Sokan úgy gondolják, hogy egy adott vásárlásnak a költsége csak az a pénz, amennyit elköltünk. Valójában ez nem igaz! Azzal, hogy elköltöttük az adott pénzmennyiséget valamire, már másra nem költhetjük el. Ebben a cikkben megtudhatod, hogy ez mit is jelent hosszútávon, és hogyan kell kiszámolni a jelen és jövőértéket. 

A valódi költsége egy-egy vásárlásnak sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk. Azt az összeget amit elköltöttünk, bizony be is fektethettük volna a következő évtizedekben. Ezért amikor nem így cselekszünk,  masszív hozamoktól eshetünk el. Éppen ezért különösen fontos, hogy megvizsgáljuk döntésünk, beruházásunk következményeit, a jelen és jövőérték számítás segítségével.

Ki kell deríteni, hogy egy-egy beruházás, milyen hatással van hosszú távon a pénzügyeidre. Ehhez készítettem egy kalkulátort, amit innen tudsz letölteni.

Persze, nem lehet minden pénzünket befektetni, viszont fontos, hogy felmérjük egy-egy vásárlásunk hosszútávú következményeit. Javaslom olvasásra: 5 módszer, hogy jobb pénzügyi döntéseket hozz.

Sokan küzdenek azzal, hogy nem tudják mire, és mennyit költenek. Nem terveznek, nem vezetik a bevételeiket, és kiadásaikat. Amennyiben ezzel te sem vagy tisztában, egy háztartási, családi  költségvetés készítése sokat tud neked segíteni.

Készítettem egy videót arról, hogy mit is jelent a jelenérték és jövőérték a hétköznapokban. Javaslom, hogy nézd meg itt:

 

(Szeretnél értesítést kapni az új videókról a Youtube-on? Klikk ide, és iratkozz fel a Youtube csatornámra!)

Tudnod kell, tehát hogy a pénzünk nem ugyanannyit ér ma, holnap, vagy 10 év múlva. A pénznek időértéke van, tehát egy mai biztos forint, többet ér, mint egy holnap biztosan rendelkezésre álló forint. Ez azért van, mert egy ma rendelkezésre álló összeg, már ma elkölthető, vagy befektethető, és ennek következményeként például kamatot kaphatsz.

A következőkben megnézzük milyen hosszú távú hatásai vannak a kisebb és nagyobb kiadásoknak, valamint megismerkedhetsz a jelen és jövőérték számításával is. Majd megtudhatod mi fán terem a nettó jelenérték, és belső megtérülési ráta.

Mennyit ér egy mai forint a jövőben

Nagyon sokszor a kisebb, de sűrűn előforduló tételek tesznek ki végül hatalmas kiadásokat. Gondolj csak bele, rengetegen rohannak reggel a munkájukba, otthon nincs idő megreggelizni, így útközben vesznek croissant egy pizzás táskával, és egy kávéval.

Naponta nem tűnik soknak mondjuk az a 800 forint amit erre költenek, főleg ha ezt a kiadást úgy vesszük, hogy „enni viszont kell”. A különbség ott van, hogy ha 15 perccel korábban kel fel valaki, akkor nem csak nyugodtan meg tud otthon reggelezni, és kávézni, hanem még pénzt is meg tud takarítani.

Körülbelül ez a kiadás a felére lecsökkenthető egy kis odafigyeléssel, és tervezéssel. Kérdezheted: napi 400 forintot kezdj el spórolni? Nos, igen, ha van egy hosszútávú, és komoly pénzügyi célod. Tudod, sok kicsi, sokra megy.

Egy évben mondjuk dolgozol 225 napot, így ha kiszámolod, akkor ebben az esetben, ez már éves szinten is nagyobb kiadás. Amennyiben 225 napon keresztül megtakarítasz napi 400 forintot, akkor ezt összeadva, évente 90.000 forint megspórolását jelenti. Sokan nem tesznek félre ekkora összeget a nyugdíjukra!

Ezt az összeget pedig beírva a kalkulátorba beírva a kalkulátorba, 37 év alatt, közepes kockázatú befektetési stratégia esetén, azt kapjuk, hogy 381.483 Ft a mai értéke, inflációval korrigálva ennek a 90.000 forintnak. Tehát, az egy éven keresztül tartó út közbeni reggelizés 37 év alatt 381.483 forintodba kerül pluszba. Ennyit jelent napi 400 forint plusz kiadás hosszútávon.

Gondolj csak bele mekkora összeg lesz ez, ha mondjuk ezt öt éven keresztül folytatja valaki..

Vizsgáljuk meg nagyobb kiadások esetén is

mobiltelefon jelen és jövőérték számítása

Mi történik akkor ha valami drágább, de számomra felesleges dologra költenék? Például tudom, hogy számomra egy 100.000 forintba kerülő telefon, mindazt tudja, amire szükségem van. Meg tudnám venni a legújabb csúcstelefont is, de nincs rá szükségem, így nem teszem. A különbséget inkább befektetem.

Tehát, ahelyett, hogy megvenném 400.000 forintért, inkább 300.000 forintot befektetek. A 100.000 forintos kiadás 37 év alatt 423.870 forintomba kerül, míg a 400.000 forintos 1.695.482 forintomba. Csak ezzel az egy tétellel megnöveltem megtakarításaimat 1.271.612 forinttal!

Nem szeretném megmondani neked, hogy mire költsd a pénzed, csupán szeretném más megvilágításba helyezni, hogy mennyibe is kerül valójában egy-egy költésed hosszútávon.

Fontos, hogy legyen önismereted, és ne a „csordaszellem” hajtson. Ha szükséged van egy 1 millió forintos laptopra, vedd meg nyugodtan. Azokra viszont ne költsél, amire nincs szükséged, és csak a barátok, vagy a társadalom várja el tőled. Érdemes magunkba nézni először, majd kiszámolni, hogy mennyibe is kerül valójában egy-egy vásárlás.

A következőkben megnézzük, hogyan is kell kiszámolni a jelenértéket és jövő érteket, majd megvizsgáljuk mit is jelent ez a gyakorlatban. Emellett pedig megnézzük, hogy a befektetéseket vizsgálva mire kell odafigyelned.

Jelen és jövőérték számítása

Az előzőekben tisztáztuk, hogy 100 forint ma, többet ér, mint holnap. Tehát, a pénznek időértéke van. Éppen ezért a különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket nem adhatjuk össze, vagy vonhatjuk ki egymásból közvetlenül. Magyarul, igazságosan nem tudjuk összeadni az almát a körtével.

Azért, hogy összehasonlítható legyen a különböző időpontokban rendelkezésre álló összeg, szükség volt egy módszerre. Ennek a módszernek a segítségével már meg lehetett állapítani, hogy adott időpillanatban mennyi lesz az értéke az adott pénzösszegnek. A két alapvető módszer, a jelen és jövőérték számítás.

A jelen és jövőérték számítás közül a jelenértéket használjuk többször, mivel a döntéseinket a jelenben kell meghoznunk. Kezdjük is ezzel a módszerrel.

A jelenérték-számítás

A jelenérték-számítás során azt a választ keressük, hogy egy jövőben esedékes pénzösszeg, mennyit ér a mai napon. Például azt mondják neked egy tanácsadáson, hogy amikor 33 év múlva nyugdíjba mész, 23 millió forintot fogsz kapni. Ez kiválóan hangzik..

A probléma azzal van, hogy 33 év múlva ez a 23 millió forint nem lesz egyenlő azzal, mint ha a mai nap a rendelkezésedre állna ez az összeg. Ilyenkor jön jól a jelenérték-számítás, és segít tisztán látni.

Más nézőpontból tehát, a jelenérték-számítás azt is megmutatja, hogy a mai napon mekkora összeget kellene befektetni ahhoz, hogy a jövőértéke éppen az 23 millió forint legyen, amit például kitűztél célul magadnak, mint nyugdíjkiegészítés.

A jelenérték képlete, számítási példa:

PV = Cn X ( 1 / (1+r)n)

Ahol, PV = present value, tehát jelenérték

Cn = Az n év (periódus) múlva esedékes pénzösszeggel, például 23.000.000 Ft

r = a kamatláb, tehát 8%-os kamat esetén: 8%=0,08

n= az évek, periódusok számával, jelen esetben 33 év.

Behelyettesítés után ezt kapod: PV = 23.000.000 X ( 1 / (1+0,08)33)

Végeredmény: 1.814.445 Ft

Ami azt jelenti, hogy ha a mai nappal befektetnél 1.814.445 forintot, akkor 33 év múlva 23 millió forintod lenne, 8%-os hozamok mellett.

A jelenérték-számítás segítségével most már össze tudod hasonlítani a különböző időpontokban esedékes pénzáramlás-sorozatokat. Ezek a pénzösszegek így összeadhatóvá, kivonhatóvá, összehasonlíthatóvá válnak. Amennyiben gyorsan, online számolnál, itt találsz egy jelen és jövőérték számítás alkalmazására is használható kalkulátort.

A jövőérték-számítás

Most már, hogy megtudtad, hogy mi is az a jelenérték, és hogyan kell azt kiszámolni, következzen a jövőérték-számítás. E számítás során a különböző időpontokban esedékes pénzösszegeket egy közös, jövőbeli időpontra számoljuk át.

A jövőérték-számítással megtudhatjuk, hogy egy ma befektett összeg, milyen nagyra hízik egy adott időpont végére, egy bizonyos kamatláb mellett.

A jövőérték képlete, számítási példa:

FV= C X (1+r1) X (1+r2) X … X (1+rn)

A C a jelenlegi pénzmennyiséget jelöli, például 3 millió forint

r = a kamatláb, például 8%=0,08

n= az évek, periódusok száma, például 3 év

Ha behelyettesítünk ezt kapjuk: 3.000.000 X (1+0,08) X (1+0,08) X (1+0,08)

A végeredmény pedig: 3.779.136 Ft

Tehát, ha ma befektetsz 3 millió forintot, és 3 éven át 8%-os hozamot érsz el, akkor 3 év után 3.779.136 forintod lesz.

Láthatjuk, hogy egy adott napon befektetett mai pénzösszeg jövőbeli értékét két tényező határozza meg. A kamatláb nagysága, és az évek, periódusok száma. Szintén nem muszáj neked számolnod. Ha online számolnál, itt találsz egy jelen és jövőérték számítás alkalmazására is használható kalkulátort.

Nettó jelenérték

A jelen és jövőérték számítás után, ismerkedjünk meg a nettó jelenérték-számítással (NPV), ami lehetőséget ad számodra, hogy összehasonlíthasd az egyes befektetési lehetőségeket. Egy, a jövőben esedékes pénzkifizetés éppen annyit ér most, mint amennyit a mai nappal be kell fektetni ahhoz, hogy később a hozamokkal együtt éppen a jövőben esedékes összeget vehessük fel.

Tehát, a nettó jelenérték-számítás megmutatja, hogy mennyivel változik a vállalkozás értéke egy adott beruházás megvalósítása ese

jelen és jövőérték számítása

tén. Azok a beruházások fogadhatóak el, amelyek nettó jelenértéke pozitív. Amennyiben több lehetőség közül tudsz választani, azt érdemes, amelyiknek nagyobb a nettó jelenértéke.

Ahhoz, hogy megkapjuk ezt az értéket, a megfelelő hozamrátával le kell osztanunk a majdani kifizetés összegét. A jelenbeli összeg amit meghatározunk, lesz a jelenérték, az osztási folyamat a diszkontálás. Amennyiben a jelenre diszkontált értékeket összeadjuk, megkapjuk az adott projekt jelenértékét.

Ehhez az összeghez még hozzá kell adni az adott befektetéshez szükséges kifizetés összegeit is, mely negatív. Így megkapjuk a nettó jelenért

éket. Ezt a számítást diszkontált pénzáramlásnak is nevezzük. Különösen hasznos beruházási projektek esetén, de különböző üzletágak, vállalatok értékelésére is alkalmas.

A nettó jelenérték számítás

Képlete: NPV = -C0+∑(Ct/(1+r)t)

E képlet szerint, szépen sorban össze kell adnod az egyes időszakok nettó pénzmozgását (Ct), ezt el kell osztani a kamatláb+1-gyel, amit ezelőtt még annyiadik hatványra emelsz, ahány periódusról (például 33 év) van szó. Ezt követően levonod ebből az összegből azt a pénzmennyiséget, amit kezdetben befektettél. Ahogy már írtam is, amennyiben az eredmény pozitív, érdemes megvalósítani a befektetést, ha viszont negatív, érdemes elfelejteni.

Például egy 1.000.000 forintos beruházással 3 év alatt évi 400.000 forintot kaphatunk, 25%-os hozam mellett. Miután behelyettesítesz a képletbe ezt kapod:

NPV = 400.000 / 1,25 + 400.000 / 1,252 + 400.000 / 1,253 – 1.000.000 = -219.200 Ft

Mivel a végeredmény negatív, ezt a befektetést jobb elfelejteni. Természetesen más kamatlábbal érdemes számolnod amikor egy cégről van szó, és amikor mondjuk magánszemélyként, két befektetés közül kell választanod.

Biztosítja a pénzügyi célok megvalósulását, a vállalat értékének maximalizálását, viszont ennek a mutatónak is megvannak az előnyei mellett, a hátrányai is.

Előnye, hogy nagy mértékben objektív mutató, használatával nem a megérzésekre, jóslatokra kell hagyatkoznia a menedzsmentnek. Figyelembe veszi a beruházás teljes ideje alatt a pénzáramok nagyságát, és azok időbeli alakulását.

Hátránya lehet, hogy a diszkontáláshoz használandó rátát neked kell meghatározni, illetve a jövőbeni pénzáramokat csak becsülni tudjuk, így belép a képletbe a szubjektivitás. Hátrányaként még megemlíthető, hogy pénzhiány esetén, nem biztos, hogy a legjobb döntéshez vezet, tűzoltásra nem alkalmazható.

Tehát, ez a számítás nem csak arra való, hogy egy-egy beruházásról dönts, de azt is megteheted így, hogy két befektetést összehasonlítasz. Amelyiknek nagyobb a jelenértéke, azt érdemes választani.

Miután megértetted, alapelveket, természetesen nem kell minden esetben papírt és tollat elővenned a számításhoz. Sok online kalkulátort is elérsz, ilyen például ez, és ez is.

Belső megtérülési ráta

A jelen és jövőérték számítás, és a nettó jelenérték megismerése után, érdemes még megtudni, hogy mi is az a belső megtérülési ráta. A belső megtérülési ráta (IRR = Internal Rate of Return) az a kamatláb, amellyel diszkontálva a beruházás nettó jelenértéke, éppen zéróra jön ki. A diszkontálás egy jövőbeni pénz, jelenbeli értékének meghatározása, illetve egy jövőbeli pénzösszeg értékének megállapítása, kamatos kamat számítással. Számítása a nettó jelenértéken alapul.

Értéke azt mutatja meg tehát, hogy átlagosan milyen „hozam” mellett fektetjük be a pénzünket, ha egy adott befektetési lehetőség mellett döntünk.

A belső megtérülési rátát a legtöbbször különböző vállalatoknál a cégvezetők alkalmazzák arra, hogy el tudják dönteni, hogy egy adott beruházás milyen módon fog megtérülni nekik. Arra is alkalmas, hogy akár több esetleges beruházás között könnyebben tudjanak dönteni. A magasabb belső megtérülési rátával rendelkező beruházást kell ilyen esetben kiválasztani.

Belső megtérülési ráta előnye és hátránya

Előnye, hogy figyelembe veszi a pénzáramok nagyságát, és 

jelen és jövőérték számítása

azok időbeli alakulását is, a teljes beruházás időtartama alatt. Talán könnyebb értelmezni, és ez alapján döntést hozni, mint a nettó jelenérték alapján. Illetve ez a ráta biztosítja a leginkább a különböző vállalatok tulajdonosainak vagyonának növekedését.

Hátránya, hogy eltérő nagyságrendű beruházási projektek közötti választás esetén félrevezető lehet hiszen nem tesz különbséget köztük, csupán %-ban határozza meg az értéket. Tehát, az a vezetés feladata hogy figyelembe vegye, hogy éppen egy 50 millió forintos, vagy 250 millió forintos projektről van szó.

Az NPV (nettó jelenérték) és az IRR ( belső megtérülési ráta) esetén előfordul, hogy eltérő sorrendet adnak, így ezt a két módszert érdemes egyszerre alkalmazni. Figyelembe kell venni előnyüket és hátrányukat is, és ezek alapján hozni egy végső következtetést, majd döntést.

Itt is segítségedre lehetnek különböző online kalkulátorok. A belső megtérülési rátára itt találsz egyet.

Jelen és jövőérték számítása a hétköznapokban

Láthatod, hogy a hétköznapi, kisebb kiadásoknál is mennyit jelenthet hosszú távon, ha a kicsit jobban odafigyelünk a kiadásainkra. Most nézzük meg néhány olyan példán keresztül, hogy mire lehet számítani amennyiben nagyobb összeget kívánunk kiadni valamire.

Sokak életében létkérdés az autóvásárlás. Vannak olyanok akiknek nem lenne szüksége autóra a hétköznapi közlekedéshez, de mégis vesznek egyet, hogy semmiképp ne kelljen biciklizni vagy tömegközlekedéssel járni. Egy átlagos, 2,5 millió forintos autó megvásárlása 30 éves időtávon kicsit több, mint 8 millió forintos kiadást jelent mai értéken. Ráadásul, a benzinköltséggel, vagy a javítási díjakkal még nem is számoltunk.

Sokan viszont nem olyan autót vesznek maguknak ami megfelelő lenne már a céljaiknak, hanem 1-2 kategóriával drágábbat. Egy 10 millió forintos autó megvásárlása 30 év alatt 32,2 millió forintot jelent. Ezek szerintem elképesztően nagy összegek, így mindenképp érdemes megfontolni, kiszámolni, hogy ér-e ennyit az, újabb, erősebb autó.

Érdemes minden luxus kategóriába tartozó kiadás esetén kiszámolni, hogy mit jelent hosszú távon az, hogy az adott összeget inkább elköltöttük, és nem fektettük be. Például, ha egy millió forintos óra helyett, „csak” kétszáz ezret áldoznál rá, akkor a megspórolt 800.000 forint, 25 év alatt 2,1 millió forintot jelent. Töltsd le a kalkulátort innen, és használd minél többször!

Összefoglalás

Már az elején tisztáztuk, hogy egy mai nappal elköltött pénzösszeg, nem csak mostani anyagi helyzetünkre van befolyással, hanem az egész hátralévő életünkre is kihat. Legyen szó egy pár száz forintos tételről, vagy több tízezer forintosról.

Érdemes lehet minden nagyobb, illetve folyamatosan előforduló kisebb kiadások esetén is kiszámolni, hogy mennyit is jelent pontosan több évtizedes időtávban. Erre is jól alkalmazható a jelen és jövőérték számítás.

A célod az legyen, hogy csak olyan dolgokat vegyél meg, amire valóban szükséged van, ami tényleg hozzájárul az életedhez. Ha valamiből nincs szükséged a legújabbra, a márkára, akkor csak azért, mert van pénzed megvenni, még nem kötelező. Sokan próbálnak megfelelni olyan embereknek, akiket igazából nem is kedvelnek. Te ne ess ebbe a hibába, és ne próbáld meg tartani a tempót a szomszédokkal.

Később megismerkedhettél olyan fontos mutatókkal, mint a jelen és jövőérték számítás. A hétköznapi életben is érdemes ezeket használnod, viszont egy-egy befektetés, beruházás esetén kötelező.

A nettó jelenérték számítás, és a belső megtérülési ráta hozzásegít a jó döntéshez azzal, hogy megmutatják, érdemes-e az adott beruházást megvalósítanod, vagy melyikbe érdemes belevágnod, amennyiben több közül tudsz választani.

Mely kiadásaid előtt fogod használni a kalkulátort? Van amit kiszámoltál, és ledöbbentett a kiadás értéke hosszú távon? Írd meg kommentben!

Hasznosnak találtad? Szeretnéd folytatni a tanulást?

Iratkozz fel, és hetente küldök egy összefoglalót a legjobb anyagaimról!