Érdekel, milyen egy szuper családi / háztartási költségvetés? Itt az ideje, hogy kézbe vedd a pénzügyeidet, amihez elengedhetetlen a költségvetés készítése. A pénzügyi tudatosság felé vezető első lépés, hogy pontosan tudod, mennyi pénzed folyik be, és az hová vándorol.
Sokan azt gondolják, hogy nekik felesleges háztartási költségvetést készíteni, vagy pénzügyi tervet kidolgozni, hiszen az úgysem változtat semmin. A legnagyobb tévhit, ami ezt a nézetet táplálja, hogy az emberek azt gondolják, tudják ők maguktól is, mire, mennyit költenek.
A valóság azonban nem ilyen egyszerű…
Miért készíts családi költségvetést?
Az igaz, hogy a legtöbben tudják, nagyságrendileg mekkorák a rendszeres kiadások, de a sok apróságról, és a ritkán felmerülő nagyobb tételekről, csak halvány elképzelésük van. Pedig éppen ezek a kiadások a legfontosabbak tervezési szempontból.
Elég, ha valaki csak naponta egyszer, megszokásból, délelőttönként eszik egy fánkot, és iszik egy kávét. Nem tűnik nagydolognak: 790 Ft + 370 Ft. Ha egy évben 250 munkanap van, akkor ez a kiadás éves szinten pontosan 290.000 forintot jelent. (Ajánlott olvasmány: Hogyan legyél tudatos vásárló?)
A kiadásaink jelentős részét ezek az apróságok viszik el. Ezeken a legkönnyebb spórolni, így ezeken múlik, milyen gyorsan teljesülnek a pénzügyi céljaid.
A másik hasonlóan fontos kiadási csoport, a ritkán felmerülő, nagyobb költségek csoportja. Például sokan minden garast megspórolnak. Például a buszra sajnálnak jegyet venni arra a 3 megállóra, de amikor új TV-t vesznek, akkor nem elégszenek meg a „középkategóriás” 250 ezer forintos TV-vel. Könnyedén hozzáadnak még százezer forintot.
Mindezzel nincsen semmi gond, amíg ezek a kiadások tudatosak, és részesei a család pénzügyi tervének és költségvetésének. Ugyanis, ezek a kiadások (más-más formában és névvel) de újra és újra megjelennek. Számoljunk hát velük!
Nézd meg, mi miként készítjük el a saját havi költségvetésünket! Miután megszabtuk a költési keretet, havonta már csak 5 perc, amíg átbeszéljük, mire, mennyi pénzt fogunk költeni.
(Ne maradj le a hasznos videókról: Klikk ide, és iratkozz fel a YouTube csatornámra!)
A háztartási költségvetésednek nem kell bonyolultnak lennie, sőt! Sokszor éppen azért hagyják abba az emberek a kiadások vezetését, és a tervezést, mert túl bonyolultnak, hosszadalmasnak találják. Ahogy az élet számos területén, itt is fontos, hogy kiismerd magad:
Téged milyen költségvetés és pénzügyi tervezés tenne boldoggá? Gyors, könnyen átlátható? Vagy mély és minden részletre kiterjedő? Írd meg kommentben!
Bárhogy is legyen, van rá megoldás. Ebben az anyagban igyekszem egy egyszerű, bárki által használható módszert mutatni, és egy ingyenes költségvetés készítőt is letölthetsz hozzá.
Először nézzük meg, mit is értünk pontosan háztartási költségvetés alatt, és mit nem!
Mi szerepel egy háztartási költségvetésben?
A családi költségvetést sokan összekeverik a bevételek és kiadások vezetésével.
Bár a kettő szorosan kapcsolódhat egymáshoz, mégis szeretném, ha megértenéd, hogy külön-külön is hasznos eszközökről van szó.
A költségvetés készítése inkább a tervezési fázis, amikor megmondjuk a pénznek, hogy mire, mennyi menjen, a kiadások vezetése pedig a terv sikerességének méréséhez szolgál, hogy lássuk, mi a tervvel szembeni valóság.
A családi költségvetés tehát egy pénzügyi terv, egy adott időszakra vonatkozóan (általában hónap vagy év), ami tartalmazza a várható bevételeket és kiadásokat. Ezeket érdemes főbb kategóriákra osztani, így könnyebben nyomon követhető, és tervezhető lesz.
Klikk ide a költségvetés tervező letöltéséhez!
Az könnyedén belátható, hogy amennyiben a bevételek meghaladják a kiadásokat, akkor van miből félretenni, befektetni. Ha azonban a kiadások nagyobbak a bevételeknél, akkor további pénz bevonására van szükség. (Ajánlott olvasmány: Hogyan lehet több pénzt keresni?)
Egyeseknek meglepő lehet, de nagyon sokan nem tudják pontosan, mennyit keresnek. Főként olyanoknál fordul ez elő, akiknek ingadozik a bevételük, mert például időszakos a forgalmuk, vagy olykor-olykor többet dolgoznak, plusz munkát vállalnak. Az is lehet, hogy valakinek megváltozik az élethelyzete, vagy kap egy nagyobb bónuszt év végén.
Éppen ezért az első lépés, hogy összeszedjük a bevételi forrásokat! Mindet: munkabér, vállalkozói jövedelem, ajándékok, nyugdíj, GYES / GYED, családi pótlék, év végi bónuszok.
De nem csak a bevételek lehetnek időszakosak: a karácsony, az utazások, az évforduló, és számos egyéb esemény évente egyszer következik be. Ezekre az alkalmakra gyakran nem elég hónap elején felkészülni. Ezekre már érdemes előre, kisebb összegekben takarékoskodni év közben, hogy ne okozzon meglepetést.
Ezen felül számos, előre nem látható esemény is bekövetkezhet. Ezekre külön vésztartalékot érdemes létrehozni. A vésztartalék ajánlott mérete a család havi megélhetésének 3-6 szorosa, amit egy biztonságos, bármikor hozzáférhető helyre teszünk el. (Erről itt beszélgettünk a Facebookon)
Hogyan készítsd el a költségvetésed?
Az automatikus berögződésünk az, hogy mikor megjön a fizetésünk, elkezdjük költeni, és ami marad a hó végén, azt félretesszük. (Vagy később költjük el.) No, hát azt gondolom, tapasztaltad már, hogy ez nem a legjobb stratégia, ha gyorsan akarsz pénzt gyűjteni.
Éppen ezért, ennek az ellentettjét javaslom: először is határozd meg a pénzügyi céljaidat, számold ki, mennyit kell félretenned, határozd meg az összeget, majd ezt azonnal vond is le a havi keresetedből. Csak az így megmaradt elkölthető jövedelemből gazdálkodj. Ezt kell szétosztanod a kategóriák között.
Ez a „Fizess először magadnak elv”. A jövőbeni önmagadnak való pénzt ugyanis, mint egy sárga csekket kezeljük, és azonnal kifizetjük. Elvégre a saját jövőnk van olyan fontos, mint a kábel TV számla, igaz?
Ha célod a pénzügyi szabadság, korábban már kiszámoltuk, mennyi pénzre van szükséged!
Így végül is, ha tudod, mennyi a bevételed átlagosan egy hónapban, és tudod, mennyit szeretnél félretenni ebből, akkor megkapod, mennyi pénzből tudsz gazdálkodni.
Nincs más dolgod, mint ezt szétosztani a különböző kategóriák között úgy, hogy a nagyobb, egyszeri kiadásokat és bevételeket is számba veszed.
Ehhez azt javaslom, hogy először készíts egy éves tervet. Ezt évente egyszer elég megcsinálni, és jövőre alighanem az ideit csak kicsit finom hangolni kell. Szóval ne légy rest!
Itt nem kell nagyon mélyre menni és mindenféle al-al kategóriát meghatározni. Csak lásd, hogy miként alakulnak majd a bevételek és kiadások.
Tipikus eset, hogy a nyaralás és a gyermekek iskolakezdése közel esik egymáshoz, ami nehézséget okoz. Ilyenkor sokan hitelből foltozzák be a költségvetést. Ezt ne tedd! Lehetőleg ne használj hiteleket, sőt fizesd vissza: Útmutató: Így fizesd vissza a hiteleidet 7 lépésben!
Ezt követően látni fogod, hogy melyik hónapban mennyi pénzed marad. A havi költségvetésedet ez alapján tudod majd mindig elkészíteni. Ez egy igen gyors folyamat, igazából egy beszélgetés a pároddal arról, hogy milyen programokat terveztek erre a hónapra. Egyáltalán nem kell unalmasnak lennie.
Lássuk a gyakorlatban, hogyan is néz ki mindez…
Éves háztartási költségvetés készítése
Az egyes lépéseket az itt letölthető háztartási költségvetés készítőn keresztül fogom bemutatni, de ha neked van sajátod, akkor nyugodtan használd azt. Ha ennél maradsz, akkor ezt az Excel fájlt Google Drive-ra feltöltve, akár mobilról is elérheted, és pároddal is megoszthatod.
Mi két lépésben szoktuk megtervezni a költségvetésünket. Először csinálunk egy éves tervet, majd minden hónap elején pontosítunk rajta. Szerintem ez a leghatékonyabb módja, nekünk ez vált be: gyors, és egyszerű.
1. Bevételek és megtakarítások
Az éves tervezésnél nyilván nem fogjuk tudni megmondani, hogy mennyi pénzt fogunk költeni novemberben mosogatószerre. Itt most nem is ez a cél.
Sokkal inkább a biztosan felmerülő költségeket szeretnénk látni, és szétválasztani a szabadon gazdálkodható pénztől. A szabadon gazdálkodható pénzt pedig majd a havi tervezésben fogjuk további kategóriákba besorolni, és szétosztani.
Ehhez először összeszedjük a bevételeket, és levonjuk belőle a megtakarításokat.
A bevételek és megtakarítások különbsége adja majd az adott hónapban „Elkölthető” összeget. Ebből jönnek le a kiadások…
2. Rendszeres, kötelező költségek
Ezután felsoroljuk a kötelezően felmerülő költségeket, (ezek a minden hónapban fix, megélhetési költségek) melyek levonásra kerülnek az „Elkölthető” kategóriából. Itt tényleg csak pár kategóriát adtam meg, a legtöbb esetben azt gondolom jobb az egyszerűség:
Az éves tervezésnél nem feltétlen kell kilistázni az összes kategóriát, pusztán azokat, amelyekkel fontosnak látjuk tervezni. Ilyenek, amelyek biztosan felmerülnek, és előre jól becsülhetők. Például a rezsi, lakhatás, a közlekedési költségek, biztosítási díj, stb. Akár a nagyobb élelmiszer bevásárlások is ilyenek lehetnek, ha ezt is tudjátok pontosan.
Természetesen fontos, hogy lásd, minden hónapban meg tudjatok majd élni. Ha egy kiadási kategóriával itt, az éves tervezésnél nem számolsz, akkor azt majd a „Fennmaradó összeg”-ből kell finanszíroznod (amit hó elején osztotok be).
3. Ritka, nagy összegű kiadások
Ezt követően szedd össze a ritkább, nagyobb kiadásokat!
Itt – amint láthatod – minden kategória két részre van osztva. A szürke „Szükséges összeg” részbe a teljes kiadást írtam be az adott hónaphoz. Azonban a valóságban ez nem egy azonnal keletkező kiadás, hiszen fel kell készülni rá.
Ezért az alatta lévő sor a lényeg, amivel számol a kalkulátor: a „Félretéve” sorok:
Láthatod, hogy a „Műszaki cikk”-re júniusban fizetünk 250 ezer forintot, de már januártól félreteszünk havi 50 ezret. Így nem a 250 ezer forint fogja csökkenteni a havi keretünket, hanem az 50 ezer forintos felkészülés. Mivel a táblázatban (szándékosan) hiányzik a májusi 50 ezer forint, láthatod, hogy a baloldalon – 50 000 Ft –ot mutat az egyenleg. Vagyis, még kell pénz a célhoz!
4. Nézd meg, mennyi marad!
Végül, megkapod az eredményt. A kiadásokat levonva az elkölthető összegből megmarad a „Fennmaradó összeg”, amely kvázi a havi megélhetést fogja biztosítani az itt felsorolt tételeken kívül.
Ebből kell majd kigazdálkodnod a ruházkodást, a sportot, a tisztítószert:
Fontos, hogy ellenőrizd az egyes hónapokra kapott „Fennmaradó összeget”. Ebből kell majd ugyanis minden költséget állnotok, amit nem vezettél be az éves tervezésbe.
Ennek a módszernek a hátránya, hogy nem fogod egyben látni, mire, mennyit akarsz költeni. Nem lesz pontosan megtervezve az összes kategóriád az éves tervben. Előfordulhat, hogy nem veszed észre, hogy már nem jut majd (a példánál maradva) tisztítószerre. Javaslom, hogy keresd meg a legalacsonyabb összegű hónapot, és próbáld meg megtervezni annak a pontos költségvetését is. Ki fogtok jönni? Ha igen, akkor szuper!
És ahogy már gondolhatod, a következő lépés, hogy megtervezed minden hó elején az adott hónapot.
Havi költségvetés készítése
A letölthető Excel második fülén találod a havi költségvetés készítőt. Itt már viszonylag könnyű dolgod van. Láthatod az éves tervezésből, hogy az adott hónapra mennyi költőpénzetek van. Ekkor már ugye a bevételekből elintéztétek a megtakarításokat, a rendszeres kiadásokat, és félre tettetek a ritkább kiadásokra is.
Szuper, most minden megmaradt pénzt elkölthettek. Itt az idő ezt úgy beosztani, hogy a lehető legtöbbet hozzátok ki belőle.
Mi ilyenkor is a fő szükségletekkel szoktuk kezdeni. Először is átgondoljuk, miként fog telni a hónap. Ha megyek szüleimhez látogatóba, akkor azon a hétvégén nem kell főznünk, és kevesebb bevásárlás szükséges. (Ezért mi a bevásárlást csak havi szinten tervezzük például.) Viszont az utazásnak van költsége, ezzel számolunk.
Utána átgondoljuk, hogy milyen programokra vagyunk hivatalosak, vagy mi az, amit szeretnénk csinálni a szabadidőnkben. Gyermekeseknek természetesen a gyerkőcök programjaival is számolniuk kell. Autósoknak pedig az autóval kapcsolatos kiadásokkal is.
Mivel itt már van egy konkrét összeg, amit el kell osztani, mi ezt általában egy papírlapon szoktuk megcsinálni, de ez az Excel is szuperül alkalmazható rá. A papírlapra már a konkrét eseményt is fel tudjuk írni, például:
…és hasonlók. Addig játszunk a számokkal, amíg mindketten elégedettek vagyunk. Ezen felül nálunk a költségvetés része, hogy mindkettőnknek van szabadon költhető zsebpénze, amiből lelkiismeret furdalás nélkül vásárolhat bármit. Ilyenkor ezt az összeget is meg szoktuk tervezni, megbeszéljük, persze ez már egyéni döntés.
Ha tudom, hogy el akarok menni masszőrhöz, akkor levonom a saját költőmből. Néha bevallom, kicsit csalok, és a saját költőmből is félreteszek (De ez már lehet beteges…)
Az éves terv tehát segít, hogy előrelátóan gondolkodj, és felkészülj a nagyobb kiadásokra, a havi költségvetés pedig megmutatja, mennyi pénzed marad, amit szabadon elkölthetsz. Ezt a szabadon elkölthető pénzt én egy külön zsebbe teszem a pénztárcámba, és így látom, mennyi költőpénzem van, ami nem fog hiányozni a családi kasszából.
Természetesen, ahány ház annyi szokás, viszont sokan szoktak kérni valamilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mi lenne mégis az ideális költségmegosztás. Mire mennyit „kellene” költeniük.
Erre van egy hüvelykujj szabály…
Az 50-30-20 szabály
Elizabeth Warren, amerikai politikus és pénzügyi szakértő a könyvében bemutat egy szabályt, mely úgy gondolom itthon is alkalmazható. Ez a szabály azt mondja, hogy akkor élsz a lehetőségeidhez mérten, ha a kiadásaid valahogy így oszlanak meg:
Ez természetesen nem húzható rá minden családra, és az is változó, hogy ki, mit, miként értelmez. Viszont arra szuper, hogy miközben csinálod a háztartási költségvetésed, egy pillanatra átgondold. Te miként állsz az 50-30-20-as szabályhoz viszonyítva?
Ha valamelyik területen többet költesz, akkor érdemes lehet elgondolkodnod rajta. Lehet drága az a lakás, amiben éltek? Lehet, túl sokat fogyaszt az autó? Kicsit sokat költötök étteremre és szórakozásra? Netán nem is néztek TV-t, de nem akarjátok lemondani az előfizetést?
Lehet, hogy most megvakartad a fejed, hogy „hát, igen…”.
De mit lehet tenni? Egyelőre készítsd el a költségvetést, és nézd meg, hogy mely területeken kellene csökkenteni a kiadásokat.
Az nem megoldás hosszú távon, ha a lakáshitelt fizeted a nyugdíj megtakarítás helyett, vagy mindenhova autóval jársz, de nincsen vésztartalékod. A 20% megtakarítási arány nem sok, fontos, hogy ez meglegyen.
Ha nem tudod kigazdálkodni, akkor (lehet, ez rosszul hangzik), de túl nagy lábon élsz. Itt az alkalom, most, hogy új alapokra helyezed a pénzügyeidet, és tervezel: alakítsd úgy a számokat, hogy meglegyen a 20% megtakarítás, és nagyjából a többi dolog is megfeleljen ennek a szabálynak.
Természetesen vannak kivételek…
Mi például saját lakásban lakunk, és nincs hitelünk. Így mondhatnám, hogy mi alig költünk lakásra, igaz? A rezsink havi 50 ezer forint, ez nagyjából a teljes megélhetésünk hatoda. Szerintem ez nem lenne helyénvaló, hiszen a vagyonunk nagy része egy ingatlanban áll. Vagyis ezt az ingatlant, akár bérbe is adhatnánk. A bérleti díj, nagyjából havi 130 ezer forint lenne.
Ezt feléljük azzal, hogy itt lakunk. Ezen felül a lakással sok egyéb költség is felmerül, az időszakos felújításokról nem is beszélve!
Ha ehhez adom hozzá a rezsit, akkor nálunk is nagyjából kijön, hogy a megélhetésünk 50%-a a lakhatási költség. Viszont – csak, hogy még egyszer ellent mondjak a szabálynak – nálunk a megtakarítás a „Fizess magadnak elsőként” elven alapszik, és jóval magasabb, mint 20%. Nyilván emiatt jóval alacsonyabb életszínvonalon élünk, és ehhez mérten alkalmazom ezt a szabályt.
Számold ki az arányokat nálatok, és gondolkodj el rajta, mit lehetne jobban csinálni.
Utolsó lépésként pedig szeretnék biztosra menni, hogy a háztartási költségvetésed nem vész feledésbe, és kitartasz mellette, sőt, be is tartod azt sikeresen. Nézzünk két módszert, ami segíthet ebben.
Hogyan tartsd be a költségvetésed?
Miután elkészítetted a családi költségvetést, már csak be kellene azt tartani. Ezt sokszor könnyebb mondani, mint megtenni. Szeretnék két módszert mutatni, ami segít ebben.
Az egyik, hogy kezdd el vezetni a kiadásaidat!
Ez sokaknak a pénzügyi mumussal ér fel, és éveken keresztül próbálják elkerülni, hogy vezetniük kelljen a kiadásokat. Sajnos nem úszod meg: a költségek vezetésével sokkal tudatosabbá válsz, és sokkal bölcsebben fogod tudni kezelni a pénzed. Nem kell életed végéig vezetned, de 3 hónapig próbáld ki!
Erre számos applikációt, vagy egy sima Excelt is használhatsz. A lényeg, hogy tudd, mire, mennyit költesz.
Ha vezeted a kiadásokat, és ugyanazokat a kategóriákat alkalmazod, amiket a háztartási költségvetés esetén is, akkor össze tudod hasonlítani hónapról hónapra, hogy miként sikerült tartanod a tervet.
A költségek vezetése óriási segítséget jelenthet később, hiszen sokkal pontosabban fogsz tudni tervezni. Ehhez viszont szükséges, hogy ne csak a nagy kiadásokat, hanem tényleg minden apróságot felírj.
A másik: a borítékos módszer
Tudom, hogy vannak, akiket ha órákig győzködnék is a költségek nyilvántartása mellett, akkor sem vezetnék kitartóan. Nekik is szeretnék adni egy ötletet. Ez nem más, mint a borítékos módszer, aminek a lényege, hogy a háztartási költségvetésnek megfelelően borítékokat hozunk létre.
Ezek valós, fizikai borítékok, amelyek zsebekként szolgálnak. A havi költőpénzt ezekben a zsebekben szórjuk szét, így pontosan érzékelhetjük, melyikben, mennyi van még. Lehet egy zseb a bevásárlásnak, lehet egy zseb a szórakozásnak, és így tovább.Mivel a megtakarítást hó elején félretesszük, és a maradék pénzt osztjuk szét, igazából nincs nagy baj, ha nem vezetjük a kiadásokat. Persze, nem fogod tudni, hogy mire költöttél pontosan, viszont az egyes kategóriák korlátai tartani fognak, és észre fogod venni, ha valamire többet költesz, mint terveztél.
A két módszer együtt a legjobb. Én egy viszonylag egyszerű borítékos rendszert használok, és mellette vezetem a kiadásaimat egy Google Spreadsheetben. Mások mobil appokat használnak, ami szintén jó megoldás lehet.
Összefoglalás: háztartási költségvetés
Megnéztük tehát, hogy miért olyan fontos háztartási költségvetést készíteni: lesz egy pénzügyi terved a teljes évre, és utána rövidebb távra is. Azáltal, hogy megtervezed a kiadásaidat, átveszed az irányítást a pénzed felett, és sokkal tudatosabban fogod tudni beosztani azt.
A letölthető családi költségvetés tervezőn végighaladva megnéztük a tervezés folyamatát: először is ki kell számolni, mennyi megtakarítás szükséges a hosszú távú pénzügyi céljaid eléréséhez. Ezt követően össze kell számolnod a bevételeidet, és le kell vonnod ebből a megtakarításokat. Ez a fizess magadnak elv.
Az így megmaradt pénzt lehet elkölteni, ez kerül a tervbe. Ebből először levonjuk a feltétlenül szükséges, fix kiadásokat: lakhatás, közlekedés, étkezés, stb. Majd számolunk a ritkábban felmerülő, nagyobb kiadásokkal is: éves biztosítási díj, autó szerviz, nyaralás, karácsony. Ezeket hónapra lebontva felvisszük az éves költségvetésbe. Ami megmarad pénz, az lesz a havi terv alapja.
A havi tervbe tehát már csak a gyakran változó dolgok kerülnek bele. Minden hónap elején átnézzük a programot, a készleteket, és megtervezzük, mire, mennyit fogunk költeni. Ez gyakran azért eléggé hasonló szokott lenne, de lehet, egyik hónapban itt-ott kell húzni egy kicsit. Adhatunk magunknak akár „zsebpénzt” vagy „költőpénzt” is, amit lelkiismeret furdalás nélkül elkölthetünk.
Ha készen vagy a költségvetéssel, akkor nézd meg, hogyan felel ez meg az 50-30-20-as szabálynak. Ez nem egy kőbe vésett szabály, de érdemes elgondolkodni és megvizsgálni, nem élsz-e túl nagy lábon. Célozd meg a minimum 20%-os megtakarítási arányt.
A költségvetés méréséhez, és betartásához pedig kezdd el vezetni a kiadásaidat forintra pontosan, és használd a borítékos módszert, hogy jobban tudd kontrollálni a kiadásaidat.
Ti milyen mély költségvetést csináltok? Inkább az a „minden részletre kiterjedő” típus vagy, vagy a „gyorsan hatékonyat” elvet képviseled? Írd meg, ti miként csináljátok!
Szia Ádám!
Ez a cikk nagyon hétköznapira sikerült a szó jó értelmében! Szorosan fogjátok a gyeplőt, de ez a pénzügyi szabadság egyik fontos összetevője.
Nálunk a tervezésben 2 gyerek is szerepel,ami valamennyi plusz kiadást jelent,ennek mértéke bizonyos fokig nevelés kérdése is! Például a lányomnak 9 évesen már van 110.000 forint megtakarítása,amit tudatosan 2 év alatt ő tett félre a tőlünk és a nagyszülőktől kapott pénzekből.Azt mondta lakásra gyűjt,hogy ne kelljen majd hitelt felvennie! Na ettől tátva maradt a szám-lehet,hogy túlzásba vittem az otthoni oktatást? Tisztában van a pénz értékével (nagyjából), és sosem követelőzik. Nagyon büszke vagyok rá.
50-30-20: Jó szabály,bár nekem nem elég szigorú! Persze jövedelemfüggő is, de én minimum 50% megtakarításra törekszem és mivel „betegesen” akarom a pénzügyi szabadságot,ezért ebből nem engedek! Ennek ellenére nem csinálunk nagyon részletes költségvetést! Vannak kötelezően fizetendő dolgok,minden más esetben minimalista szemlélet(ez persze szubjektív). Mivel van egy konkrét célkitűzésem (pénzügyi szabadság 2026-ra) így ennek rendelek alá mindent,ami pénzzel kapcsolatos.Ehhez kellően fegyelmezettnek kell lenni,ami nem 1-2 nap alatt alakul ki. Eleinte én is részletesen vezettem a kiadásaimat és akkor szoktam le a felesleges költésekről,amikor megláttam leírva és összeadtam.
A költőpénz fogalmát már kezdem elfelejteni,de ez egyenlőre nem okoz hiányérzetet bennem.Sokkal boldogabb vagyok attól,hogy ennyivel is többet sikerült megtakarítani.Ez persze csak rám vonatkozik, a feleségemnek engedek néhány fillért,szerencsére nem él vissza azzal,hogy e téren szabad kezet kap. Kivételesen ez a videó most a feleségemnek tetszett jobban (a „legális” költőpénz miatt!), de én is élveztem a változatosság jegyében. Köszi.
Gratulálok Zoltán, amiket írsz, sokaknak példaértékű. Mind a saját megtakarítás, a célok és a gyermekek nevelése is. A költőpénz eleinte nálunk sem volt, de utána azt láttuk, hogy más-más igényeink vannak, és a közös pénzből való vásárlás több felesleges vitát is okozott. Így végül megszabtuk ezt a keretet, amivel mindketten szabadon gazdálkodunk. Örülök, hogy a feleséged is nézi a videókat, és akkor ez most neki kedvezett 🙂 Kicsit más, mint amik eddig voltak, de szerintem ehhez a témához ez igen tanulságos, „gyakorlati” segítség. Nem ez lesz a fő csapás, de néha ilyen is lehet. Köszönöm, szépen, hogy itt vagy és komentelsz!
Kedves Ádám!
Nagyon hasznos ez a cikk, bízom benne, hogy sok embernek hasznára válik. Én is vezetem a kiadásaimat, a bevételem legnagyobb része (fizetés) bankszámlára jön, egy másik része pedig béren kívüli juttatásként SZÉP kártyára, egészség- és nyugdíjpénztárba kerül.
A béren kívüli juttatások is növelik a bevételeimet, viszont ezeket az összegeket nem használhatom fel szabadon. Gondolok itt arra, hogy a pénztárakba kerülő pénzt csak egy bizonyos idő után vagy mondjuk ne adj isten valamilyen egészségügyi kezelés, beavatkozás esetén tudom felhasználni. Viszont valahol ezeket a pénzeket is be kell tervezni mondjuk egy havi költségvetésbe bevételként. A kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogy tudom alkalmazni mondjuk az 50-30-20-as szabályt, mivel nem mindegy milyen bevétel után tudok 20%-ot megtakarítani, azaz kézzel fogható vagy egy számlán pihen, amelyhez majd nyugdíjas koromban jutok hozzá. Vagy ezeket a béren kívüli bevételeket ne vegyem számításba a havi tervezéskor? Nem tudom, hogy elég világos voltam-e, remélem igen!
Köszönöm válaszod!
Laci.
Szia Laci!
Köszi a kérdést! Én igyekeznék beszámolni valahova attól függően, hogy mire kerül majd felhasználásra. Az egészségpénztári dolgokat rövid távon is fel lehet használni. Azt az egészségügyi kiadásokra számolnám és használnám fel. A vésztartalékot pénzben képezném, hogy bármire felhasználható legyen. A nyugdíjszámlára kapott összegeket beszámolnám a megtakarításba. A SZÉp kártyát pedig szintén beszámolnám bevételnek, és az üdülésekre, éttermekre költeném. Tehát mindent beszámolnék bevételként, de amit hosszú távra elteszek, azt megtakarításnak venném.
Szia Ádám!
A tegnapi kérdésemre kapott választ köszönöm! A SZÉP kártyára bejövő bevétellel kapcsolatban kérdeznék még, ha lehet.
Az a problémám, hogy én a SZÉP kártya juttatást negyedéves adagokban kapom meg, és rendszertelenül. Nagyjából úgy szokott lenni, hogy áprilisban, májusban, októberben és decemberben kapok egy-egy negyedéves pénzösszeget. Na most a SZÉP kártyát minden hónapban használom, de nem minden hónapban jön rá pénz. A kártyát abban a hónapban is használom, amikor nem jön rá bevétel. Ilyenkor te hogyan csinálnál havi költségvetést, mert tulajdonképpen ez eltolja az egész tervezést, mert nincs a kiadáshoz fedezet. Én arra gondoltam, hogy a SZÉP kártya éves összegét felosztanám tizenkét részre és betervezném a havi költségvetések készítésekor.
Te mit gondolsz erről, van esetleg más ötleted?
Köszönöm!
Laci.
Szerintem ez jó így, én is így csinálnám!
Kedves Ádám!
Én most olvastam a blogod és örömmel tapasztaltam, hogy jól csináltam. Kis részt 🙂
Vizuális típus vagyok, nekem a fizikai elkülönítés jött be, a megtakarításaim maradtak a számlán. 1-2 hibát vétettem! Mikor jobban kerestem szabadabb lett a gyeplő, illetve későn kezdtem el befektetni, mert nem volt hozzá bátorságom. Ezúton is köszönöm neked a biztatást, bárcsak hamarabb találtam volna rád! 🙂
Megtakarításom Állampapírba fektettem, de ma már a Te hatásodra biztos befektetési alapokba tenném.
Üdv:
Gabó
Az 50-30-20 nem számol egy nagyon fontos elemmel, az adakozással. Szociológiailiag és sok más szempontból nagyon fontos elem, még akkor is, ha nem keresztény szemmel nézzük a dolgot. Jótékony hatása nem elhanyagolható.
Szia!
Nekem az excelekre kattintva csupa kriksz-kraksz jön ki. Pedig pont úgy jutottam el ehhez a cikkhez, hogy egy olyan excel példát keresek, amivel a tervezés, bevétel-kiadás kezelhet.
Üdvözletem Balázs!
Számomra sikerült letölteni az excel dokumentumot, ha gondolod szívesen elküldöm az email címedre.
Szia! Firefoxban nekem is, chrome-ban jó
Szia Ádám!
Pont egy ilyen tervezőt szerettem volna létrehozni! nagyon örülök,hogy készen kaptam általad 🙂
Kis módosítás, mivel egyedül vagyok… Így kicsit nehéz albérletben lakva az 50-30-20, de majd megoldom, hogy ne csak 10% legyen a megtakarítás 🙂 Köszönöm a cikket, nagyon hasznos!
Sziasztok Adam! En hasznaltam a boritekos modszert, de mar attertem az Excelre. En is elteszem a fizetesem nagy reszet, min50% , aztán, ha mindent elosztottam, es altalaban marad koltopenz sajat magamra, de azt nem szoktam mindig elkolteni, akkor még azt is beteszem a megtakaritasba.
Bevallom, nem szoktam tervet kesziteni, ezt most be fogom vezetni. Koszonom ezt a videot is, hasznos volt.
Udv Eniko
Köszi, hogy megírtad! Nagyon szuper, csak így tovább!
Sziasztok!
Kiváló alap irányt ad meg a videótokban szereplő példa, ugyanakkor más emberek fejével gondolkodva felmerült bennem, hogy azt is ki kell emelnünk, hogy mindennek a gyakorlati haszna és kulcsa, a szokás. Függetlenül a megosztott százalékoktól
Amikor az ember megszabja a pénzének a munkáját, akkor sok veszélytől kíméli meg magát, amikor a bevétel változik, mindkét irányban. Hiszen a szokás megvan, a formula megvan hogy hány százalék mire megy el, és ha ez egy excellben van akkor még számolgani sem kell, mert autómatikusan eloszlik, kézben van.
Igen, az adakozás is fontos szempont. ennek bizonyításaként lehetne keresni/készíteni egy olyan felmérést ahol a szuper sikeres emberek adakozó és nem adakozó életüket vizsgálják..:)
A költségvetésem alapvetően részletekebe menő, de a könyebb átláthatóság miatt kell a magasabb perspektívájú változat is, mert a gondolkozásom segíti, amikor azt látom, hogy megélhetés x összeg és nincs ott ami külön listában van tételesen.
A borítékos módszer remek, nekem is bevált sokszor.
Ennek okán, tudakoltam a magnetbankomtól, hogy van e mód a folyószámlámon belül hasonlóan mappákba rendezni a rajta lévő összeget, de sajnos nemet mondtak.
Ilyen módról hallott már valaki hogy lehetséges? és nem kell miatta több másik számlát nyitni?!
Köszönöm a cikket, szép munka volt.
Sziasztok
Kedves Ádám! Iparművészként teljesen rendszertelen a jövedelmem, egyszer hopp, máskor kopp. Szerintem sok kisvállakozó is hasonló helyzetben van. Tudna esetleg egy posztban a számnkra is segítséget nyújtani? Őszintén, nagyon nehéz bármit is tervezni így, de lehet, hogy egy szakember mégis tud hasznos tanácsokat adni. Köszönöm!
Szia Ádám!
Eddig is vezettem egy költségvetést, amelyet saját magam alakítottam ki, de azt hiszem eddig több szempontból is rossz volt az elképzelésem.
Köszönöm hogy megosztottad velem ezt a táblázatot, megpróbálok a következő hónaptól átállni erre a módszerre.
Kérdésedre a válasz: Én a részletes tervezés híve vagyok! 🙂
Üdv.: Péter
Szia Ádám!
Először is köszi a két könyvet (Gazdagodj Boldogan, Szuper Én), nagyon szuperek voltak, 2-2 nap alatt kiolvastam őket. 🙂
Ami a havi/éves költségvetést illeti, én éveset nem csinálok, csak havit. Nekem ez jött be.
Már mielőtt találkoztam volna az oldaladdal és a videóiddal, már előtte is kénytelen voltam ráálláni a költségvetés készítésre (elsősorban a válásom miatt). Nem azért, mert rosszul állok anyagilag, hanem csupán azért, mert hiába kerestem annak idején 2-300.000 Forintot, ebből 10.000-et alig tudtam félrerakni. (Sok volt a káros szokás (Meki)). Azóta ennek a dupláját keresem és nagyjából a 80-85 százalékát félre tudom rakni. Ebben sokat közrejátszik az is, hogy az utolsó 8-10 évben a lakáshitelemet lenulláztam, tehát már 41 évesen saját és tehermentes ingatlanban lakok, melynek a havi rezsije alig 25.000 Ft. (vidéki lakás, nem messze Pesttől).
A munkahelyemen fizetik az ingázást 86%-ban (busz/vonat), így szinte a teljes havi buszjegykiadásom hó végén a fizetésemen túl jóvá van írva, illetve a kafetériát is készpénzben kapjuk. (állami cég).
Így lehet az, hogy 41 évesen így állok, holott 2-3 évvel ezelőtt még azon küszködtem, hogy miből tegyek félre. Mint kiderült, úgy nagy általánosságban véve Magyarországon nem a fizetésekkel vagy a munkahelyekkel van a legtöbb esetben probléma, hanem a fejekben, a magyarság pénzügyi kultúrájával van a legtöbb gond, amit sajnos az iskolákban nem oktatnak sehol sem. (Bezzeg a fogyasztói társadalom szokásairól scenáriók vannak tömkelegével!)
Ami az 50-30-20-as szabályt és az igényeket illeti én nem követem, én egy teljesen egyedi és rugalmas szabályt használok, mely szerint:
1) minimalista életet élek – én így is tökéletesen boldognak érzem magam, nem költök semmi felesleges dologra, amim van, igyekszem a lehető legtovább használni. Telefont sem cserélgetem, a jelenlegit lassan 4 éve használom, és csak a divat miatt nem cserélgetem. Ráadásul teljesen tökéletes.
2) Nem veszek fel feleslegesen személyi kölcsönt, de még hitelkártyám sincs, illetve a bankomnál a kártyám hiteles részét letiltattam, így még véletlenül sem megyek mínuszba.
3) helyi közlekedés – ebben picit rugalmatlanabb vagyok, mert nem vagyok hajlandó se bringázni, se gyalogolni. Egy 50-es robogót használok, amit havonta 1600-2000 Ft-al tankolok, ebből egész hónapban elvagyok. (vidéken élek egy kisvárosban, itt nincsenek távolságok!!!)
4) havi költségvetés – minden hónapban előre elkészítem, melyben a két legfontosabb tétel nálam az ingázás és az étkezés. Igazából másra nincs is igényem. Évente 2x utazok külföldre (főként Oroszországba), másra nincs igényem.
Fura, de így (csecsebecsék nélkül) is jól tudom magam érezni. Tudván, hogy egy sokkal nagyobb cél érdekében „extratakarékoskodok”.
5) A költségvetés elkészítéséhez én a Google Spreadsheet-et használom én is, elég sok tételt fel tudok rá vezetni. Az én verziómat bárki megnézheti itt: http://tiny.cc/pkmasoknak . (Ez egy link, ami a Google Spreadsheet-re (online Excel) vezet, a számoló táblámhoz.) Persze, ez csak egy egyszerűsített példány másolata, minta adatokkal kitöltve – a sajátom az adatok miatt nem publikus!)
6) A havi költések követéséhez a 1Money nevű androidos appot használom, nekem rettenetesen bevált. (Pro verziót).
https://play.google.com/store/apps/details?id=org.pixelrush.moneyiq
Itt is tudok havi kereteket beállítani, így ha folyamatosan követem a kiadásaimat, nem szaladok túl sosem. Ha mégis, üsse kavics, havi 2-3000 Forinton ne múljon a jóllakott pocak! 🙂
7) A folyószámlámon mindig csak a rezsiösszeg kétszeresét hagyom, semmi többet. Azért a kétszeresét, mert ha esetleg többletfogyasztásom lenne valamelyik közműből, akkor megfelelő fedezet legyen rajta, le tudja 100% biztonsággal vonni a szolgáltató, ne legyen vele később probléma. Így nyugodtan alszok.
A többi összeget pedig szétosztom a takarékszámlám és a Revolut közt.
A takarékszámlámra megy a kiszámolt, ténylegesen félretehető összeg (vagy esetleg felveszek valamennyit, ennek a Spreadsheet-ben megvan a maga helye);
A napi megélhetéshez szükséges összeget (ingázás, kaja, szabadon elkölthető összeg) pedig mindig átteszem a Revolutra és abból élek a hónap folyamán. Így legalább SOHA SEM KÖLTEKEZEK TÚL! 🙂
8) Ami esetleg hó végén megmarad a Revoluton (ilyen is van, szerencsére elég sűrűn) azt a Revolut széfjébe teszem, vagy a következő hónapban ennyivel kevesebbet töltök rá a havi megélhetésre; Ilyenkor amennyivel kevesebbek utalok a Revolutra, azt a különbözetet mindet a takarékszámlámra rakom át.
Én így takarékoskodom, így gondolkodom.
Hatalmas önmegtartóztatás kellett az első 2-3 hónapban, és volt, hogy nem tudtam akkoriban még pontosan meghatározni a havi igényeimet és olykor-olykor hozzá-hozzá kellett nyúlni a takarékhoz, de szerencsére nem nagy összegekkel kellett kipótolni a havi megélhetéshez szükséges összegeket, és nem fordult elő sűrűn, és az is csak az első 2-4 hónapban történt azután, amikor elkezdtem a tudatos tervezést.
A nagy cél immáron a már meglévő lakásom után egy energiatakarékos/napelemes/hőszivattyús/klímás/geotermikus fűtéses kertes ház Budapest mellett, ezen cél érdekében bármit hajlamos vagyok feláldozni – kivéve az önfejlesztést, azaz eladható szakma vagy nyelv tanulását. Ugyanis az áll nálam az első helyen.
Aztán ha ez is megvan, jöhet a nyugdíra takarékoskodás. 🙂
Remélem, hogy hasznosnak találod az én módszeremet is.
Mi a véleményed? Ha van valami aggályod, vagy valamit másként csinálnál, várom ötletedet!
Köszönöm válaszodat! 🙂
— Zoli —
Szia Zoli! Váó, gratula és köszi szépen, hogy ezt megírtad! Szerintem szuper rendszered van, nagyon sok dologban hasonlóan gondolkodunk. Én is minimalistának tartom magam alapvetően, ezalól az utazás kivétel talán, de kütyüket szinte egyáltalán nem vásárolok. Szintén a Revoluton tartom mostanában a havi költőpénzt, és én is Spreadsheetet használok a kiadások vezetésére. Az 50-30-20 egy jó kiindulás, hüvelyujj szabály, de szerintem az elméletét kell megérteni, és magunkra szabni. Én is kevesebbet költök, mint az arány szerint lehetséges lenne például. Szóval szerintem szuper ahogy csinálod, csak így tovább!
Szia Ádám! A gyerektartást az 50 30 20 ban a fix költségekhez sorolnád (50%)?
Válaszdat előre is köszönöm!
Hálás vagyok a munkáért!
Éber Zoli
Szia! Igen. Köszi szépen, sok sikert!