Éppen ellenkezőleg: a pozitív pszichológia által javasolt változtatások rendkívül sok időbe telnek, hiszen a személyiségünk és szokásaink megváltoztatásával járnak.

Fontos, hogy türelmes legyél magaddal

A pozitív pszichológia egyik legnagyobb kritikája éppen a boldogság „minden áron való elérésével” kapcsolatos.

Azok az emberek, akik a boldogságot, mint célt kergetik úgy érzik, kevesebb szabadidejük van. (Aekyoung, Maglio 2018)

Márpedig ez az érzés igen idegőrlő. A kevesebb szabadidő azt is jelenti, hogy kevesebb időt fordítunk olyan dolgokra, mint az edzés, a más embereknek való segítés, önkénteskedés, amelyek bizonyítottan hozzájárulnának a boldogságunkhoz.

Helyette tárgyak megvásárlásával próbáljuk visszaszerezni az időnket, és a költésben keresünk boldogságot. De ez aligha bizonyult hatékony megoldásnak hosszú távon.

Amit a megállapítások is sugallnak, az az, hogy szó szerinti időpocsékolás a boldogságot egyfajta jövőbeni célként kezelni, amit reméljük, egy nap elérhetünk. Szakértők azt javasolják, hogy ahelyett, hogy a boldogságot a jövőben keresed, fókuszálj a jelenre, és tanuld meg élvezni és értékelni azt, amid van. (Más szóval legyél hálás!)

A boldogság és a pénzügyi szabadság

Amikor a pénzügyi céljaidról, vagy a pénzről, mint célról beszélsz, sose feledd el, hogy a legfőbb célod a boldogság. Ezt a boldogságot pedig alighanem nem a következő kacat fogja elhozni a számodra.

Ami igazán boldoggá tesz bennünket azok a kapcsolataink, és az élettel való alapvető elégedettségünk. Egyfajta belső harmónia. Ezek sokkal inkább időigényes dolgok, semmint pénzzel megvehetők.

Hiába keresel tehát sok pénzt, ha nincs időd az élményekre, nincs időd a kapcsolataidra, vagy saját magadra. Úgy építsd fel az életed, és úgy határozd meg a pénzügyi céljaidat is, hogy összhangban legyenek azzal, amit te akarsz.

Segíts másoknak a munkádban, tanulj és fejlődj, hogy többet kereshess egységnyi idő alatt, és végezz olyan tevékenységeket, amelyeknek számodra értelme van. Legyél értékesebb, és a jelenben keresd a boldogságot, ne pedig a pénztől tedd függővé.

Ha képes vagy boldog lenni sok pénz elköltése nélkül, akkor sokkal gyorsabban tudsz vagyont építeni, és kevesebb pénz is elég a teljes pénzügyi szabadság eléréséhez. A pénzügyi szabadság nem a sok pénz költését jelenti, hanem azt a szabadságot, hogy nem kell a pénz miatt aggódnod, és a teljes idődben olyan tevékenységeket végezhetsz, amelyek boldogsággal töltenek el.