Az önsegélyező- és egészségpénztárak segítségével 20% adókedvezményt vehetsz igénybe, ha bármilyen módon fizetsz személyi jövedelemadót.
Azonban az önsegélyező- és egészségpénztárak szolgáltatása nincs ingyen: nem csak pénzbe kerül a szolgáltatásuk, de némi időt is rá kell szánnunk.
Ebben az útmutatóban egy pártatlan összefoglalást szeretnék adni az önsegélyező- és egészségpénztárakról, hogy eldönthesd:
- Megéri-e számodra az önsegélyező- és egészségpénztári tagság?
- Milyen szolgáltatásokra tudod felhasználni ezt az adókedvezményt?
- Mennyit spórolhatsz, és mennyit kell feláldoznod ezért?
- Melyik számodra a legkedvezőbb pénztár, és miért?
A bejegyzés videóként is megnézhető:
Először is röviden foglaljuk össze, hogy mit is kell tudnunk ezekről a pénztárakról…
Mi az az önsegélyező- és egészségpénztár?
Egy önsegélyező- és egészségpénztár magánszemélyek önkéntes társulásával jön létre: egyfajta közösség, ahol a tagok egy közös cél érdekében tagdíjat fizetnek, melyekből például egészségügyi szolgáltatásokat vehetnek igénybe.
Korábban voltak önsegélyező pénztárak és egészségpénztárak. Ma már egy pénztár egyszerre lehet mindkettő, így jelentősen egyszerűsödött a helyzet.
Hogyan néz ki a gyakorlatban?
A gyakorlatban a nagyobb pénztárak valamilyen bank vagy biztosító márkája alatt futnak, és mi ezekhez a pénztárakhoz tudunk csatlakozni.
A csatlakozáskor elfogadjuk az önsegélyező- és egészségpénztár alapszabályát, és vállaljuk, hogy tagdíjat fizetünk. (Ennek minimális mértéke jellemzően pár ezer forint havonta, és később elkölthető.)
Kapunk egy egyéni számlát, amely egyenlegét a legtöbb helyen ma már online is tudjuk ellenőrizni, sőt egy „bankkártyát” (egészségpénztári kártyát) is, amivel költhetünk erről az egyenlegről.
Ha erre a számlára pénzt fizetünk be (tagdíj), akkor a befizetésünk után 20% adókedvezményt kapunk. Kvázi ez az egyetlen érv, amiért érdemes önsegélyező- és egészségpénztári taggá válni.
A feltétel pusztán annyi, hogy csak bizonyos, jogszabály által meghatározott termékekre és szolgáltatásokra költhetünk erről a számláról. (Például: szemüveg, gyógyszer, gyermekvállalás)
Az önsegélyező- és egészségpénztár működése
A gyakorlatban tehát nyitunk egy számlát egy általunk választott önsegélyező- és egészségpénztárnál.
Erre befizetünk egy tetszőleges összeget, de minimum a pénztár Alapszabályában meghatározott minimumot.
Ebből a pénztár levonja a „likviditási tartalékra” és „működési tartalékra” szánt költséget, és a maradék pénzt jóváírja a számlánkon.
A befizetésünk után 20% adókedvezményt vehetünk igénybe, amennyiben van személyi jövedelemadónk, amit nem igényeltünk még vissza.
A befizetéseket a pénztár alacsony kockázatú eszközökbe fektetni, melyeken hozamot érhet el. (Ez a hozam kamatadómentes)
A számlánkról két módon költhetünk pénzt:
- Az egészségpénztári kártyával (azonnal a számláról költi, ez a legegyszerűbb).
- Fizethetünk készpénzzel, vagy bankkártyával és a számlát leadva a pénztár utólag kiutalja nekünk az összeget.
Egyszerűen fogalmazva tehát azt kell felmérnünk először, hogy mennyit költünk jellemzően évente olyan szolgáltatásokra, melyek fizethetők önsegélyező- és egészségpénztári számláról.
Ha sok ilyen kiadásunk van, akkor gyakorlatilag ezeket a pénzeket „átfuttatva” az önsegélyező- és egészségpénztári számlán adókedvezményre lehetünk jogosultak.
Az egészség- és önsegélyező pénztárak működése
A tényleges nyereségünk valamivel kevesebb lesz, mint 20%, hiszen a pénztár költséget is elvon.
Éppen ezért az egyik legfontosabb összehasonlítási szempont a költség lesz, ami azonban attól függően is változik, hogy mekkora befizetéseket szeretnénk eszközölni.
Az önsegélyező- és egészségpénztári szolgáltatások
Érdemes olyan pénztárat választani, amely egyszerre nyújt egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatásokat is, így több dologra használhatjuk majd ugyanazt a számlát.
A szolgáltatások pontos listáját jellemzően minden pénztár honlapján megtaláljuk, de a könnyebb érthetőség kedvéért a legfontosabbakat kiemelném:
Egészségpénztári szolgáltatások
A következő egészségügyi termékeket, szolgáltatásokat nem csak saját részre, de a bejelentett hozzátartozónk számára is megvásárolhatjuk, tehát családtagok részére is felhasználható. (A hozzátartozókat előre be kell jelenteni a pénztárnak!)
Az elszámolás feltétele alapesetben, hogy az általunk választott pénztár szerződésben álljon a szolgáltatóval (pl. gyógyszertár), kivéve, ha a szolgáltató a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel áll szerződésben. (A legtöbb gyógyszertár szerződésben áll az összes nagyobb pénztárak, de azért kérdezzünk rá!)
A főbb termék / szolgáltatás csoportok:
- Gyógyszerek, gyógyhatású készítmények, gyógyászati segédeszközök
- Orvos, fogorvos, műtét, orvostechnikai eszközök
- Gyógytorna, gyógymasszázs, fizioterápia
- Oltások, szenvedélybetegségekről történő leszoktatás
- Gyógycipők, gyógymatracok, stb…
- Szemüveg, kontaktlencse, hallókészülék
- Tesztek, fogamzásgátlás, fertőtlenítők, krémek
- Gluténmentes élelmiszerek
- Csecsemő- és betegápolási cikkek (pl.: pelenka, babakozmetikum, cumisüveg, tápszer)
- Egészségbiztosítás (magánegészségügyi ellátás)
Gyakorlatilag minden olyan termékre és szolgáltatásra igénybe vehető, amely orvosi ellátással kapcsolatos. Érdemes átgondolni, hogy mennyi pénzt hagyunk ott gyógyszertárakban, fogorvosnál, különböző kezeléseken. Ezeken egy egészségpénztárral kb. 15%-ot tudnánk spórolni. (20% adókedvezmény, kb. 5% költség.) Ezen felül a pénztár hozamot is termelhet.
A felhasználás itt viszonylag egyszerű, hiszen a legtöbbször csak annyi a dolgunk, hogy az egészségpénztári kártyával fizetünk. Ha azonban nem gyógyszertárban vásárolunk, a számlát egyedileg kell elszámolni, melyen pontosan látható kell, hogy legyen a termék típusa.
Önsegélyező pénztári szolgáltatások
FONTOS! Az önsegélyező ellátásokra csak azokat az összegeket lehet felhasználni, amelyek legalább 180 nappal a szolgáltatási kifizetést megelőzően jóváírásra kerültek a számlán!
Ezeknél a szolgáltatásoknál tehát előre kell tervezni, és 180 napig legalább „állni kell hagyni” a pénzt, mielőtt azt fel tudjuk használni. A kifizetéseket 120 napon belül kell igényelni, különben elszalasztjuk a lehetőséget. (Vagyis: az esemény bekövetkezte előtt 60 nappal legkésőbb a számlán kell, hogy legyen a pénz: 60+120 = 180)
- Szülési támogatás: gyermek születése / örökbefogadása esetén max. 2.000.000 Ft
- CSED, GYET és GYED kiegészítése a megállapítás alapjául szolgáló összegig
- Lakáshitel törlesztése a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15%-áig
- Álláskeresési-, rokkantsági-, táppénz kiegészítési szolgáltatás
- Intézményi idősgondozás, baleset / egészségkárosodás esetén támogatás
- Közüzemi díjak (csak rászorultaknak, „védendő fogyasztóknak”)
- Temetés: a pénztártag vagy családtag halála esetén
- Beiskolázási támogatás (tankönyv, tanszer, ruházat)
- Felsőoktatás támogatása (25 éves korig: tandíj, albérlet, kollégium)
Ezek a szolgáltatások inkább nagyobb összegű, de eseti kiadások. Ezen eseményeket igazolnunk kell, és így a pénztárból idővel kiutalásra kerül számunkra az összeg.
Viszont vegyük észre, hogy itt egész jelentős pénzeket tudunk gyorsan kivenni. Ha például gyermekünk születik, elég a születés előtt beutalnunk 750.000 forintot, majd a születést követően már fel is vehetjük azt, megkapva a 20%-os adókedvezményt. (A 180 napos szabály miatt fél év alatt kapunk kb. 15%-os hozamot a pénzre.)
További, adóköteles szolgáltatások:
Ezekre a szolgáltatásokra elkölthető ugyan a pénztári egyenleg, de SZJA-t kell fizetni utánuk. Vagyis, a kapott adókedvezmény visszaadjuk, a költséget viszont megfizettük, ezért ezekre szerintem nem érdemes a pénztárból költeni.
- Természetgyógyászat
- Sporteszközvásárlás
- Fogápolási cikkek
- Gyógyteák
Ezen termékek és szolgáltatások összegéről a pénztár év elején adóigazolást küld, amit az adóbevallásban egyéb jövedelemként kell bevallani.
Ha véletlen olyan terméket vásárolunk egészségpénztári kártyával, amely nem tartozik a kedvezményes kategóriába, akkor annak összegét vissza is tudjuk fizetni a pénztárba, így elkerülhető az adózás.
FONTOS: Az egyes önsegélyező- és egészségpénztárak eltérőek lehetnek egymástól némileg. Nem kötelező egy pénztárnak minden szolgáltatást nyújtania, és a maximális összegek is lehetnek alacsonyabbak, mint a jogszabályi maximum.
Ha már tudjuk, hogy milyen szolgáltatásra költenénk a pénztári befizetéseink jelentős részét, akkor annak érdemes 2-3 pénztárnál is utánanézni.
De mielőtt ezt megtennéd, van még itt pár hasznos dolog…
Önsegélyező- és egészségpénztár tudnivalók
Az önsegélyező- és egészségpénztárak megértéséhez előbb nézzük meg a főbb szabályokat, mert ezek megértésével fogsz csak tudni jó döntést hozni.
(Utána mutatok pár trükköt, és össze is hasonlítjuk a pénztárakat.)
Az önsegélyező- és egészségpénztár költsége
Szerencsére az önsegélyező- és egészségpénztárak költségei mindig ugyanazon az elven működnek, és könnyen érthetőek.
A befizetéseinket gyakorlatilag három zsebre osztják szét: likviditási, működési és fedezeti tartalék.
A példa kedvéért mondjuk, hogy befizetünk évente 200.000 forintot. A 200.000 forintból a pénztár három nagy zsebbe teszi a pénzt:
- Likviditási tartalék: A pénztár folyó kiadásait, szolgáltatási, kifizetési kötelezettségeit hivatott fedezni. (Számunkra nem felhasználható, tehát költség.)
- Működési tartalék: A pénztár működésével kapcsolatos kiadásaira felhasznált pénzek kerülnek ide. (Számunkra nem felhasználható, tehát költség.)
- Fedezeti tartalék: Ez a pénz kerül fel a számlánkra, tehát a fenti két zsebtől eltérően ez az, ami számunkra felhasználható.
Számunkra csak az számít, hogy a befizetéseinkből mekkora rész kerül a fedezeti tartalékba. A különböző tartalékok közti eloszlást jellemzően sávosan határozzák meg a pénztárak, az éves befizetésünk nagyságától függően.
Minél nagyobb a befizetésünk, arányaiban nézve annál kisebb lesz a költség.
Egy példa a Generali önsegélyező- és egészségpénztár Alapszabályából:
(Érdemes az adott pénztár alapszabályában rákeresni a „fedezeti tartalék” kulcsszóra, és hamar megtaláljuk az erre vonatkozó táblázatot.)
Ha a példánál maradva, 200.000 forintot fizettünk be, akkor 120.000 forintig a pénz 91%-a kerül a számlánkra, felette pedig a 2,5%-a. Vagyis, a számlánkon látható egyenleg:
= 120.000 * 91% + 80.000 * 97,5% = 187.200 Ft
Úgy is mondhatjuk, hogy a költségünk 12.800 Ft, vagyis 6,4%. Minél kisebb ez a költség, annál több marad meg nekünk a 20%-os adókedvezményből.
A másik fontos költségelem a kártyadíj. Ez változó pénztáranként, ahogy az is, hogy mennyi ideig érvényes a kibocsátott kártya.
Jellemzően néhány ezer forintos költségről van szó, amit 2-3 évente kell megfizetnünk.
Továbbá a legtöbb pénztár felszámol egy néhány ezer forintos költséget a belépésnél, amit az első befizetésekből vonnak le.
Tudnivalók a 20% adókedvezményről
Az igénybe vehető adókedvezmény a befizetéseink 20%-a. Ez kortól, jövedelemhatártól, és más adókedvezményektől szinte függetlenül igénybe vehető, de arra figyelni kell, hogy „maradt-e még” személyi jövedelemadónk.
Ha például gyermekek után, vagy nyugdíj előtakarékossági számla után már visszaigényeltünk annyi személyi jövedelemadót, hogy már csak 37 ezer forintunk maradt, akkor ez lesz az igénybe vehető adókedvezmény maximuma. (Nem igényelhetünk vissza több SZJA-t, mint amit befizetünk!)
Egyéb esetben a pénztárakban igénybe vehető adókedvezmény éves maximuma 150.000 Ft, amit 750.000 Ft befizetésével tudunk elérni. (750.000*20%=150.000)
Ez fejenként értendő, tehát egy családban mindkét szülőnek lehet önsegélyező- és egészségpénztári számlája, így az adókedvezmény is duplázható.
De minden pénztári szolgáltatásra ugyanez a 150.000 forintos maximum vonatkozik, azokat összevontan kell kezelni.
Tehát, ha már rendelkezünk egy önkéntes nyugdíjpénztárral, ahol igénybe veszünk adókedvezményt, akkor itt annyival kevesebbet fogunk tudni igénybe venni.
(Éppen ez az egyik gyengesége az önkéntes nyugdíjpénztárnak, hiszen a 20% adókedvezmény anélkül is kihasználható sok esetben, hogy évtizedekre le kelljen kötni a pénzünket, a befektetésekhez pedig van jobb megoldás is.)
Az önsegélyező- és egészségpénztár előnye az önkéntes nyugdíjpénztárral szemben, hogy itt az adókedvezmény, és a befizetett összegek is szinte azonnal felhasználhatóak.
Nem zárja ki egymást tehát a két önkéntes pénztár, de figyeljünk rá, hogy a 150.000 forintos maximum, összesen értendő.
Ugyanez igaz akkor is, ha több önsegélyező- és/vagy egészségpénztári számlánk van.
Amennyiben több önkéntes pénztári számlára is történik adó visszatérítésre jogosító befizetés, akkor az adókedvezmény összegének utalásához csak az egyik pénztári számla lesz megjelölhető, amiről az adóbevallásban kell nyilatkozni.
Ezen felül, az összes igénybe vehető adókedvezmény a nyugdíjcélú megtakarításokra, és a pénztárakra maximum éves 280.000 Ft.
A csatlakozás menete
A csatlakozás viszonylag egyszerű, és hasonlóan működik bármilyen számlanyitáshoz.
Először választunk egy számunkra szimpatikus pénztárat, majd online elindítjuk a regisztrációt.
Változó, hogy ezzel meddig tudunk eljutni, de néhány alapadat megadása és egy szerződés elfogadása után már csak utalnunk kell.
Szerintem nincs értelme a minimális tagdíjnál nagyobb összeget választani, hiszen bármikor tehetünk eseti befizetéseket.
A tagdíjak tekintetében pedig nem szükséges havonta fizetnünk, a pénztár csak azt vizsgálja, hogy egy év alatt beérkezett-e a díjunk.
Én például a minimum tagdíjat választottam (havi 3.000 Ft) és csatlakozáskor átutaltam a 750 ezer forintot, amivel kimaxoltam az éves adókedvezményt.
Az első befizetés után és a szükséges dokumentációt követően a számlánkat megnyitják, kapunk online hozzáférést, és legyártják számunkra az egészségpénztári kártyánkat, amivel fizethetünk.
Hogyan használd okosan a pénztárat?
Most nézzünk meg néhány trükköt, amivel gyorsan, hatékonyan tudjuk kihasználni a 20%-os adókedvezményt, vagy egyéb előnyre tehetünk szert.
Mielőtt döntést hozol arról, hogy neked való-e egy önsegélyező- és egészségpénztár, olvasd el ezeket:
Önsegélyező- és egészségpénztári hozamok
Az önkéntes- és egészségpénztári hozamok nem érhetőek el nyilvánosan a legtöbb pénztárnál. Amiből következtetni tudunk a pénztári hozamunkra az a pénztár befektetési politikája, annak is a fedezeti tartalékra vonatkozó befektetési eszközallokációja.
(A lényeg, hogy nagyjából rövid állampapír hozamokkal érdemes számolni.)
De itt egy üdítő példa, az Izys például közzéteszi a hozamokat: itt látod évről évre!
Összehasonlítottam az Izys pénztár hozamait az egy éves augusztusi állampapír hozamokkal:
Izys pénztár hozamai az 1 éves állampapírokhoz viszonyítva (2008-2022)
Forrás: saját szerkesztés, investing.com
A múltbeli hozam csalós lehet, a jelenlegi hozamkörnyezet az, ami inkább számít.
A táblázat jól mutatja, hogy érdemes lehet például az egy éves állampapírok hozamából kiindulni, az egy konzervatív becslést ad.
A jelenlegi egy éves állampapír hozamát itt látod.
Lekötés 10%-os adókedvezményért
Lehetőséged van 2 évre lekötni a pénzed, és ekkor 10%-os további adókedvezményt tudsz igénybe venni. (A 150.000 Ft-os maximum ekkor is él.)
Vagyis, gyakorlatilag ha valakinek van egy ilyen pénztárban 1,5 millió forintja, ő 2 évente befizetés nélkül is megkapja a 150.000 Ft-ot.
(Ne feledjük, hogy a pénz közben némi hozamot is termel.)
Ha egymást váltva, két egymást követő évben, kétszer 1,5 mFt -ot kötünk le, akkor minden évben ki tudjuk használni a maximális adókedvezményt, befizetés nélkül is.
Ez azért is érdekes, mert ekkor költségünk sem keletkezik, hiszen nincs befizetésünk sem.
Ez lenne a „csoda termék”?
Nem leszel milliomos az önkéntes pénztárakból. Főleg nem akkor, amikor a magyar állampapír is 10% feletti hozamokat kínál, garantáltan a pénzedre.
Persze, a pénztár is befekteti a pénzt, elvileg ő is elér majd hasonló hozamokat. Mindazonáltal a két évre 10%-os adókedvezmény évente mindössze 5% pluszt jelent.
A befizetésekre kapott 20% már több, de abból pedig a költségek fognak 5-8%-ot lecsippenteni, tehát a valódi nyereséged inkább a 10%-hoz lesz közel.
Nem rossz… De valakinek megéri ennyi pénzért odafigyelnie, hogy melyik számláról költ, valakinek nem.
Azonnali 720 ezer gyermek születésekor
Egy jó trükk viszont szinte mindenkinek, hogy a gyermekszületésre, mint eseményre is felvehetünk akár 2.000.000 Ft-ot is egy összegben.
Nem csak a saját gyermekünkre, de a közeli hozzátartozók után is. Ha tehát, a családban gyermek születik, akkor a szülők és a testvérek is gyorsan tudnak kivenni pénzt.
Miként használhatjuk ezt ki?
Ha jelenleg a családnak nincsen önsegélyező pénztára, és nem használjátok ki a 150.000 forintos adókedvezményt, akkor már csak ezért is megérheti nyitni.
Tegyük fel, a 150.000 Ft adókedvezményből 30.000 Ft a költség egy olcsó pénztárnál. Tehát 120.000 Ft nyerhető fejenként.
A 2 szülő, 3 nagyszülő, és 1 testvér is nyit egy-egy önsegélyező pénztárat, befizetnek 750.000 Ft-ot fejenként, majd 180 nap múlva hozamokkal együtt felveszik.
Tegyük fel, a hozamok egyenlők az inflációval. Akkor ez 6 x 120.000 Ft = 720.000 Ft nyereséget jelent, amit akár oda is adhatunk a gyermek kezdeti költségeinek fedezésére az újdonsült szülőknek.
Arra figyeljünk, hogy a pénztári szabályok eltérőek lehetnek, és nem minden pénztár engedi meg, hogy egy közeli hozzátartozó gyermekének születésére is felvegyünk pénzt. (Pl. Prémium nem, Generali igen.)
Lakáshitel adókedvezménnyel
Sokak számára járható út, hogy a lakáshitelt is 20%-os adókedvezménnyel fizessék, így a vásárolt ingatlan is jobb megtérülést adhat.
Itt a támogatást csak az a pénztártag igényelheti, aki a hitelt fizeti, és adós, vagy adóstárs a szerződésben.
Az igényelt juttatás havi összege legfeljebb a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér 15 százaléka lehet.
Amire itt figyelni kell, hogy a jogszabályi előírások alapján a pénztárak a hitel összegéből az adósok számától függően csak arányosan teljesíthetnek kifizetést.
Ha tehát például 2 adós van (adós és adóstárs), akkor az egyik fél csak maximum a törlesztő 1/2 részét tudja majd ebből finanszírozni. Ha három adós van, akkor egy a törlesztő 1/3 részét fizetheti önsegélyezőből.
A pénztárak 2019 óta csak akkor fogadják el a lakáshitel célt, ha a törlesztő részlet a támogatást igénybe vevő pénztártag bankszámlájáról kerül megfizetésre. Ehhez igazolni kell a bankszámla tulajdont is!
Mi van, ha nem fizetek?
Egyrészről fontos, hogy nem kell havonta fizetni, elég évente egyszer, a havi vállalt tagdíj tizenkétszeresét legalább.
De ha ezt elfelejtjük, vagy nem tudjuk megfizetni, akkor sem dől össze a világ.
Általánosságban nézve két következménye lehet:
(ezt a pénztár alapszabálya rögzíti, keress rá, vagy érdeklődj az ügyfélszolgálaton, ha pontosabb információt szeretnél)
- Tájékoztatnak, és minden jogod megmarad, de: levonják azt a költséget, amit akkor vontak volna le, ha befizetted volna a kötelező tagdíjat. Ez koránt sem vészes, ráadásul ezt is csak maximum az elért hozamod mértékéig vonják le.
- Ha a számlaegyenleged pár ezer forint, akkor kizárhatnak, ami azzal jár, hogy levonnak néhány ezer forintot, és a maradék pénzt kiutalják. A szerződésed a pénztárral megszűnik. Megint csak nem történik nagy baj.
Nincs olyan tehát, hogy valami brutális költséget vernének rád, vagy eltűnne a befizetett sok százezer forintod. A pénztár azt a költséged fogja vonni, amit a tagdíjad után egyébként is megfizettél volna. Persze, jobb nem elfelejteni a befizetéseket, de nagyot nem tudsz vele bukni.
Most nézzük meg az egészség- és önsegélyező pénztárak összehasonlítását…
Egészség- és önsegélyező pénztárak összehasonlítása
Korábban rengeteg kis egészség- és önsegélyező pénztár jött létre, de ezek közül csak néhány tudott fennmaradni.
A ma elérhető pénztárak közül is érdemes szerintem a nagyobbak közül választani, mert ezek stabilabbak és technológiailag fejlettebbek.
Pénztárak összehasonlítása költség alapján
Szerintem a költség az első és legfontosabb szempont azon túl, hogy ne valami nagyon pici pénztárat válasszunk.
Ha a költség elviszi az adókedvezmény felét, akkor igazán nincs értelme az egész dolognak.
Még egyszer a költségek, amikre figyelni kell:
- Likviditási és működési alap (Alapszabályban megtalálható)
- Kártya kibocsátási költség (Kártyahasználati szabályzatban találod)
- Belépési költség, egyszeri díj (Alapszabályban megtalálható)
- Kilépési költség, egyszeri díj (Alapszabályban megtalálható)
Ezeket vagy megtaláljuk mindet a pénztár honlapján vagy nem. Ha nem, ne legyünk restek rákeresni!
Önsegélyező- és egészségpénztár kalkulátor
Készítettem egy kalkulátort, amivel kiszámolhatod a pénztárak költségeit. Ha szeretnéd le is tudod tölteni, és újabb pénztárakat vihetsz fel.
Az éves kártyadíjakat elosztottam annyi évre, ameddig a kártya biztosan érvényes, és ezt is beleszámoltam az éves költségbe.
(Frissítve: 2022.10.12.)
Bár legolcsóbbra az Életút pénztár jött ki, én mégsem náluk nyitottam számlát.
Ennek oka, hogy a honlapjuk rendkívül fapados, és nincsen egészségpénztári kártyájuk.
Szerintem a legjobb a Generali Egészség- és Önsegélyező pénztár, ahol szinte mindent lehet online intézni, és könnyen, gyorsan elértem az ügyfélszolgálatot is.
Költségben – az én befizetéseim mellett – viszonylag jól szerepel, és tud mindent, ami nekem kellett.
Egyéb szolgáltatások
Itt csak szeretném megemlíteni a Prémium egészségpénztár „Csodakártya” szolgáltatását, ami szerintem minden pénztár számára követendő lenne.
A szolgáltatás lényege, hogy nem kell előre feltölteni az egyenlegünket, az a megadott bankkártyánkról automatikusan feltöltődik.
Ugyanígy a számlák elszámolása is rendkívül egyszerű online, és utólag is feltölthető a szükséges egyenleg automatikusan a bankkártyánkról.
Sajnos a magas költségei miatt szerintem nem érdemes náluk tagnak lenni, de ha a költségek csökkennének, vagy más pénztárak is bevezetnének hasonlót, az nagyon szuper lenne.
Érdemes megnézned a felsorolt szolgáltatók weboldalát is, illetve mielőtt döntesz, legalább a TOP 3 pénztár alapszabályát nézd meg, nem változtak-e a költségek amióta frissítettem a cikket!
Sajnos, mivel mindezt éves 150.000 forintért csináljuk, nincs túl sok hely a költségeknek. Nagyon nem mindegy, hogy 25 vagy 50 ezer a költség, utóbbi a teljes „nyereség” 33%-át elviszi.
Összefoglalás: egészség- és önsegélyező pénztárak
Az egészség- és önsegélyező pénztárakkal 20%-os adókedvezményt vehetünk igénybe, maximum éves 150.000 forint mértékéig.
Ehhez a befizetéseinket át kell futtatnunk a pénztáron, melyből kivenni a megadott termékekre és szolgáltatásokra lehet.
Ha egyébként is költünk ezekre (márpedig alighanem igen) akkor a költségek után nagyjából 15%-ot nyerhetünk egy jó pénztárral.
Nem ebből fogunk meggazdagodni, de éves 150.000 forint talán már az az összeg, amiért sokaknak megérheti lehajolni.
A fő választási szempont szerintem a költség, és a gyors ügyintézés.
Ha szeretnéd bölcsebben kezelni a pénzed, és szívesen kezdenél el bölcsen befektetni, akkor gyere el az Alapozó Tréningre, ahol még több hasznos pénzügyi tudásra tehetsz szert!
Két infó – egyrészt átlépésnél általában elengedik a belépési díjat – illetve elég komoly különbség van az elszámolásnál. Nekem az MKb-nál van számlám, sok éve, és egy nagyon nagy előnyük, hogy több éves számlát is befogadnak (átmenetileg nem volt annyi SZJA-m, de szépen lehet így forgatni a pénzt). De a cikk alapján amikor kipörgettem a számlákat, lehet, hogy váltani fogok – nekem kedvezőbbnek tűnt eddig, de évek óta nem számoltam át…
A cikkben fel kellene hívni a figyelmet, hogy nem minden önsegélyező pénztár engedi meg, hogy a közeli hozzátartozó gyermekének születésére vegyenek fel pénzt. Például Generali megengedi, Prémium nem. Tehát mielőtt belevág valaki a fenti cikkben leírt „mindenki befizet” projektbe ezt nézze meg.
Köszi, beleírtam.
Sziasztok!
Jó tudni, hogy a Generalinál több önsegélyező szolgáltatást már kizárólag a pénztártag igényelhet.
Ez szerepel a honlapon is már: „2023. május 01-jétől a szolgáltatást kizárólag a pénztártag igényelheti.”
Kedves Ádám!
Ha van egy nyugdíjbiztosítási megtakarításom, amiért kapok adókezmenyvézt, emellett kaphatok ez után is 20 % adókezvenymént?
Igen, éves max. 280.000 Ft az összes visszaigényelhető adókedvezmény maximuma.
Kedves Ádám!
Nekünk van az életútnál tagságunk és van online felületük, ahol belépés után sok mindent el is lehet intézni online!
Köszi!
Olyan apro kulonbseg is lehet, mint pl a lakashiteles onsegelyezo resznel az MKB-nel ha egyik honapban nem erkezik be 20-ig a kérelem, akkor arra a honapra bukó a kifizetes, mig az OTP-nel mindegy hany honapot kuldok be egyszerre, kifizetik visszamenoleg is, es 2 nap alatt megjon az utalas, az MKb-nel kb masfel het. Ezt a kettot ismerem, nekem ketto van, mert egy hitelre ket penztartol is ki lehet kérni, nem uti egymast. Csak figyelni kell, hogy az éves ossz befizetes ne legyen 750e-nel tobb. (31.250 ft per ho per penztar). Ha van hazastars/adostars, ő is nyithat a nevere kettot, (erdemes akkor 4 kulonbozo penztarnal, hátha ugyanarra a hitelre nem kerheti ados es adostars is – ennek nem neztem utana.) Sokan mondjak, hogy “nekem nincs havi 60ezrem erre pluszban, de igazabol “csak” 6 honapig kell finanszirozni, utana elkezded visszakapni, igy ugyanazt vissza lehet forgatni. Szerintem minden lakashiteles szamolja ki, mennyit bukik, ha nincs egeszsegpentara. (Persze ha van fizetendo szja-ja) 🙂
Szia, lehet 2 pénztártól lakáshitelt fizetni?
Kedves Ádám!
Köszönöm szépen ezt a remek összefoglalót, megerősített abban, hogy érdemes továbbvinnem az egészségpénztári számlá(i)mat!
Én is akkor nyitottam, amikor gyermeket terveztünk, két naptári évi max. befizetéssel igen szép összeget vettünk ki a születéskor (a férjem számlájáról és a sajátomról is). Ennek már 10 éve.
Akkor az Életútnál volt a legmagasabb az egyösszegű kifizetés, ezért őket választottam. Online felületük teljesen jól érthető, átlátható, és mivel rendszerint nem csak gyógyszertári számlákat küldök be nekik, vagy a gyógyszertárban többen is kérünk számlát (férjem, anyukám, testvérem), így igazából a kártya sem hiányozna.
Ami miatt mégis van kártyám: mert korábban munkáltatói hozzájárulásként nem volt választható a pénztári, hamen vagy kéred, vagy nem, Allianznál is lett tagságom. Már pár éve gondolkozom, hogy megszűntetem, ezzel a kártya költségét is megspórolandó, de vagy nem jutott időben eszembe a lejárati idő előtt, vagy most kártyaszolgáltató csere miatt lecserélték a kártyát lejárati idő előtt és postázták automatikusan az új kártyát.
A két pénztárat így úgy használom, hogy az Allianzba minimális összeget fizetek be (4. negyedéves kötelező díjat, így nem a hozamból vonják az arra a negyedévre eső működési és likviditási költséget), ezzel jogosult leszek az adókedvezményt oda kérni, amit meg is teszek, így a kártyán mindig van költhető összeg, ha már van, használhatom is. A többit pedig az Életútba fizetem, ott lekötöm a szabad részt. Mivel költök is, így még nem sikerült elérni a 3 milliós keretet.
A számlák tekintetében az Allianzt én kötöszködősebbnek tapasztaltam, mint az Életút pénztárat.
Az elszámolható szolgáltatásokat picit kiegészíteném:
1. már óvodás korban igénybe vettük (jogviszony igazoló lap ugyanúgy kellett, mint iskolánál) az iskoláztatási támogatást (ruházat, ragasztó, papíráru…)
2. hölgyeknek hasznos info: gyógyászati segédeszköz az OB és betét is – éves szinten ez is jelentős kiadás lehet.
Az én érveim a 150eFt-os adókedvezmény itteni kimaxolása mellett – szemben a magánnyugdíjpénztárral:
1. itt előbb felhasználható az összeg szükség esetén (az adott szolgáltatásokra)
2. 10%-os adókedvezményért 2 éves lekötésre – éves kb 5% hozam az állampapír felett
3. úgy tudom, ha nyugdíjig bent marad pénz, az a számla megszüntetésével nyugdíjpénztárba átvihető (ott 1 összegben vagy járadékként felvehető – azt hiszem, ez magánnyugdíj pénztár függő, hol hogy lehet kikérni)
Sziasztok.
Nekem nincs még ilyen számlám, és előre elnézést a kérdésekért, nem teljesen értem minden részletét.
Azt jól értem, hogy a lekötésért a 20%-on felül adják a 10%-ot?
Tehát, ha most nyitok egy számlát, befizetek 500 000 ft-ot és le is kötöm rögtön, akkor kapok 20 % (100 000 ft) -ot a befizetésért, és további 10 %-ot (50 000 ft) a lekötésért, tehát akkor 500 000 ft-omból lesz 2 év alatt 650 000 ft, amit csak két év múlva költhetek el, de ezzel az idei évet így maxoltam ki a legjobban, nem?
Egyébként magát a 20%-ot mikor teszik hozzá a befizetett pénzhez? A befizetés után közvetlenül?
Mármint, ha most nyitok egy ilyen számlát, akkor még az idei év 150 000 ft-ját meg tudom még kapni, januárban pedig máris igényelhetem a jövő évit?
A 20%-on felül adják a 10%-ot, igen. 500+100+50 –> Igen. Illetve több lesz remélhetőleg, mint 650, hiszen kamatokat is kapsz. A 20%-ot az adóbevallás után max. 30 nappal, ha jól tudom. A januári befizetés már a következő éves adókedvezménybe számít.
Azért azt tegyük hozzá, hogy a lekötéssel akkor van értelme élni ha máskülönben nem tudnád kihasználni az egészségügyi tevékenységekre adott adókedvezményt. Vagyis makk egészségesen nincs egy árva petákod elköltve gyógyszerre és másra ami elszámolható. Minden más esetben lekötés nélkül elvagy. A 10% pedig éves 5% ezt se feledjük el, vagyis ez a mai álompapír kamatszinten nem éri meg 🙁
Szerintem félreérted. Az állampapír kamatokon felül kapod az adókedvezményt, hiszen a pénzt befektetik. 5% pedig nem kevés garantáltan. Kvázi „részvény hozamprémiumot” kapsz garantáltan. Nem váltja meg a világot, de nem olyan rossz.
Kedves Ádám! Nem értem félre tudom, hogy az évi 5% és felett megkapod az adókedvezményt. Ez nekem tiszta de az nem biztos, hogy mindenkinek az, hogy a 2 . évtől számított 3 millió forint parkoltatásért kapsz : 3 millió x 5% (150.000,- Ft) + 150.000 ,- Ft adókedvezményt + valami minimális kamatot = vagyis a te általad is meghatározott 300.000,- Ft / év – tagdíj + egyéb költségeket (ez kb valahol 250-270.000 Ft / év) ami amíg nem tudod kivenni – a pénztárból , számlákkal igazoltan – addig ez látszólagos nyereség hiszen csak egészségügyi és önsegélyező helyzetekre lett kitalálva ez a konstrukció – meg egy kis lééé csorgatásra a bankok irányába de ez mindegy most – nem pedig egy fajta befektetési megoldásra. A megoldás tökéletes egy nagyon rossz hozam környezetben ezzel teljesen egyetértek – bár szerintem azért ha a családban nem minden keresőnek van Eüp-je akkor azért 700.000,- Ft közeli számlát össze lehet gyűjteni , egy nyugdíjad mamával , papával meg röhögve – és nem kell 3 milliót parkoltatni, nem kell a pénz kimozgatása miatt aggódni. Ezzel szemben ma az állapapír / DKJ hozza a 12-13% amit „kvázi” gyorsan likvidé tehető formában hozz , nem kell lekötni 2 évre , így a 3 millió hoz: 12%-al 360.000,- Ft . Én erre a 250.000 vagy 270.000 Ft < 360.000 Ft / évre + egyéb előnyökre (likvidebb befektetés, kvázi 0 Ft költségszinttel) írtam azt amit írtam.
Szia Ádám, azt hallottam hogy érdemes az önkéntes nyugdíjpénztári számláról a hozamot (vagy egy részét) felvenni és a tőke részbe visszatenni. Igaz ez?
Látatlanban nehéz erre válaszolni. Lehet értelme, hiszen újra meg lehet kapni az adókedvezményt. De, hogy neked mi jó, azt neked kell tudni.
Lekötött összegnél írod, hogy:
„Ne feledjük, hogy a pénz közben némi hozamot is termel.”
Tudtommal nem minden pénztár ad hozamot a lekötött összegre.
Működési szabályzattól függ.
Szia Ádám, mi is babát várunk, ha minden igaz, március második felében érkezik. Jól értem, hogy ha idén betoltunk 750 ezret és január elején ismét befizetünk ennyit, akkor mindkettőre megkapjuk a 20% visszatérítést (persze az egyiket csak 2024-ben), de a befizetett 2×750 ezret felvehetjük 180 nap múlva? Más kérdés, hogy ha a baba a tervezettnél hamarabb szeretne megismerkedni a világunkkal, akkor bent marad 750 ezer, de az sem akkora összeg, amit ne lehetne elkölteni.
Igen, de nézzétek meg, hogy a választott pénztárnál mennyi a kivehető max ilyen címen, mert nem mindenhol ugyanannyi. De gyermek mellett viszonylag könnyű kivenni. Illetve feltétel, hogy fizessetek SZJA-t, amiből visszakaptok.
Szia Ádám!
2millió ft egyösszegű költségem lesz, ami elszámolható egészségpénztárra. Ebben az esetben hogyan működik a 20%-os adóvisszatérítés?
Olvastam, hogy évi 750e ft befizetés után jár az éves 150e ft-os max visszatérités. Itt ugye nagyobb összegről van szó.
Ezt találtam:
„Az egészségpénztár tagjainak a szolgáltatók és az üzletek gyakran közvetlenül is adnak 5-30%-os kedvezményeket. Ezek lehetnek akciók, amelyek bizonyos időre szólnak, de állandó kedvezmények is.”
Ez azt jelentheti, hogy így a max évi 150e ft tól nagyobb összegben is lehet kapni kezdvezményt, amennyiben a szolgáltató és az egészségpénztár parnerek?
Köszönöm!
Szia! Ez két külön dolog. Az adókedvezmény max 150 eFt/ év. (Az adott évi befizetés után 20%) Az, hogy milyen akció van egy boltban, más kérdés, a bolt egyedi döntése.
Erdemes a koltsegeknel azt is figyelni, hogy az egeszsegpenztarak gyakran automatikusan beleptetik a tagokat egy csoportos biztositasba, amirol “elfelejtenek” emlitest tenni, ellenben a havi dijat levonjak. En a Generalinal vettem eszre a navigator dij neven levont havi dijat, igy utanaolvasva derult ki, hogy ebbe minden tagot beletesznek, es csak kulon lemondasi nyilatkozattal lephetsz ki belole. Nem is az osszeg nagysaga a bosszanto, hanem az eljaras maga inkorrekt.
Egyetértek, én is kiszálltam belőle, online felületen ha jól emlékszem. Köszi a kiegészítést!
Szia! Jól láttam, h a Generali megemelte az éves díjat 48.000ft-ra?
Gondolkozom, h lecserélem a Prémiumot valamelyik másikra( nagyon sok pénzt levont…), de egyelőre nem sikerült döntenem.
Szerintem egy önkéntes egészségpénztárnál az is számít, hogy mekkora a taglétszám és a kezelt vagyon, Lehet, hogy a Generali olcsóbb, de 2022 végén 31 621 főt számlált, kezelt vagyona a 4,2 milliárd Ft volt. Ellenben a Prémium (weboldal most 2023.02.16) 307 ezer tag és 15.7 milliárd Ft a vagyon. Nálam pl. a belépésnél ez fontos szempont volt.
Szia Ádám!
Nekem nem teljesen egyértelmű egy téma. Ha nekem van az Izys önsegélyező egészségpénztári számlán szolgáltatást finanszírozó egészségbiztosításom illetve másik szolgáltatónál egészségpénztári tagságom, amit tényleges vásárlások finanszírozására használok, akkor az adó-visszatérítésnél csak az egyiket jelölhetem be?
Köszi a választ
Nem mondom, hogy értem a kérdést. Két szolgáltatónál is van egészségpénztár? (A biztosítás szerintem nem számít itt.) Én úgy tudom, lehet több tagság egyszerre, az összes befizetés után viszont egy számlát kell megjelölni, amore az adókedvezményt utalják, max 150 eFt (Nem sok értelme van két EP-ben tagnak lenni a sávos költségek miatt)
Jó összefoglaló, az Új Pillérről mi a véleményed?
Nem ismerem. A honlapja elég gagyi. 0-500.000 Ft-ig 4,5%-os költséget von el. Kártya 4 évig érvényes, 2.500 Ft. Költségben tehát nem rossz.
Köszi a választ! Ha fontos lenne az egészségbiztosítási szolgáltatás, akkor melyiket ajánlanád?
Szia Ádám!
Ami számomra nem világos, hogy a nem lekötött pénz utáni kamatok mikor íródnak jóv? Év utolsó napján, vagy pl. 3 havonta (ahogy mondjuk egy Bónusz Magyar Állampapír fizet kamatot, mint rövid lejáratú)? Illetve amit még kérdezni szeretnék, hogy kamatokat csak a fedezeti tartalék zsebben található összegekre, vagy esetleg a működési-/likviditási tartalékra is kap az ember? A Generalit amúgy most néztem, és 4000 Ft-ra emelték sajnos a havi tagdíjat.
Üdv:
Tamás
Szia Ádám!
Nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy mi van abban az esetben ha nem a teljes adóévben vontak valakitől szja-t?
Mi példánk egy GYED és GYES váltás, az előzőből vonnak szja-t az utóbbiból nem.
Ebben az esetben akkor jogosult az adott személy arra, hogy 150.000 ft adó visszatérítést szerezzen, ha legalább annyit be is fizetett az előző adóév azon részében, amikor még kötelezően vonták?
Köszi!
Üdv,
Bálint
Szia, minden esetben igaz, hogy max. annyit lehet visszaigényelni, amennyit befizetünk. Ha valaki nem fizet be, vagy más jogcímen visszaigényel már, akkor csökken az igénybevehető szja kedvezmény.
Köszi a gyors választ!
Szia Ádám!
Még nincs ilyen számlám, de fogszabályzásban vagyunk, ami ugye csillióba kerül majd és ezért kezdtem el jobban érdeklődni. Arra lennék kíváncsi, hogy ha jól értettem lehet olyan pénztár, ahol gyermekem fogszabályzására nem használhatom fel a befizetést esetleg?
Még nincs pontos időpontja a fix fogszabályzónak, de ha jól gondolom, nincs túl sok időm, mert minimum a kifizetés előtt 60 nappal meg kell történnie a befizetésnek minden pénztár esetében vagy ebben lehet eltérés?
A fogszabályzó jelenlegi ára 3*280.000.-, az első felhelyezéskor, a második 2 hónap múlva, a harmadik pedig azt hiszem 4 hónap múlva. Ha jól gondolom, akkor vagy két külön évben kellene kifizetnem, ha megoldható, vagy legalább 2 családtagnak (házaspár) kell, hogy legyen pénztára ahhoz, hogy az egész költségre megkaphassuk a kedvezményt?
Az is érdekelne, hogy a munkahely is lehet befizető a munkavállaló részére? Ha igen, ennek milyen munkáltatói terhei vannak? A családi Kft-ben dolgozom, ezért érdekelne. Akár az ügyvezető részére is utalhat a cég befizetést?
Elnézést, ha a cikkben már szereplő dologra újra rákérdeztem.
Nagyon köszönöm a választ!
Üdv: Zsuzsi
Szia Zsuzsi! Jó ötlet fogszabályozásra nyitni egy ilyet. Nagyjából 15% körül spórolsz vele a költségek után. Szerintem erre minden pénztárnál fel tudod használni, de a biztonság kedvéért lehet felhívnám a kiszemelt pénztárat és egyeztetnék velük. Bármi, amit neten olvasol lehet elavult pont, mikor kellene. A 3×280 = 840, igazából 750-ig érdemes az EP-t kihasználni. Kérdés, hogy ezért a 90 ezer *15% = 14 ezer forintért megéri-e sakkozni a befizetésekkel és két számlát nyitni. Cégként is lehet adni, de szerintem macera lesz, és nem jársz jobban: https://www.otpegeszsegpenztar.hu/hu/munkaltatok Könyvelővel kellene egyeztetni, hogy ez neked egyáltalán spórolás-e, szerintem nem. Én egészségpénztári szolgáltatásra nem találtam ezt a 60 napot, amit írsz. Önsegélyezőkre van 180 nap, de ez nem önsegélyező, hanem egészségpénztári. (https://ep.generalipenztar.hu/penztartagjainknak/igenybe-veheto-szolgaltatasok/) De még egyszer: a biztos az, ha felhívod. Illetve, nem minden hely fogad el minden EP kártyát. Persze, nem kell EP kártyával fizetni feltétlen, de akkor el kell küldened a számlát a pénztárnak, ami megint macera.