A magyar ember attitűdjében alapvetően benne van a saját ház, saját lakás birtoklása, és valljuk be, melyikünk ne kívánna egy szép saját otthont, ami csak az övé? A ma kiemelkedő nyereség mellett többek között ezért a lakástakarék a legnépszerűbb megtakarítási forma manapság. De kinek éri meg valójában ez a módszer? 

Fel sem merül bennünk, hogy ne hallottál volna a lakástakarék-pénztárakról és azokról a csábító ajánlatokról, amelyekkel népszerűsítik őket. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy 30 százalékos állami támogatást kaphatsz a befizetett pénzed után.

FIGYELEM! 2018.10.17. után megkötött lakástakarék-pénztári szerződésekre már nem jár a 30%-os állami támogatás. E dátum előtt megkötött szerződésekre egyelőre minden igaz maradt, ami a cikkben olvasható.

Mire használhatom az LTP állami támogatást?

A felhasználás módja most már csak lakáscél lehet, ami magánbanfoglalja a lakásvásárlást, építési telek vásárlást, meglévő lakáshitel elő vagy végtörlesztését, illetve meglévő ingatlan felújítását, korszerűsítését, bővítését. (2009 júliusa előtt kötött 8 éves szerződések még szabadon felhasználhatóak a futamidő végén. Ez a lehetőség azóta megszűnt.)

Felújítás, fejlesztésbe nagyon sok dolog beletartozhat. A festés, ablakcsere, tetőtér-beépítés és hasonlókon túl minden olyan tárgy, ami nem mozdítható ,tehát beépítésre kerül. Beépített konyhaszekrény lehet, de egy mozgatható szekrénysor már nem. Így is elég sok lehetőségünk marad: légkondi, beépített háztartási gépek, járda, kerítés, napelemek, úszómedence és sok hasonló is elszámolható.

DE VIGYÁZZ! Csak a tulajdoni lapon is lakóingatlan besorolású épületre lehet felhasználni az összeget. Ha az ingatlan üdülő, vagy nyaraló, esetleg hétvégi ház, garázs, vagy gazdasági épület, akkor sajnos arra nem lehet felhasználni, hiába használjuk lakásként.

Mindössze annyi ennek a feltétele, hogy legalább 4 évre kösd a lakástakarékot, és a számlára történjen befizetés.

Lakásfelújítás / korszerűsítés / bővítés

  • Festés, tapétázás
  • Parketta, padlószőnyeg, burkolólapok, csempék
  • Beépített szekrények, konyhabútor
  • Beépített háztartási készülékek
  • Nyílászáró csere, redőny, klíma
  • Bejárati ajtó, kapu, biztonsági rács, biztonsági zár, riasztó
  • Garázsajtó
  • Tetőtér beépítés, galéria, bővítés
  • Tetőcsere, napelemek
  • Közműépítés, kútfúrás, internet, TV, telefon bevezetése

Ingatlanvásárlás

  • Lakás, családi ház és tanyai lakóingatlan vásárlás és csere, lakásbérleti vagy lakáshasználatijog-vásárlás (nyugdíjas otthonban is)
  • Lakótelek-vásárlás
  • Ingatlan építése
  • Kertépítés, medence

Lakáshitel elő- és végtörlesztés

  • Lakáscélú kölcsön teljes vagy részleges kiváltása
  • Lakáscélú pénzügyi lízing teljes vagy részleges kiváltása

Hogyan működik a lakástakarék-pénztár?

A lakástakarék-pénztárba (LTP) havi szinten tudsz befizetni egy előre általad meghatározott összeget. Az ügyfél pénze után a szolgáltató minimális kamatot fizet, és ugyanezt a pénzt magasabb kamattal állampapírba fekteti, vagy lakáshitelbe kihelyezi. A kapott hozam mellett amiért neked megérheti a dolog, az az állami támogatás, amely a befizetések 30 százaléka, de maximum évi 72.000 forint lehet.

Ebből könnyen kiszámolhatod, hogy ha 72.000 forint a 30 százalék, akkor évente maximum 240.000 forintot éri meg betenni, hiszen több támogatást úgysem érhetsz el évente, ha többet fizetsz. Ez havonta maximum 20.000 forintot jelent, amit érdemes félretenni ebbe a pénztárba. Amivel felturbózhatod, bővítheted ezt a lehetőséget, ha családtagok nevére is nyitsz LTP-t, amelyeket majd annak idején ugyanúgy felhasználhatsz, mintha a sajátod lenne. Annyi csak a teendő, hogy nekik le kell mondaniuk az állami támogatásról a javadra, ők nem nyithatnak maguknak államilag támogatott lakástakarékot.

Le kell szögezni, hogy egy ember csak egy lakástakarék-pénztári szerződés után veheti igénybe az állami támogatást.

Hogy működik a gyakorlatban az LTP?

A lakástakarék-pénztári szerződésnek három fázisa van, három időszakra bonthatjuk a futamidőt.

1. Megtakarítási időszak

Havi 2000-20000 Ft -os megtakarítással lehet elindítani egy lakástakarék-pénztári szerződést. A 20.000 forintos megtakarítás esetén lesz ugye a maximális, évente 72.000 forint az állami támogatásunk. Erre 30% állami támogatást kapunk, max évente 72.000 Ft-ot. (20*12 = 240 /3 = 72)

Kapunk némi kamatot is elvileg, de ez a jelenleg nagyjából elhanyagolható. Futamideje lehet 4-5-6-8- és 10 éves. Egy ember egyszerre csak egy szerződésnek lehet a kedvezményezettje. Azonban köthetünk szerződést minden olyan egyenesági hozzátartozónak is, aki még nem rendelkezik lakástakarékkal.

Vagyis, ha vannak olyan hozzátartozóink, akik nem kívánják maguk felhasználni az állami támogatást, akkor ezt a jogot nekünk adhatják. Ilyen hozzátartozók például a szülők, nagyszülők, gyerekek, testvérek, házastárs.

2. Kiuatlási időszak

Jelenleg a kiutalási időszak 2 hónap. Mikor letelik a megtakarítási időszak, be kell nyújtanunk az igényt a kiutalásról, és megvárni, amíg megkapjuk az összeget. Döntenünk kell, hogy kérjük-e a fix kamatozású lakáshitelt.

3. Lakáskölcsön törlesztés (opcionális)

Felvehetünk a szerződésünk szerint fix kamatozású lakáskölcsönt is. Ilyenkor a lakástakarék megpróbál majd időben meggyőzni bennünket, hogy nála vegyük fel a hitelt, és ne is nézzünk szét. Érdemes azonban ellanállni ennek, és körbe nézni a bankok között, ugyanis gyakran találunk jobb hiteleket a piacon.

Másik fontos dolog, hogy ne a hitel kamatait, hanem a THM-et hasonlítsuk össze, amiben már a teljes hitel költsége benne van. Fontos megjegyezni, hogy a lakástakarékok hitelei jellemzően a választott megtakarítási időszakhoz hasonló futamidejűek, vagyis 4-10 évesek.

Ezek rövid futamidőnek számítanak, ezért magasak a törlesztőrészletek Előnye ennek viszont, hogy gyorsan túl tudunk lenni a hitelen, így kevesebb kamatot fizetünk vissza. Amikor összehasonlítjuk a banki ajánlatokkal, akkor hasonló futamidővel és szintén fix kamatozású hitelekkel hasonlítsuk össze. A hitelt ugyanúgy el fogják bírálni, mint a banknál, tehát csak az veheti fel a hitelt, aki a minősítésen megfelel.

Magyarországon jelenleg 4 szolgáltató kínál lakástakarék-pénztári szolgáltatást. Ezek mind hasonlóan működnek, de szokás szerint itt is az ördög a részletekben bújik meg. Ezért hívjuk fel a figyelmed, hogy egyáltalán nem mindegy, melyik szolgáltató melyik termékét választod.

Hogy neked melyik számla lenne a legjobb, érdemes szakértő véleményét kérned: nincsen “legjobb” szolgáltató, mindenki a maga igényeinek és lehetőségeinek megfelelő megoldást kell megtalálnia.

Lakástakarék-pénztári szerződés folyamata

Szerződéskötésnél előre látod,

  • mennyit fogsz befizetni,
  • abból mennyi pénzed lesz,
  • mennyi kamatot kapsz,
  • mennyi állami támogatást kapsz,
  • és mennyi hitelt, milyen kamattal fogsz tudni felvenni a futamidő végén.

MEGJEGYZÉS: Ezzel együtt a lakástakarék-pénztári termékeket összehasonlítani igen bonyolult, mert szolgáltatónként eltérő futamidőkkel kell számolni, ami jelentősen bonyolítja az évesített kamatok számítását, ráadásul az EBKM (évesített kamat) számítást még a szolgáltatók is eltérő módon végzik.

Ne ijedj meg, a hitelfelvétel mindegyik szerződésben szerepelni fog, de ettől még opcionális. Ez azt jelenti, hogy a megtakarítási időszak végén, a kiutalásnál kell döntened arról, hogy kéred-e a lakáshitelt, vagy eltekintesz tőle. Ez rajtad múlik.

Amit mindenképp tudnod kell már a szerződés megkötésénél, hogy mi a célod a lakástakarékkal. Egyik szolgáltató terméke ugyanis akkor éri meg, ha szándékozol lakáshitelt felvenni, mert itt alacsony a lakáshitel kamata, a másiké akkor optimális, ha csak az állami támogatásra utazol, de hitelt nem igényelnél mellé.

Tisztában kell lenned továbbá a szerződéses összeg fogalmával. A szerződéses összeg a futamidő alatt összegyűjtött megtakarítás, kamatok, állami támogatás és a felvehető lakáshitel összege, vagy a maximális összeg, amit hitelfelvétel esetén ingatlanra költhetsz.

Milyen költségekkel jár a lakástakarék-pénztár?

Akármelyik szolgáltatró lakástakarék-pénztári szerződését is vizsgáljuk, felmerül egy nyitási díj, ami a szerződéses összeg 1%-a, nagyjából 30-80 ezer forint szerződésenként. Ezt induláskor kell megfizetned. Ez  a szerződéses összeg 1%-a. Ezt a szerződéskötési díjat bizonyos feltételek vagy akciók mellett elengedik egyes szolgáltatók, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel jobban jársz.

Az egyéb kondíciók miatt csak azért, mert megspórolhatod a szerződéskötési díjat, nem biztos, hogy ezt a szolgáltatót érdemes választanod.

Sok esetben olyan feltételeket szabnak a szolgáltatók ezekhez a kedvezményes szerződésekhez, amelyek költségei meghaladják a futamidő alatt az elengedett szerződéskötési díjat. Például lehet drágább a bankszámla nyitása vagy egy hitelkártya igénylése.

Ezen felül van egy számlavezetési díj is, amelyet a havi megtakarítás felett kell befizetned, ez 150 Ft havonta. Az esetleges szerződésmódosítás 2.000 Ft, plusz a hiányzó szerződéskötési díj…

Nézzünk egy példát, egy havi 20.000 forintos megtakarítást:

Befizetsz minden hónapban 20.000 forintot (+150 Ft számlavezetési díj), azaz 1 év alatt 240.000-et (+1.800 Ft számlavezetési díj).  Erre kapod meg a 240.000*0,3= 72.000 forint állami támogatást évente.

A 30 százalékos támogatási összeg nagyon félrevezető lehet, ezért tisztázzuk: ez NEM 30 százalékos hozam! Miért? Tekintsünk el egy pillanatra a minimális kamattól és a költségektől, és nézzük meg, mi is történik a második évben. Bent van már 312.000 forintod, és befizetsz még 240.000 forintot. Ez összesen 552.000 forint.

Az év végén ugyanúgy 72.000 forintot kapsz rá támogatásként. Ez már csak 13 százalék körüli hozam a bennlévő pénzedre vetítve.

Harmadik év: 624.000 Ft + 240.000 = 864.000. Állami támogatás: 72.000 Ft  (8,3%-os hozam)

Ahogy te is látod, annál nagyobb az éves hozam, minél rövidebb időre kötjük az LTP-t.

Hogy mennyi is valójában az éves kamat, azt az EBKM mutatja meg.  A költségek levonásával láthatod, hogy az állami támogatás nélkül az EBKM negatív, vagyis kevesebb a kamat, mint amennyibe kerül a konstrukció, azaz veszteséges lennél. Eszerint tehát csak az állami támogatás miatt éri meg csupán a lakástakarék-pénztár.

Fontos tudnivalók a lakástakarékról

A legtöbben azt hiszik, hogy a megtakarítás lejártával a szerződéses összeget fogják megkapni. Ez azonban nem így van. A szerződéses összegben már bele van kalkulálva az esetleges hitel is, akár fel akarod venni, akár nem. Azért is van így, mert a pénztár ez alapján számolja az 1 százalékos szerződéskötési díjat.

A fenti példánál maradva tehát egy 10 éves, havi 20.000 Ft-os megtakarítás esetén 7,65 millió Ft a szerződéses összeg, vagyis a nyitáskor 76.500 Ft-ot kell kifizetned.

A példában a 7.650.000 forintból a nagy része hitel, hiszen a megtakarításunk csak 3.135.742 Ft lesz. A megtakarítás = a befizetett összeg + támogatás+ kamat.

Tegyük azt is hozzá, hogy közel sem biztos, hogy a lakástakarékkal felvett hitel jobban megéri, mint a hagyományos banki hitelek. Vagyis hiába kötöttél lakástakarékot, neked nem kell a lakástakarék hitelét felvenned, nyugodtan fordulhatsz más pénzintézethez, ha az olcsóbban ad neked kölcsönt.

A lakáscél igazolása

A lakáscélú felhasználást a felhasználásra vonatkozó dokumentumokkal kell igazolni, mint például a tulajdoni lap, hitelintézet igazolása az előtörlesztésről, saját névre szóló számlák a felhasználásról.

Itt figyelni kell, hogy a számlák keltezése nem lehet régebbi, mint a lakástakarék lejárata. Ha az elvégzett munkáról nincs számla, akkor lehet kérni, hogy értékbecslő állapítsa meg, mennyi a munka értéke anyagköltség nélkül.

Az értékbecslésnek lesz 10-20 ezer forintos költsége ebben az esetben. Ezen felül bekérhetik a kivitelezésről kötött szerződéseket is. Felújítás, korszerűsítés, közművesítés esetén 120 nap, míg építés és bővítés esetén 18 hónap áll a rendelkezésünkre.

Hogyan éri meg a lakástakarék-pénztár?

Ahogy az imént tisztáztuk, minél rövidebb időre kötöd, annál jobban megéri az LTP. A legrövidebb futamidő 4 év, amire köthető a lakástakarék. A 4 év azonban jelenthet 45 vagy akár 49 hónapot is az egyes pénztáraknál, ezt is tisztázni kell a szerződéskötés előtt.

Ahogy az elején is leszögeztük, a pénzt csak lakáscélra költheted. Ha tehát a lejáratkor nem tudod ilyen célra fordítani a pénzt, nincs lehetőséged ezt újra befektetni. Ezért kell pontosan megtervezned az LTP futamidejét és a pénz felhasználásának időzítését.

Egy tipp: ha számlát kérsz az igényelt munkálatokról, az nagyon is megdobja az árat, ami akár el is viheti a kapott állami támogatást. Ezért célszerű csak az alapanyagokról (csempe, festék) számlát kérni. A munkadíjat nem kötelező igazolni az elszámolás során a pénztár felé.

Arra is módod van, hogy a korábbi lakáshiteledet letörleszd az LTP-ből. Hogy ezt mielőbb megtehesd, nyiss annyi lakástakarékot 4 éves futamidővel, amennyit csak tudsz, és amennyi végösszegéből le tudod fizetni a tartozást. Ezt akár most felveendő lakáshitellel is megteheted, ha a törlesztők mellett tudsz még az LTP-re is félretenni, hogy majd ebből fizesd ezt a hitelt.

Kinek NEM éri meg a lakástakarék-pénztár?

Sokan annyira szó szerint veszik a megtakarítás jellegét az LTP-nek, hogy távlati megtakarításnak indítják el. Találkoztam például olyanokkal, akik a gyermeküknek akarták így félretenni a pénzt a 30 százalékos támogatás miatt. Ez két dolog miatt nem éri meg: az egyre alacsonyabb kamat miatt találhatnak jobb lehetőségeket, plusz úgyis csak lakáscélra fordíthatják a pénzt, és valószínűleg lesz ennél sürgősebb költés is a gyerekkel az elején.

Érdekes módon a Fundamentánál akár 20 évig is vezethetsz LTP-számlát, de a fentiek miatt ez főként nem éri meg.

Ezért van, hogy a gyermek számára indított lakástakarékok többsége úgy fuccsol be, hogy a szülő rájön, úgysem tud lakást venni a gyerekének, ezért inkább elköltik lakásfelújításra a pénzt. Ez persze nem haszontalan, de talán nem szükségszerűen használták fel a pénzt, nem költötték volna mindet erre, hanem mondjuk befektették volna.

Jó tanács a lakáshitelhez:

„8.000.000 Ft lakáscélra” – ez jól hangzik, ahogy a szerződéses összegről tárgyaltok a pénztárban. De nézd meg, hogy mekkora lesz a törlesztőd a megtakarítási időszak végén! A korábban leírt példánál a 20.000 Ft havi megtakarításod helyett a hiteltörlesztési időszakban 5.342.192 Ft -ot kell majd még visszafizetned (kamatokkal együtt), ami havi 47.430 Ft-os törlesztőt jelent.

Mik az LTP kockázatai?

  1. Felmennek a kamatok, a pénzed alacsonyan kamatozik
  2. Felmegy az infláció, a pénzed alacsonyan kamatozik
  3. Felmennek a lakásárak, nem tudsz lakást venni, vagy csak irreális áron
  4. Idő közben szükséged lesz a pénzre, elbukod az egyébként megszerezhető hozamokat
  5. Változik az élethelyzeted, már nem akarsz lakáscélra költeni

A fenti pontok alapján azoknak sem ajánlanánk az LTP-t, akik nem állították össze a pontos pénzügyi tervüket, vagy épp nem biztos a jövedelmük, illetve nem tökéletesen elhatározottak a lakáscélok mellett. Ha ugyanis megtörtént a szerződéskötés, akkor nincs visszaút, csak a kamatok elvesztése mellett, jókora veszteséggel.

LTP-tanácsok profiktól

Összességében tehát a lakástakarék egy nagyon kedvező megoldás, de a kínált 30 százalék még nem minden, emiatt nem szabad vakon belevágnia mindenkinek. Ez a 30 százalék valójában csak 10 százalékos hozamot jelent az idő múlásával, ami persze továbbra sem rossz a dolog alacsony kockázatára való tekintettel. Ha tehát biztosan lakásra szánod a pénzt, és minél rövidebb távon tudod ezt megoldani, annál inkább neked való az LTP.

Ha ezek a tényezők nem teljesülnek, annál inkább más konstrukciót érdemes keresned. Ezért is tanácsoljuk, hogy mielőtt lakástakarékot kötsz, állítsd össze a pénzügyi céljaidat, és ha bármi kérdésed van, kérdezz minket online!